Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-12 / 186. szám, szombat

8 Családi Kör ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 12. HETI RECEPTÜNK Kelbimbóval és burgonyakrokettel köríthetjük (Archív felvétel) Ajánlatunk Fonott sertés szűzpecsenye Hozzávalók: 4 db 800 g sertés szűzpecsenye. 8 szelet Bacon (angol) szalonna, só, őrölt bors; olaj a kisütéshez. Elkészítése: A sertés szűzpe­csenyéket hosszában 3 egyfor­ma csíkra vágjuk úgy, hogy a vastagabb része egyben ma­radjon. A csíkok közé helyez­zük a szalonnaszeleteket, és hármasfonással összefonjuk. Megsózuk, borsozzuk. Mind­két oldalon forró olajban hir­telen megsütjük, és előmele­gített sütőben még kb. 25 perc alatt készre sütjük. Sütés közben locsoljuk meg többször a saját levével. Köretként kel­bimbót és burgonyakrokettet adhatunk hozzá. A receptet Kankula Judit, a rozsnyói Átrium étterem tulaj­donosa küldte be. 33 Segítünk Ha folt esik a ruhánkon... Rozsdafolt ♦ Sós citromlevet csöpögtessünk a rozsdafoltra - áztassuk át vele! -, és tegyük ki a tűző napra. ♦ Az ágyneműre és egyéb fehérneműre került rozsdafoltokat kenjük be borkőporral, és úgy hajtogassuk össze, hogy a por a folton ma­radjon. így összehajtogatva áztassuk 5 percre forró vízbe. Utána rendesen mossuk ki. ♦ Gőz fölött kifeszíthetjük az anyagot, a rozsdafoltot benedvesítjük, és beszórjuk oxálsav- és heresókristályokkal. Rövid idő múlva tisz­ta vízben kimossuk. Az öblítővízben a sav maradékát néhány csepp szalmiákszesszel közömbösítsük. ♦ A kereskedelemben kapható rozsdafolt-eltávolító is megfelel a célnak. Kátrányfolt ♦ Mosás előtt petróleummal távolíthatjuk el. Vigyázat! A petróleum egyes anyagokon foltot hagy, ezért előtte próbáljuk ki. Penészfolt ♦ A penészfoltos vásznat konyhasó- és szalmiákoldatos vízben mos­suk ki, és tűző napon szárítsuk meg. Ha csak néhány apró penész­folt keletkezett a vásznon, azokat nedvesítsük be sóval és egy csepp szalmiákszesszel, 10-12 órán át hagyjuk állni, tegyük a napra, s ez­után mossuk ki rendesen az anyagot. (Ha kell, ismételjük meg!) Izzadságfolt ♦ Az izzadságfoltot ammóniás szappanos mosással távolíthatjuk el. ♦ Selyemből bóraxoldattal tisztítjuk ki az izzadság foltját, majd a tel­jes anyagot langyos vízzel kiöblítjük. ♦ Gyapjúból 10:1 arányban hígított szalmiákos vízzel tüntethetjük el az izzadság nyomát. Mosás után ecetes vízzel öblítsünk, hogy a gyapjú visszakapja színét. (De ha az izzadság kifakította az anya­got, nem lehet mit tenni!) Az egészséges ember vízkészletének legfeljebb 20%-át veszítheti el úgy, hogy esélye legyen a túlélésre Egészséges szomjoltás ÖSSZEFOGLALÓ zervezetünk igen ér­zékenyen reagál a fo­lyadékvesztésre, és biztosítani akarja a test összfolyadéká- nak, különösen a vér adott tömegét - mivel az életmű­ködés alapfeltétele a kielégítő vér­ellátás. Ezért nagyon kell figyel­nünk arra, hogy - különösen káni­kulában - megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot juttassunk szervezetünkbe. A fizikai terhelés sport, munka, napi rutinmozgás) jelentős folya­dék- és ásványianyag-vesztéssel jár. Egyórás intenzív sportolás so­rán 1,5 liter folyadékot veszít szer­vezetünk. Ha a veszteség eléri a testsúly 2 százalékát, a vér nem ké­pes elegendő oxigént szállítani az izomzatba. Az egészséges ember vízkészleté­nek legfeljebb 20 százalékát (mintegy 10 liternyi vizet) veszít­heti el úgy, hogy esélye legyen a túlélésre. Négy, maximum nyolc napig szomjazhat, s ez is csak megfelelően lassú folyadékvesz­tésre érvényes. A sav-lúg egyensúly felborulásá­nak enyhébb következménye a nagyobb fáradékonyság. A külö­nösen nagy megterhelésnél nem­csak folyadék- és ásványianyag-, hanem energiapótlásra is szük­ség van. A csecsemők és az idősek vízház­tartása különösen sérülékeny, minthogy alkalmazkodóképessé­gük a felnőttekénél jóval kisebb. A kisbabák nem mindig tudják jelez­ni a szomjúságérzetet (vagy kör­nyezetük nem érti a jelzést), az öregek pedig nem veszik észre. A szervezetben a víz arányának csökkenése az életkor előrehalad­tával egyenes arányban áll, s az idősebbek szomjúságérzete foko­zottan csökken, keveset isznak, aminek következtében emésztési zavarok lépnek föl, a vér besűrű­södhet, s megnőhet a trombózisve­szély. Gyakrabban borul föl a szer­vezetük elektrolit-háztartása. A két említett szélső korcsoportra te­hát különösen kell figyleni, főleg nyáron, ekkor gyakrabban fordul­hat elő, hogy testünk nem kapja meg a kellő pótlást. Az emiatt be­következő állapotot az orvosok is kiszáradásként említik, (Naponta mintegy 2,5 1 „vizet” adunk le: 1,5 litert vizelet, 1,5 decit széklet, 8,5 decit párolgás formájában. Ideális körülmények között ugyanennyi jut be: 1,2 1 táplálék, 1 liter folya­dék útján, 3 dl anyagcsere-folya­matok révén keletkezik.) Testünk mintegy 60 százalékát víz alkotja (az újszülöttnél 72 száza­lék az arány, az átlagos méretű fel­nőtt férfinél 60 százalék a víz, a nőknél - a test nagyobb zsírtartal­ma miatt - valamivel kevesebb). Kétharmad része a sejteken belül, egyharmada a sejteken kívül talál­ható. Igen fontos az a része, amely az érrendszerben keringve táplálja a szöveteket, szerveket (ez a test­tömegünk 5 százalékát kitevő vér­plazma). Ha az igen nagy mennyiségben el­vesztett folyadékot és sót csak víz­zel próbálják pótolni a maratoni futók, nagy veszélynek teszik ki magukat - figyelmeztetik az ame­rikai tudósok azon atlétákat, akik a 42 km-es versenyen túl sok vizet fogyasztanak. A nagy megterhelés­nek kitett szervezet biológiai egyensúlya felborul, és eszmélet- vesztés, súlyosabb esetben halál is bekövetkezhet - mondják a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem ku­tatói, akik több tragikus eset vizsgá­lata után megállapították, hogy a halált a nem megfelelő só-víz arány okozta. (A nők sokkal érzékenyeb­ben reagálnak e problémára.) A verejtékezés során számos ásvá­nyi anyag távozik szervezetünkből (nátrium, kálium, magnézium, vas, cink), ezek pótlása nélkülöz­hetetlen. Legnagyobb a veszteség nátriumkloridból (konyhasó), de mesterséges pótlása nem szüksé­ges, hiszen evés közben konyhasó­készletünk folyamatosan kiegé­szül. A vérplazma koncentrációjá­hoz viszonyítottan a legjelentő­sebb a verejtékezés során távozó magnézium mennyiségse. A szer­vezet egyéb magnéziumtartalékai is csökkennek. Hiánya ingerlé­kenységet, álmatlanságot, kon­centrációs nehézségeket, izomgör­csöt, szédülést, fejfájást okozhat. A terhelés befejeztével, a gyors rege­nerálódást segíti a megfelelő káliumpótlás. A kálium megköny- nyíti az energiahordozók (glukó­zok) újbóli beépítését az izomzat­ba és a májba. A természet ásványvíz formájában biztosítja számunkra azt a tiszta eredetű, értékes italt, amely kivá­lóan alkalmas a szervezet víz- és ásványianyag-igényének kielégí­tésére. A természetes ásványvíz jóízű, kiváló szomjoltó; számos, a szervezet egészséges működésé­hez nélkülözhetetlen ásványi anyagot és nyomelemet tartal­maz, energiatartalma nulla. A vízfogyasztás adatai napjaink­ban rendkívül aggasztóak: a Föld lakosságának egyötöde nem jut vezetékes ivóvízhez, s évente három-négymillió ember veszti életét olyan betegségben, amely szennyezett víz fogyasztására ve­zethető vissza. Előrejelzések szerint a helyzet a közeli jövőben csak romlani fog: míg egy évszázad alatt a világ la­kossága megháromszorozódott, a vízfogyasztás hatszorosára nőtt. Napjainkban óriási divat az úgy­nevezett természetes ásványvizek fogyasztása. Magára valamit is adó ember ,nem tornaterembe, múzeumba sem megy flakonok nélkül. Egyébként az orvosok sze­rint igen helyes a nyugati trend hazai másolása, az is, hogy a mun­kahelyeken, az autókban is feltűn­nek a rendszeresen kortyolgató egészségvédők. Tényszerűen annyit minden hoz­záértő elismer, hogy - a Kárpát­medence különleges adottságai következtében- sok élettanilag hasznos ásványi anyagot tartal­maznak a hazai ásványvizek, me­lyek főleg kalcium-, magnézium-, nátrium-, hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátlos vizek, illetve ezek változatai, viszonylag jelen­tős fluoridtartalommal. Amúgy a szomjas és magát egészségesnek vélő laikus leginkább avval a jel­lemzővel találkozik, amire ma már a minden étteremben föltett kérdés utal: buborékos vagy sima változatú legyen-e. Aki esetleg ivókúrára szorul, jó, ha háziorvo­sához fordul, hogy a víz összete­vőinek ismeretében, személyre szabottan ő határozza meg, me­lyiknek a fogyasztását javasolja. A hazai ásványvizek flakonjainak címkéi pontos felvilágosítást ad­nak a vizek összetételéről, jelleg­érről. Szerencsés helyzetben vannak azok, akik egészségesek, és csak egészségük megóvása érdekében mondtak le az egyéb nedűk poha- razgatásáról. Évről évre dinami­kusan növekszik az ásványvízfo­gyasztás hazánkban, s egyre na­gyobb a választék. Tavaly a sta­tisztikai kimutatások alapjkán egy honi polgár 28 liter ásványvizet ivott meg egy év alatt. Az idei elő­rejelzések szerint ez a mennyiség 32 literre nő. (aset) Kevesen tudják, hogy gyulladásgátló, fertőtlenítő, görcsoldó, hurutoldó és vizelethajtó gyógytulajdonságokkal bír.... Még a szamárköhögést és a gyomorrontást is kezeli Nemcsak egyszerű fűszer, hanem gyógyító növény is a majoránna DR. NAGY GÉZA Kevesen tudják, hogy a fűszerként alkalmazott majoránnának gyó­gyító hatása van. Gyulladásgátló, fertőtlenítő, görcs­oldó, hurutoldó és vizelethajtó. A szamárköhögést és a gyomor­rontást is kezeli. Igen, az egyszerű fűszerként alkal­mazott majoránna az egyik legérté­kesebb gyógynövény. Fő hatóanyaga az illóolaj (3-5 %), 10 % cserzőanyag és a C-vitamiú. Az illóolaja a követke­ző aromatikus komponenseket tartal­mazza: citral, eugenol (a szekfuszeg fő hatóanyaga), terpineol (a fenyőfák egyik hatóanyaga), linalool (a cit­romfafélék hatóanyaga) és a szabi- nén (a tuja fő hatóanyaga). Segít a szájszéli herpesz gyógyításá­ban, mert vírusölő hatása van és az övsömörnél is. Külsőleg vizes kivo­natait borogatásként vagy a majo­ránnából készült krémekkel kell ke- negetni a kiütéseket. De a herpesz arról tanúskodik, hogy a szervezet ellenállóképessége gyenge, belsőleg is kell gyógyítani. A tea elkészítése külső használatra: 2 evőkanálnyit leforrázunk 2 dl vízzel, 15 percig hagyjuk ázni és leszűrjük. Kétféleképpen lehet alkalmazni: vat­tába beáztatjuk a nedvét és ezzel tö- rölgetjük a kiütéses részt, vegy sebta­passzal rögzítjük a gyógynedves vat­tát a kiütéseken. A másik lehetőség, hogy a kihűlt teát jégkockamintába öntjük, majd betesszük a fagyasztó­ba. Ha kész a gyógyító jég, a herpesz­re helyezzük, s ezzel nemcsak lefa­gyasztjuk a herpeszt, hanem vírus­ölő hatása is érvényesül. Jótékony hatással van az emésztő­rendszer betegségeire. Fertőtleníti a beleket, és nem engedi elszapo­rodni a rothasztó és az erjesztő baktériumokat, oldja a szélgörcsö­ket, javítja az étvágyat, erősíti a gyenge gyomrot és könnyíti a máj munkáját. Ahhoz, hogy jótékony hatása legyen az emésztőrendszer­re, a teát nem édesítve és 30 perc­cel étkezés előtt kell elfogyasztani. A teát a következőképpen készít­jük el: úgy, mint az első recetpnél, csak egy evőkanálnyit veszünk a tea elkészítéséhez. A következő felhasználási területe a felső légutak gyulladásakor, ami­kor fullasztó köhögés gyötri a bete­get, amikor a hörgők és a légcső el van hurutosodva és gyulladásban van a szájüreg is. Ilyenkor a teáját étkezés után kell meginni, és lebet édesíteni sötét mézzel. A majoránna csökkenti menstruáció alatti görcsös fájdalmakat is. Ha szeretnénk fokozni a fájdalomcsilla­pító és görcsoldó hatását, 1:1 arány­ban kombináljuk hasonlóan ható gyógynövényekkel, amilyen a liba- pimpó, a macskagyökér, a málna, a földiszederlevél és a pászortáska. A pásztortáskából fél adagot kell tenni a teakeverékhez. A mellben keletkezett kemény cso­mót puhítja a majoránna nyers ned­ve. Nedvével naponta többször kell bemasszírozni, utána meleg pako­lást végezni. Segít a vese- és húgyhólyag-gyulla­dásnál is. Itt érvényesül az illóolaj, valamint a cserzőanyagának a fer- tődenítő és baktériumölő hatása. A hatás fokozására ajánlatos kombi­nálni 1:1 arányban hasonló hatású gyógynövényekkel, mint pl. a ka­kukkfű, az édeskömény, a bazsali­kom, az ánizs és a borsikafű. A majoránnát felhasználhatjuk gargarizálószerként szájüreggyul- ladásoknál, és lemosószerként a rosszul gyógyuló sebekre gyógy­fürdő formájában. A majoránnabort úgy kell elkészí­teni, bogy 50 gramm virágzó nyers majoránnát teszünk egy liter fehér borba, 10 napra elzárjuk sötét, me­leg helyen. Utána leszűrjük és hi­deg, sötét helyen tároljuk. Naponta egyszer iszunk belőle kb. 1 dl-t le­fekvés előtt. A homeopáthia is alkalmazza a majoránnát, és erre a célra a vi­rágzó szárát használják fel, ame­lyet délelőtt kell gyűjteni. Adago­lása: 3-szor naponta 8 cseppet evés előtt kb. 2 hónapig és éppen olyan javallatokra alkalmazzák, mint az alopathiában. A depressziónál nagyon jó kombi­nálni a majoránnát a vasfűvel 1:1 arányban. Két teáskanálnyit kell leforrázni 2 dl vízzel, majd 10 per­cig kell hagyni ázni. Naponta min­den étkezés előtt kell inni. A majoránnából készült gyógyfür­dő elűzi a fáradékonyságot. 2-3 maroknyi majoránnát forrásba ho­zunk 2-3 liter vízzel, ihajd 10-15 percig hagyjuk ázni, és egy kádnyi meleg vízbe leszűrjük. Lefekvés előtt vagy napközben, pihenés előtt fél óráig tartózkodunk a fürdőben, hogy regenerálódjanak az idege­ink. Nincs mellékhatása, nem mérgező. Mégse alkalmazzák ál­dott állapotban levő nők és szop­tatós anyák. A majoránna sok esetben segítség számunkra, csak a fűszerek közt található majoránnáról ilyen gyógyhatásokat kevesen feltéte­leztek.

Next

/
Thumbnails
Contents