Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-20 / 166. szám, csütörtök
Csütörtök, 2000. július 20. 3. évfolyam, 23. szám A Kelet-európai Falutanítási Program keretében e hónaptól tizenkét szlovákiai kisközségbe érkeznek angol, amerikai, szingapúri és ausztrál nyelvtanárok ■ ■ Önkéntes angol lektorok a falvakban FARKASNÉ BARTAKOVICS ADRIANNA A harmadik évezred küszöbén egyre egyértelműbbé válik, hogy az emberi társadalom értékteremtő hatóereje a tudás lesz. A pedagógusoknak és szülőknek az anyanyelv kellő megőrzése és művelése mellett lehetőséget kell nyújtani gyermekeiknek az idegen nyelv elsajátításában. Mivel az angolnyelv-ismeret nélkülözhetetlen lesz az élet minden területén, a diákok tanításáról jól képzett tanároknak vagy külföldi lektoroknak kell gondoskodniuk. Ezért bír nagy jelentőséggel minden olyan kezdeményezés, mely valamilyen formában lehetővé teszi az idegen nyelv mélyebb elsajátítását. A magyar származású Tolnay Ádám, a Learning Enterpise Alapítvány képviselője 1990 és 1993 között a Harward Egyetem hallgatója volt. Ő volt az az ember, aki a Massachusettsi Magyarok Egyesügol anyanyelvű amerikai, brit, ausztrál és szingapúri egyetemista érkezett Magyarországra. Az első lépésben pályázat útján az Egertől 30 kilométerre fekvő Feldebrő nevű községben 5 tanárból álló csoport tartott hathetes, majd háromhetes tanfolyamot. Az 1993-as évben a romániai Nyárádszentmártonban is megkezdődött az oktatás, de kellő szervezés hiányában ez a kapcsolat később megszakadt. Pár évvel később, 1997-ben létrehozták a Learnin Enterprise Alapítványt, így adva jogi keretet a Programnak. A múlt év nyarán a Fórum Társadalomtudományi Intézet mellett működő Polgári Klub szervezésében Szlovákiában is elindult a Kelet-európai Falutanítási Program angol nyelv oktatása. A kísérleti jelleggel szervezett nyelv- tanfolyamokat Marcelházán és Búcson szervezték meg. A programba bekapcsolódott falvakba 2 önkéntes tanár érkezett, akik 2 turnusban foglalkoznak a jelentkezőkkel. A tanfolyamon összesen 120 diák vett részt, Keszegh Béla zetőjével való konzultácók után kezdtek el tanítani. A Program elsőrendű célja, hogy fejlessze a nyelvi készséget, ugyanakkor az angol nyelv tanulása mellett közvetlen, mondhatni baráti kapcsolatok alakulnak ki. A Falutanítási Program gyakorlati célkitűzése, hogy ezek a gyerekek találkoznak más kultúrából érkező, az angol anyanyelvként beszélő fiatalokkal. Ezáltal javul a kiejtésük, tökéletesedik a nyelvi készségük, és nem utolsó sorban lehetőségük nyílik az élő kommunikációban való gyakorlásra. Az itt eltöltött három hét inspirálhatja a diákokat arra, hogy év közben nagyobb kedvvel és intenzitással tanulják az idegen nyelvet. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy ezek a tanfolyamok nemcsak az oktatásról szólnak. A program átfogó célja ugyanis, hogy aktív emberi kapcsolatot tartson fenn kontinensek és generációk között. A különböző kultúrák egyfajta találkozójáról van itt szó, hiszen az önkéntes tanárok barátságos környezetben Csoportfoglalkozás után a tanteremben Jackie Lee, a koreai születésű Los Angeles-i lektor és tanulócsoportja szerezhetnek pedagógiai tapasztalatokat, ugyanakkor a kelet-európai falvak hagyományai tárulnak fel előttük. A lektorok heti 10-15 nyelvi foglalkozást tartanak, általában hétfőtől, péntekig. A délelőtti program kötöttebb, hiszen klasszikus tanítási módszereket alkalmaznak az oktatók, a tantermi tanulás a szabad természetben folytatódik tovább, házakban, kertekben, tavaknál, mezőn. A formális és informális környezet váltakozása teszi lehetővé, hogy a tanár és a diák szinte közeli barátokká váljon. Felvetődhet a kérdés, miért éppen a falvakra koncentrál ez a program. A válaszadás előtt tisztázni kell, hogy a siker elsősorban a diákok érdeklődésétől, a tanárok alkalmazkodóképességétől és rugalmasságától, valamint a falusi élet harmóniájától függ. Ezeknek a tényezőknek a felsorolása részben megadja a választ a kérdésre. Hiszen az, hogy a program helyszíne a falu, nem pedig a város, elsősorban abból az elgondolásból történik, hogy a falvak mind a mai napig nyitottabb közösséget alkotnak. A következő indok pedig, hogy sok esetben a falusi gyermekek anyagi vagy egyéb okok miatt jobban kiszorulnak az aktív nyelvtanulásból, mint a városi társaik. Nem utolsósorban pedig ezek az önkéntes tanárok létének képviselőivel való találkozás után észrevette, hogy amerikai társait érdekelné egy olyan lehetőség, melynek keretében a kelet-európai falvak számára segítséget nyújtanának az angol nyelv oktatása terén. A lektorok a nyári szünidő alatt így pedagógiai gyakorlatot szereznének, egyúttal megismerkedhetnének a Kárpát-medencében élő emberek mentalitásával és kulúrájával. Az ötlet megvalósítása 1992-ben kezdődött, amikor a Kelet-európai Falutanítói Program keretében anmarcelházi és Szigeti János búcsi polgármesterek segítségével, akik minden tőlük telhetőt megtettek a nyelvtanfolyamok zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. A külföldről érkezett tanárok a falvakban családoknál voltak elszállásolva, ők maguk pedig a szállás és étkeztetés fejében ingyen tanították az angol nyelvet. A jeletkezők tudásszintjét felmérve indultak a kezdő, közepes és haladó csoportok. Az oktatók az ún. bevezető program és a Keleteurópai Falutanítási Program veJáték, mozgás és nyelvtanulás korhatár nélkül máshol már eltűnőiéiben lévő falusi szokásokkal, mesterségekkel ismerkedhetnek meg. A program vezetősége az egyes falvakat arra kérte, hogy a csoportokban kormegkötés nélkül, a nyelvtudás szintje szerint válogasság össze a résztvevőket. Ez annyit jelent, hogy kis gyermekektől a felnőtt korú diákig bárki részese lehet a programnak, lehetnek abszolút kezdők és haladók is. Eszerint alakulnak ki aztán a kb. 15 főből álló csoportok. A program mottója, hogy a tanár és a diák egyaránt élvezettel vegyen részt a foglalkozásokon, baráti közegben és hangulatban töltse az idejét. Az ingyenesen oktató tanárok természetesen előre összeállított pedagógiai program szerint oktatnak, de a falvak, az iskolák, hivatalok hozzájárulhatnak a szükséges segédanyagok megteremtéséhez. A tavalyi években amellett, hogy az említett vendéglátó falvák a szállást és az étkezést biztosították, a szükséges tantermeket is rendelkezésre bocsájtották. A lektorok az oktatás mellett a falu és a család mindennapi életében is részt vettek, akár falunapról, lakodalomról vagy éppen keresztelőről volt szó. A tavalyi évben a Kelet-európai Falutanítási Program Andruskó Imrének, a komáromi Polgári Klub ügyvivőjének felbecsülhetetlen segíségével bővült ki az említett szlovákiai falvakkal. Az idei nyár terveiről nyilatkozott: „A kedvező tapasztalatok után az idén júliustól közös szervezői és ügyintézési munka eredményeként Szlovákiában 12 községben indul el a Keleteurópai Falutanítási Program. Az Andruskó Imre, a Polgári Klub ügyvivője első terminus július 1-jétől 22-ig tart, és főleg a Párkány közelében lévő falvakat csoportosította: Szálkát, Ipolyszakállost, Bajtát, ezekhez csatlakozott Szímő és Tardoskedd. Az első 5 lektor ezekbe a falvakba érkezik. A 2. terminusban a Komáromi járás falvai lettek megcélozva, ennek időpontja július 22, zárónapja augusztus 14. A résztvevő falvak: Búcs, Marcelháza, Szentpéter, Hetény, Vágfüzes, valamint a Somorja környéke Vajka és a Szenei járásból Boldogfa. Ezek a falvak jelentkeztek a felhívásra, így a megnövekedett igényeknek köszönhetően az idei nyáron a Program feltehetőleg 800-1000 főt fog megmozgatni. Ez természetesen a tanfolyam ideje alatt is komoly szervezői munkát igényel, de szerecsére az egyes családok mellett vállalkozók is jelezték segítőkészségüket. A tanfolyam természetsen idén is teljesen ingyenes,' az oktatók önkéntes alapon, szállás és étkeztetés fejében tanítják az angol nyelvet. Szívesen látunk minden érdeklődőt. A tavalyi évben az oktatók és a diákok tanúbizonyságot tettek arról, hogy az idegen nyelv tanítása mellett milyen fontos a közvetlen emberi kapcsolat, a másság tisztelete, különböző kultúrák találkozása. Nem véletlen, hogy az alapítvány szeretné ezt a programot az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni, tehát nemcsak a magyarok által lakott területekre. Ezeknek az együttműködési formáknak a kezdeményezése pedig nagyon fontos számunkra. A harmadik évezredben ugyanis csak a művelt kisebbség tud majd felzárkózni és profitálni tudásából. Búcsúzás előtt a lektornővel Archív felvételek
