Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-12 / 159. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 12. Politika 5 Duray Miklós: pontosan el kell választani egymástól a határon túli magyarokat megillető jogokat és kedvezményeket Beszűkülő státustörvény Lezárult a státustörvény kon­cepciójának kialakítása. A ter­vezetet Orbán Viktor kormá­nya november 30-ig az Or­szággyűlés elé terjeszti. A stá­tustörvényről Duray Miklós­sal, az MKP ügyvezető alelnö- kével beszélgettünk. P. VONYIK ERZSÉBET Az MKP elfogadja a státustörvény koncepciójának jelenlegi változa­tát? A koncepcióval alapjában véve egyet lehet érteni. A törvénynek olyannak kell lennie, hogy az EU se kifogásolhassa. Az Unió éberen fi­gyeli a tagországok területén a kül­földiek mozgását és a munkaválla­lási jogot. Ez a két kérdés az, ame­lyet az EU a schengeni szerződés­ben és a csatlakozási tárgyalások so­rán kifogásolhat. Ki minősül határon túli magyar­nak? s Csak az, akit szülőföldje országából egy magyar szervezet ajánl. Hogy milyen szervezet, még nem dőlt el. A koncepció szerint ezt az ajánlást az illetékes anyaországi szerv fenn­tartás nélkül elfogadja. Ezt a megfo­galmazást pontatlannak tartom, mert nemzetbiztonsági szempont­ból vizsgálni kellene minden egyes személyt, jogosult-e a státusigazol­ványra. Meg kellene állapítani, hogy Magyarországon nem köve- tett-e el bűncselekményt, vagy nem működik-e együtt saját országa tit­kosszolgálatával. Ez ellen minden országnak védekeznie kell, s nem szabad szemet hunyni csak azért, mert az illető magyar. Ősökre visszamenőleg kellene-e bizonyítani az eredetet? Helyes lenne, ha r a születés pillana­tától rendelkezhet­ne valaki a státus- . igazolvánnyal. V Származásvizsgálatot nem szabad­na feltételül szabni, viszont nyilván­való, hogy egy kérdőívet ki kell töl­tenie a státusért folyamodónak. Nem ártana, ha legalább a szülőkről lennének adatok, persze nem ez lenne a döntő. Adatvédelmi szem­pontból pontosan meg kell vizsgál­ni, mi az, amit meg lehet kérdezni. Az ajánláskiadás rendszere áttekinthetővé teszi a magyar népességet (Archív felvétel) Eszerint két okmány lenne; a szü­lőföldről kapott ajánlás és az ez alapján Magyarországon kiállí­tott státusigazolvány. A szülőföldön kapott ajánlást az il­letékes magyar hatósághoz kellene benyújtani, ez alapján adnák ki az igazolványt. Felmerült, hogy miért kell ezt ilyen bonyolultan végezni, nem kellene kétlépcsőssé tenni, ha­nem rábízni a nagykövetségekre. Helytelennek tartom ezt a megkö­zelítést, mert a magyar külképvise­letek alkalmatlanok arra, hogy ilyesmivel foglalkozzanak. Ha vi­szont kialakítjuk az ajánláskiadás rendszerét, áttekinthetővé válik a magyar népesség. Méghozzá más szempontból, mint az adott ország statisztikai hivatala szerint, és ez az önszerveződésben is óriási segítsé­get nyújthat. Helyes lenne, ha a születés pillanatától rendelkezhet­ne valalti a státusigazolvánnyal, mert így megteremtődne a nemzeti kataszter alapja. A státust elnyert magyar évente legfeljebb 3 hónapot dolgozhat­na Magyarországon. Összhang­ban van ez az uniós előírások­kal? Ez a vonatkozás az EU-tagság kö­vetkeztében megváltozhat, de ez csak néhány év múlva esedékes. Vi­tatható, hogy a három hónapos munkavállalási jog megfelelő-e. A szomszédos országokból Magya­rországra legtöbben idénymunká­ra járnak, rendszerint feketén dol­goznak. Helyzetük legalizálódna, és csökkenne kiszolgáltatottságuk, ám megtörténhet, hogy nem lesz­nek annyira keresettek a munka­erőpiacon. Eredetileg is az yolt az elképzelés, hogy a magyarországi magyart és a külföldi magyart Ma­gyarország viszonylatában egyen- jogúsítani kellene. Szerintem is az lenne jó, ha ugyanolyan esélyekkel vehetne részt a munkaerőpiacon egy külföldi magyar, mint egy ma­gyarországi. Csak a képességei alapján foglalkoztamák őt, így nem a képesítés hiányában állástalanná vált munkaerő áramlana át. A státusigazolvány birtokosa a kultúra és az oktatásügy terén müyen előnyöket élvezne? Nagyon fontos szempont, hogy nem kerülhetnek olyan helyzetbe, ami arra csábítaná őket, hogy Ma­gyarországra költözzenek. Semmi­ben sem fogja előmozdítani a Ma­gyarországon való tanulás lehető­ségét, viszont a törvény ugyanab­ban az elbánásban kívánja részesí­teni a felvidéki, a kárpátaljai vagy az erdélyi magyar diákot, mint a magyarországit, az itteni pedagó­gust, mint az anyaországit. Tehát utazási, könyvtárlátogatási kedvez­mények úgy, hogy az eddigiek sem szűnnének meg. Még egy nagyon fontos szempont: el kell választani egymástól a kedvezményeket és a jogokat. Ez lesz a legnehezebb, mert bizonyos mértékben ellenke­zik azzal a felfogással, hogy az egész törvényt egy kedvezménye­zési törvénynek kell tekinteni. De természetszerűen el kell hogy válja­nak, mert ha valaki munkavállalási engedélyt kap Magyarországon, és fizeti a társadalombiztosítást, ak­kor nyugdíjjogosulttá válik, ami már nem kedvezmény, hanem jog. A magyar parlament várhatóan elfogadja a törvényt? Lesznek problémák. A Magyar Ál­landó Értekezlet szakmai bizottsá­gaiból szerzett tapasztalatok azt jel­zik, hogy a Magyar Szocialista Párt nem hajlandó megszavazni. Érv­rendszere körmönfont, és én nem tudom elfogadni. Az SZDSZ nem nyilatkozott egyértelműen. Az MSZP a törvény egészét veti el, vagy a kedvezmények körét sokallja? Az egészet elutasítja. A törvény va­lószínűleg undorító belpolitikai csatározásokat vált ki Magyaror­szágon, amelynek már néhányszor \\ Egyszerű több- ' séggel is elfogad­ható, ám jobb lenne, ha kétharmados törvény­ként kerülne elfő- . . gadásra. \\ tanúi voltunk. Egyszerű többséggel is elfogadható, ám jobb lenne, ha kétharmados törvényként kerülne elfogadásra, mert ez esetben ké­sőbb sokkal nehezebb hozzányúlni. Ha Magyarországon egy kormány- váltás után azok kerülnének kor­mányra, akik most elutasítják, könnyebben beleavatkozhatnának, ha nem kétharmados törvényként lenne elfogadva. A kormány elé kerülő koncepció nem tartalmaz kitételeket a ví­zumra és a határátlépésre vonat­kozóan. Ez a vízumtörvény része kell, hogy legyen. A státustörvény a lehetsé­ges jogokkal és kedvezményekkel foglalkozik. .HHBB IHN Csökkenő telepítési díjak Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat augusztus elsejétől 25 szá­zalékkal csökkenti a készülékek telepítési díját. Magánszemélyek a jövőben 3690 koronát, vállalkozók pedig 6150 koronát fizetnek ezért a szolgáltatásért. A havi átalánydíj azonban az eredeti 123 koronáról, 159,90-re emelkedik. (SITA) Ülésezett a kormány regionális tanácsa Pozsony. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes vezetésével tegnap összeült a kormány regionális tanácsa, és jóváhagyta a regionális irá­nyító és megfigyelő bizottság létrehozását. A feladattal Harna István építési és régiófejlesztési minisztert bízta meg. A bizottságok elsődle­ges feladata az állam- és közigazgatási szervek, a gazdasági és szoci­ális partnerek tevékenységének összehangolása, valamint a regioná­lis operációs program kidolgozása az egyes régiók számára, (ú) Lexa feltehetően Szlovákiában tartózkodik Pozsony. Az Ivan Lexa ügyével foglalkozó vizsgálótiszt a parla­ment beleegyezését kéri, hogy a képviselőt szabotázs vádjával vizs­gálati fogságba helyezhessék. Ha a honatyák egyetértenek, a fog­ságba vételről az illetékes bíró dönt majd. Lexa állítólag azzal bízta meg a titkosszolgálat egyik osztályvezetőjét, elemezze Michal Kovác akkori államfő eltávolításának lehetőségeit. Ha a képviselőt bűnösnek találják, akár tíz évre is elítélhetik. A vizsgálótiszt feltéte­lezi, hogy Lexa Szlovákia területén tartózkodik. (TÄ SR) Kanis majd meglátja Pozsony.„Ha Migas a lemondásomat fogja kérni, akkor majd meg­látom, mit tehetek” - jelentette ki Pavol Kanis védelmi miniszter, közelebbit azonban nem árult el. Mint ismeretes, Kanist, Brigita Schmögnerovát és Peter Weisst Migas élesen bírálta a párt kong­resszusán. (TA SR) Tíz százalékkal nőhet a minimálbér Pozsony. A szociális érdekegyeztető tanács jóváhagyta a minimálbér - 10 százalékos emelését. Ha a javaslatot elfogadják, a minimálbér 4000 koronáról 4400 koronára emelkedik. A testület a javaslatot már júniusban elfogadta, ám akkor a szakszervezetek tiltakozása miatt visszavonták. A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja ugyanis az javasolta, hogy 4520 koronára emeljék a minimálbért. (SITA) Csáky: Nem vetik el teljesen az alkotmánymódosítást Tartózkodni fognak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A mai szavazáson a kor­mány mindhárom magyar tagja tar­tózkodni fog az alkotmányreform ügyében, nyilatkozta Csáky Pál. A kormány alelnöke ezzel korrigálta a lapunk tegnapi számában megje­lent, neki tulajdonított kijelentést, mely szerint a kabinet Mia’ s tagjai arra készülnének, hogy a kormány­ban az alkotmányreform ellen sza­vaznak. Csáky szerint azért nem vethetik el teljesen az alkotmány- módosítást, mert a javaslatok zöme megegyezik az MKP programjában szereplő elképzelésekkel. „Azzal van gondunk, ami nem került bele” - nyilatkozta Csáky Pál a preambu- lum módosítására, valamint a ne- vesítetlen földek kérdésére célozva. Az MKP alelnöke úgy látja, ezek olyan súlyos kérdések, amelyekkel a koalíciós partnereknek is szembe kell nézniük. Mivel a kormánykoa­líció másik három pártja eddig el­utasította őket, a magyar miniszte­rek nem támogatják az alkotmány­törvény tervezetét jelenlegi alakjá­ban. (pve) Prágától egy szlovákiai roma sem kapott menedékjogot Vízum nélkül északra Lexa szerint a nyomozók alkotmányt sértenek Nem áll szóba Pittnerrel Camp Davidben megkezdődtek a tárgyalások Nem bármilyen áron MTI-JELENTÉS ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Ivan Lexa ügyvédei nem hajlandók nyüatkozni a volt SIS- igazgató hollétéről. Elmondásuk szerint ügyfelük nem hagyta el az országot. Egyikük, Juraj Trokan a Lexa ellen elrendelt országos és nemzetközi körözést az illetékes büntetőszervek „totális csődje” eredményének minősítette. Az ügy­védek elkezdték a nyomozati anyag tanulmányozását. Trokan kifogásol­ja, hogy az irat nem időrendi sor­rendben tárgyalja az eseményeket, hogy több tanút még a bűnvádi eljá­rás megkezdése előtt hallgattak ki, illetve hogy a Drgonec vezette alkot­Pozsony. A frekvenciatanácsra nemcsak a médiumok, hanem egyes lobbicsoportok is nyomást gyakorolnak - mondta Bárdos Gyu­la, az MKP frakcióvezetője. A parla­ment kulturális és médiabizottságá­nak tagjaként részt vett a tanácsnál végzett képviselői ellenőrzésen. A mánybíróság határozatait tartal­mazza, viszont a Safárik-tanácséit nem. Az ügyvédek nehezményezik, hogy a nyomozók nem járnak utá­na, vajon kinek állhatott még érde­kében ifj. Michal Kovác külföldre hurcolása. Lubomír Hlbocan felol­vasta a több bűncselekmény elköve­tésével gyanúsított Ivan Lexa nyilat­kozatát. Eszerimt a SIS volt igazga­tója nem hajlandó kommunikálni a politizált büntetőszervek képviselő­ivel, főleg nem Ladislav Pittner bel­ügyminiszterrel és Jaroslav Ivorral, a nyomozóhivatal vezetőjével, akik Lexa szerint „alkotmányt sértenek, és erőszakot hajtanak végre a szlo­vákjogrenden”. (sza) tagoknak az állami szervek védel­méről és a Személyiségvédelemről szóló törvény értelmében joguk van ellenállni a nyomásnak. Ä képvise­lők azután döntöttek az ellenőrzés mellett, hogy a ffekvenciatanács el­nöke, Peter Jurás egy hónappal ez­előtt felhívta a figyelmet, a sajtóban több, a testület tagjait rágalmazó kommentár jelent meg. Camp David. Az Egyesült Államok­beli Camp Davidben tegnap meg­kezdődött az izraeli-palesztin csúcstalálkozó. Ehud Barak, izraeli miniszterelnök már hétfőn eluta­zott a tárgyalás színhelyére. A Tel Aviv közelében fekvő Ben Gurion repülőtéren adott nyüatkozatában felszólította a palesztin felet, hogy hagyjon fel a fenyegetésekkel és vá­daskodásokkal, és fogadja el azokat a fájdalmas kompromisszumokat, amelyek nélkül nem születhet meg­állapodás Camp Davidben. Barak rámutatott arra is, hogy a csúcsta­lálkozón születő esetleges megálla­Pozsony. Brano Ondrusnak, a De­mokratikus Baloldal Pártja (SDL) új alelnökének nincs tudomása arról, hogy pártja Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter leváltását fontol­gatja, s arról sem, hogy Michal Borgulát, az Eximbank alelnökét tartják esélyesnek a posztra. Ond­podásért Izraelnek fájdalmas árat kell fizetnie, de ez elkerülhetetlen. „A békének ára van, ám nem lesz béke bármi áron” - figyelmeztetett az izraeli kormányfő. Ugynacsak hétfőn érkezett az Egyesült Álla­mokba Jasszer Arafat palesztin ve­zető, hogy részt vegyen a Bili Clin­ton amerikai elnök által összehívott csúcstalálkozón. Clinton elnök és Albright külügyminiszter szemé­lyes jelenlétükkel is megpróbálják elősegíteni a megbeszélések sike­rét, ám időben határt szab az, hogy az amerikai elnöknek július 19-én el kell utaznia Japánba a hét legfej­lettebb ipari ország és Oroszország csúcstalálkozójára. rus szerint a miniszter asszony élve­zi az SDL bizalmát. Erről valószínű­leg szombaton az országos tanács szavazni fog. Azt azonban nem zár­ta ki, hogy a 6. kongresszus októberi második fordulóján, melyen a párt kormányban kifejtett kétéves tevé­kenységét értékelik majd, a küldöt­tek esetleg személycseréket kezde­ményeznek. (szm) TA SR-HÍR Pozsony. Szlovákia állampolgárai szombattól vízum nélkül utazhat­nak Finnországba, vagyis letelik a hat hónapja ideiglenesen beveze­tett vízumkényszer. A külügymi­nisztérium nem feltételezi, hogy a finn fél kezdeményezni fogja a ha­táridő meghosszabbítását. Finnor­szágban elfogadták a bevándorlók­ról szóló jogszabályt, melytől a me­nekültek számának csökkenését várják, ezért nem valószínű, hogy esetleg felújítják a vízumkötelezett­séget Szlovákiával szemben - jelen­Brüsszel. Az Európai Bizottság azt kívánja, hogy Csehország és Szlová­kia egy időben váljon az Európai Unió tagjává. Csehországtól azon­ban nem várható el, hogy Szlovákiá­ra várjon, inkább arra kell töreked­nünk, hogy a szlovákok mielőbb el­érjék szomszédaik szintjét - jelen­tette ki Günter Verheugen bővítési biztos az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén. Verheugen hangsúlyozta: Szlovákia esetében a politikai stabilitás a legfontosabb, hogy a vezető politikai erők kon­szenzusra tudjanak jutni az ország tette ki Boris Gandel külügyi szóvi­vő. A jogszabály értelmében a poli­tikai menedékjogi kérelmeket 2-3 hét alatt bírálják majd el, tehát a ké­relmezőket 21 napon belül kitolon­colhatják az országból. A külügymi­nisztérium üdvözli, hogy a cseh hi­vatalok elutasították a szlovákiai romák menedékjogi kérelmét. Ez alátámasztja azt a Nyugat-Európá- ban is elterjedt nézetet, hogy Szlo­vákia demokratikus jogállam, ezért állampolgárai indokolatlanul folya­modnak menedékjogért. A 383 Csehországba menekülő roma egyike sem kapott menekültstátust. EU-tagságának kérdésében. A biz­tos elmondta, az Európai Bizottság javaslatára az Európai Unió tanácsa jóváhagyta, hogy a második félév­ben újabb nyolc jogfejezetben kez­dődjenek meg a csatlakozási tárgya­lások Szlovákiával. „Tlidjuk, hogy Szlovákia még több fejezetet szeret­ne megnyitni, ahhoz azonban, hogy ez megtörténjék, alapos indoklásra van szükségünk” - mondta Ver­heugen. Szerinte Szlovákia jól hasz­nálta fel a kétéves várakozási idő­szakot, és minden esélye megvan arra, hogy a jelenlegi gyors ütem­ben felzárkózzon a két éve tárgyaló első csoport tagjaihoz. Rágalmazó kommentárok jelentek meg a sajtóban Nyomás alatt a tanács ÚJ SZÓ-HÍR A személycseréket nem lehet teljesen kizárni Élvezi a párt bizalmát ÚJ SZÓ-HÍR Szlovákia jól használta fel a kétéves várakozási időszakot Ne a csehek várjanak SITA-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents