Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-28 / 148. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 28. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 25. számában feltett kérdésre összesen 534 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Kosztend Mára iglói, Kanizsa Szilvia komáromi és Ms Berta Róbert kisgéresi olva­sónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Diáksziget. Tomboló sikert aratott a GIMISZ Budapest. Amint arról tegnapi számunkban mi is hírt adtunk, ötödször látja vendégül Budapest a határon túlról érkezett fiatalo­kat. Ezúttal 550 fiatal élvezheti a főváros vendégszeretetét. Szlová­kiából többek között a GIMISZ Színpad 47 tagja vesz részt a talál­kozón, sőt már be is „mutatkoztak” Budapesten. Vasárnap este a nyitóünnepség keretében léptek színpadra a Thália Színházban, a Mss Péntek József által rendezett Valahol Európában című musi­calt adták elő, második szereposztásban. A komáromi gimnazisták produkciója tomboló sikert aratott. A találkozó ideje alatt még lát- hatja-hallhatja őket a közönség: különböző helyszíneken részlete­ket adnak elő a musicalből, (me) Mayer Judit előadása Pozsony. Emlékezés a szabadságharc pozsonyi vértanúira címmel tart előadást holnap 18.15-kor Mayer Judit a Pozsonyi Casinóban. (ú) SZÍNHÁZ ______________________POZSONY______________________ SZL OVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bánk bán (a Magyar Állami Ope­raház vendégjátéka) 19 KIS SZÍNPAD: Az oroszlán télen 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 10 A nő az nő 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ég velünk! (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR:Gladiátor (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Mookie, a csimpánz (fr.) 18 Minden héten háború (am.) 17, 20 Pitch Black - 22 évente sötétség (am.) 20.30 A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (am.) 18.30 Lövések a Broadwayn (ang.) 20.30 Ülünk az ágon (szlov.) 20 KASSA DRUZBA: A második legjobb dolog (am.) 16,18,20 TATRA: Meghitt fészkek (cseh) 15.30, 17.45 Teljes napfogyatkozás (fr.-ang.) 20 ÚSMEV: Ég velünk! (am.) 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Egy kapcsolat vége (am.) 17,19DUNA- SZERDAHELY - LUX: Halálsoron (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Erin Brockovich - Zűrös természet (am.) 16.30, 19 AMFITEÁT­RUM: Erin Brockovich- Zűrös természet 21.30 GALÁNTA- KERT­MOZI: A második legjobb dolog 22 ZSELÍZ - ROCK CAFE: A vilkág nem elég 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: A bennfentes (am.) 20 A KASSAI IPARI FELHÍVÁSA Műhelyforgácsok. Hangulatkép az Isten veled, Monarchia próbáiról, a Komáromi Jókai Színházból Fegyelmezett improvizációk „Lelkesedés, tehetség, akarat" - Öllé Erik, Nádasdy Péter, Lucskay Róbert (Dömötör Ede felvétele) „Nem tudunk mást kínálni, mint néhány kényelmetlen percet, amikor megpróbál­juk arra kényszeríteni a né­zőt, hogy önmagára ismer­jen. A színház nem szolgál­tatás” - vallja a rendező, Gágyor Péter. „Kínálhatunk még lelkesedést, tehetséget, akaratot” - mondja három fiatal, pályakezdő színész, akikről a rendező azt állítja: nevüket meg fogja tanulni az egész ország. LAKATOS KRISZTINA Lucskay Róbert, Nádasdy Péter, Öllé Erik. Komáromban, a Jókai Színházban, Gágyor Isten veled, Monarchia című darabjában (be­mutatójúlius 7-én) vagy egy tucat­nyi figurát alakítanak: vendégek Palivec úr kocsmájában, az „új” Csehszlovákiában, innen lépteti vissza őket az időben Svejk meséje a világháború kitöréséig, s újra elő­re: szimulánsok a katonakórház­ban, majd Lucskay Róbert Lukás főhadnagyként, Nádasdy Péter az alkoholista tábori pap, Katz szere­pében, Öllé Erik Schröder ezredes­ként tűnik fel... „Eljött ide három fiú, akiket sosem láttam színpadon. A szereposztás olyan volt, hogy fel­dobtam, és akinek ami a fejére esett, az lett - mondja Gágyor Pé­ter. - Most már nem tudnám ezt a darabot másként kiosztani. Mind­annyian bebizonyították, hogy megtalálták a figurát.” Beleértve természetesen a többi szereplőt is: Balaskó Editet, Varsányi Marit, Né­meth Istvánt, Tóth Attilát, Gál Ta­mást és a Svejket alakító Bemáth Tamást, akik szintén beindultak sa­ját ötleteikkel. „Jó átmenet ez a próbafolyamat a profi színház és az iskola között - meséli Öllé Erik. - Ott csak mi, fia­talok csináltunk meg minden sze­repet. Ez most valahogy hasonló, hiszen sokan vagyunk fiatalok, plusz itt van az a profi beütés, hogy hat hetünk van rá. Tizenegy próba alatt az iskolában jóformán a szö­veget sem olvastuk el, itt ennyi idő alatt már fent volt az egész a szín­padon, megvolt a nyersanyag, amivel dolgozni lehetett.” Dolgozni, annak érdekében, hogy a keményen felépített, bármilyen körülmények között működő gon­dolati struktúra mellett megterem­tődjön a lazának tűnő impro- vizatív játék: ,Addig voltak elkép­zeléseim, az elemzésből adódó for­máim, amíg ők el nem indultak - hangsúlyozza Gágyor Péter. - Az­tán úgyis az az értékesebb, amit a színész hozzátesz a szerephez. Be­lőlük élek meg, mindent lejeleztek már, de a színész, amikor formálja a figurát, pazarol. Sok mindent odaad, azután valószínűleg nehe­zebben érzi, hol fűzhetók össze azok a jelek, amelyeket egyszer már felvázolt. Nem jobbat kell ki­találnom, hanem az ötleteket ösz- szeraknom, párosítanom. Annál nincs soha valódibb, mint ha azt hozza, ahogy ő háborodik föl, Az Isten veled, Monar­chiában egy tucatnyi fi­gurát alakítanak. ahogy ő ironikus, ahogy ő szar­kasztikus.” „Soha nem hittem volna, hogy az improvizációt meg lehet tanulni - veti fel a témát Nádasdy Péter -, pedig igaz: az improvizációt is tudni kell.” A rendező azonnal re­agál: „Péter azt akarja mondani, hogy az improvizáció, amely lát­szólag a legkönnyedebb jelenség a színpadon, tulajdonképpen a leg­keményebb fegyelmet igényli. Aki nem fegyelemmel improvizál, nagy valószínűséggel ripizik. Az improvizáló ember pontosan is­meri nemcsak a saját figuráját, ha­nem a környezetét is, ha valami nem jön be, azonnal tud váltani.” Öllé Erik szerint improvizáció csak pontosan érzett szituációban létezhet, amikor a színész ponto­san tudja, honnan hova kell eljut­nia, Lucskay Róbert pedig még hozzáteszi: „Az elején nem na­gyon éreztük, mikor elég, mert a figurán belül gondolkodunk, ho­gyan is csinálnánk, de most már egy pillanat alatt vissza tudunk ugrani. S közben az ember letesz­telheti magát, mennyire kreatív.” „Minden egyes vasárnap nyersz vagy vesztesz. A lényeg az, hogy ember módjára tudsz-e nyerni és veszteni" Kell egy csapat - Amerikában is A jövő tanév elején a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola is megemlékezik az ötven évvel ez­előtt történtekről. Akkor - a teljes jogfosztottság éveit követően - fel­villantak a szabadabb élet lehetősé­gei: az alapiskolák után megnyíltak az első magyar tannyelvű középis­kolák. Ez az évforduló arra ösztönöz bennünket, hogy egyrészt össze- gyűjtsük a kor tárgyi emlékeit, ezek­kel is gazdagítván a létrehozandó is­kolamúzeum anyagát, másrészt az egykori iparisták írásos visszaemlé­kezéseire támaszkodva valósághű­en dolgozzuk fel ezen ellentmondá­sos időszak történetét. Ehhez kérjük minden egykori iparista segítségét, amit az alábbi címre várunk 2000. július 31-ig: Stredná priemyselná skola s vyuc. jaz. madarskym Gresáková 1, Kosice. Bővebb tájékoztatást kaphatnak az alábbi telefonszámokon: 095/622- 4527, fax: 095/622-7768 095/741-904- Bárány János - igaz­gató (20.00 óra után) 095/741-128 - Hlavács Mária - igazgatóhelyettes (20.00 óra után) ERDÉLYI EDIT Az igencsak sajátos látásmódjáról híres Oliver Stone amerikai rende­ző mindig olyan témákkal foglal­kozott, amelyeket szeretett. A vietnami háború témáját járta körül A szakaszban és a Született július 4-én című filmekben, a The Doorsban a rock, a szex és a drog, a JFK - Nyitott dossziéban és a Nixonban pedig a „gyanús” politi­ka érdekelte. Legújabb filmje, a Minden héten háború a rögbi világába visz el bennünket. Természetesen az amerikai foci is egyik kedvenc té­mája a rendezőnek, aki állítólag már kilencévesen gyűjtötte a játé­kosok kártyáit. Akár rövidebb-hosszabb klipek sorozatának is nevezhető. Stone nem teketóriázik, az első képsorokkal a tudtunkra adja: eze­ken a meccseken bizony nem bab­ra megy a játék. A győzelemért ala­posan meg kell küzdeni. „Nincs an­nál szebb, mint amikor az ember minden erejét kiadja magából, és győztesként zuhan a földre” - vall­ja az idősödő Tony D’Amato (A1 Pacino), a Miami Sharks edzője, aki a fiúkat is ebben a szellemben neveli. A régi iskolából való Tony annak ellenére sem adja fel az ide­áljait, hogy a profi sport miatt a családját meg a barátait is elvesz­tette. Most azonban minden erejét és tudását össze kell szednie, mert a csapata már harmadszor veszít. Tony új arcokat állít a kulcsfontos­ságú, ám játékképtelen, komolyan sérült emberek helyére, de a fiatal Willie Beamen (Jamie Foxx) min­dent a saját feje szerint csinál... Tonynak ráadásul Christina Pagniaccival is meggyűlik a baja, mert Christinát - aki apjától örö­költe a csapatot - nem érdekli, mi­lyen szellemben vezetik a bandát, ő egyszerűen nem akar vesztes csapatot menedzselni. Oliver Stone új filmje tulajdonkép­pen nem is magára a történetre (hiszen valljuk be, nem sok újat mond), hanem a szereplőkre, a fi­gurákra épül. Ebben a különleges világban, ahol „minden egyes va­sárnap nyersz vagy vesztesz”, kü­lönleges emberek mozognak. A sport szerelmesei, dicsőségre vá­gyók, megszállottak,vagy éppen pénzéhes és jellemtelen figurák. Ebben a világban mozog a kariz­matikus és tisztességes Tony D’Amato, az áldozatkész csapatka­pitány Jack „Cap” Rooney (Dennis Quaid), a tapasztalatlan, ám ambi­ciózus Willie Beamen, a játékba és a pénzbe szerelmes LL Cool J, az emancipált klubtulajdonos Chris­tina Pagniacci, a jellemtelen Man­drake doki (James Woods), hogy csak néhányukat említsük. A jó forgatókönyvön (John Logan, Oliver Stone) és a kitűnő színészi játékon kívül a képi megjelenítés is tökéletes. A Minden héten háború akár rövidebb-hosszabb klipek so­rozatának is nevezhető. Stone és operatőre, a temperamentumos olasz Salvatore Torino fantaszti­kus dolgokra képesek. Nemcsak a rögbi keménységét, a játékosok küzdelmét, szenvedését és fájdal­mát tudják visszaadni, hanem a já­ték szépségét is. S mindezt még in­kább kiemeli a tökéletes pontos­sággal válogatott filmzene, amely Budd Carr munkája. Egyvalamit mégis kifogásolhatunk Stone filmjében, mégpedig a törté­netben fellelhető naivitást: a soro­zatosan vesztő csapat végül termé­szetesen győz, a fiatal Beamen be­illeszkedik az együttesbe, és még a csupán saját érdekeit szem előtt tartó klubtulajdonos is magába száll. Mindezt persze szívesen el­nézzük a rendezőnek, hiszen két­ségtelen, hogy Stone ezúttal is csaknem tökéletes alkotást tett le az asztalra. Július 18-tól 24-ig tart a jászói nyári egyetem Tartalmas programmal ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Július 18. és 24. között ren­dezi meg III. nyári egyetemét a Csemadok a Kassa-kömyéki járás­ban fekvő Jászón. A népszerű somodi nyári művelődési tábor „utódrendezvénye” gazdag, tartal­mas programmal várja az érdeklő­dőket, akik július 7-ig jelezhetik részvételi szándékukat a helyi szervezőknél. Idén is több ismert személyiség tart előadást a nyári egyetemen, köztük Zombori Ottó csillagász Budapestről, Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnö­ke, Szarka László politológus és Gazda István tudománytörténész. Jászó vendége lesz még többek közt Szokolay Sándor zeneszerző, Nagy Gáspár költő, Dudás Péter előadóművész, a kassai Csermely kórus, a legkisebbek részére pedig egész héten játszóházi és kézmű­ves foglalkozásokat tartanak hazai és magyarországi pedagógusok és képzőművészek. A szombat Jászó napja lesz, egésznapos kultúrporg- rammal, melyet követően az MKP parlamenti képviselőivel is elbe­szélgethetnek az érdeklődők. Es­ténként a táborlakók ezredvégi tá­bortüzeket gyújtanak, melyeknek lángjánál a zene és az irodalom, il­letve sorsunk és jövőképünk kerül fókuszba. Aki ellátogat a nyári egyetemre, hallhat többek közt a nagyvilágba szakadt magyar tudó­sokról, a Trianon árnyékában el­töltött nyolcvan évről és a határon túli magyar irodalom helyzetéről, M. Molnár László idegenvezetésé­vel pedig megismerkedhet Jászó és környéke helytörténeti és föld­rajzi jellegzetességeivel, illvetve Szepsi városával, (juk) Fotó: Continental Film

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents