Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-20 / 166. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 20. Kultúra Naturalizmus, realizmus, verizmus címmel szeptember tizennyolcadikáig látható kiállítás a Kortárs Magyar Galériában Vászonra vitt bölcseletek Stefanovits Péter Növényi erotika, szitanyomat (Reprofotók) MOZI POZSONY HVIEZDA: 60 másodperc (amerikai) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: A part (amerikai) 21.15 OBZOR: A hazafi (amerikai) 17, 20 MLADOST: Gladiátor (amerikai) 17, 20 TATRA: A kilencedik kapu (amerikai) 15.30, 18, 20.30 YMCA: A hazafi (amerikai) 15.30, 18, 21 ISTROPOLIS: A hazafi (amerikai) 17, 20.15 60 másodperc (amerikai) 15.30, 18, 20.30 Harcosok klubja (amerikai) 17.30, 20 MÚZEUM: A John Malkovich menet (amerikai) 19 CHARLIE CENTRUM: Az Álmosvölgy legendája (amerikai) 18.15 High Fidelity (amerikai) 18.30, 20.30 Ég velünk! (amerikai) 20.30 Solymász Tamás (szlovák-cseh) 18 A második legjobb dolog (amerikai) 18.30 Antónia (holland-belga-angol) 20.30 Egy régi világ képei (szlovák) 20 KASSA CAPITOL: 60 másodperc (amerikai) 18, 20.15 ÚSMEV: A hazafi (amerikai) 16, 19 IMPULZ: 9 és 1/2 hét II. (amerikai) 16.15, 19.15 DRUZBA: A Mars mentőakció (amerikai) 18, 20.15 TATRA: Teljes napfogyatkozás (amerikai) 18, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Mint a füst (amerikai) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Hanele (cseh) 19 LÉVA - JUNIOR: Ég velünk! (amerikai) 18 AMFITEÁTRUM: Háborgó mélység(amerikai) 21.30 PÁTI FÜRDŐ - KERTMOZI: Amerikai szépség(amerikai) 21.30 Zene- és táncolimpiát rendez Magyarország 2001-ben? Nagy az érdeklődés MTI-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Naturalizmus - realizmus - verizmus címmel látható a nyár folyamán kiállítás a Kortárs Magyar Galériában. A tárlat kurátora, Pogány Gábor budapesti művészettörténész a galéria gyűjteményéből állította össze a falakra, panelokra került anyagot. TALLÓSI BÉLA Akik figyelemmel kísérik a duna- szerdahelyi Kortárs Magyar Galéria tevékenységét, azok tudják, hogy nem ez az első gyűjteményes kiállítás, amelyet a képtár anyagából rendeznek. A galéria három gyűjtési fázisban alapozta meg gyűjteményét, amelyet jelenleg több mint háromszáz műtárgy alkot. A gyűjtési szakaszok eredményét, vagyis a gyűjtemény állásának egyes fázisait 1994-ben, majd ’96-ban és ’98-ban egy-egy kiállítás és az ezekhez kiadott katalógusok mutatták be. „1999-re gyarapodott meg annyira a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria gyűjteménye, hogy belemehettünk annak a művészettörténeti feladatnak a megoldásába, hogy egy-egy tárlattal tendenciákat, irányzatokat mutassunk be - mondta Pogány Gábor. - A tavaly nyári, Az avantgárdtól a transza- vantgárdig című kiállításunkkal a modernista törekvések bemutatása volt a célunk, s a tárlat valóban erőteljes, szép keresztmetszetet tudott adni az összmagyar képzőművészet avantgárd jellegű irányzatairól.” A galéria kuratóriuma úgy döntött, hogy minden évben, a nyári hónapokban, amikor nagyobb a turistajárás, és a dunaszerdahelyi közönség is jobban ráér egy-egy képzőművészeti bemutató megtekintésére, láthatóvá teszi a gyűjtemény ilyen vagy olyan szeletét, mivelhogy a képtár év közben egyéni, valamint csoportos kiállításoknak ad otthont. Tehát a jövőben is tervezik a tematikus kiállításokat, hogy más-más szempontból, aspektusból mutassák be - Pogány Gábor szavaival élve -, „milyen és mennyi szépség található ebben a kicsi, de nagyon értékes gyűjteményben”. „Az idei kiállításunk a modernista törekvések mellett élő naturalizmust, realizmust, verizmust hozza látóközeibe. A naturalizmus közismerten a natúrából, a természetből kiinduló művészeti irányzat, a realizmus már nemcsak a természetre Ezek a jelenségek folyamatosan élő részei a magyar művészetnek. figyel, hanem a társadalmi igazságok kimondására is törekszik, a verizmust pedig a filozófiai igazságok érdeklik. Ebből a hármas irányjellegből karakteres, erőteljes anyagot sikerült bemutatnunk. Ázzál, hogy jelenlegi gyűjteményünk immár lehetővé teszi, hogy ilyen tematikus válogatásokkal, szinte tanító módon táljuk a nézők elé a kortárs magyar művészetet, a dunaszerdahelyi galéria kezdi elérni azt, amit az alapítóatyák, Lu- zsicza Lajos képzőművésszel és Pázmány Péterrel, Dunaszerdahely polgármesterével az élen kitűztek maguk elé. Vagyis hogy olyan gyűjteményt mondhasson magáénak a Kortárs Magyar Galéria, hogy a teljes magyar képzőművészetet tudja bemutatni. Természetesen csak Ids darabszámmal, egy-két műtárgy- gyal van módunk illusztrálni az egyes irányzatokat, de a kortárs magyar képzőművészetet teljességében tudjuk prezentálni.” A kiállításlátogató tehát a szeptember 18-ig megtekinthető kiállításon valamelyest arra a kérdésre is választ kap, hogy a bemutatott irányzatok, a naturalizmus - realizmus - verizmus milyen mértékben és formában élő valósága a magyar képzőművészetnek. Pogány Gábor szerint 1907 óta, amikor Is Kandinszkij megfestette első absztrakt akvarelljét, a művészetekben kettősség van jelen. „Az absztrakció felszabadította a művészeket az alól, hogy a mimézissel, azaz az utánzással foglalkozzanak, az olyan, mintha ábrázolással- mondta. - A művészet egyik fele a puszta filozófiai önmegvalósítást tűzte ki célul. A másik fele viszont egészen napjainkig felvállalja a mimézist, még ha nem is a látható valóságot, hanem valamiféle kitalált valóságot ábrázol is. Azt nem mondhatjuk, hogy hol ez, hol az van jelen meghatározó jelleggel a művészetben, és azt sem, hogy most éppen ez vagy amaz a fontos. A naturalizmus, a realizmus, a verizmus éppen úgy jelen lévő, élő valóság a magyar művészetben az egész huszadik században, mint az avantgárd, a transzavantgárd, amely az avantgárdnak egy újabb, mondhatnánk, egy kissé túlhajtott változata. A tavalyi és az idei kiállítás egymásutániságával és nem egymással való szembeállításával éppen azt akarjuk megmutatni, hogy ezek a jelenségek folyamatosan élő részei a magyar művészetnek, és csak ezek mindegyikével tekinthető egységes egésznek.” Budapest. A világon elsőként Magyarországon rendeznék meg az 5 Líra Zene- és Táncolimpia elnevezésű nemzetközi művészeti erőpróbát a jövő évben - számolt be a rendezvény előkészítő bizottsága keddi budapesti üléséről Bercsényi László, a művészeti olimpia szervezésére létrehozott alapítvány kuratóriumának elnöke. Elmondta: az előkészítő bizottság tagjainak meglátása szerint a Magyar Előadóművészetért Alapítvány által kezdeményezett rendezvény sikeréhez nélkülözhetetlen egy tárcaközi bizottság felállítása.- A szervezők javasolni fogják a bizottság felállítását az érintett minisztériumoknak, és azt is kezdeményezik, hogy miniszteri biztost nevezzenek ki az eseménysorozat koordinálására - tette hozzá Bercsényi László. A kuratóriumi elnök kitért arra, hogy a művészeti olimpia elindítása, illetve az azon való részvétel iránt nagy a nemzetközi érdeklődés, eddig 58 ország jelezte diplomáciai úton, hogy közreműködne, jelölné művészeit a megmérettetésre.- A rendezvény elindításával Magyarország, országképének alakítása szempontjából jelentős sikert érhetne el, mintegy világhírnevet szerezve a művészeti versennyel - mondta Bercsényi László. Utalt arra, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja elismerően nyilatkozott a kezdeményezésről, és több jelenlegi, illetve korábbi miniszter is védnökségéről biztosította a szervezőket.- Az 5 Líra Zene- és Táncolimpia megrendezéséhez több száz millió forintra lenne szükség — jegyezte meg Bercsényi László. Az előkészítő bizottság a jövő hétre összeállít egy művészeti naptártervezetet, amelynek alapján már körvonalazódna, hogy a művészeti ágak képviselői a kilencnaposra tervezett versenyen mely napokon mérnék össze tudásukat. A Magyar Előadóművészetért Alapítvány elnöke, Konta V. Kálmán egy évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, elképzeléseik szerint a kéthetes fesztivált kétévente más-más országban rendeznék meg. Az 5 Líra Zene- és Táncolimpián az egyes nemzetek énekesei, muzsikusai és táncművészei szállnának versenybe az aranyból, ezüstből és bronzból készülő, antik istenséget formázó trófeákért. Élteimére. .........-_________________.__________________ Ba rta Gyula Kihaló fák a gömöri dombok alatt, olaj, farost, 1995 Tanulmánykötet a pápai rendelkezés jubileuma alkalmából A déli harangszóról MTI-JELENTÉS Budapest. Az egész keresztény világban elterjedt déli harangszót elrendelő pápai rendelkezés 500. évfordulója előtt kíván tisztelegni a Déli harangszó című tanulmánykötet, amelyet a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó jelentet meg a napokban. A Déli harangszó című munka egyfajta tudós főhajtás a múlt hősei előtt, egyúttal hagyománytisztelet, emlékeztetés és tiszteletadás VI. Sándor pápa 1500-ban kiadott rendelkezésének 500. évfordulójára, amely az egész keresztény világban elteijedt és a máig élő déli harangozást elrendelte. A kötet a harang szent és profán használatának történed fejlődésén át a harangkészítő mesteremberek munkájának bemutatásáig kalauzolja el az olvasót, illetve emlékeztet az 1456. július 22-i nándorfehérvári diadalra és a keresztény erők hősies helytállására. A több mint 300 oldalas, 120 színes és fekete-fehér illusztrációt tartalmazó tanulmánykötetet Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára szerkesztette. Á mű, amelynek összeállításában jeles tudósok vettek részt, hat nyelven (magyar, angol, német, francia, spanyol, olasz) lát napvilágot. Benkő Elek például a harangozás szokásának kialakulását és európai történetét tekinti át írásában, Patay Pál a magyarországi harangkészítés több évszázados útját rajzolja meg művelődéstörténeti adatokkal. A harangozás liturgiái hátterére világít rá új kutatási eredmények felsorakoztatásával Török József, míg Barna Gábor a harangozás szokásához kapcsolódó rendkívül gazdag néprajzi-népéleti megnyilvánulásokat veszi számba. Érszegi Géza a harangozással kapcsolatos pápai bullákat ismerteti, Ágoston Gábor pedig az oszmán terjeszkedés évszázadairól ad hiteles képet. Kulcsár Péter írásaiban a történelem Kapisztrán Jánosát idézi meg, míg Di Virgilio atya a „szent” (Ka- pi'sztrán János) világszerte élő és ápolt kultuszát tárja az olvasó elé. VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9- én, a jubileumi Szentévben úgy rendelkezett: a harangnak az egész keresztény világban minden délben meg kell szólalnia, jelezve azt, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és helyen fontos kötelesség. Az 1500-ban született pápai rendelkezést megelőzően III. Calixtus pápa 1456. június 29-i imabullájában elrendelte, hogy a reggeli és az esti harangszó mellett délben is háromszor konduljanak meg a harangok, imára szólítva minden hívőt a kereszténység védelmére, az 1453-ban Konstantiná- polyt, a Bizánci Birodalom fővárosát elfoglalt II. „Hódító” Mehmed és török serege elleni küzdelemben. TASR-HÍR Pozsony. Jövő tavasszal újabb alkotással lesz gazdagabb a szlovák kinematográfia. Éva Borusovicová, a fiatal szlovák rendező ugyanis ekkor szeremé bemutatni legújabb munkáját, amelyet a hét elején kezdtek el forgatni az ország nyugati részében. A készülő film egyelőre a Szabad, nem szabad (Vádi nevadí) munkacímet viseli. A rendező szavai szerint a történet, amelyből nem hiányzik majd a humor és a feszültség sem, mai fiatalokról szól, akik a szlovák fővárosban élnek. A főszerepekben Dra- homír Frank és Lucia Obenauová mutatkozik be a közönségnek. Rajtuk kívül természetesen számos ismert művész is feltűnik a filmvásznon, mint például Boris Farkas, Anna Sisková, Richard Stanke, Marek Majesky és Milan Mikulcík. Nagyrészt „női munka” lesz a készülő film, hiszen a forgatókönyvet Sofia Borusovicová írta, a díszleteket Alexandra Grusková, a jelmezeket pedig Lea Fekete tervezte. A kamera mögé - a rendező kérésére - Ivan Finta állt. Éva Borusovicová A csü- lagokat is az égről (Modré z neba) című mozifilmmel debütált, ennek egyik főszerepében Bán Jánost láthatta a közönség. Ő rendezte az Amálka, én megőrülök című tévéfilmet is, amelyet idén tavasszal mutatott be a Szlovák Televízió. Marek Majesky, a készülő film egyik szereplője a nyitrai Bagar Színház színpadán, Éva Pavlíková társaságában. (Archív felvétel) Pedagógus fedezte fel a több száz régi könyvet Ősnyomtatványok a rej tett aj tó mögött MTI-JELENTÉS Egerszalók. Mintegy háromszáz, többségében XVIII. századi vallási tárgyú könyv került elő az eger- szalóki parókián egy mostanáig rejtett ajtó mögül; a köteteket Salánki Mária fedezte fel, midőn egy vizesblokknak keresett helyet az épületben. A könyvtár-magyar szakos pedagógus, aki a katolikus egyházközség adminisztrációs teendőit látja el, elmondta, hogy az így meglelt ajtó mögött föltáruló helyiségben a polcokon több száz, szemmel láthatóan régi könyv sorakozott. Közelebbről megszemlélve a köteteket kiderült, hogy nagyobbrészt több száz éves könyvritkaságokat rejt a helyiség, amelyben feltehetően évtizedek óta nem járt senki. A legrégebbi kötetet, amely Ludovico Granaten teológia professzor által összegyűjtött prédikációkat tartalmazza, a címlap tanúsága szerint 1577-ben Antwerpenben nyomtatták. A szakértők szerint a gyűjtemény legértékesebb darabja egy 1691- ben Fridi János nagyszombati nyomdájában készített hunga- ricum. A kötet meglehetősen hosszúra sikeredett címe: „Megrövidíttetett ige az-az predikatios könyv, melyben hetven négy predikatiok foglaltatnak, mellyekben az Igaz Hit Fő Ágazatainak nagy titkai a Szent Atyák által megmagyaráztatnak és szép üdvösséges tanúságok adatnak, melyeket sok esztendők alatt elő nyelvel prédikállott, most pedig rendesen öszveszedvén rövid sommában foglalván és megírván ki bocsátott Illyés András Szebeni Prépost”. A gyűjtemény legfiatalabb darabjai a század első feléből származnak. Salánki Mária beszámolt arról is, hogy mindeközben a parókia régi iratai között fellelt egy leltárt is, amelyet 1951-ben készített Rozsáli Menyhért, az ifjúsági lelki gyakorlatairól híres falu akkori plébánosa. A lajstromban még ötszáz könyv szerepel. Közölte továbbá, hogy a gyűjtemény felfedezése után felvette a kapcsolatot az egri Érseki Egyház- megyei Gyűjtemény igazgatójával, ezután levéltáros szakemberekkel nézték át az anyagot. A könyvek egyelőre a parókián maradnak, ott végzik el a kötetek lajstromozását; ezután döntenek a kötetek végső elhelyezéséről - mondta Salánki Mária. Új szlovák film készül Éva Borusovicová rendezésében Szabad, nem szabad