Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-17 / 190. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 17. TANÁCSADÓ Bonyolult az albérlet Sz. T.: Községi garzonlaká- som van. Ezt szerettem volna albérletbe kiadni, mivel édesapám halála után az édesanyám lakásában élek, hogy könnyebben gondoskodhassak róla. Meg is kötöttem a szerződést egy magánvállalattal, amely a lakótelepen ebben a lakásban szállásolná el a gyakorta itt tartózkodó külföldi partnerét. Ezután kértem a hozzájárulást az albérlethez. Azt válaszolták, ilyen esetben nem adnak hozzájárulást, mert a lakást lakás céljára kell felhasználni, s nem arra, hogy szállodát helyettesítsen. Sok olyan esetről van tudomásom, amikor a lakásokban irodát rendeztek be. Ez törvényes volt? FEKETE MARIAN A Polgári Törvénykönyv 719. §- ának második bekezdése szerint, ha a bérlő komoly indok miatt huzamosabb ideig nem használhatja lakását és a bérbeadó (azaz a tulajdonos, rendszerint a község) komoly indok nélkül tagadja meg hozzájárulását ahhoz, hogy a bérlő a lakását vagy lakásának egy részét albérletbe kiadja, a bíróság a saját döntésével pótolhatja a bérbeadó hozzájárulását. Az adott esetben nézetünk szerint érdemes a bírósághoz fordulni, illetve felkeresni egy ügyvédet vagy jogtancsost, hogy fogalmazza meg a szükséges bírósági beadványt, mivel ilyen vita esetében csak a bíróság döntheti el, hogy a község által említett indokot nyomós indoknak lehet-e tekinteni. Az ügyvéd esetleg még a bírósági beadvány előterjesztése előtt is rendezni tudja ezt az ügyet a lakást bérbeadó községgel, ami előnyös megoldás lenne minden érintett fél számára. Egy üyen bírósági eljárásban természetesen nem vizsgálnák azt, hogy mások miért kaptak engedélyt a lakásuk albérletbe adásához. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Betétvédelmi Alap eredményei Pozsony. A Betétvédelmi Alap tavaly 54,783 millió koronás nyereséget könyvelhetett el, ami az előző évhez képest 150 millió koronás visszaesésnek felel meg. Bevételeik elérték az 1,565 milliárd koronát, kiadásaik 1,510 mil- liárdot tettek ki. Az alap bevételei a bankok éves hozzájárulásaiból származnak, ami tavaly 695,4 millió korona volt. Ennek nagy részét a Szlovák Takarékpénztár (30,7%) és az Általános Hitelbank (26,3%) adták. (TASR) EuroISDN újabb országokba Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat a közeli napokban Svédországba és Nagy-Britan- niába is lehetővé teszi a telefonálást az euroISDN szolgáltatáson keresztül, amivel 15-re nő azon országok száma, ahová így telefonálhatunk. Az euroISDN integrált szolgáltatású digitális hálózat, ahol az alapcsomag egy internetcsatlakozást, két telefonvonalat és 3 telefonszámot tartalmaz, (ú) Megtelt a horvát tengerpart Zágráb. Telt ház van a horvát Adrián: a zágrábi lapok szerint lottónyereménnyel is egyenértékű szerencsét jelent ezekben a napokban, ha valaki szabad szobát talál magának a horvát tengerparton. Ezen a héten is várhatóan 530 ezer körül alakul majd a bejelentett turisták száma az Adriai-tenger horvát üdülőhelyein, ahol a szállodák mindenütt túlfoglalásokat jelentenek. Split- Dalmácia turisztikai szövetségének elnöke szerint idén a turisták áradata minden várakozást felülmúlt Horvátországban. (MTI) Befektetések Csehországban Prága. A cseh kormány azzal számol, hogy a külföldi befektetések összege idén eléri a 6 milliárd dollárt. Az idei év első három hónapjában 1,04 milliárd dollárnyi külföldi befektetésre kerül sor Csehországban. (MTI) Visszakövetelt adó Csehországban Prága. Júliusban az előző hónaphoz képest további 8 ezerrel nőtt azoknak a turistáknak a száma, akik a hozzáadottérték adó visszafizetését kévényezték a Csehországban vásárolt áru után. A vámőrök 78 ezer esetet regisztráltak, a legnagyobb érdeklődés a szlovák határon volt. A hozzáadottérték-adót áprilistól követelhetjük visssza, az árunak meg kell haladnia az ezer koronát és legkésőbb 30 nappal a vásárlást követően el kell hagynia az országot. A kormány legutóbbi döntése szerint azonban januártól várhatóan megszüntetik a hozzáadottérték- adó visszakövetelését az élelmiszerek esetében. (TA SR) A Karosa buszai külföldön Vysoké Mýto. A legnagyobb cseh autóbuszgyár, a Karosa június végéig 2,16 milliárd koronára növelte bevételeit, ami az előző év azonos időszakához képest 16 százalékos növekedésnek felel meg. Az autóbuszeladás 12 %- kai nőtt és elérte az 566 darabot. A cég számára legjelentősebb, francia piacra 253 Recreo iskolabuszt szállítottak. Otthon 287 járgány kelt el. (TA SR) A Quatro a legnépszerűbb Pozsony. A Quatro jelenleg a legismertebb részletfizetési rendszer Szlovákiában, amely háztartási gépeket és elektronikát kínál. A Focus közvéleménykutató intézet által végzett felmérés szerint a Quatrot a megkérdezettek 27 %-a ismerte. A Quatron keresztül máig 60 ezren vásároltak összesen 1 milliárd korona értékben, (ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. augusztus 17-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,466 Magyar forint (100) 16,280 Angol font 70,349 Német márka 21,713 Cseh korona 1,199 Olasz líra (1000) 21,932 Francia frank 6,474 Osztrák schilling 3,086 Japán ien (100) 42,909 Spanyol peseta (100) 25,523 Kanadai dollár 31,558 Sváici frank 27,193 Lengyel zloty 10,781 USA-dollár 46,751 A statisztikai hivatal szerint a közeljövőt illetően már kisebbségben vannak a helyzet további romlására számítók Negyedéves hangulatjelentés Az adatok százalékban értendők, 1999 és 2000 júliusára vonatkoznak. (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) Pozsony. A lakosság továbbra is úgy ítéli, hogy anyagi helyzete az elmúlt negyedévben romlott. Egyre többen vannak viszont azok, akik szerint ez a folyamat a közeljövőben véget ér - derült ki a statisztikai hivatal június végén, július elején készített közvélemény-kutatásából. TUBA LAJOS Az egységes európai metodika alapján készült felmérés során a megkérdezettek 55 százaléka érezte úgy, hogy családja anyagi helyzete az elmúlt egy év során romlott, 31 százalék szerint nem változott, 14 százalék pedig javulásról számolt be. A helyzet romlását főként az alacsony jövedelműek, az idősek és az alapfokú műveltséggel rendelkezők érezték. Hosszú idő óta akadt viszont egy csoport, ahol a többség javulásról számolt be: a vállalkozók 44 százaléka vélekedett így, míg 38 százalékuk szerint a helyzet nem változott, 18 százalék pedig visszaesést érzékelt. Valamivel kedvezőbb a helyzet a jövőt illetően: az elkövetkező egy A vállalkozók 40, a munkások 13 százaléka javulásra számít. évvel kapcsolatban mindössze 42 százalék vélekedett úgy, hogy a helyzete tovább romlik, 37 százalék stagnálásra számít, 16 százalék pedig javulást vár. Hosszú távon egyébként egyre kevesebben hisznek a helyzet javulásában, növekszik a stagnálás híveinek aránya, míg a helyzet romlását feltételezők aránya 15 százalék körül mozog. Július elején a leginkább optimistának a jól keresők és a 30 évnél fiatalabbak mutatkoztak. Az iskolai végzettség alapján javulásra leginkább az érettségizettek számítanak (19 százalék), az alapfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők egyaránt 13 százalékban adtak ilyen választ. Igazán nagy különbség a foglalkozás szerint alakult ki: a vállalkozók 40 százaléka javulásra számít és mindössze 13 százalék tart a helyzet romlásától, szemben a munkások 17 és 36 százalékával. A háztartások anyagi helyzetét firtató kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a legtöbben kiegyenlített gazdálkodást folytatnak (38 százalék), 14 százalék a tartalékait éli fel, 10 százalék pedig adósságok árán tud csak megélni. A megtakarításokra is képes háztartások aránya 37 százalék volt. Itt szintén nagy különbség mutatkozott az egyes szociális csoportok között. Míg az alacsony keresetűek (a családon belül egy főre eső jövedelem 3750 korona alatt) mindössze 16 százaléka képes takarékoskodni, addig a magas jövedelműek esetében (egy főre eső jövedelem 6014 korona felett) ez az arány már 63 százalék volt. A fizetéstől-fizeté- sig élők aránya a legmagasabb a nyugdíjasok (49 százalék) és a segédmunkások (53 százalék) között volt, de a vállalkozóknak csak 12 százaléka sorolta be magát ebbe a kategóriába. Érdekes vélemények nyilvánultak meg az elkövetkező 12 hónap megtakarításait illetően. Ebben a tekintetben minden szociális csoport pesszimistábbnak mutatkozott a jelenlegi helyzeténél. Az alacsony keresetűek közül csak minden tizedik számított arra, hogy képes lesz tartalékot képezni, de az optimisták még a magas keresetűek között sem voltak túlsúlyban (47 százalék). A vállalkozók között az arány 71 százalék, a munkásoknál 30 százalék volt, míg a munkanélküliek és a nyugdíjasok egyaránt 13 százalékos arányban számítottak arra, hogy képesek lesznek takarékoskodni. Regionális szempontból is meglepő különbségek alakultak ki: a legpesszimistábbaknak a legjobb jövedelmi viszonyokkal rendelkező Pozsonyi kerület lakói bizonyultak, ahol csak 19 százalék számított megtakarításra. Pedig ez az arány még a legszegényebb Eperjesi kerületben is 23 százalék. A legoptimistábbak viszont a Nyitrai kerület lakói (33 százalék) voltak, ebben szerepet játszott a tény, hogy a magyarok a jövőt illetően optimistábbaknak mutatkoztak a szlovákoknál. A jövedelmi viszonyok kihatottak a nagyobb vásárlási tervekre is. Tartós fogyasztási cikkek vásárlására az elkövetkező egy évben mindössze a megkérdezettek 13 százaléka készül, a két éven belül gépkocsit vásárlók aránya pedig 7 százalék volt. Minden ilyen kategóriában jelentős eltérések tapasztalhatóak az egyes jövedelmi sávok között. Míg a legmagasabb jövedelmű csoportban a gépkocsivásárlásra készülők aránya 16 százalék, az összes többi sávban ez az érték 4-6 százalék között mozgott. Nem gondolkodnak új szuperszonikus utasszállítón A Concorde-korszak a vége felé közeledik MTI-HÍR Idén 84 diák segédkezett A Zöld város eredményei Pozsony. A pozsonyi óváros zöldterületeinek karbantartását megcélzó Zöld város projektum keretén belül idén 1713 bujtatványt ültettek ki és 42 km-nyi járdát tisztítottak meg a hulladéktól. A hát hétig tartó környezetvédelmi kampány során 51 tonnányi szemetet szedtek össze, amihez idén 84 diák segédkezett. A megtisztításra kiszemelt területek kiválasztásánál a lakosság javaslatait is figyelembe vették, és a környezetvédelmi kampány során a helyi lakosok is készségesen segítettek lakókörnyezetük megtisztításában. Az óváros a második nekifutást is a Tabak'Kft. támogatásával rendezte. Ez a legsikeresebb környezetvédelmi projektum, amit valaha is rendeztünk - nyüatkozta Milan Vajda, a városrész polgármesterének szóvivője. Szeretnék a kampányt a többi városrészre is kiteijeszteni, ám hiányzik a támogató, aki a projektet finanszírozná. A Tabak a jövőben más városokra is szeremé kiterjeszteni a programot, például Kassára, Nagymihályra, Besztercebányára és Zólyomra, (mi) London. Keddtől senki sem repül polgári repülőgépen a hangnál sebesebben az Atlanti-óceán fölött Európából Amerikába és vissza. A brit Concorde-ok keddi lehorgony- zásával meglehet, véget ért egy korszak: a lélegzetelállító, de gazdaságilag nem feltétlenül indokolt műszaki rekordok inkább csak politikailag indokolt hajszolásának korszaka. A Concorde, míg repült, az utóbbi időben is már csak a hetvenes évekbeli műszaki eufória ipartörténeti emlékműve volt. A repülőgépgyárak évtizedek óta nem is gondolkodnak szuperszonikus utasszállító repülőgépen, inkább a hagyományos sebességű, de minél több utast befogadni képes repülőgép a fejlesztés iránya. A Boeing sokáig egyeduralkodó, 400 férőhelyes Jumbójával nemsokára az Airbus 600 személyes óriásgépe versenyez. A Concorde-ot a hatvanas években tervezték, a hetvenes évek közepén álltak forgalomba, a környezetvédelmi aggodalmak elterjedése előtt: motorja nagy magasságban ózonpajzs-szaggató nit- rogénoxiddal szennyezi a levegőt, és olyan zajos, hogy csak kivételes udvariassági engedéllyel szállhat le a New York-i repülőtéren. Amikor elkészült, egyetlen külföldi légitársaság sem vásárolta meg - darabja 50 millió dollárba került, toronymagasan többe, mint a „normális” repülőgépek -, mert épp akkor kezdődött az olajárrobbanás. A Concorde óránként több mint 25 ezer liter repülőbenzint fogyaszt, de csak legföljebb száz utast szállíthat nem túl messzire. Üzemanyag-fogyasztása nem csak drága, hanem hatósugarát is korlátozza. A Concorde kifejlesztése másfél milliárd dollárba került annak idején. Szakmabeli becslések szerint egy hasonló utaskapacitású, de környezetkímélő, kisebb fogyasztású, nagyobb csomagterű, újonnan is gazdaságos szuperszonikus utasgép kifejlesztése ma legalább 12 milliárd dollárba kerülne. Szlovák Biztosító Készülnek a privatizációra Pozsony. A szlovák biztosítási piac mintegy 50 százalékával rendelkező állami Szlovák Biztosító (SP) privatizálásának kérdésével ősszel foglalkozik a pénzügyminisztérium. Rudolf Janáč, a biztosító elnöke közölte: tekintetbe véve a szlovák piac nagyságát, a pénzintézmény súlyát, szerinte 3 és 5 milliárd korona közötti árat lehetne kérni a potenciális stratégiai befektetőtől. Janáč úgy véli, a privatizáció során ajánlatos volna a magyar modellt követni, tehát nemzetközi tendert kellene kiírni, ahogyan a Hungária Állami Biztosító esetében történt. A biztosító 2000 első félévében 8,319 milliárd koronás forgalom mellett 800 millió korona adózás előtti nyereséget ért el, összesen 4,284 millió biztosítási szerződést kezel. A biztosító olyan jelentős viszontbiztosítókkal kötött szerződést, mint a Munich Re, a Swiss Re és a Zurich Re. Az SP előtt még egy lényeges változás áll: legkésőbb 2002. január 1-ig elveszti monopolhelyzetét a kötelező gépjárműbiztosítások területén, (shz) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. augusztus 13-án) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komerční banka Bratislava 8,50 10,20 10,50 10,70 10,80 Bank Austria Creditanstalt 5,00-5,50 5,25-5,75 5,50-6,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 9,50 10,50 11,50 12,00 5,00 Dopravná banka 11,90 12,50 13,30 13,90 7,00 Investičná a rozvojová banka 9,00 10,15 10,50 10,80 11,50 5,00 Istrobanka 7,50-8,00 8,00-8,50 8,50-9,00 9,50-10,00 9,70-10,20 5,00 Ľudová banka 7,50 8,50 9,75 9,25 3,50 Poľnobanka 8,50 9,50 9,75 9,75 4,50 Poštová banka 9,00 10,00 12,00 12,10 3,75 Prvá komunálna banka 9,30 9,60 9,70 10,80 10,90 3,80 Devín banka 11,70 12,1013,10Tatra banka5,00-5,75 Slovenská sporiteľňa 6,50-7,00 6,70-7,207,60-8,10 10,50-10,90 4,00 Všeobecná úverová banka 6,50 7,00 7,00 7,50 7,50 7,50 4,75
