Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-27 / 147. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 27. Több mint 100 ország külügyminisztere és külügyi tisztségviselője tárgyal Varsóban Diplomatatalálkozó Geremek a főszervező, Albright a főszereplő (CTK/AP) Tegnap közzétették a fatimai Madonna harmadik titkát Magánj ellegű titok MTI-HÍR Párizsi fennakadások Párizs. Súlyos fennakadásokat okozott tegnap a francia légi­irányítók 24 órás sztrájkja. A légiközlekedési igazgatóság szóvivője szerint a francia re­pülőterek a szokásos napi 4500járat helyett legfeljebb 400-450-et fogadnak és indíta­nak a sztrájknapon. Sok légi- társaság Brüsszelbe irányította át járatait. A francia légiirányí­tók az EU által meghirdetett „egységes európai égbolt” el­len tiltakoznak. (MTI) Alkoholmérgezés Szibériában Moszkva. Öten haltak meg és további hat személy került kór­házba az oroszországi Ulan- Udéban egy azonosítatlan, al­koholtartalmú italtól. Az alko­holmérgezés áldozatai 41 és 66 év közöttiek, közülük ket­ten nők. Két mérgezett állapo­ta súlyos. A kétes eredetű ita­lok rendszeresen szedik áldo­zataikat Oroszországban. Hi­vatalos adatok szerint például 1997-ben 43 ezren haltak meg mérgezett alkoholtól. (MTI) Jacques Chirac Berlinbe érkezett Berlin. A német fővárosba ér­kezett a francia államfő, meg­kezdve első hivatalos állami lá­togatását. Ilyen jellegű látoga­tást utoljára Francois Mit­terrand tett 1987-ben. - Fran­ciaország és Németország együtt kíván működni az EU belső reformjainak kérdésében - hangsúlyozta Jacques Chirac és Gerhard Schröder. A francia elnök és a német kancellár óvatosan viszonyult az EU- bővítés kérdéséhez. Mindket­ten úgy fogalmaztak, a bővítés időpontja egyre inkább gazda­sági kérdéssé válik. (MTI) Jacques Chirac (CTK/AP) Erőszakos választások Harare. A zimbabwei parla­menti választásokat megelőző időszak az erőszakos cselek­mények és a megfélemlítés je­gyében zajlott; a szavazást nem lehet korrektnek és sza­badnak minősíteni - jelentette ki Pierre Schori, az Európai Unióból a választások ellenőr­zésére érkezett küldöttség ve­zetője, aki elsősorban Róbert Mugabe elnök pártját tette fe­lelőssé a zavargásokért, ame­lyeknek 32 halott és több száz sebesült áldozata volt. (MTI) Ralph Nader is jelölteti magát Denver. A fogyasztók jogainak védelmével ismertté vált Ralph Nader elfogadta, hogy az egye­sült államokbeli Zöld Párt je­löltjeként induljon az elnökvá­lasztáson. Elemzők szerint Na­der ronthatja A1 Gore esélyeit, Nader szerint azonban ő azok­nak a szavazataira számíthat, akik távol maradnának a vá­lasztástól. A 66 éves Nader 1996-ban már indult elnökvá­lasztáson: akkor a szavazatok 1 százalékát kapta. (MTI) Varsó. Több mint 100 ország külügyminisztereinek, veze­tő külügyi tisztségviselőinek részvételével tegnap a len­gyel fővárosban megnyílt „A demokrácia közössége felé” című kétnapos nemzetközi értekezlet. MTI-HÍR Az előkészítő munkában hét or­szág, a házigazda Lengyelországon kívül Csehország, Chile, Dél-Korea, India, az Egyesült Államok és Mali vett részt. A rendezvénynek kettős célja van: kormányzati szintre emelni a demokráciáról eddig kizá­rólag nem kormányzati szerveze­tek szintjén folyó eszmecseréket és a nemzetközi kapcsolatok részévé tenni a demokrácia kérdéskörét, úgy, ahogyan ez korábban az em­beri jogok problematikájával tör­tént. A varsói konferenciára az ENSZ 192 tagállama közül 133-at hívtak meg. Ezek egy részében már meggyökeresedett és természetes­sé vált a demokrácia, míg mások­ban a kialakulás kezdeti szakaszá­ban vagy megszilárdulóban van. Nem kaptak meghívást azok az or­szágok - köztük Kína, Irak és Líbia -, amelyek nem tesznek eleget a demokrácia minimális, alapvető követelményeinek sem. Ilyen krité­riumok egyebek között: politikai pártok működése, a demokratikus szabályoknak megfelelően történő kormányváltások, vagy hogy ván- nak-e politikai foglyok az adott or­szágban. A négy munkacsoport té­mái a következők: nemzetközi együttműködés a globális, regioná­lis és szakosított nemzetközi intéz­mények erősítésében, a demokrá­cia erősítése a tapasztalatok átadá­sával, válaszok a demokráciát érő fenyegetésekre és a demokratikus intézmények erősítése kölcsönös és partneri segítségnyújtás révén. A varsói külügyminiszteri értekez­let rendkívüli esemény, mert ez az első olyan világtalálkozó, amelyet MTI-HÍR Tokió. Móri Josiro marad továbbra is a japán kormánykoalíció minisz­terelnöke - közölte a tokiói kabinet szóvivője. Móri hivatalos megerősí­tésére tegnap került sor, miután a kormányfő találkozott a két koalíci­ós párt, az Új Komeito és a Konzer­vatív Párt vezetőivel. Kanzaki Take- nori, az Új Komeito vezetője előze­tesen közölte: pártja támogaija a koalíciót egészen addig, amíg több­séget élvez. A miniszterelnök, aki hivatalát Obucsi Keidzo betegsége miatt már áprilisban átvette, beje­lentette: új kabinetben mindenkép­pen helyet biztosít eddigi pénzügy­MTI-HIR Moszkva. A Novaja Gazeta című orosz hetilap úgy tudja, a genfi ügyészség ma pénzmosás címén vá­dat emel egy svájci és egy orosz üz­letember ellen, és vádiratban szere­pel Borisz Jelcin volt orosz elnök lá­nyának, Tatyjana Gyacsenkónak és Viktor Csemomirgyin volt orosz mi­niszterelnöknek a neve is. A lap sze­rint a genfi bíróság Viktor Sztol- povszkih, a Merkata Traiding válla­lat elnöke, és Behgjet Pacolli, a Ma- betex cég vezetője ellen emel vádat, akiket azzal vádolnak, hogy pénz­mosást folytattak Svájcban. Gya- csenkó és Csemomirgyin érdekeit Sztolpovszkij képviselte Svájcban: kizárólag a demokrácia kérdéskö­rének szenteltek - jelentette ki Bronislaw Geremek lengyel kül­ügyminiszter. ,A világ országainak hozzávetőleg egyharmada ma fej­lett demokrácia, és ezek az államok felelősek azokért a népekért, ame­lyeket megfosztottak szabadságuk­tól, vagy amelyek fáradságosan most építik a demokráciát” - mondta. A lengyel külügyminiszter a demokrácia alapértékei közé so­rolta az emberi jogokat, a békét és biztonságot, a gazdasági fejlődést, az igazságosságot és szolidaritást, az egyéni részvételt és felelősséget miniszterének, Mijadzava Kiicsi- nek, valamint a külügyek irányító­jának, Kono Joheinek, különös te­kintettel arra, hogy Okinava szige­tén rendezik jövő hónapban a nyolc legfejlettebb ipari állam és Oroszor­szág csúcstalálkozóján. Tokiói megfigyelők szerint Móri valószí­nűleg igyekszik minél kevesebbet változtatni kormánya összetételén, hogy biztosítsa az ország politikai stabilitását. A 45 éve hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt és két szövetségese összesen a parlamenti mandátu­mok 56,5 százalékát, 271 képvise­lőt mondhat magáénak. A vezető párt a 480 fős törvényhozásban 233 pénzt utalt át a számláikra, és a saját nevére íratta ingatlanjaikat. A svájci hatóságok szerint Gyacsenko tulaj­donában van például egy luganói villa, amely Sztolpovszkih nevén szerepel. Sztolpovszkih számlájáról viszont több tízmillió dollár vándo­rolt át Csemomirgyin lugnói és gen­fi bankszámláira. Mindez ráadásul akkor történt, amikor Csemomir- gyin még a kremli bársonyszékben ült. A lap arról is beszámolt, hogy a svájci ügyészség egy hónapon belül Oleg Szoszkovec, Tatyjana Gya­csenko, Anatolij Kruglov, Jelena Okulova, illetve tíz másik, orosz po­litikai körökben jól ismert személy ellen emel vádat pénzmosás címén. A lap interjút készített a svájci rend­a társadalom ügyeiben. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter felszólalásában emlékeztetett azokra a nagy történelmi személyi­ségekre, akik sokat tettek a demok­rácia megteremtéséért; megemlí­tette közöttük Kossuth Lajos nevét. Hosszan beszélt Aung San Suu Kyi burmai emberi jogi harcosról, aki­nek videoüzenetét közvetlenül ez­után hallhatták az értekezlet részt­vevői. Ezt követően felolvasták Václav Havel cseh elnök köszöntő­jét, aki a remény jelének nevezte a konferenciát a harmadik évezred küszöbén. helyet kapott, amellyel túlszárnyal­ta saját választási célkitűzését. A közvélemény-kutatások alapján ugyanis az LDP mindössze 229 mandátumra számított, de az LDP 40 képviselőjét csak a koalíciós partnerek segítségével tudtak meg­választatni. E támogatásnak azon­ban ára van: a buddhisták által tá­mogatott Új Komeito nem igazán népszerű az LDP választói körében, már tavaly októberben, amikor a párt belépett a koalícióba, csökkent a liberálisok támogatottsága, és a választások előtti felmérés is azt mutatta, hogy az LDP hívei tovább­ra sem látják szívesen az Új Komei- tót a kormányszövetségben. őrség, illetve az ügyészség két név­telenül nyilatkozó magas rangú be­osztottjával. A svájci illetékesek egyenesen azt állítják, hogy nyomo­zásuk „halálos” az orosz hatalomra nézve. Tudomásuk szerint ugyanis a Bank of New Yorkban fellelhetők az orosz privatizáció nyomai, illetve a Nemzetközi Valutaalap és a Világ­bank hiteleiről eltulajdonított pén­zek is. A pénzmosásban vélhetően érintett személyek között Szergej Kirijenko volt kormányfőt, illetve Anatolij Csubajszot, Jelcin egykori bizalmasát és környezetét is említik a svájci illetékesek. Megjegyzik azonban: Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz államfő nevével eddig nem ta­lálkoztak a nyomozás során. Róma. A Vatikánban hivatalosan közzétették a fatimai Madonna har­madik titkát, amelyet - tartalmá­nak jelképes értelme miatt - teoló­giai magyarázattal láttak el. Arról az emberiségnek szóló üzenetről van szó, amelyet három pásztor­gyerek vélt kapni 1917-ben a portu­gáliai Fatimában a Madonnától, aki - a történet szerint - többször is megjelent számukra. A „látnokok” közül ma már csak egy él: Lucia nő­vér, a kilencvenes éveiben járó apá­ca, az ő leírása alapján ismerte meg a Vatikán ezt a három részes üzene­tet. Az első kettőt már közzétették, csak a harmadik titok felfedésével várt eddig a Vatikán. Az üzenetben nincs sok újdonság ahhoz képest, MTI-HÍR Párizs. Strasbourgban megkezdő­dött az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének nyári ülésszaka. A tanácskozáson jelen vannak Szlová­kia képviselői is. Az ülésszak legfon­tosabb témája a csecsenföldi helyzet értékelése. Ä parlamenti közgyűlés és az ET döntéshozó szerve, a mi­niszteri bizottság között az elmúlt hetekben komoly feszültség kelet­kezett, miután a tagállamok kormá­nyait képviselő bizottság eddig elo­dázta a választ a közgyűlés áprilisi javaslatára, arra, hogy függesszék fel Oroszország részvételét az em­berijogok érvényesülését, a demok­ratikus intézményrendszer műkö­dését ellenőrző nemzetközi szerve­zetben. Lord Russell-Johnston, a közgyűlés elnöke sajtóértekezletén elismerte a konfliktus létét. A kiala­kult helyzet miatt nehéz órák vár­nak ma Lamberto Dini olasz külügy­miniszterre: az ET soros elnökeként ekkor kell majd a közgyűlés előtt vá­London. Az ír Köztársasági Hadse­reg terrorcsoport először nyitotta meg titkos fegyverraktárait függet­len ellenőrök előtt. A brit és az ír kormány által felkért nemzetközi megfigyelők értékelése szerint az IRA valódi erőfeszítéseket tesz az északír békefolyamat előrevitelére. Dublinban és Londonban egyidejű­leg jelentették be, hogy Martti Ahtisaari és Cyril Ramaphosa meg­tartotta első szemléjét az ír köztár­sasági fegyveres csoport fegyver- készlete fölött. A volt finn államfő és a dél-afrikai ANC egykori főtitkára a brit kormánynak átadott jelentésé­ben közölte: ellenőrizték az IRA né­hány fegyverraktárát, és „megbizo­nyosodtak arról, hogy a fegyverek biztonságban vannak, nem kerül­Belgrád. Nagy erejű robbanás tör­tént a koszovói Kosovska Mitrovica északi, többségében szerbek lakta negyedében, a detonáció mindazo­náltal nem követelt áldozatokat. A beszámolók szerint ismeretlen tá­madók egy szerb házra dobtak fel­tehetően házi készítésű robbanó­szerkezetet az északi negyed azon részében, amelyben számos albán család is lakik. Ä nemzetközi béke- fenntartó erő (KFOR) és az ENSZ- rendőrség azonnal lezárta a hely­színt; a nemzetközi erők nyomozá­sával párhuzamosan a helyi szer- bek szervezete, a Szerb Nemzeti Tanács is vizsgálatot kezdett. Az át­amit Angelo Sodano bíboros-állam­titkár a pápa fatimai látogatásán már felfedett: a Madonna egy „fe­hér ruhás” püspök képét idézte a pásztorgyermekek elé, amint hol­tan hull a földre a fegyverek által. Ebben II. János Pál saját esetét vélte felismerni, nevezetesen az ellene ti­zenkilenc évvel ezelőtt elkövetett merényletet. Joseph Ratzinger bí­boros, a Szentszék hittani kongre­gációjának prefektusa elmondta: aki a korábbi spekulációk alapján valamiféle „nagy titokra” vagy apo­kaliptikus jövőképre számított a Szűzanya üzenetének harmadik ré­szével kapcsolatban, annak most csalatkoznia kell. A főpap hangsú­lyozta, hogy a pásztorgyermekek látomása esetében „magánjellegű kinyilatkoztatásról” van szó. laszolnia a képviselők kérdéseire. Russell-Johnston elmondta: miután a parlamenti közgyűlésen résztvevő orosz küldöttség szavazati jogát a csecsenföldi helyzet miatt az áprilisi közgyűlésen felfüggesztették, a mostam ülésszak munkájában az orosz törvényhozók nem vesznek részt, s csak három megfigyelőt küldtek. A brit politikus egyébként azt is bejelentette, hogy egy moszk­vai közlés szerint az orosz erők csecsenföldi törvénytelenségei mi­att 67 vádirat született, s 12 bírósági per indult - ami az Amnesty Inter­national emberi jogi szervezet ada­tait ismerve szerinte is „viszonylag csekély szám”. A péntekig tartó par­lamenti ülésszakon meghallgatják majd Bemard Kouchnemek, az ENSZ koszovói főmegbízotijának beszámolóját a szerbiai tartomány­ban kialakult helyzetről, s a képvise­lők szavazni fognak Örményország és Azerbajdzsán együttes felvételé­ről a jelenleg 41 tagországot szám­láló nemzetközi szervezetbe. Az IRA erőfeszítéseket tesz az északír békefolyamatért Megnyitott raktárak MTI-HÍR Ismét robbantottak Kosovska Mitrovicában Segélymoratórium MTI-HÍR hetnek ki onnan észrevétlenül.” A két neves külföldi politikus megerő­sítette, rendszeresen visszatérnek, és újraellenőrzik az IRA fegyvereit. Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a fegyveres csoport együttműködik a nemzetközi lesze­relési bizottsággal. Dublinban az IRA közleményben erősítette meg, hogy „helyreállította a kapcsolatot az északír félkatonai csoportok le­szerelésével megbízott nemzetközi testülettel. A raktárakban jelentős mennyiségű fegyvert, robbanó­anyagot és más eszközt zároltak.” A fegyverek használaton kívül helye­zése nem jelenti a hatalmas fegyver- arzenál megsemmisítését. Tony Blair brit miniszterelnök az „északír béke útján tett nagyon jelentős lé­pésnek” nevezte a fegyverzetellen­őrzést. meneti ENSZ-igazgatású szerbiai tartomány északi részén fekvő vá­ros a koszovói etnikai megosztott­ság egyik jelképévé vált. A település egy többségében szerbek lakta északi és egy albánok lakta déli ne­gyedre oszlik. A két negyed határán gyakoriak voltak az összetűzések a két közösség között. A híd közelé­ben a KFOR egy „biztonsági öveze­tet” hozott létre. Paula Ghedini, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­nak szóvivője közölte, további két napig nem folytatnak humanitárius tevékenységet az északi negyed­ben. A segélyezést múlt pénteken függesztették fel, mert az elmúlt időben heves támadások érték a se­gélymunkásokat. Japánban negyvenöt év után is a hatalomban maradt Liberális Demokrata Párt Móri Josiro marad a kormányfő Egy hetilap szerint vádat emel a genfi bíróság Gyacsenko és Csemomirgyin ellen Orosz hatalmasok leleplezése Megkezdődött az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Terítéken a csecsének

Next

/
Thumbnails
Contents