Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-20 / 166. szám, csütörtök
8 Régió ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 20. LEPOROLT HÍRMORZSÁK A Losoncz és Vidéke 1900. évfolyamából Úrnapja Az Úrnapjának múlt csütörtökön gyönyörű idő kedvezett és a körmenetben sokan vettek részt helybeliek és vidékiek. Egy díszszázad tölgylombos hatvanas a szertartás alatt háromszor adott sortüzet. Szóval hagyományos gfénnyel ünnepelték meg nálunk is az Úrnapját, csak a katonazenekar hiányzott. (1900. június 17.) Tűzeset Folyó hó 9-én délután 4-5 óra közt tűz ütött ki az iskola-utczában, az ág. ev. papiakkal szemközt, hol akkor éppen a városunkba érkező püspököt várták. Ugyanis a kovácsműhely kigyuladt s három házat hamvasztott el. Bekopogott a Besse Dávid tanár fáskamrájába, sőt áthordta a tüzet a nagy szél az ág. ev. iskola és az izraelita iskola tetejére is, mely épületeket a hirtelen alkalmazott segítség mentette meg. Baj volt mindenesetre, hogy a környék lakossága a vasútnál volt a püspökfogadásnál, s így ha néhány úri ember s több ügyes diák oda nem vetődik, bizony nagy szerencsétlenség támadt volna. így azomban siekrült megfékezni a vad elemet, de a kár így is súlyosan nehezedik a kárvallottakra. (1900. június 17.) Baleset A takarékpénztár új épületének építése közben egy tót napszámos pénteken délután saját vigyázatlansága következtében az első emeletről a pinczébe esett. Deszkát vitt föl a válán az emeletre és annak végével a falhoz ütődvén elvesztette egyensúlyát és a magasból alázuhant. Talpra esett, de azután oldalt dőlt. Az orvosok sem agyrázkódást, sem külső, avagy belső sérülést, csak némi bőrhorzsolást konstatáltak a póruljárt munkásnál, kinek szívós érverése is normális volt. Mindamellett még 24 órával az eset után eszméletlen állapotban feküdt. (1900. június 24.) „Anyósok könyve" Sirisaka Andortól a „Magyar közmondások” és a „Babonáról” ez. művek szerzőjétől újabb humorisztikus, ilusztrált munka jelent meg, melynek czime „Anyósok könyve”; Terjedelme 12 és 1/2 ív. - Ára: fűzött példány 2, díszpéldány 4 korona. Megrendelhető ily czim alatt: Sirisaka Andor. Bogdása (Baranyamegyében). Mihelyt a könyv kezeink közt lesz, abból mutatót is fogunk közölni. (1900. június 24.) Aphorismák Oly szülőknek, kik csak életet, dejó nevelést nem adnak ivadékaiknak, nincs joguk panaszkodni a gyermekek hálátlanságáról. A tanítókat főkép azok a szülők nem méltatják eléggé, kik nem szeretnek tanulni. A gondolat, míg ki nem mondottam, enyém; ha pedig már kimondtam, azé is, a kinek nem is mondottam. A szerelem vak, mégis vezet bennünket az élet sötét, rideg utjain át. Melyik férj mondhatná meg: hány “nem” boszulja meg az oltár előtt mondott „igent”? Ne sajnáljátok a gyermek büntetés sajtolta könyeit, mert azok üdvös harmatcseppek a szívbe hintett jó erkölcs magvaira. Mennél nagyobb fokban hiányzik a női báj, annál nagyobb fokra van biztosítva a női erény. (vács) (Losoncz és Vidéke, 1900. július 1., 25. szám) Alapkő-letétel Asbóth Jánosné őnagysága adományából és gyűjtéséből egy kisebbszerű templom alapköve f, hó 24-én a szomszéd községeknek, sok losonczinak és a gróf Czebrián családnak jelenlétében Videfalván a következőleg tétetett le: a szent lélek segítségül hívásával dr. Valihora János fényes segédlettel mondta a szt. misét arra alkalmas sátorban mise után az egyház szertartásával megáldatott az alapkő. (1900. július 1.) Válogatta: Puntigán József Válogatás az „Érsekújvár és vidéke” lap 1931-es számaiból. Sportpálya avatás Vasárnap délután ünnepélyes keretek között avatták fel Tardoskedden az ottani sport klzub teljesen újonnan épített és bekerített gyönyörű sportpályát. A felavatási ünnepély alkalmával az új pályát pazarul díszítették fel és minden oldalról nemzeti zászlókkal vonták be és lobogózták fel. Az ünnepély a kora délutáni órákban fotballmérkőzéssel kezdődött meg és ez alkalommal a Galántai SE második csapata szerepelt ott, amely szép küzdelem után 2:1 (1:0) arányban győzött. A fotballmérkőzés után a Tardoskeddi SK újonnan alakított könnyű athletikai szakosztályának rendezésében házi könnyű athlétikai versenyt rendeztek. Az ünnepély után a reggeli órákig tartó táncmulatság következett. (1931. július 4) Szlováknyelvű iskola Tardoskedden A színmagyar Tardoskedd községben két év óta a magyar elemi iskola mellett szlováknyelvű iskola is működik, anélkül, hogy azt a község kérte volna. Mint mindenütt, úgy itt is akadt harminc-negyven embe aki a hatóságok kezeügyébe esik, és ezek aláírtak egy kérvényt, hogy szlováknyelvű iskolát akarnak. A község, amelytől erre helyet kértek, ezt elutasította. A határozatot a község állami jegyzője megvétózta és ezen az alapon anélkül, hogy vagyonának átengedése felől határozott volna, a szlovák iskola betelepült a községi óvó helyiségseibe. Míg az 1929-30-iki iskolai évben két osztályra való tanuló volt, addig a most múlt iskolaévben már csak egy osztályban maradt 34 tanuló. Az iskolaügyi miniszter azt hangsúlyozza, hogy itt senkit sem akarnak elszlo- vákosítani, ami igen szép elv, de erre rácáfol a tardoskeddi eset is, amelyre felhívjuk törvényhozóink figyelmét. Az iskola ügye fellebezés köv etkeztében az érsekújvári járási hivatalhoz került, amely másodfokon dönt ebben az ügyben. (1931. július 19) Kropacsek Imre tanító gyűjtéséből válogatta Bencze István A hulladékégető egy tavalyelőtti határozat értelmében már 1999 januárjában bezáratásra ítéltetett Egy szemétügy háttere JUHÁSZ KATALIN izonyosnak tűnik, ágas-bogas üzleti érdekek húzódnak amögött a halogató, sumákoló és titkolódzó magatartás mögött, melyet Kassa város vezetése tanúsít a helyi hulladékégető ügyében. Az Európai Unióba való bebocsájtatás égjük fontos kritériumát, a szigorú környezetvédelmi előírások betartását, úgy tűnik, nem követelik meg kellő szigorral az illetékesek, pedig köny- nyen előfordulhat, hogy az összes többi folyamat szerencsés lezárását követően épp emiatt késsük le a csatlakozást. Maradjunk azonban Kassán, ahol elgodnolkodtató dolgok történtek az elmúlt másfél év alatt. A helyi hulladékégetőt 1989-ben helyezték üzembe, Valaliky község tőszomszédságában, az objektum 350 hektárnyit kebelezett be a valaha községi tulajdonú földekből, de jelenleg ez a legkisebb gond. Milan Tóth polgármesternek birtokában van egy minisztériumi vizsgálati eredmény, mely szerint a község és környéke egyike hazánk kilenc legszennyezettebb régiójának, Kelet- Szlovákiában pedig egyértelműen övék az elsű hely. Kezdettől nincs minden rendben a hulladékégető körül, ezt ékesen bizonyítják a statisztikai adatok, melyek szerint az általános egészségügyi problémák, a gyermekek légzőszervi megbetegedéseinek száma, valamint az allergiás tünetek előfordulása országos mértékben ezen a környéken a legnagyobb. A Homád folyó felső szakaszán fekvő falvak lakosai ugyanis' olyan pechesek, hogy a hulladékégető mellett a Kelet-szlovákiai Vasmű kéményeinek kipárolgásait is szívni kénytelenek, nem beszélve a szünetelő, de a közelmúltban még igencsak aktív magnezitkitermelés melléktermékeiről. A közelmúltban tizenhárom érintett község fogott össze, közös érdek- képviseletet alapítottak, leveleket írnak illetékes helyekre, eddig számottevő siker nélkül. A hulladékégető egy tavalyelőtti határozat értelmében már 1999 januárjában bezáradásra ítéltetett, mivel az üzemeltető Ekothermal cég nem hajtotta végre a szerződésben kikötött modemizácót. Az okok természetesen anyagiak, egy európai törvények által előírt szűrőberendezés ára ugyanis a teljes felújításra szánt összeg egyharmadát teszi ki. A hulladékégető működtetésére kiírt vesenypályázat szövege nehezen hozzáférhető, csak potenciális pályázók kaphatják kézhez. Első ránézésre úgy tűnik, felesleges a titkolózás, jogilag minden a legnagyobb rendben van, ám a tüzetesebb szemlélő észreveheti, hogy a város vezetése nem nevezi nevén a dolgokat, nem támasztja alá konkrét számokkal követíeményeit. A rendkívül veszélyes, valószínűleg rákkeltő gázok, a dioxinok kiszűrését lehetővé tevő filter felszerelése ugyan szerepel a szövegben, ám a pályázat kiírói nem konkretizálják a kiszűrés mértékét. A Föld Barátai nevű környezetvédelmi polgári társulás szerint a jelenlegi legkorszerűbb berendezéssel 0,1 nanogramm/köbmé- terig csökkenthető a légtérbe kerülő dioxin mennyisége, és mint tudjuk, ami ma korszerű, pár éven belül elavult lesz. Ez a nemrég felfedezett mérges gáz egyébként nem csupán karciogén hatásairól híres, a magzatok fejlődésére nézve is veszélyes, támadja az immunrendszert, a hormonokat, és bőrbetegségeket is okozhat. Behatóbb elemzés helyett álljon itt az a megöbbentő adat, mely szerint a kassai hulladékégető kéményén át távozó dioxinmeny- nyiség az aznap elégetett szemét- mennyiség függvényében .70-330- szorosa az EU-s törvények által megengedettnek, és akkor még nem szóltunk az ugyancsak rendkívül káros fluran nevű gáz hatásairól. Több szomszédos országban, például Magyarországon és Csehországban már törvény szabályozza, mennyi mérgező gáz kerülhet a levegőbe, a magyar Holocén és Zöld akció szervezetek már tavaly nyáron levélben nehezményezték a kassai főpolgármesternél a határon átszivárgó levegő minőségét. Zdenko Trebulá válaszában biztosította őket afelől, hogy senki sincs veszélyben, illetve, hogy az Ekothermal cég kötelezte magát ama bizonyos 0,1 ng/köbméteres limit betartására és á legkorszerűbb techonlógia megvételére, bár hazánkban erre még nincs törvényt, azaz puszta úttörőszorgalo mból. Idén azonban, a környezetvédők állandó zaklatása ellenére kimaradtak a versenykiírás szövegéből a konkrét számok, csak annyi szerepel benne, hogy a hármas védettségi fokozatnak megfelelően kell szűrni a dioxinokat, valamint, hogy be kell vezetni a szelektív hulladékgyűjtést. Ez azonban csak a fémek szelektálására vonatkozik, a műanyagokat, a papírt és a textilhulladékot továbbra is a nagy közös kemencében égetik el Kassán. Valószínűnek tűnik, hogy a pályázat majdani gyűztese, minden bizonynyal az Ekothermal cég, az elégetett szemétmennyiség növelésével igyekszik majd mihamarabb visszakapni a felújításba fektetett pénzét, ami még több dioxint jelent majd, így is egymillió korona fölötti összeget emészt fel a teljes körű korszerűsítés. Ez a lakosságot is érinti anya- güag, hiszen a hulladék elszállítási díja folyamatosan növekszik. A környezetvédők számításai szerint a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére a legnagyobb igyekezettel sem lehet elkölteni nyolcvan millió koronánál többet, még akkor sem, ha minden háztartás ingyen kukákat kapna. Ezért érthetetlen, miért késlekednek Kassán e környezet- és pénztárcakímélő módszer bevezetésével. Hipotézisek persze vannak, íme az Egészséges Hulladék társulás szerinti legvalószínűbb. A pályázat nyertese nem fog önmaga ellen dolgozni oly módon, hogy a szemétégetéssel a szelektív gyűjtést is bevezetteti, mivel a hulladékégető kapacitása évi 150 tonna, ezt ki kell használni, a város pedig szerződésben garantál bizonyos hulladék- mennyiséget. Ha a papírt külön gyűjtik, a papírfeldolgozók nyernek, nem az égető. Azaz a nyertesek valószínűleg csak ímmel-ámmal foganatosítják a szerződésben szereplő, nem éppen konkrét kitételeket, aztán kijelentik, hogy a projektum megvalósíthatadan, főleg, ha az Ekothermal továbbra is egyeduralkodó lesz a kassai szemétpiacon (jelenleg a kezükben van a szemétszállítás, a téli karbantartás, és a város tisztán tartása). A szelektív hulladékgyűjtéssel az égető kapacitását évi 65 tonnára lehetne csökkenteni, ám ez a mellékelt ábra szerint senkinek sem áll érdekében. Miloslav Mistrík, a Sosna környezetvédő társulás képviselője szerint a környezetvédelmi minisztérium túlságosan elnéző törvény beterjesztését tervezi, mivel kiköti ugyan a di- oxinszűrés EU-s követelmények szerinti bevezetését, ám ötéves türelmi időt határoz meg. A buzgó környezetvédők további lépésekre készülnek, tevékenységük fontos része a lakosság tájékoztatása. Számukra a bezzegváros Dubnica nad Váhom, ahol három év alatt csodát művelj: az az önkormányzati határozat, amely kimondja: a szelektív hulladékgyűjtő háztartások kevesebb szemétdíj fizetésére kötelezhetőek, mint a mindent egy kukába rakok. Ott ma már természetes a kömye- zetkímélés, mivel anyagilag is motiválva van. Hazánkban egyébként mintegy 600 községben sikerült bevezetni a hulladék szortírozó jellegű gyűjtését, melyhez az illető önkormányzatok is hozzájárultak anyagilag. Kassán a mai napig egy koronát sem költöttek e célra, a polgári társulások állandó zaklatása ellenére sem. Hazánkban évi 300 ezer tonna papírhulladék újrahasznosítására van lehetőség, ám csupán 130 tonnányit sikerül begyűjteni, a feldolgozóüzemek szó szerint verekednek a hulladékért. Kassán és környékén a papír ama bizonyos nagy, közös kemencében végzi, az égéstermékek pedig a filter nélküli kéményen át távoznak. A megoldás a környezetvédelmi törvény módosításának jelenlegi verziója alapján további öt évig várat magára. Kassa város vezetősége ignorálja saját határozatait. A lakosságnak pedig fogalma sincs arról, milyen levegőt szív. Szemétdomb - a háttérben üzleti érdekek, titkolózás (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) Természetesen két gazdája lesz a millenniumi lobogónak is, Letkés és Szalka polgármesterének személyében Ahol az Ipoly határfolyó - volt V. PAIZS GÁBOR Talán 600 méter választja el Letkés utolsó házát az Ipoly szlovák partján levő Szálkától. Mióta hat éve állandó határátkelőt kaptak, nevük Letkés-Szalkaként összemosódott. Pedig az hozta össze a két falut, ami az államokat perre vitte: Bős-Nagymaros. Emiatt szabályozták az Ipolyt. A víz nem szereti a mesterséges pályát. Bokrosodik az Ipoly partja, visszaforgásokkal kiépíti saját, természetes medrét. így válik relatívvá a határ, szervesen eggyé a két falu élete. A magyar autós Szálkán tankol, a szlovákiai háziasszony Letkésen veszi az öblítőt. Ha a Csemadok bált rendez, a letkésiek állják a határ éjszakai nyitvatartásának költségét. Ötletekben is követik egymást. Az 1100 lakosú Szalka önkormányzata ötezer koronát ad a falu újszülötteinek, a 110-el nagyobb lélkeszámú letkési tízezer forintot. A múltjukról sem feledkeznek meg. Minden évben közösen emlékeznek meg a Magyar Királyi Honvédség mintahadosztályának szánt Szent László hadosztály 1944 karácsonyán itt elesett katonáiról. A millennium emlékére minden magyar település emlékzászlót kap. A letkésiekét Dr. Petrik Ferenc, a Pest megyei Közigazgatási Hivatal vezetője augusztus 19-én adja át. E lobogónak két gazdája, zászlótartója is lesz Kovács István letkési és szálkái kollégája, Ziman Vilmos polgár- mesterek személyében. Ezen a napon tartják meg a Leütésről elszármazottak első baráti találkozóját. Határtalan lesz a millenniumi napra meghirdetett Szent István Kupa is. A kosarastomára Somorjáról, Salgótarjánból és Monörról is várnak csapatokat. Az egyik selejtező- csoport mérkőzéseit Letkésen, a másikat a szálkái alapiskolában fogják játszani. Az 1944 karácsonyán elesett ejtőernyős honvédek emlékműve Szálkán J
