Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-23 / 144. szám, péntek

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 23. Kiállítás: Hommage a Barcsay Komárom. Hommage a Barcsay címmel Mester Péter képzőmű­vész és családja faliszőnyegekkel és akvarellekkel tiszteleg a nagy magyar festő és grafikus, Barcsay Jenő emléke előtt, születésének 100. évfordulóján. A kiállítás megnyitója ma délután 17.00-kor lesz a Csemadok Kossuth téri székházában. (S. L.) FELHÍVÁS Az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament idén szeretne létrehoz­ni egy olyan adatbázist, amely a határon túli magyar ifjúsági és civil szervezeteket térképezi fel. Az OGYIP a legnagyobb olyan magyaror­szági emyőszervezet, amely az ifjúsági, valamint a gyermekekkel és az ifjúsággal foglalkozó civil szervezeteket fogja össze. A magyar kormány elismert partnere ebben a tevékenységben. Az adatbázisr ban megtalálható szervezetek részt vesznek az OGYIP civil iroda partnerbörze szolgáltatásában, amelyet hamarosan az interneten és a nagyobb civü szolgáltatóknál is el lehet majd érni. Az OGYIP kér­dőívének példányai átvehetők a Magyar Intézetben CPozsony, Palisády 54, telefon: 075244-2961, fax:07/5244-2960). SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZLO VÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Giselle 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Üvegre festve 19 KIS SZÍNPAD: Oleanna 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 10 Traviata 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Indul a bakterház 10,14 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ég velünk! (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENT­RUM: Mookie, a csimpánz (fr.) 18 Minden héten háború (am.) 17, 20 Pitch Black 20.30 A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (am.) 18.30 Titkok és hazugságok (ang.) 20.30 KASSA DRUZBA: A második legjobb dolog (am.) 16, 18, 20 TATRA: Stigmata (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Ég velünk! (am.) 16, 18.15, 20.30 CAPITOL: Sivatagi cápák (am.) 15.45, 18, 20.15 IMPULZ: Tiltott vágyak (am.) 16.15,19.15 OÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Ravasz, az Agy és két füstölgő puska­cső (am.) 17,19 DUNASZERDAHELY-LUX: Az Álmosvölgy legen­dája (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Éne bene (cseh) 16.30,19 AM­FITEÁTRUM: Éne bene (cseh) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Az átok (am.) 22 ZSELÍZ - ROCK CAFE: Mátrix (am.) 20 KIRÁLY- HELMEC - PRIVÁT: Pitch Black (am.) 20 NAGYKAPOS - ZEMP­LÉN: A John Malkovich menet (am.) 19 Félidőben a Magyar Színházak Fesztiválja A színházat ünnepük DUSZA ISTVÁN Miskolc. Az észak-magyarországi nagyváros közönsége, immár nyol­cadik napja estéről estére két-há- rom előadásnak is lelkesen tapsol. A Magyar Színházak Fesztiválja 2000 a mülenniumi évben a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és az idén Bu­dapesten megtartott Országos Színházi Találkozó mellett az idei legjelentősebb magyar színházi esemény az anyaországban. Az ép­pen befejeződő és az előző két-há- rom évad legjelentősebb színházi produkciói közül kiválogatott elő­adások elsősorban a nagyközönség számára érdekesek és izgalmasak. Olyan egyedi szakmai összegzést mutat a miskolci fesztivál műsora, amely igazából nem a szakmát cé­lozta meg. Ezt a célt a már említett két fesztivál idén is felvállalta és tel­jesítette. Ennek megfelelően Mis­kolcon többek között látható volt egy-egy a kisvárdai fesztivál koráb­bi és idei díjazott előadásai közül (Beregszász - Gyilkosság a székes- egyházban, Újvidék - Hat szereplő keres egy szerzőt). Ugyanígy siker­rel szerepeltek a színházi találkozó díjazott produkciói is (Nyíregyháza - Krétakör, Katona József Színház - Kés a tyúkban). Ez egyben igazolja a miskolci fesztivál válogatóbizott­ságának döntéseit is. A fesztivál műsorszerkezetében fontos helyet kaptak a bábszínházak és a gyerme­kek számára készült legjobb elő­adások is. Láthatóak operaelőadá­sok, zenés színpadi produkciók, de alternatív színházak is. Egy feszti­vált lehet szeretni és lehet nem sze­retni, de mindenképpen tudomásul kellene vennie a magyarországi szakmának és a kritikusok csapatá­nak is a miskolci színházi ünnep lé­tezését. Azok, akik nem mentek el Miskolcra, magukra vessenek, hi­szen először nyílott lehetőség az anyaországi és a határon túli ma­gyar színházak, a színházi szakma képviselőinek találkozására. Olyan fórum születhetett volna meg, ame­lyet nem nélkülözhet a magyar színházi szakma, hiszen nincs rend­szeres alkalom az eszmecserékre. Ezzel szemben azok az állítások sem állják meg a helyüket, melyek szerint korábban többször is nyílt alkalmuk a határon túli magyar színházaknak és az anyaországiak­nak a találkozásra. Ezek legtöbb­ször egyediek voltak, és igen sajátos szakmai válogatás nyomán kerül­tek Kisvárdára vagy az országos színházi találkozóra. Mivel a miskolci fesztivál 2000-ben a magyar színházművészet egészé­ből próbált meg meríteni, megtisz­telő, hogy a szlovákiai magyar szín­házkultúrát a kassai Thália Színház képviselte Örkény István Macskajá­ték című groteszk játékával, ame­lyet Árkosi Árpád rendezett. Meg­mérettetésként is fontos volt ez a vendégszereplés, hiszen egy olyan társulatot ismerhetett meg a feszti­vál közönsége, amely a mindenna­pok nehézségei ellenére is törekszik a szakmai igényesség és a közönség elvárásai közötti egyensúly megte­remtésére. Programokról, eredményekről, tervekről. Sándor Anna hamarosan megjelenő könyvének bemutatója Évzáró a Mercurius Csoportban A társulás munkájának eredményeit nemcsak a szűkebb hazai kisebbségi tudományosság, hanem az anyaor­szági, illetve a szlovák közönség is számon tartja (Gyökeres György felvételei) Pozsony. Mind témakörben, mind számban gazdagod­nak, bővülnek a pozsonyi Mercurius Társadalomtudo­mányi Kutatócsoport által átfogott kutatások. KOCSIS ARANKA Bár az intézményesülés egyre ége­tőbb gondját (más hazai csoporto­suláshoz hasonlóan) továbbra sem sikerült megnyugtatóan rendezni, a tudományos munka rendületle­nül folyik - hangzott el az egyesü­let évet záró taggyűlésén június 14-én a Magyar Köztársaság po­zsonyi Kulturális Intézetében. Az 1992-ben alakult társulás mű­ködésének lassan immár első évti­zede végéhez közeledve jelentős eredményeket mondhat magáé­nak, amelyeket nemcsak a szű­kebb hazai kisebbségi tudomá­nyosság, hanem az anyaországi, valamint a szlovák közönség is számon tart. A már lezárult prog­ramok többségéről a kutatók tu­dományos konferenciákon szá­moltak be, illetve eredményeiket publikációk, könyvek formájában adták közre. Kiemelkedően jó a csoportnak a Kalligram Könyvki­adóval való együttműködése, amely 1993 óta minden évben megjelentet egy-egy, a Mercurius műhelyében készült munkát a Mercurius Könyvek sorozatban. 1999-ben ez Vadkerty Katalinnak A belső telepítések és a lakosság- csere című kötete volt. Megjelené­sével ugyan már átcsúszott az idei évre, de még az előző esztendők munkálkodásainak eredményeit foglalja össze a Fejezetek Losonc történetéből című tanulmány- gyűjtemény, s az idén várható Sándor Anna Sándor Annának az anyanyelv­használatról és a kétnyelvűségről szóló dolgozatának megjelenése is, utóbbi a Mercurius és a Kalligram közös sorozatának im­már 10. kötete lesz. Az elmúlt évben (amint a titkár, Gyurgyík László beszámolójából megtudtuk) három olyan kutatási program folyt a Mercuriusban, amelyekre még az előző évben kért és kapott támogatást a csoport az Illyés Közalapítványtól, mégpe­dig Vadkerty Katalinnak a magyar háborús bűnösök népbírósági irat­anyagát feltáró levéltári munkája, Lanstyák István, Simon Szabolcs és Kremmer Ildikó közös program­ja, a magyarnak mint kisebbségi nyelvnek a vizsgálata Szlovákiá­ban és Gyurgyík László asszimilá­ciós folyamatokat elemző kutatá­sai a szlovákiai magyarság köré­ben. Ugyanekkor további progra­mok is beindultak, amelyekhez 1999-ben sikerült támogatást sze­rezni. így Kiss Józsefnek a szlová­kiai magyar kisebbségnek az 1968/69-es csehszlovákiai re­formfolyamatokban játszott szere­pét elemző kutatásai, Popély Ár­pádnak a csehszlovák kormány 1944/49 közti nemzetiségi politi­káját és annak a magyarok lakta területek etnikai összetételének alakulására gyakorolt hatását vizs­gáló munkája. A Mercuriusban folyó belső mű­helymunkák egyik ágazata az el­múlt év februárjában a nyelvhasz­nálat és a nyelvpolitika kérdéseiről rendezett konferencián csúcsoso­dott ki, amelyet hazai és külföldi előadók részvételével tartott meg a csoport. Ennek a témának a napi­rendre tűzését az aktuálpolitikai helyzet váltotta ki. Miután az ál­lamnyelv használatának törvény­be iktatása, ill. a kisebbségi nyel­vek használatának szabályozatlan­sága hosszú viták után sem rende­ződött megnyugtatóan alkotmá­nyos szinten, a szakemberek is szükségesnek tartották, hogy a kérdéskörről elmondják vélemé­nyüket. Ehhez teremtett fórumot rendezvényével a Mercurius. Szó volt a fiatal kutatók bekapcsolódásáról a csoport munkájába. A 2000. év tervei között, az új pá­lyázatok, programok, konferenci­ák mellett szó volt a fiatal, pálya­kezdő kutatóknak a csoport mun­kájába való bekapcsolódásáról. El­hangzott, hogy a Mercurius pályá­zati úton biztosítson a számukra lehetőséget, a doktoranduszok ré­szére pedig építsen ki tútori rend­szert. Szarka László történész a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyében fo­lyó nyelvhatár-kutatásokról szólt, külön hangsúlyozva az anyaorszá­gi és a határon túli magyar kutató- műhelyek együttműködésének szükségességét és lehetőségeit. A taggyűlés vendége, Törzsök Eri­ka, a budapesti Európai Összeha­sonlító Kisebbségkutatások Intéze­tének ügyvezető igazgatója az in­tézetükben folyó kutatások közül a magyarországi német és roma ki­sebbség körében végzett asszimi­lációs folyamatokat vizsgáló prog­ramot emelte ki, amelyhez, mint mondta, szívesen átvennék a Mercuriusban e témában huzamo­sabb ideje folyó kutatások tapasz­talatait és az itt kidolgozott kérdő­íveket. Az ülés végeztével került sor Sán­dor Anna fent említett dolgozatá­nak szakmai megbeszélésére. Ez azonban már egy szélesebb publi­kum előtt, az Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Ko- lonban című rendezvényen tör­tént, amelyet a Mercurius a Ma­gyar Köztársaság pozsonyi Kultu­rális Intézetével közösen szerve­zett meg. Sándor Annának a Zoboralján végzett dialektológiai és kétnyelvűségi kutatásairól szóló beszámolója mellett még két elő­adást hallott itt a közönség, Csám­pai Ottóét Asszimiláció vagy for­mális identitásváltás a Zoboral­ján? címmel, e sorok szerzője pe­dig a Zoboralja népi kultúrájáról, illetve a vidéken eddig folyt nép­rajzi kutatások eredményeiről nyújtott átfogó képet. Az előadá­sok után élénk vita kerekedett. A felkért hozzászólók közül különö­sen Vörös Ottónak, a Komensky Egyetem vendégtanárának a zoboraljaik mai nyelvhasználatát illető, részben saját terepismere­tén alapuló észrevételei borzolták fel a hallgatóság kedélyét. Társulati ülést tartottak a Thália Színházban Számadás az évad végén ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Évadzáró társulati ülést tartottak tegnap a kassai Thália Színházban. A tájoló társulatként is rendkívül aktív színház reperto­árján az elmúlt évadban öt darab szerepelt, legsikeresebbnek Gál Sándor A szürke ló című mesejáté­ka bizonyult, melyet hatvannégy­szer adtak elő. Négy új bemutató­ra került sor, összesen pedig 141 alkalommal tapsolhatott a közön­ség a Thália művészeinek az évad folyamán. Kolár Péter igazgató szerint ez a szám jó eredménynek mondható, mivel az 1998/99-es évadban csupán 86 előadást tu­dott tartani a társulat. Az idei évad legfontosabb eseménye a színház megalakulásának 30. év­fordulója tiszteletére rendezett fesztivál volt, amelyen 12 társulat vett részt, a kísérő szimpózium résztvevői pedig húsz előadást hallgathattak meg. Heltai Jenő A néma levente című darabjának díszbemutatóján jelen volt Göncz Árpád magyar és Rudolf Schuster szlovák államfő is. Jelentős lépés történt a kassai Állami Színházzal való együttműködés terén is, húsz év óta először kapott lehetőséget magyar nyelvű színház a történel­mi épületben való szereplésre, ezt a soproni Petőfi Színház Játék a kastélyban című előadása érde­melte ki, a látogatást az Állami Színház a jövő héten viszonozza a Traviata soproni bemutatójával. A Thália bérletes előadásainak száma az utóbbi években csök­kent, jelenleg öt-hat körül mozog, ez pedig a „fénykor” tizenöt elő­adásához képest jelentős vissza­esés. Továbbra sem megnyugtató a „bérpolitikai helyzet”, ezt az ülésen vendégként részt vevő Múdra Rozália kerületi elöljáró­helyettes is elismerte. A kassai ke­rületi hivatalba nemrég érkezett meg az a minisztériumi döntés, mely szerint a Thália művészei­nek fizetése nem emelhető a kas­sai Állami Színház alkalmazottai­nak szintjére. Kolár Péter szerint ez nem csupán diszkriminatív, hanem alkotmányellenes lépés is, érthetetlen továbbá, miért kapják a pozsonyi művészek és műszaki alkalmazottak a kassai átlagfize­tés kétszeresét. A kassai Thália Színház évadzáró ülésén elhangzottakkal a közeljö­vőben bővebben foglalkozunk la­punk hasábjain, (juk) Szombat: a 8.00-kor jelentkező Hét­ről hétre műsorában részletesen be­számolunk arról, hogy a parlament döntésének értelmében augusztus elsejétől milyen arányban emelked­nek a nyugdíjak. Ismét szó lesz a rendkívüli szárazság okozta károk­ról, ezzel kapcsolatban szólunk a kormány által jóváhagyott támoga­tásokról. A 11.30-kor kezdődő Ha­zai tükör adásában Egyházkarcsára látogatunk el. A déli hírek után ma- gyamóták és csárdások szólnak. 13 órakor jelentkezik a Téka című iro­dalmi műsor, melyben megszólal a két új Madách-díjas: Németh Zoltán és Hizsnyainé Tóth Ildikó. Megem­lékezünk a napokban elhunyt Ordó- dy Katalinról, Hodossy Gyulát a Vámbéry Irodalmi Kávéházról kér­dezzük. 14.05-től Slágerhullám. 15 órától a Kaland az élet című műsor­ban bemutatjuk Podlupszky Mi­hályt, aki Garamkövesd és Párkány helytörténetével, valamint posta- történettel foglalkozik. 16 órakor hírek, majd Köszöntő. Adásunk a húszperces Napzártával érvéget. Vasárnap: hírek, sport 8 órakor. Fél kilenctől Kellér Andor író a torony­ban című művének befejező részét hallhatják. 9.00-kor evangélikus fél­órával jelentkezik a Világosság című egyházi műsor. Dr. Bándy György somoijai lelkipásztor a gazdag és Lázár történetéről elmélkedik. Be­mutatjuk a teológiai kar új épületét, valamint a magyarországi Misszió Magazint. Fél tíztől visszatekintünk a 9. Nemzetközi Akkordeonfesztivál eseményeire. A 10.05-kor kezdődő Randevúban a gyerekeket arról kér­dezzük, hol töltik a vakációt, szó­lunk a VII. KLIKK-fesztiválról, és megtudhatjuk, hogyan nyaralnak az angliai diákok. 15 órától szüle­tésnapi beszélgetést sugárzunk Nagy János szobrászművésszel. Néprajzi műsorunkban úmapi szo­kásokat mutatunk be Nagykérről és Ipolykérről. A Köszöntő után Nap- zárta. (B. E.) A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban MÜSORAJÁNLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents