Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-22 / 193. szám (194. szám), kedd

ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 22. Politika 5 A közösségi érdekek védelme szervezeti formában a leghatékonyabb Civil vonalon profiként Július közepén a Somorja melletti Csölösztőn az ország minden részéről érkezett ci­vil aktivisták számára hatna­pos találkozót tartott a galántai Információs Köz­pont. Ennek célja trénerek és konzultánsok képzése volt ci­vil szervezetek számára. A kezdeményezésről Nagy Myrtil programigazgatóval beszélgettünk. TUBA LAJOS Központúk hónapok óta tart képzéseket civil szervezetek szá­mára. Mi tette szükségessé ezt a találkozót? Az Információs Központ egyik leg­fontosabb feladatának a dél-szlová­kiai civil szektor bővítését tekinti. Az e célt követő programunk mára annyira szerteágazóvá vált, hogy az eredeti csapat már nem képes kielé­gíteni az igényeket. Emiatt döntöt­tünk úgy, hogy minden régióban megkeresünk öt-öt olyan embert, akik helyben átveszik a feladatok egy részét. A jelentkezőket a régi­ókban működő információs irodá­ink keresték meg, a feltételünk az volt, hogy már rendelkezzenek ilyen tapasztalatokkal. Ők első al­kalommal az említett csölösztői képzésen találkoztak. Bevezetés­ként a civil szervezetek működését \\ Ajelentkezőket a r régiókban működő információs irodá- . . ink keresték meg. \ \ legjobban segítő eszközök: a tré- ningezés, illetve a konzultációnyúj­tás alapvető készségeit sajátították el. Emellett természetesen megis­merték magát a programot, illetve a Fórum Intézet keretében folyó többi tevékenységet is. Mi lesz a folytatása ennek a prog­ramnak? Nagy Myrtil: Még két tanfolyam lesz, ezután konzultációkat tartunk, il­letve egy-egy témát elemzünk részletesen. (A szerző felvétele) Véleményem szerint az eredeti tan­folyamot, illetve a csölösztői hat na­pot végigdolgozó kollégák szinte ki­vétel nélkül folytatják az együttmű­ködést. Következő lépésként a szer­vezetek hatékony működéséhez kapcsolódó területek közül válasz­tanak ki maguknak egyet. Ilyen pél­dául az adománygyűjtés, a kommu­nikáció, a szektorok közti együtt­működés vagy akár a jogi normák. Ebben elmélyítik a tudásukat, és ezt követően a környékükön műkö­dő regionális tanácsadó irodánk szakemberei lesznek. Miért gondolja úgy, hogy lesz igény az ilyen szolgáltatásra? Tapasztalataink szerint ez már most is létezik. Sok szervezetnek lenne szüksége segítségre, de Dél- Szlovákiában egyelőre ilyen szol­gáltatást nem találnak. Országos szinten létezik a SAIA, de őket a magyar szervezetek nem nagyon keresik. Ezért mi azon kívül, hogy képzéseken oktatjuk a szervezetek alapítását, a további működés so­rán is szakmai hátteret tudunk nyújtani számukra. Miként határozná meg a civil szféra küldetését? Nagyon fontos, hogy az egyes tele­pülések vagy régiók a saját problé­máikat maguk igyekezzenek meg­oldani. Az élet ugyanis sok olyan helyzetet produkál, amikor a meg­oldást hiába várjuk az állami vagy akár az önkormányzati szerveze­tektől. Itt kapnak szerepet a civil szervezetek, amelyek igyekeznek kitölteni ezt az űrt, és nagyon sok önkéntes munkával elvégzik a fel­adatot. Ezt sokszor magának a problémának a megkeresésével és felismerésével kell kezdeni. A meg­oldást pedig nem feltétlenül csak az anyagi fedezet biztosítása jelenti. Nemegyszer már az is sokat segít, ha egy közösség összefog. Az ilyen közösségek pedig szervezetté tö­mörülve sokkal eredményesebben képesek fellépni. Ezzel ugyanis jogi személyként partnerként léphetnek fel akár az állami intézményekkel szemben is. Nem mindegy azon­ban, hogy milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal dolgoznak, helyzetükön segíthet, ha képzik magukat. A kassai és a rimaszombati kép­zés már befejeződött, és második felében tart a komáromi is. Mi­ben lettek jobbak azok, akik vé­gigcsinálták ezt a nyolc szomba­tot? A tanfolyamokra főként működő ci­vil szervezetek tagjai jártak, de olyanokkal is találkoztunk, akik csak most tervezik az alapítást. Mi igazán abban igyekeztünk őket se­gíteni, hogy kitáguljon a látóterük, képesek legyenek megfogalmazni szervezetük céljait, magukévá ten­ni a közösségi problémákat, keresni a finanszírozási forrásokat. Ezenkí­vül tudatosítják a saját hibáikat, és megtanulják, hol lehet megtalálni \\ Az élet sok olyan r helyzetet produkál, amikor a megoldást hi­ába várjuk az álla- . . mi szervezetektől. \> az ezek felszámolásához szükséges ismereteket. Hol kerül sor a jövőben ilyen tan­folyamokra? Ősszel Érsekújvárott indul a követ­kező tanfolyamunk, és reményeink szerint a jövő év elején Kelet-Szlo- vákiában is sikerül megszervez­nünk egy újabbat. Itt a helyszín még nem biztos, Királyhelmec és Nagykapos között választunk, majd az érdeklődéstől függően. Ezután ilyen, a szervezetek működését ál­talánosságban taglaló tanfolyamo­kat egyelőre nem tervezünk. Lesz­nek viszont egy-egy témával foglal­kozó speciális tréningjeink és elő­adásaink. Ezek lehetővé teszik, hogy valóban minden részkérdés­sel foglalkozhassunk. Már az illetékes kerületi ügyészségen az ifjabb Michal Kováč-eset aktája Bizonyíték tizenkét személy ellen GAÁL LÁSZLÓ Pozsony. Jaroslav Ivor szerint 12 gyanúsított ellen tartalmaz terhelő bizonyítékokat az ifj. Michal Kováč elhurcolásának mintegy 3,5 ezer ol­dalnyi vizsgálati anyaga, amelyet az illetékes vizsgálótiszt pénteken adott át a pozsonyi kerületi ügyész­nek, hogy kezdeményezhesse a vád­emelést. A vizsgálati hivatal vezető­je elmondta, a gyanúsítottak közül nyolcán a Szlovák Információs Szol­gálat volt alkalmazottai, a többiek őrző-védő magánvállalatok tagjai, többségükben volt rendőrök, akiket a piszkos munka elvégzésére bérel­tek fel. (Ezek egyike azonos azzal a férfival, aki néhány hónapja a fivé­rével együtt véledenül felrobantotta a náluk levő pokolgépet.) A vizsgá­lati anyag szerint Ivan Lexa volt SIS-igazgató megbízásából előbb megfigyelték ifjabb Michal Kováčot, majd megszervezték elfogását és 1995 augusztus 31-én Gejza V. irá­nyításával gépkocsiját feltartóztatva erőszakkal elfogták és az ausztriai Hamburgba hurcolták. Ivor el­mondta, a kivizsgálást az is neheztítette, hogy a tett elkövetése után kezdett nyomozás összefonó­dást tapasztalt az akkori vizsgálók és a titkosszolgálat vezetői között. Ezzel kapcsolatos az a bűnvádi eljá­rás, amelyet csalás címén kezdtek az egyik volt vizsgálótiszt ellen. A vád alapja, hogy a vizsgálónak egy év leforgása alatt mintegy 350 ezer koronát fizettek ki a SIS anyagi ke­retéből. Megállapítást nyert az is, hogy a SIS mintegy négymillió ko­ronát fizetett ki úgynevezett holt tel­keknek, és további nyomozás tár­gyát képezi, hogy kik és miért vették fel ezt a pénzt. A külföldön bújkáló Ivan Lexával kapcsolatban Ivor el­mondta, hogy a HZDS-es képviselő az orvosa szerint legutóbb május 13-án volt kivizsgáláson, és miután a következő ellenőrzésen nem jelent meg, az orvos július 18-án munka­képesnek minősítette őt. Vagyis at­tól kezdve semmi akadálya nem volt, hogy megjelenjen a vizsgálati anyag áttanulmányozásán. Ivor hangsúlyozta, az hogy a vizsgálati anyagban nem szerepel gyanúsí­tottként Vladimír Mečiar neve, még nem jelenti, hogy nem volt köze az elhurcoláshoz. Ez csupán azt jelen­ti, hogy nem rendelkeznek elegen­dő bizonyítékkal. Az azonban bizo­nyított, hogy a kérdéses napon több telefonbeszélgetés is zajlott Vladi­mír Mečiar és Ivan Lexa között. Vizsgálják a kijelentést Uszítással gyanúsítható Pozsony. A főügyészség megbízta a vizsgálóhivatalt a Szlovákiai Roma Kezdeményezés és a Polgári De­mokrata Ifjúság Víťazoslav Móric képviselő ellen tett feljelentésének kivizsgálásával. Az illetékes vizsgá­lótisztnek most be kell szereznie a Szlovák Nemzeti Párt augusztus 4-i sajtóértekezletén elhangzottak hangfelvételét, és ki kell kérnie Mó­ric véleményét az ott elhangzott ki­jelentéseivel kapcsolatban. Mint is­meretes a képviselő ott tette azt a ja­vaslatát, hogy a munkakerülő ro­mákat rezervátumba kellene zárni. Amennyiben a vizsgálótiszt úgy ta­lálja, hogy a képviselő valóban nem­zeti és faji uszítást követett el, kérni, fogja a parlamenttől Móric mentel­mi jogának megvonását. (gl) RÖVIDEN Éljen az egy és oszthatatlan Szlovákia! Pozsony. A Komáromi megye megalakításának javaslata is azt mu­tatja, Szlovákia déli területein nem polgári, hanem etnikai alapon gondolkodnak, szavaznak és döntenek - áll a Matica Slovenská saj­tóközleményében. A megye létrejötte szerintük a szlovákiai ma­gyar autonómiához vezetene. Ezúton kérik az államszerveket, az önálló, egy és oszthatatlan Szlovák Köztársaság nevében akadá­lyozzák meg az ilyen törekvéseket. (SITA) Harabín magyarázkodott volna Pozsony. Štefan Harabín szerint ha meghívták volna arra a kor­mányülésre, ahol a visszahívásáról döntöttek, s ott tisztázhatta vol­na magát az ellene felhozott vádak alól, biztos, hogy a kormány nem fogadta volna el Ján Čarnogurský igazságügyminiszter javas­latát. A Legfelső Bíróság elnöke holnapután sajtótájékoztatón akar majd válaszolni az ellene felhozott vádakra, s ide magát a minisz­tert is meghívta. (SITA) Mojžiš nem jelenik meg a tárgyaláson Besztercebánya. Frantšek Mojžiš nem hajlandó megjelenni az őt többször életveszélyesen megfenyegető Július G. bírósági tárgyalá­sán, mivel szerinte az állam nem tudja garantálni a tanúk biztonsá­gát. A Drukos volt tulajdonosa szerint ennek élő példája a Cernák-per, ahol azóta már három tanú meghalt. Saját bevallása szerint különösen van miért félnie, hiszen Július G.-t ugyanaz a Ján Gereg képviseli, aki Mikuláš Černák ügyvédje volt. (SITA) A HZDS-nek joga van a népszavazáshoz Pozsony. A HZDS és az SNS által kezdeményezett népszavazás Soňa Szomolányi szerint a szlovákiai demokrácia erejét teszi próbára. A politológus úgy látja, az ellenzék csak kihasználja alkotmányadta le­hetőségét, s a polgároknak joguk van nem elmenni, s így meggátolni az előrehozott választást. Azt szerinte a lakosság egyharmada támo­gatja, ám a Smer szavazói, akik szintén elégedetlenek a jelenlegi kor­mánnyal, nem mennek majd el szavazni. (SITA) Bankbetétek csökkentett védelme Pozsony. A szlovákiai bankszövetség azt javasolja, hogy a lakossá­gi, névre szóló bankbetétek védelme ne teljes értékű legyen, ha­nem csupán 80 százalékos. Konkrétan: jelenleg maximum 328 ezer koronát fizetnek ki a póruljárt betéteseknek, a későbbiek során a kifizetés csupán az éppen aktuális maximális összeg 80 százaléká­ra vonatkozzon. (SITA) Az MKP különtájékoztatót tart a közigazgatási reformról Feledékeny partnerek ÚJ SZÜ-TUDÜSÍTÁS Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja elnökségének tegnapi ülésén egye­bek mellett szó volt a közigazgatá­si reformról. Bugár Béla pártelnök az Új Szónak elmondta, nincs mi­ért változtatni véleményükön a ko­máromi megyével kapcsolatban. A döntést az Országos Tanács hozta meg, s ehhez a pártvezetésnek tar­tania kell magát A döntés június 24-én történt, s az erről szóló do­kumentumokat 27-én átadta a ko­alíciós partnereknek. Ezekben a komáromi megye már benne volt, s már arról is szólt, hogy hozzáve­tőleg milyen járások tartoznának a megyéhez. Azóta ezt a koalíciós partnerek elfelejtették, s inkább csak a baloldallal tárgyalnak, mert nélküle nem fogadható el a re­form. Ezt a módszert az MKP nem hajlandó elfogadni. Mivel a szlová­kiai sajtóban nagyon gyakoriak a félreértelmezések ez ügyben, az MKP holnap rendkívüli sajtótájé­koztatót tart, ahol csak a közigaz­gatási reformmal fognak foglal­kozni. (na) Pozsonyban járt a szlovén külügyminiszter Azonosak a célok Ú J-SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Alojz Peterele szlovén külügyminiszter szlovák kollégájá­nak meghívására tegnap egynapos hivatalos látogatásra érkezett Szlo­vákiába. Eduard Kukanon kívül Mikuláš Dzurinda kormányfővel, Jozef Migaš házelnökkel és Jozef Moravčík pozsonyi főpolgármes­terrel tárgyalt. A szlovén politikus jelezte, szeretnék minél hamarabb megkötni a két ország gazdasági kapcsolatát megkönnyítő szerző­déseket. Mikuláš Dzurinda tanács­kozásukat követően kiemelte, a két országnak azonosak a céljai, hiszen mindkettő az EU-ba és a NATO-ba igyekszik. Peterele a sajtó előtt vissszautasította Jörg Haider azon kijelentéseit, hogy miután Szlové­niát bevennék az EU-ba, Ausztriát elárasztaná az olcsó szlovén mun­kaerő. Jelenleg Szlovéniában több osztrák dolgozik, mint fordítva - jegyezte meg Peterle. (s, t) A mentelmi bizottságának ma kellene döntenie Lexáról Maradandó a mandátum TA SR-HÍR Pozsony. Pavol Hamžík vezetésével a kormány európai integrációért fe­lelős miniszteri tanácsa tegnap átte­kintette azokat a feladatokat, me­lyek még a kormányra várnak idén a csatlakozási tárgyalásokkal össze­függésben. Az eddig megnyitott nyolc tárgyalási fejezetből még hár­mat nem zárt te Szlovákia. A három téma a tőke szabad áramlása, a köz­lekedési politika és a távközlés. Az első témában Szlovákia két átmene­ti időszakot kér majd az uniótól. In­gatlant a belépéstől számítva 5, ter­mőföldet 10 éven keresztül nem vá­sárolhatna más ország állampolgá­ra. Észtországon kívül eddig min­den csatlakozásra várakozó állam átmeneti időszakot kért. Szlovákia viszont elvárja, hogy az ország csat­lakozása után ideiglenesen korlá­tozzák munkaerejének szabad áramlását. Ezek a lépések Hamžík szerint érthető okoból a romák mig­rációját is fékeznék. A kormányalel- nök biztos benne, hogy a csatlako­zás utolsó fázisában nagyon komoly téma lesz majd a romaprobléma, mellyel Szlovákián kívül Csehor- szágnak, Magyarországnak Romá­niának és Bulgáriának is foglalkoz­nia kell majd. ÚJ-SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament mentelmi bi­zottságának ma kellene döntenie arról, javasolni fogja -e Ivan Lexa mentelmi jogának újbóli megvoná­sát. A bizottságot ebben az ügyben már kétszer hívta össze Viliam Sopko elnök, de döntés még eddig nem született. Ahhoz, hogy ma másképp tegyen, a bizottság összes koalíciós tagjának meg kell jelennie, mivel az ellenzékiek biztos, hogy a javaslat elten szavaznak majd. Ha minden a tervek szerint alakul, Jozef Migaš házelnök a parlament rendkívüli ülését már akár holnap­utánra is összehívhatná. Peter Krsák alkotmányjogász szerint az ország alkotmánya értelmében Ivan Lexa nem veszítheti el képviselői mandá­tumát. Megbízatásáról a honatya önszántából mondhat te csupán, azt elvenni tőle nem lehet - jegyezte meg. A parlament mindössze meg­vonhatja a képviselő bérét, ha az nem jár az ülésekre. A képviselői mandátum kérdését szerinte a HZDS-nek kéne megoldania. Előze­tes felmérések alapján a bizottság összes koalíciós tagja a javaslat mel­lett fog szavazni, így hamarosan ki­adhatják Lexa ellen a nemzetközi elfogatóparancsot, (s, t) ÚJ-SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia Szociáldemok­rata Pártjának vezetői, élükön Jaroslav Volf elnökkel tegnap fő­hajtással és virágcsokor elhelyezé­sével tisztelegtek Alexander Dubček sírjánál, Csehszlovákia harminckét évvel ezelőtti megszál­lására emlékezve. Feltették a kér­dést, miért csak a szociáldemokra­ták tartják fontosnak, hogy meg­emlékezzenek erre az eseményre. A szociáldemokraták sérelmezik, hogy Alexander Dubčekrol a fővá­rosban máig nem neveztek el se utcát, se közteret. Pedig, mint el­hangzott, „az általa képviselt olyan emberi értékekből, mint a tisztesség, az igazságosság vagy a emberség, ma is hiány van”. Štefan Péteri, a szociáldemokraták alel- nöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatvannyolcas események felkeltették a reményt, amit azon­ban a Varsói Szerződés csapatai­nak tankjai azután szétzúztak. Hozzátette, a Dubček által képvi­selt eszmények érvényesek ma is. Az alelnök az emberarcú szocializ­mus megtestesítőjének kijelenté­sét idézve zárta beszédét: „Szere­tem az embereket, mert hiszek az emberi jóságban.” (bug) Dubéekről máig nem neveztek el utcát a fővárosban 1968-ra emlékeztek A kormány a tárgyalási fejeztekből hármat nem zárt le Áttekintett feladatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents