Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-26 / 171. szám, szerda

8 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 26. A Gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai tavasszal Svédországban voltak, a svéd diákok pedig szeptemberben viszonozzák a látogatást Ahol emberszámba veszik az állatot A mentálisan fogyatékos gyermekek számára családi környezetet és spe­ciális oktatást biztosítanak egyik növendéke. A környezetvé­delmi nap keretében a vendéglá­tók védett területekre vitték szlo­vákiai barátaikat, akiknek lehető­ségük volt megtekinteni a világ- örökség részét képező bronzkori kőkarcokat. „Gyermekeink olyan vízierőmű­vet is láttak, amelyet a század elején építettek és mind a mai na­pig működik. A vendéglátó iskola Dalsland megye területén fek­szik. Ez a megye főleg a csatorna- rendszeréről és a vízierőművéről nevezetes. Ellátogattunk egy ki- lencszáz éves tölgyhöz, amely nátor viszont már azon gondol­kodik, hogyha a program hivatalosan befejeződik, milyen módon folytatják az együttműkö­dést. A svéd iskola tanárai szerint lehetne szó diák-, illetve tanár­cseréről, esetleg arról, hogy a gadóci iskola végzősei munkát vállalnak majd svédországi far­mokon. Ez még kérdéses, az vi­szont már bebizonyosodott, hogy jó ötlet volt a Socrates program beindítása, hiszen ezáltal újabb lehetőségek nyíltak meg a gadóci mezőgazdasági szakközépiskolá­ban tanuló diákok előtt. a módot, aho­gyan ott bánnak a sérült embe­rekkel. A társa­dalom teljes ér­tékű polgárának tartják őket, ügy is viselkednek velük szemben. lítják tanáraikat. Szokatlan volt számunkra a tanár és a tanuló kö­zötti nagymértékű bizalom. Az is­kola tulajdonában van tíz mikro­busz, amelyet bármelyik tanár használhat, ha szükség van rá. A mikrobuszokat nem zárják, mind­egyikben benne van az indító­kulcs, és ezzel soha senki nem élt mintegy kilencven kilométerre fekvő Nuntorpskolanban Johan Lorentzon személyében olyan ta­nárra találtam, aki nagyon örült is­kolánk érdeklődésének. A csereprogram előkészületi fá­zisában a svéd kolléga ellátoga­tott hozzánk, majd én is Svédor­szágba. A közvetlen kapcsolatfel­vétel jelentősége abban volt, hogy személyesen győződjünk lünk. Van állattenyésztő szak, vi­rágkertészet, biozöldségtermelés, illetve erdészeti szak. Az iskolá­nak mintegy 150 diákja van, túl­nyomó részük bentlakó. Szá­munkra szokatlan és érdekes volt, hogy a kollégiumban nincs neve­lő, és a diákok nem élnek vissza ezzel. Náluk az oktatás három évig tart, van két olyan osztályuk, ahová a mentálisan fogyatékos A svéd és a gadóci diákoknak a hideg időjárás nem okozott gondot, tűz mellett beszélgettek KAMONCZA MARTA A Komárom melletti Gadócon lévő mező- gazdasági szakkö­zépiskola több mint ■mm százéves múltra te­kint vissza. Ez alatt az idő alatt az iskola falai közül több ezer mezőgazdasági szakem­ber került ki, akik a gyakorlatban kamatoztatják a Gadócon szerzett tudásukat. Néhány éve azonban - hallgatva az idő szavára - a szaktantárgyak tanítása mellett az iskola vezetése az idegen nyelvek oktatására is hangsúlyt fektet. Mintegy két év­vel ezelőtt az iskola bekapcsoló­dott az Európai Unió által támo­gatott Socrates-Lingua oktatási programba. Arról, hogy ez a prog­ram mit tartalmaz, Füri Szerén tanárnőt, a program koordináto­rát kérdeztük. „A program célja, hogy hatéko­nyabbá tegye az EU 15 állama nyelvének tanulását. Angol szakos lévén természetesen az angol vissza. A tanárok az autóbuszokat kizárólag szolgálati célra használ­ják. Példaértékű volt a tanulók önállósága a gyakorlati órákon. Szigorú szakoktatói felügyelet nélkül végezték dolgukat. Lát­tunk három lányt, amint traktor­ral hordták szét a gyógynövénye­ket, elültették őket, rendet tettek maguk után, úgy, hogy senki nem állt fölöttük. Náluk az a cél, amint azt az egyik ottani kolléga megfo­galmazta, hogy felelősségteljes önálló munkavégzésre tanítsák a gyerekeket. Egyébként az iskolá­ban nincs takarítónő, a diákok sa­ját maguk takarítanak” - húzza alá Füri Szerén. Elmondása sze­rint a svédországi vendéglátók azon a környéken áll, ahol Linné, a világhírű biológus élt. Göte­borgban megnéztünk egy, a XVII. században készült hajó felújítását. Jártunk egy húsfel­dolgozó üzemben, ahol a svéd ta­nulók ismereteket szereznek a húsfeldolgozásról. Ott-tartózko- dásunk utolsó napján pedig a fjordokat tekintettük meg. Diák­jaink, akik az elején még szótár­ral a kezükben kommunikáltak svéd kortársaikkal, a második hét végén már szótár nélkül, különö­sebb nehézségek nélkül megér­tették egymást. A svéd kollégák is nagyon kedvesek, segítőkészek voltak. Különösen a Socrates program ottani koordinátora, A nuntorpskolani iskola madártávlatból gyermekek járnak. Az enyhén mentálisan sérülteknél a speciális oktatás általában négy-öt évig tart, a súlyosabban fogyatékosok­nál akár ennél tovább tart. Na­gyon rokonszenvesnek tartom azt A másik dolog, ami ugyancsak szimpati­kus volt számunkra, a tanár és a diák kap­csolat. Ott a diákok keresztnevükön szó­A svéd iskola konditermét a gadóci diákok is szívesen használták nyelv oktatására összpontosítot­tam. Az Interneten keresztül kezd­tem keresni partneriskolát. Elő­ször egy franciaországi oktatási in­tézményt választottam ki, de kiderült, hogy ők már lezárták a programot. Aztán egy spanyolor­szági iskolával vettem fel a kapcso­latot, ám ők hozzánk hasonlóán ugyancsak kezdők voltak e téren és olyan iskolával szerettek volna együttműködni, melynek már van­nak tapsztalatai a Socrates prog­ramban. Végül utolsóként egy svédországi mezőgazdasági kö­zépiskolát választottam ki. Szeren­csémre a Göteborgtól északra meg a programmal kapcsolatos elképzeléseink megvalósításának lehetőségeiről. Március 27-étől diákjaink két hetet töltöttek Své­dországban” - tájékoztat a tanár­nő. Elmondása szerint a Gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskolá­ból másodikos, harmadikos, illet­ve negyedikes diákok - összesen tízen - utaztak Svédországba. Őket pályázat útján választották ki, az utazással kapcsolatos költ­ségeik egy részét a szülők, másik részét pedig a Phare és Socrates programból finanszírozták. „A svédországi iskolában hasonló szakirányzatok vannak, mint ná­A gadóci iskola növendékei a lovakkal is megbarát­koztak A világörökség részét képezik a bronzkori kőkarcok változatos programot készítettek számukra. Az ott töltött két hét minden napján különböző elfog­laltságot biztosítottak. Az egyik nap például bemutatták nekik, hogyan történik náluk az erdőírtás. Ott inkább ritkítják, mint irtják az erdőt, ennek az a célja, hogy az ott élő rovar- és az állatvilág számára a feltételek to­vábbra is megmaradjanak. Volt egy olyan nap, amikor a svéd diá­kok a lótenyésztés fortélyaiba avatták be a gadóciakat. Megmu­tatták nekik, hogyan kell lecsuta­kolni a lovakat, hogyan kell hajta­ni a fogatot. „Ott emberszámba veszik az állatot” - írta a lovasnap után naplójába a gadóci iskola Johan Lorentzon és kollégája, Per Ekwall” - fűzte hozzá a tanárnő. Véleménye szerint a Svédország­ban töltött két hét hasznos volt, mind a tanároknak, mind a diá­koknak. Hazatérésük után két lány ecsetet és festéket kért az is­kolaigazgatótól és önszántukból lefestették a gadóci iskola parkjá­ban lévő padokat. Svédországban ugyanis azt látták, hogy ott a ház- tulajdonosok felelnek a ház köte­lében lévő erdő, mező tisztaságá­ért is. Egyébként a Socrates program keretében idén szeptemberben a svédországi iskola tíz diákja lesz két hétig a gadóci szakközépisko­la vendége. A két programkoordi­____m i ^ inni _—_—..... A búcsúzás pillanata (A felvételek a gadóci iskola archívumából valók)

Next

/
Thumbnails
Contents