Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-13 / 160. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 13. Politika 5 Szent-lványi István szerint felül kell majd vizsgálni a készülő, úgynevezett státustörvény egyes előírásait Tartós schengeni kérdőjelek \ Szent-lványi István: A külföldi tapasztalatok sem a legkedvezőbbek (Archív felvétel) Budapest. Eltérőek a vélemények arról, hogy a határon túl élő magyarokról szóló törvény tervezete nem ütközik-e Magyarország európai integrációjával és az uniós elvekkel. Az Európai Unió egyelőre nem kívánja kommentálni az előkészítés alatt álló tervezetet. ÖSSZEFOGLALÓ Bár a törvénytervezet minden részlete még nem ismert, azt már látni lehet, hogy Magyarország uniós taggá válása esetén felül kell majd vizsgálni a készülő, úgynevezett státustörvény egyes előírásait, mert azok a kormányzati elképzelések szerint diszkriminatívan - etnikai alapon - nyújtanának különleges kedvezményeket és jogokat a többségében az EU-n kívül maradó magyaroknak - mondta Szent- lványi István. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint kedvezőtlenek a hasonló kezdeményezések tapasztalatai is. Az A készülő törvény nem lesz ellentétes az EU elveivel. EU-ban egyedül Portugáliában van életben hasonló jogszabály, amely a brazil állampolgároknak lehetővé teszi, hogy vízummentesen utazhassanak be az országba, ebből azonban sok probléma származik, mert a kedvezmények ugyan csak Portugáliában érvényesek, de a Brazíliából érkezők közül sokan továbbutaznak más uniós tagállamokba, ahol azonban legálisan nem vállalhatnak munkát. Szent-lványi szerint kedvezőtlenek a környező országok - Horvátország, Szlovákia - hasonló kezdeményezései is, amelyeknek a célja a határon túl élő nemzetiségek szavazatainak megszerzése volt a választójog kiterjesztésével. A készülő törvény nem lesz ellentétes az EU elveivel, mert kedvezményeit várhatóan nem nemzetiségi alapon, hanem családi, kulturális és gazdasági kapcsolatokra való hivatkozással lehet majd igénybe venni - mondta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Nem tartja Magyarország európai integrációjával ellentétesnek a törvénytervezetet Bragyoga András, az MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa sem, aki szerint a schengeni határ- rendészeti intézkedések betartása esetén a csatlakozás után is Magyarország belügye marad, hogy az Unión kívül élők közül kinek ad vízumot és foglalkoztatási kedvezményeket. Bragyoga szerint nem kell attól tartani, hogy a státustörvény nyújtotta kedvezményeket kihasználva sok határon túlról érkeMég nem ismert a törvénytervezet minden részlete. ző magyar megpróbál továbbutazni valamelyik gazdagabb uniós tagállamba, mert ott nem vállalhat munkát. A drákói szigorúságú munkaügyi ellenőrzések miatt pedig számolnia kell a lebukással és az Unió egész területéről történő kiutasítással. Az EU maga is bizonytalan lehet a kérdés kezelésében, mert a bel- és igazságügy területén csak 2004-ig kell közös joganyagot alkotnia az 1994-es schengeni szerződésre alapozva, így Magyarország egyelőre nem is tud pontos uniós normákhoz igazodni, amikor kedvezményeket kíván nyújtani a határokon túl élő kisebbségei számára - mondta Bak András, az Állam- igazgatási Főiskola docense. Ráadásul Magyarország egy új és egyedi kérdést vet fel a státustörvény tervezetével, mert az EU tagállamai közül egynek sincs az Unión kívül élő többmilliós lélekszámú kisebbsége. (Vg) Beszélgetés Zupkó Máriával, a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsági tagjával a magyarországi álláslehetőségekről Határon túli magyarok munkavállalása FARKAS OTTÓ A Magyar Állandó Értekezlet szociális és munkaügyi szakbizottságába a Magyar Koalíció Pártja Zupkó Máriát delegálta. A státustörvény mely kérdésköreivel foglalkozik a szociális és munkaügyi bizottság? A határon túli magyarok munka- vállalásával. Azzal, hogy az a határon túli magyar, aki rendelkezni fog státusigazolvánnyal, Magyarországon három hónapra vállalhat idénymunkát, ez alatt ott adózik, és oda fizeti be a társadalom- biztosítást is. Ezáltal ott-tartózko- dása során jogosult lesz teljes egészségügyi ellátásra, és mivel fizeti a nyugdíjalapot is, a nyugdíjba vonulásakor ezt az időt, illetve jövedelmet is beszámítják. Politikai akarat híján azonban nem sikerült úgy elfogadtatnunk ezt a javaslatot, hogy az vonatkozzon a Magyarországgal nem szomszédos államokban élő magyarokra, például a Csehországban élőkre is. A státustörvény elfogadása után tehát a munkavállalási lehetőség csak az önhibájukon kívül határon túlra szakadt magyarokra fog vonatkozni. Azok sem tartoznak a kedvezményezettek közé, akik az országon belül más területen néztek munka után. Példaként itt Ukrajnát lehetne felhozni, ahol több ezer magyar költözött az ország belsejébe a biztosabb megélhetés reményében. Ez a munkavállalási forma nem befolyásolja a két kormány között érvényben levő kvótarendszert, amely előbb 400, később 800 főben határozta meg a szomszédos országban munkát vállalók létszámát. Es, amíg a kvótarendszer vonatkozik például a hazai szlovák nemzetiségű polgárokra is, az utóbbi csak a státusigazolvánnyal rendelkezők munkaviszonyát szabályozza. A magyarországi munkavállalással kapcsolatosan különböző szintű felméréseket végeztek. Szlovákiából sokan szándékoznak rövidebb-hosszabb időre az anyaországban elhelyezkedni? A közvélemény-kutatások és a magyarországi vélemények szerint a környező országok közül Szlovákiából a legkisebb az érdeklődés a magyarországi munkavállalás iránt. Hol igényelhető igazolvány a státustörvény elfogadása után, és milyen előnyöket élvezhetnek annak tulajdonosai Magyarországon? A nyugdíjasokra például ugyanolyan utazási kedvezmények vonatkoznak majd, mint a magyarországiakra. Az még nincs eldöntve, ki, illetve milyen szerv fogja kiadni. Valószínűleg nálunk is alakul majd egy nem politikai testület, amelyiknél kérni lehet a státusigazolványt. Előbb persze igazolni kell, hogy az illető valóban magyar, de ezeket a feltételeket én pontosan nem ismerem, ezek más szakbizottságban dőltek el. Ugyanazt mondja, mint az MKP többi politikusa Bugár Béla: szó sincs tizenharmadik megyéről PÉTERFI SZONYA Pozsony. Stabilizálódott a Kölcsönös Egészségbiztosító-Dővera ügyfeleinek száma a második negyedévben, jelenleg 322 860 lakos betegellátását finanszírozzák. Az első félév alatt 92 százalékos befizetési fegyelem mellett 1,095 milliárd korona biztosítási díjat fizettek az ügyfelek,- fejenként átlagban 1137 koronát, amiből az újraelosztás után már csak 532 korona maradt - ismertette a tényeket dr. Viktor Kouril vezérigazgató. Bár a biztosító folyamatosan csökkenti adósságait, pénzhiány miatt rövid időn belül nem lesznek képesek a fizetési fegyelem betartására. A biztosító megalakulása óta a lehető legrövidebb időn belül a magánorvosok és a gyógyszertárak számláit rendezi, ugyanis azt tartja: a magánvállalkozók nem felelősek az ágazatban állandósuló pénzhiányért. A gyógyszertárak számláit mégis két hónapos késéssel fizetik ki, de amint a kormány átutalja az ígért forrásokat, a lemaradást 10 napra csökkentik. A biztosítók legnagyobb gondja a gyógyszerekkel kapcsolatos kiadások növekedése. Míg 1990-ben 2,3 milliárdot fordítottak a gyógyszerellátásra, 1999-ben már 13,5 milliárdot. Ebből következik: nem sikerült visszaszorítani a gyógyszerfogyasztást sem. 1990-ben 164,5 miihó csomag gyógyszert váltottak ki a betegek, 1994-ben 106 milliót, de 1999- ben ismét 160 milliót, miközben négy év alatt az orvosságok ára 62,4 százalékkal emelkedett. Az egészségbiztosító adósai között szerepel a komáromi hajógyár is, 20 miihó koronás tartozásuk havonta további 2 millióval növekszik. - Nem akarjuk a hajógyár vesztét, nem kezdeményezzük a csődeljárást, de egy-két hónapnál tovább nem várhatunk. ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A napokban a SITA hír- ügynökség az MKP elnökének tulajdonított egy olyan kijelentést, amelyről Bugár Béla azt állítja, nem tőle származik. Bugár Béla - a hír- ügynökségi jelentés szerint - „úgy látja, egy tizenharmadik magasabb szintű közigazgatási egység - a Csallóköz létrehozása összhangban van az ET ajánlásaival, amelyek a nemzeti kisebbségek képviseletéről szólnak az ország területi felosztásával összefüggő kérdések megoldásának folyamatában”. A hírügynökség szerint ez a Rádió Tatryban hangzott el, akárcsak az is, hogy „a javasolt 11+1-es modell esetén mindenütt 30 százalék alá esik részarányunk, s ez számunkra elfogadhatatlan”. Lapunk a SITA információjára alapozva közölte a hírt. A jelentés több oknál fogva is felkeltette érdeklődésünket. A tizenharmadikként létrehozandó magyar többségű megye ugyanis nem szerepel a kormány által elfogadott koncepcióban - a kabinet a 12 megyés változatra adta áldását. Ha viszont Bugár Béla egy újabb, 13. megyét szorgalmazna, ez nem csengene egybe az MKP legutóbbi országos tanácsának döntésével. Sőt, akár azt is jelenthetné, hogy az MKP elnöke kétségbe vonja a párt országos tanácsának legutóbbi határozatát. Bugár lapunknak megerősítette: valószínűnek tartja, hogy „a hírt annak az anyagnak az alapján írták meg, amely az országos tanácson a sok dokumentum egyikeként megjelent. Az MKP minden egyes politikusa ugyanazt mondja: mindegy, hány megyét tartalmaz a modell, a lényeg, hogy azon a számon belül, amiről meg tudunk állapodni, érzésünk szerint létrehozható egy olyan is, amely többségében magyar megye lesz” - mondta, (pve) RÖVIDEN Újratárgyalják a Matula-gyilkosságot Pozsony. Negyedszer kerül a Pozsonyi Kerületi Bíróság elé a Jozef Matula ügyvéd meggyilkolásával gyanúsított 3 vádlott ügye. A bíró elfogultságára hivatkozva harmadszor is fellebbeztek az ítélet ellen. Az alkotmánybíróság 3. tanácsa ismét elrendelte az ügy újratárgyalását. Mint ismeretes, a vádlottak azt kifogásolták, hogy az ítéletet hozó bírót közben az igazságügyi minisztérium alkalmazta, s ezáltal megkérdőjelezhetővé vált pártatlansága. (SITA) Homályos Sagát feljelentése Pozsony. Ctibor Kosfái főügyészhelyettes a Tibor Sagát volt egészségügyi miniszter által benyújtott keresettel kapcsolatban elmondta: kérdéses, elfogadja-e az ügyészség, mert nem világos, ki ellen és miért tesz feljelentést Sagát. Mint ismeretes, a volt miniszter azért fordult a főügyészséghez, hogy vizsgálják meg, nem történt-e törvénysértés Rudolf Schuster államfő kórházi kezelése során. (SITA) Törvény az SZTV-ről Pozsony.Nem oldja meg az intézmény jelenlegi problémáit a Szlovák Televízióról szóló törvény, melyet a kormány tegnap hagyott jóvá. Milan Knazko kulturális miniszter szerint, nem is az volt a célja. „A jelenlegi helyzetet az SZTV vezetésének kell megoldania” - mondta. Knazko azzal sem ért egyet, hogy a törvény nem foglalkozik az SZTV finanszírozásával. A miniszter szerint a jogszabály számba vesz minden bevételi forrást, és összhangban van a vonatkozó európai normákkal, (szm) Hromy mossa kezeit Pozsony. Április 19-től a Szlovák Nemzeti Bank kényszerfelügyeletet rendelt el a Szlovák Hitelbankban. Az óvintézkedés ellenére a nemzeti bank információi szerint április 19. után 361 új számlát nyitottak a pénzintézetben - összesen 73,3 millió koronáról van szó. 112 számlán az elhelyezett összeg meghaladja a törvény által garantált 322 ezer koronát. Ezt csőd esetén a Betétvédelmi Alapból térítik vissza az ügyfeleknek. Hromy nem vállalja a felelősséget az új számlákért, ugyanakkor tagadja, hogy befolyásos személyek nyitották volna őket. (SITA) Kényszerleszállás Schwechatban Pozsony. A Hapag Lloyd német légitársaság Airbus A-310-es típusú gépe tegnap kényszerleszállást hajtott végre a Schwechat nemzetközi repülőtéren, Bécstől 20 km-re. A Krétáról érkező turistajáratnak már Zágráb felett műszaki problémái voltak. Landoláskor leszakadt a gép bal szárnya, 11 utas megsérült, de senki nincs életveszélyben. Az utasok nemzetiségéről, állampolgárságáról még nem érkezett jelentés. (SITA) Rövidebb ideig szolgálhatnak a férfiak Pozsony. A kormány tegnap elfcfgadta a kötelező sorkatonai szolgálat egy évről 9 hónapra való rövidítését. A jóváhagyott javaslat szerint a családapák szolgálatának időtartama 5-ről 3 hónapra csökkenne. További könnyítés, hogy a rövidlátók már 5 dioptria fölött is kérvényezhetik a felmentésüket. A törvény a tervek szerint 2001. január 1-én lép érvénybe. (SITA) Szigeti László: folyik az oktatási hálózat átalakítása Veszélyben a kisiskolák? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „A kormány 1999. augusztusi ^határozata értelmében megindult az oktatási hálózat racionalizálása, amit a középiskolákkal kezdtünk” - tájékoztatott Szigeti László. Néhány iskola, illetve szak megszűnt, néhányat összevontak. Az oktatási államtitkár egyetért a középiskolák hálózatának átalakításával, az alapiskolák racionalizálását azonban aggasztónak tartja. „Alapiskolák ugyan még nem szűntek meg, viszont a minisztérium olyan norma“ elfogadására készül, mely 55 év után először meghatározná az osztályban a minimális tanulói létszámot. Ez nagyon veszélyes, mert előbb vagy utóbb több szlovákiai kisiskola bezárásához vezetne” - jelentette ki az államtitkár. Szigeti szerint végre kell hajtani a közigazgatási reformot, melynek eredményeként az alapiskolák fenntartójává a helyi önkormányzatok válnak. Párhuzamosan el kell fogadni az oktatás finanszírozásáról szóló jogszabályt. „Ezután lehetővé válik, hogy a helyi közösség maga döntsön az iskoláról, tehát hogy akár 5-6 tanulóval is működ- teti-e az intézményt. Az egyes régiók problémáit nem központilag kell orvosolni” - véli Szigeti, (sza) Ha ma tartanák a parlamenti választásokat, a TA SR grafikonja szerint oszlana meg a törvényhozásba jutott pártok képviselőinek száma. A Markant közvélemény-kutató ügynökség adatai szerint a HZDS a múlt hónaphoz képest több mint két százalékot veszített népszerűségéből, most 27,3 százalékkal első, az MKP-ra a májusi 9,4 helyett júniusban 10,7 százalék szavazott volna. A pénzhiány ellenére csökkentik adósságaikat Egyre drágább az ellátás, ám több gyógyszer fogy
