Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-29 / 149. szám, csütörtök
8 Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 29. zöld hírmorzsák A Greenpeace prágai tiltakozása Prága. Az egyik Billa áruház előtt tüntettek Prágába# a Greenpeace aktivistái, miután az ott vásárolt granulátumban laboratóriumi vizsgálattal génmanipulált szóját mutattak ki. Arra hívták fel a szupermarket vezetőségét, hogy miután Ausztriában már lemondtak az ilyen termékek vásárlásáról, Csehországban se viselkedjenek másképpen. A génmanipulált termékeket nem árusító nagy kereskedelmi hálózatok között megtalálható a Tesco és a Carrefour is. Lubica Trubíniová, a Greenpeace szlovákiai vezetője szerint nekik nincs anyagi hátterük ilyen vizsgálat elvégzésére. (SITA) Hova kerül a veszélyes hulladék? Pozsony. Országszerte több hulladéklerakat igyekszik engedélyt szerezni veszélyes hulladékok tárolására. A kommunális hulladék hiánya miatt ugyanis így szeretnék növelni a bevételeiket. Ladislav Hegyi, a Föld Barátai szervezet nevében cáfolja azt az állítást, hogy az ún. harmadik osztályú építőipari hulladékra létesített tárolók veszélyes hulladékokat is befogadhatnának. Ilyen csak az ún. környezeti hatásvizsgálat elvégzése után lehetséges. Az érintett lakosságnak pedig azt ajánlják, hogy nyilvános vita esetén főként a szigetelés állapota és a bomlás során keletkező gázok sorsa iránt érdeklődjön. (Ú) Vonattal az erdőkért Pozsony. Közel ezer kilométert tett meg a VLK környezetvédelmi szervezet által indított vonat- szerelvény annak az akciónak a keretében, amellyel az 1993-as erdészeti törvény módosítását szeremék elérni. A természetvédelmi területeken folyó tarvágások betiltását célzó petíciójukat több mint 15 ezer ember írta alá. Az akció a földművelésügyi minisztérium előtt tiltakozó gyűléssel ért véget, amelyen arra hívták fel a figyelmet, hogy ez az intézmény évek óta ignorálja a természetvédők követeléseit. (NO) Népszavazás a befejezésért Prága. Cseh környezetvédők eddig több mint 80 000 aláírást gyűjtöttek a temelíni atomerőmű sorsáról javasolt népszavazás kiírásáért. Egy friss felmérés szerint a befejezést a lakosság 63 százaléka támogatja, míg 18 százalék ellene van. A tavalyi helyzethez képest 11 százalékkal nőtt a támogatók aránya, az ellenzőké pedig 3 százalékkal csökkent. A támogatók főként az eddig beépített 100 milliárd koronával érvelnek. (MTI) Miklós László miniszter Kölnben az ország helyzetéről Ideje volna változtatni az eddigi arányokon SITA-HÍR Az Öreg-Duna kiszáradt medrét újra elfoglalta a vegetáció, már csak ott vannak valódi ártéri viszonyok A vízlépcső építése után is még maradt természeti érték Izsák Gábor szerint még a jelenlegi állapotban is sok védeni való maradt a Duna mentén (A szerző felvétele) Pozsony. Miklós László környezetvédelmi miniszter hétfőn Kölnben részt vett „A gazdasági együttműködés az esélyegyenlőség lehetősége” címmel szervezett konferencián. A tervek szerint ennek keretében találkoznia kellett volna Günter Verheugen EU bővítési főbiztossal, hogy a környezetvédelmi jogszabályok harmonizációjáról tárgyaljanak. A találkozó elmaradt, azonban nem került le a napirendről, akár pénteken is megvalósulhat. A miniszter szerint Szlovákia az EU-felvétel környezetvédelmi kritériumainak teljesítése szempontjából a középmezőnyben helyezkedik el. Amennyiben azonban sikerül elfogadni a nagy feladatot jelentő hulladéktörvényt, ennél előbbre kerülünk. A jogalkotást tekintve esélyünk van az élvonalba kerülni, rosszabb a helyzet a beruházások terén. - Itt időt vesztettünk és Verheugen úrral arról is szerettem volna tárgyalni, miként lehetne ezt behozni - jelentette ki Miklós László. A konferencián a miniszter ismertette a szlovák nemzeti envi- ronmentális programot és beszélt a legszükségesebb környezetvédelmi beruházásokról. A PHARE programmal kapcsolatban az volt a véleménye, hogy tíz évvel a forradalom után ideje lenne átértékelni a konzultánsokra, a műszaki segítségre és a beruházásokra fordított összegek arányát. Ezenkívül az egyes társult országok között is különbséget kell tenni, mert az elmaradottabb országok számára a konzultánsokra fordított összegek magasabbak lehetnének. Az ISPA programmal kapcsolatban az összes régióbeli ország véleményét tolmácsolva a nagy projektumok helyett kisebb, regionális projektumok beadási lehetőségének biztosítását kérte. Pozsony. Beszélgetés Izsák Gáborral, a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség munkatársával és a Duna- menti Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet vezetőjével. TUBA LAJOS Tulajdonképpen mi indokolta, hogy a Duna mentén tájvédelmi körzetet hozzanak létre? A Duna-menti erdők, mint természeti értékek iránt, a természet- védők már a hatvanas években komolyan érdeklődtek. Az ottani természet azonban annyira dinamikus és kiterjedt volt, hogy akkor még senki sem gondolt rá, hogy ezt egyszer védeni fog kelleni. Az első intő jelek a hatvanas évek végén jelentkeztek, amikor is az intenzív mederkotrás miatt csökkeni kezdett a talajvízszint és emiatt a vizenyős területek fokozatosan visszaszorultak. így vetődött fel, hogy a még épen maradt területeket védelem alá helyezzék. Ez akkor a bősi vízlépcső megépítésével kapcsolatos tervek miatt nem sikerült. Miként befolyásolta a vízlépcső építése a korábban védettségre javasolt területet? A hatvanas évek elején létezett és a mostani állapot homlokegyenest különbözik, de a területet mindenképpen szakaszokra kell osztani. Az ártéri viszonyok tekintetében a Szaptól Komáromig teijedő szakasz Ma az Öreg-Duna szívja el a vizet a mellékágak felől. lényegében nem változott, nagyvíz esetén megfelelő elöntés éri, bár a hajóút kotrása miatt a vízszint kissé alacsonyabb a korábbinál. A vízlépcsővel kapcsolatban a töltés talpánál épített földalatti szigetelőfal a talajvíz mozgását akadályozza, de ez főként a mentett oldal számára jelent problémát. Más a helyzet a Szaptól Pozsonyig terjedő szakaszon, ahol viszont a vízlépcső építése komoly változásokat okozott. A Pozsony környéki ártéri erdők talajPozsony. A környezetvédelemre komoly hangsúlyt fektető Európa Bizottság (az Európai Unió „kormánya”) a konkrét feladatok elvégzésére, adatgyűjtésre, kiértékelésre és tudományos igényű elemzések készítésére Koppenhágában alakította meg az Európai Environmentális Ügynökséget. Ennek összesen hét központja van, amelyek a következő szakterületekkel foglalkoznak: levegőszeny- nyezés, hulladékok, talaj, szárazföldi vizek, partmenti és tengeri ökoszisztémák, a Föld felszíne és természetvédelem. Mivel ezek tevékenysége csak az EU területére korlátozódik, 1997 és 1998 során minden szakterületen ún. kordiná- ciós munkahelyeket építettek ki a PHARE országok számára is. így Pozsony. A tájékoztatás javítása a célja annak az internetes oldalnak, amelyen a www.florastranky.sk címen hasznos étkezési tanácsokat vízszintje a csúnyi duzzasztás miatt csaknem az eredeti szintre emelkedett, ez pozitívum. Viszont a tározó miatt Pozsonytól Doborgazig eltűntek az erdők. Ami a Doborgaz Szap szakaszt illeti, a felvízcsatoma miatt az Öreg-Dunában a korábbi másodpercenkénti 2000-2500 köbméter helyett kb. 500 köbméter víz maradt, emiatt a főmeder vízszintje jó másfél méterrel alacsonyabb a mellékágakétól. így, míg a múltban a mellékágak a főágból kapták a vizet, most ez fordítva működik, az Öreg-Duna szívja le a vizet. Ennek utánpótlására szolgál az a rendszer, amely kapuja Doborgaz mellett a felvízcsatoma töltésében található. Ezen keresztül nyáron másodpercenként általában 40-50 köbméter vizet engednek. Mesterséges árvíz idején ez 100-120 köbméterre növekszik. A víz megtartása érdekében az ágrendszert zárásokkal és zsilipekkel osztották fel. Ehhez hasonló vízpótló rendszer még mindig nincs kiépítve a Isztágovi rész számára, amely a Hullám csárdától a Szapi összefolyásig húzódik. Ez a rendszer mennyiben változtatta meg az ottani élővilágot? Itt emiatt vége van a korábbi, rendtermészetvédelem területén koordinációs munkahellyé a Szlovák Tudományos Akadémia pozsonyi Tájökológiai Intézete. Ehhez egy akkreditáció megszerzésére is szükség volt, aminek köszönhetően jelenleg már közvetlenül Brüsszelben pályázhat az ilyen jellegű projketumok megvalósítására. Az intézet jelenleg 13 PHARE országból gyűjti az adatokat és azokat feldolgozva továbbadja a koppenhágai központnak. Ezenkí- vüí fontos feladata a társult országok segítése a fajtákkal és a lelőhelyekkel kapcsolatos terminológia és adatbázis egységesítésében, a védett területek hálózatának kialakításában, a Biológiai sokszínűségről aláírt megállapodás végrehajtásában, illetve a környezetvédelem helyzetéről szóló éves jelentés összeállításában. tanulmányozhatunk. Egy számológép segítségével pedig mindenki megállapíthatja az elfogyasztott étel kalóriaértékét és megtudhatja, mennyi koleszterolt, fehérjét, zsírt és energiát fogyasztott. szeres elöntéshez alkalmazkodott életstílusnak, amikor az árvíz valóban a töltésig mindent elöntött. A vízpótló rendszer az elárasztás dinamikáját képtelen biztosítani, hiszen a vízszint lassan emelkedik, az elöntés pedig csekély mértékű, ugyanúgy a talajvízszint növekedése is. A másik komoly változás pedig, hogy az árvíz idején nagyon sok tápanyag érkezett az ágrendszerbe, erre például a víz leapadása után a fák törzsét borító sárga bevonat utalt. Ennek köszönhetően az élelemláncban tápanyag túlkínálat volt. Ma ez sincs így, sőt a mesterséges árvizek inkább a tápanyag kimosásával járnak. Nevezhető így ez még mindig ártéri természetnek? Jobb híjján igen. Egyébként az Öreg -Duna egykori medrében egy nagyon érdekes szukcesszió alakult ki. A folyó elterelése után a kavicspadok szárazra kerültek és ezt fokozatosan elfoglalta a vegetáció. Az első évben a gyomok jelentek meg, de a második évben már nőni kezdtek a fűzfák, a nyárfák és a különböző bokrok és most ezek harca folyik. Ez természetvédelmi szempontból nagyon érdekes jelenség, és akár úgy is Poprád. A Tátra környéki védett területek egyéves megfigyelési programját fejezte be a VLK környezetvédelmi szervezet. Ennek keretében a vadászat és a fakitermelés figyelése mellett ellenőrizték a patakok tisztaságát, az intenzív turistaforgalom hatásait és az államigazgatási dolgozók kötelezettség-teljesítését. Az első gyorsePozsony. Az environmentális politika fontos uniós eszközeiről, a környezeti auditról és a környezetkímélő termékek jelöléséről tartott a héten sajtóértekezletet Zdenka Tóthová, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára. Ezek az az önkéntesség elvére épülnek, a környezetkímélő védjegy például egyaránt érdeke a gyártóknak, illetve a vásárlóknak is. A minisztérium ezzel kapcsolatban ősszel két anyagot is a kormány elé terjeszt, az egyik a védjegyekről szpló kormányrendelet, a másik pedig az tekinthetünk rá, mint egy katasztrófa utáni újjászületésre. Egyébként is, amennyiben valóban nagy árhullám érkezik, a dunacsúnyi zsüipek kinyitása után ezen a területen éppen úgy végigvonul, mint korábban. A mellékágrendszerben is el kell ismerni, hogy a vízpótlás után a terület egy része újra vízhez jutott és itt is nagyon érdekes társulások vannak kialakulóban. Ezek mások lesznek mint korábban, de a természet alkalmazkodik az új viszonyokhoz és mi ezeket a társulásokat is védeni akarnánk, sőt még olyan intézkedéseket is tervezünk eszközölni amely- lyek növelik a biodiverzitás mértékét ezeken a területeken. Milyen a természetvédelem és az erdőgazdálkodás viszonya? Látni kell, hogy a természetvédelemnek és az erdőgazdálkodásnak egyaránt megvannak a saját céljai és elképzelései. Ezek egy része hasonló, de vannak különbségek is. Mi azt szeretnénk, ha minél nagyobb lenne a terület biológiai sokszínűsége, ami a természetes formához közeli erdőtársulásokban érhető el. Ez távol áll az erdőgazdasági céloktól, amely minél több nyárfaültetvényt szeretne. Számokkal kifejezve az ültetvények kb. 30-40 százalékkal kevesebb fajnak, illetve egyednek biztosítanak életteret, mint a természetes erdők. Létezik kompromisszum a két felfogás között? A természet megóvása és a gazdasági haszon egyaránt társadalmi érdek, ennek az egymáshoz viszonyított arányában kellene valamilyen formában megegyezni. Szerintünk a Doborgaz és Szap közti jelenlegi 90-98 százalékos monokultúrás gazdálkodási mód túlzott, azt javasoljuk, hogy az erdők kétharmadát használják a jelenlegihez hasonlóan, egyharmadát pedig állítsák a természetvédelem szolgálatába. Egyébként az erdőgazdálkodást ebben az egyharmadban sem zárnánk ki, csak bizonyos korlátozásokat vezetnénk be. Mindössze néhány, a jelenlegihez is hasonló magterület lenne, amelyeken rezervátumként valóban tilos lenne a gazdálkodás. lemzés szerint szinte senki sem törekszik arra, hogy a védett területek betöltsék eredeti funkciójukat. Ez főként a túlzott fakitermelésben és a nagymértékű vadászatban nyilvánul meg. A lakosság is passzívan viszonyul ehhez a témához és a legtöbben információkkal sem rendelkeznek a természetvédelem értelméről. A környezetvédők az államigazgatás több dolgozóját korrupcióval vádolják. environmentális auditról szóló törvényjavaslat lesz. Ezek intézményesítésére Zdenka Tóthová szerint a jogharmonizációs tárgyalások során tettek ígéretet. A környezetkímélő termék elnevezésű védjegyet eddig nálunk 15 gyártmány használja, eddig ugyanis ennyi cég vállalta az ezzel járó meglehetősen bonyolult engedélyeztetési folyamatot. Az államtitkár szerint ez kevés, arra lenne szükség, hogy a lakosság a jelenleginél jobban odafigyeljen ezek vásárlására. A tervezett törvény ezért egyebek mellett a védjegy ismertté tételét is célul tűzi ki. A nagy pozsonyi ipari üzemek által támogatott ASPEK társulás az environmentális technológiákkal foglalkozó cégek katalógusát tette közzé az interneten, a www.aspek.sk címen. Bár az adatbázis még nincs teljesen feltöltve, az érdeklődők már most is sok hasznos információt szerezhetnek ebből a forrásból (-ti-) PHARE koordinációs központ nyílt Pozsonyban Az egész régió nevében ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Interneten tájékozódhatunk az egészséges életmódról Számológép is van ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Védett területeket tanulmányoztak a környezetvédők Szomorú tapasztalatok SITA HÍR Európai uniós environmentális eszközök alkalmazása Audit és védjegy SITA-HÍR
