Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-26 / 171. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 26. TANÁCSADÓ Tartásdíj exfeleségnelc K. K.: A bíróság 1996-ban bon­totta fel a házasságunkat. Nem sokkal később a volt feleségem kérésére arra kötelezett en­gem, hogy havi 1300 korona tartásdíjat fizessek neki. Töb­bektől hallottam, hogy az ilyen kötelezettség legfeljebb három évig tart. Igaz ez? Ha letelik a három év, akkor már nem kell fizetnem? Mikortól számítják a három évet? Én ismét megnő­sültem, s most már mindketten nyugdíjasok vagyunk. Nekünk is hiányzik a megélhetéshez az az 1300 korona. FEKETE MARIAN A három évi tartásdíj-fizetésről szóló „mesének” egyszerűen semmiféle alapja sincs. Jlyen kor­látozást a Családjogi Törvényes a Legfelsőbb Bíróság határozatai sem tartalmaznak. Sőt, a család­Augusztusban Agraria 2000 Pozsony. Augusztus 30-án nyí­lik a legnagyobb osztrák mezőgazdasági szakvásár. Az osztrák Welsben megrende­zett Agraria 2000 vásárral pár­jogi törvény egyáltalán nem kor­látozza az elvált házastárs meg­élhetéséhez való hozzájárulás (azaz tartásdíj) fizetésének köte­lezettségét. Vagyis nem igaz, hogy ez a kötelezettség három év (az elévülési idő) elteltével auto­matikusan megszűnik. A család­jogi törvény 94. §-a értelmében a volt feleségének az említett hoz­zájárulásra való jogigénye akkor szűnne meg, ha újra férjhez men­ne, újabb házasságot kötne, vagy ha Ön meghal. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy Ön a bírósághoz forduljon és kér­je a volt felesége iránti tartási kö­telezettség megszüntetését, en­nek során pedig hivatkozhat ar­ra, hogy a tartásdíj megállapítása óta megváltoztak a körülmé­nyek, Önt nyugdíjazták, csökkent a jövedelme, tartási kötelezettsé­ge van a jelenlegi feleségével szemben stb. huzamosan rendezik a Herbst­messe 2000 fogyasztói szakvá­sárt is, ami már augusztus 26-tól tart nyitva. A szeptem­ber 3-ig tartó vásárokra eddig 1200 kiállító jelentkezett, ezek 25 ország 3200 cégét képviselik. (SITA) AGRÁRMORZSA VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. július 26-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,452 Magyar forint (100) 16,307 Angol font 68,524 Német márka 21,705 Cseh korona 1,191 Olasz líra (1000) 21,925 Francia frank 6,472 Osztrák schilling 3,085 Japán ien (100) 41,497 Spanyol peseta (100) 25,514 Kanadai dollár 30,838 Sváici frank 27,309 Lengyel zloty 10,497 USA-dollár 45,205 VÍZŐR Jelentős a lehűlés Az öntözéses területeken az el­múlt héten 0,6-9 millimétemyi csapadék hullott, csak Losoncon esett 24,6 millimétemyi eső. Ugyanakkor jelentősen lehűlt az időjárás, a napi átlaghőmérsék­letek 13 és 18 Celsius-fok közt mozogtak, ami 2-6 fokkal ma­rad el a sokéves ádagtól. Jelen­leg a nem öntözött területeken csak a Losonci és Tőketerebesi régiókban jó a talaj vízellátása. A Nagymihályi, Zsigárdi és Nyit- rai régiókban csak azokon a te­rületeken lehet leállni az öntö­zéssel, ahol előtte folyamatos volt a talaj vízellátása. A legtöbb helyen azonban továbra is ön­tözni kell a cukorrépát, kukori­cát, napraforgót, lucernát és a zöldségféléket. (Öntözésgaz­dálkodási Kutatóintézet) Ha nem jön az eső, jön a A ZÖLD VILÁGÉRT BAUER FOR A GREEN WORLD • ..RAINSTJUT típusú csBvslodobos otóozoberendazesek 60 fele változatban a TX es az E PLUS típus számítógéppé! irányított • ontozoi< onzotok, 12 - 60 m szelesek • szeles hatósugarú sávos UNESTÄfT es körös „CERESTAíT öntözoberendezesek • gázolajjal es traktormeghajtassal működő szivattyúk „ • gyorskaposolasos öntozocsövek es - készülékek m • a trágyáié kijuttatására alkalmas tartálykocsik és tartozékaik =£ BAUER G.m.b.H.- szervezési egység. Podunajska 25. 825 64 Bratislava. Tel./fax: 07/452S 89 43, Mobil: 0903 706 643, E mail: andras@bauer.sk Brüsszel tizennyolc projektet hagyott jóvá az ISPA-alapból Egy hazai projektum ÚJ SZÓ-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió brüsszeli bizottsága 18 környezet­védelmi és közlekedési projektu­mot hagyott jóvá összesen 1,25 milliárd euró összegben a tíz kö­zép- és kelet-európai tagjelölt fel­készülését célzó ISPA-program ke­retében. Az EU ebből 825 millió eurót finanszíroz, ezen belül 470 milliót az idei keretből. Brüsszel idén összesen 80 projekt jóváha­gyását tervezi, az ISPA költségveté­se 2006-ig évi 1,04 milliárd euró, az idei összegnek eddig 40 százalé­kát kötötték le. A projektek társfi­nanszírozását részben költségveté­si keretekből, részben az Európai Befektetési Bank (EIB) és a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hiteleiből biztosítják. A 18 jóváhagyott projektből 5 ro­mán, 3 lengyel, 2-2 magyar, bolgár, litván és szlovén, egy-egy szlovák és lett. A tíz tagjelölt közül csupán Csehország nem kapott eddig IS- PA-támogatást, a brüsszeli bizott­ság ugyanis nem fogadta el a pénz­alapok kezelésének, a projektek koordinálásának Prága által kidol­gozott stratégiáját. (Ng) Zöldborsókonzervből jövőre kevés lesz a hazai üzletekben, uborkából talán sikerül fedezni a keresletet Az aszály csökkenti a hozamot A konzervgyárnak barackból a tervezett mennyiség felét sikerült meg­vennie. (Fotó: Archív) Rimaszombat. A terméskie­sés egy részét, amelyet a jú­niusi kánikula és a júliusi hi­deg idő okozott, a következő napok időjárása még mérsé­kelheti - vélik a bizakodó zöldségtermesztők. Az azon­ban már végleges eredmény­nek számít, hogy zöldborsó­ból a rimaszombati konzerv­gyár a tervezettnek csupán az egyötödét termelte ld. FARKAS OTTÓ Hegedűs László, a konzervgyár ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a rimaszombati kon­zervgyár a zöldborsó és a zöldbab alapanyagot saját maga termeli ki, azaz a két hüvelyesnövényt a gyár parcelláin termesztik. Külföldről is már érdeklődtek a rimaszombati zöldborsó iránt, de a gyárnak nincs szándékában a feldolgozott termé­keket exportálni, ezzel is a hazai piaci választékot kívánják bővíteni. Mint Hegedűs megjegyezte, tudo­mása szerint idén zöldborsóból aránylag kevés termett a környező országokban is. Szamócából a rimaszombatiak már eleget vásároltak, a hiányzó mennyiséget lengyel termelőktől hozták be. Kajszibarackból a terve­zett mennyiségnek a felét sikerült megvenniük, jelenleg pedig már a málna és az uborka felvásárlása fo­lyik. Primőr paprikát és paradicso­mot nem dolgoznak fel, ezeknek a termékeknek az idénye augusztus­ra esik. Az uborka szezonja sem in­dult túl ígéretesen - korábban a szárazság, az elmúlt napokban pe­dig a hideg időjárás miatt lényege­sen kevesebb termett, mint ameny­nyire a feldolgozók és a termelők számítottak. A Rimaszombati já­rásban fekvő Óbáston évtizedes hagyománya van az uborkater­mesztésnek. Az idén is szinte min­den második család ültetett el­adásra uborkát, három termelő pedig egy hektárnál nagyobb terü­leten foglalkozik uborkával. A ter­mény iránti elhivatottság a hetve­nes évek közepére vezethető visz- sza, amikor a településen megala­kult a kiskertészek szövetsége, amelybe minden családból egy tag belépett. A járási szervezettől kap­tak kiváló minőségű vetőmagot, a megtermett árut pedig a szerveze­ten keresztül értékesítették. Ké­sőbb a termelők maguk szervezték meg az eladást - Tóth Sándor vál­lalta a felvásárlást. Ma ő szállítja az uborkát saját járművével a feldolgozóhelyre. Óbáston a kilencvenes évek köze­pén mérték ki a földeket, ekkor kezdődött az uborka nagybani ter­mesztése. Azóta a faluban több felvásárló működik, egyik közülük természetesen Tóth Sándor, aki egy hektárnál nagyobb területen termeszti is az uborkát. „A soké­ves átlaghoz viszonyítva eddig kö­rülbelül ötven százalékos a ter­méskiesés, de a napokban jött csa­padék még növelheti a hozamot - véli Tóth. Sajnos a peronoszpóra jelei már mutatkoznak, résen kell lenni és meg kell kezdeni a véde­kezést. A tavalyinál lényegesen kevesebb uborka termett óbáston is, de a termelők szerint ez az ár­ban alig mutatkozik meg. Az első minőségi osztályba sorolt termé­kért egy koronával többet fizet­nek, mint tavaly, a másod- és har­madosztályú termék ára Tóth sze­rint nem változott. Az uniós követelményeknek megfelelően az elkövetkező években az olcsóbb terményekre kéne építenünk A déli járásokban közeleg az aratás vége ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt héten, amikor az aratást lassította a csapadék, a szlovákiai mezőgazdászok nem egész 45 ezer hektárnyi gabonát arattak le. Péntekig, az aratás kez­detétől így hozzávetőleg 250 ezer hektáron aratták le a termést, ami a 673 ezer hektárnyi összterület 36,7 százaléka. A tavalyi év azonos idő­szakához képest ez 65 ezer hektár­nál nagyobb, ám a termés 54,4 ezer tonnával marad el a tavalyitól. Az eddig begyűjtött termés így eléri a 789,5 ezer tonnát. A termésáüag 3,19 tonna hektáronként, ami 1,44 tonnával marad el a tavalyi átlagtól. Az aratás hagyományosan a déli já­rásokban haladt leginkább előbbre. Ján Ziska, a mezőgazdasági tárca komáromi regionális osztályának vezetője szerint Komárom környé­kén már csak a termés 30 százalékát kell betakarítani, miközben a ter- mésádag eléri a 3,23 tonnát hektá­ronként. Máig 191,4 ezer hektárról takarították be a búzát, ami a ter­mény vetésterületének 47 százalé­ka, termésádaga 1,42 tonnával ma­rad el a tavalyi értéktől hektáron­ként. A máig betakarított termés így, 3,43 t/ha termésádag mellett, eléri az 555,9 ezer tonát. Az árpa termésádaga 2,42 tonna hektáron­ként. Az árpával bevetett földek 24 százalékáról takarították be a ter­mést, a 201,3 ezer hektáros terü­letről 116 ezer tonnát arattak le a múlt péntekig. A rozstermésnek a 20,5 százalékát sikerült betakaríta­ni, termésádaga pedig eléri a 2,27 tonnát hektáronként, ami 0,63 ton­nával marad el a tavalyi értéktől. A közép-kelet-európai országok gabo­natermesztésének szerkezetét u- gyanakkor a következő években az olcsóbb terményekre kéne építeni, az uniós csatlakozást követően u- gyanis ezek az országok könnyen el­veszthetik a konkurenciaképességü­ket. Ez derül ki abból az elem­zésből, amit a Szlovák Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kamara végzett, Jin' Petr, a Cseh Mezőgaz­dasági Egyetem professzorának a kutatásaira építve. Az eredmények azt mutatják, hogy a takarmányo­zási gabona aránya a teljes fogyasz­tásnak a 63,3 százalékát tette ki. Ennek nagyrésze búza, miközben az állattartásban tapasztalható trendek azt mutatják, hogy aránya egyre nő. Ha az őstermelők a minőségi búzára szakosodnak, ez negatív hatással lesz az állattartás­ra, hiszen a minőségi búza takar­mányozási célra való felhasználása gazdaságilag nem kifizetődő. Szlovákiában évente 1,7-1,8 millió tonnányi búzát termesztenek, ami­nek az egyharmadát nem élelmi- szeripari célokra használják fel. Az árpa éves terméséből a söripar 800- 900 ezer tonnát, az élelmiszeripar más ágazatai 350 ezer tormát visz­nek el. A minőségi gabona aránya az EU-ban alacsonyabb mint a kelet­európai országokban. A fejlett állat- tenyésztéssel rendelkező országok­ban a takarmányozásra használt ga­bona aránya meghaladja az 50 szá­zalékot. Az Egyesült Államokban ez 70 százalék, Európában 57 száza­lék, Brazíliában pedig 55 százalék. A tavalyi és az idei aratás összehasonlítása Fajta Ev Vetésterület (hű Learatva (ha) Learatva (tonna) Termésátlag (t/ha) Búza 2000 406 385,5 191 394 655 891,02 3,43 Búza 1999 299 736 98 000 475 300 4.85 Árpa 2000 201 278,2 48 029,37 116 011,50 2,42 Árpa 1999 248 658 83 000 365 200 4,40 Rozs 2000 31 660,5 6 501 14 775.05 2,27 Rozs 1999 30 468 1200 3480 2,9 Zab 2000 23 409,2 324 638,6 1,97 Zab 1999 24 018 0 0 0 Egyéb gabonafajták 2000 10 299,6 959 2151 2,24 Egyéb gabonafajták 1999 9096 0 0 0 Repce 2000 93 739,5 78 003,32 96 954,94 1,24 Repce 1999 115 277 69 166 159 082 2,3 Borsó im 2000 15 573,1 10 342 13 820,7 1,34 Borsó 1999 25 043 15 334 39 980 2,61 Az adatok 2000. július 21-re és 1999. július 19-re érvényesek. (Forrás: Földművelésügyi Minisztérium) Tejfeldolgozók a kereskedelmi hálózatokról - A kínált áru egyharmadának hazai termelőktől kellene származnia Hiányosra sikerült a törvénytervezet ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A kereskedelmi hálóza­tokról szóló törvénytervezet vitá­jába a hazai tejtermelők is bekap­csolódnak, a jelenlegi helyzet, amikor a termelők húzzák a rövi- debbet, ugyanis elfogadhatatlan számukra. Á kereskedelmi hálóza­tok elől ugyan nem menekülhe­tünk, de megfelelő törvénnyel pontosan megszabhatjuk a keres­kedők közti játékszabályokat - nyilatkozta Ferdinand Hladky, a szenicei tejgyár igazgatója. Hason­ló törvény elfogadásától szerinte már csak azért sem kéne félnünk, mivel az átalakulófélben lévő gaz­daságok számára rendkívül fontos lépésről van szó. Egy időben elfo­gadott törvény hozzájárulna a ha­zai gazdasági ágazatok stabilizáló­dásához és a termelők és keres­kedők közti viszonyok normalizá­lódásához is. Ján Simunek, a Szlovák Tejipari Szövetség elnöke szerint ugyanak­kor a törvény elfogadásának to­vábbra sincs meg a kellő dinami­kája. Szerinte a törvény szükséges­ségére a tejipar már harmadik éve figyelmeztet, az elfogadás azon­ban egyre húzódik, ami a kereske­delmi hálózatoknak kedvező felté­teleket teremt. A tejipariak a hazai termékek skálájának pontos meg­szabását szorgalmazzák, így sze­rintük az üzletekben kínált termé­kek legkevesebb egyharmadának hazai termelőktől kéne származ­nia. Simunek információi szerint azonban a törvénytervezet semmi­lyen limitet nem tartalmaz, amit elfogadhatatlannak tartanak. Reményeik szerint a törvény véler- ményezését kihasználva minden érdekelt szervezet felszólal a hazai termelők védelmében. Ugyanak­kor a kereskedelmi hálózatok sem ülnek tétlenül. Jozef Műnk, a vág- újhelyi Milex Rt. kereskedelmi igazgatóhelyettese szerint a keres­kedők kérdőíves felméréseket vé­geznek a termelők közt, felmérve a hazai termelők kapacitásait. En­nek köszönhetően rendkívül jó át­tekintésük van a hazai piacról, és egyesek a termelőket akár 10 szá­zalékos árcsökkentésre is megpró­bálják rávenni. Miroslav Záhoransky, a nagykür­tösi tejgyár vezérigazgatója szerint a kereskedelmi hálózatokról szóló törvény megalkotása semmiképp sem veszélyeztetné uniós csatlako­zásunkat, hiszen hasonló normák az Európai Unió országaiban is ér­vényesülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents