Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-23 / 144. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JÚNIlS 23. Ivanov orosz külügyminiszternek és norvég kollégájának valószínűleg nem ízlett a bergeni - itt ülésezett a Bal­ti-tengeri Tanács - szakácsok főztje, ezért kilátogattak a halpiacra alkudozni. (TA SR/AP) A fő szempont a békefolyamat megmentése. A Sasz marad a kormányban Izraeli válságkezelés A román titkosszolgálat beavatkozik a politikába Lesz felelősségrevonás? MTI-HÍREK Moszkva a fő akadály Bukarest. Románia számára jelenleg a legnagyobb politi­kai kockázatot az jelenti, hogy Moszkva meg akaija akadá­lyozni az ország NATO-csatla- kozását - idézték tegnapi ro­mán lapok a képviselőház vé­delmi és nemzetbiztonsági bi­zottságának elnökét. Moszkva ezért azt a nézetet próbálja el­terjeszteni, miszerint Csehor­szág, Lengyelország és Ma­gyarország felvételével a NA­TO csak gyengült. (MTI) Huszonegy év óta először Teherán. Hoszni Mubarak egyiptomi államfő telefonon felhívta Mohammed Hata­mi iráni elnököt, és gratulált neki abból az alkalomból, hogy az afrikai, ázsiai és la­tin-amerikai fejlődő országo­kat tömörítő G-15 csoport a tagjai közé fogadta Iránt. Több mint húsz éve először fordul elő, hogy Egyiptom és Irán államfői közvetlenül be­széltek egymással. A két or­szág között ‘79-ben megsza­kadtak a diplomáciai kapcso­latok, miután Kairó különb­ékét kötött Izraellel. (MTI) Jörg Haider Líbiában Tripoli. Jörg Haider, a szélső- jobboldali nézeteiről ismert osztrák politikus szerda óta Tripoliban tárgyal. Vele együtt jelentős számú üzletember is ellátogatott az észak-afrikai országba. Kadhafi nemrégiben a News című osztrák hetilap­nak adott nyilatkozatában vé­delmébe vette Haidert, hang­súlyozva, hogy az európai or­szágoknak nincs joguk beavat­kozni az osztrák belpolitikai életbe. (MTI) Haider májusban már találko­zott Kadhafival. Maradnak az ENSZ-erők New York. Az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa szerdán 2001. júni­us 19-ig meghosszabbította a világszervezet bosznia- harcegovinai békefenntartó erőinek mandátumát. Orosz­ország tartózkodott a szava­zásnál, az ellen tiltakozott, hogy a belgrádi kormányt to­vábbra is kizárják a balkáni béke biztosítására irányuló nemzetközi fáradozásokból - mondta Lavrov orosz nagykö­vet a szavazás után. (MTI) Pekingi tiltakozás Peking. Kína hivatalosan til­takozott, mert Clinton ameri­kai elnök kedden a Fehér Házban fogadta a dalai lámát, és ezzel „beavatkozott a bel- ügyeibe”. Csu Pang-cao kínai külügyi szóvivő szerint a tibe­tiek száműzetésben élő szelle­mi-vallási vezetője cselekede­teivel az anyaország megosz­tására törekszik., A tibeti kér­dés kizárólag Kína belügye” - tette hozzá a szóvivő. (MTI) Jeruzsálem. A Merec balolda­li pártszövetség miniszterei szerdán késő este benyújtot­ták lemondásukat Ehud Barak miniszterelnöknek, hogy elősegítsék a kormány- válság megoldását, amely a Szefárdok Tóra Őrzői (Sasz) nevű ultraortodox zsidó párt minisztereinek lemondása miatt alakult ki. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Joszi Szárid oktatási, Ran Cohen kereskedelmi és ipari, valamint Hájim Oron mezőgazdasági minisz­ter személyesen vitte el a lemon­dást megerősítő levelet Baraknak. A kormányfő sajnálkozását fejezte ki a Merec minisztereinek távozása miatt, egyben megerősítette, hogy a pártszövetséget továbbra is ter­mészetes szövetségesének tekinti. Joszi Szárid újságíróknak elmond­ta, Barakot biztosította arról: le­Moszkva/Bergen. Az orosz kül­ügyminiszter szeremé, ha orosz szakértők is dolgozhatnának az USA által felépített, az orosz határ­tól 40 kilométerre található norvé- giai radarállomáson, amelynek rendeltetésével szemben Moszkva bizalmatlan. Ivanov tegnap közöl­te óhaját a norvég vezetéssel. A Vardoe város közelében épült Have Stare (Globus 2) radarállo­mást az USA ‘98-ban átadta a nor­vég hadseregnek. Washington azt állítja, hogy csak a műholdak hely­zetének és pályájának nyomon kö­Moszkva. Oroszország a közepes hatótávolságú rakétákról 1987- ben kötött megállapodás felmon­dásával válaszolhat arra, hogy Wa­shington folytatja Nemzeti Raké­tavédelmi Tervét - közölte szer­dán Vlagyimir Jakovlev vezérezre­des, az orosz hadászati rakétacsa­patok főparancsnoka. „Egy ilyen lépés válasz lehet az 1972-es, az országos rakétavédelmi rakéta- rendszerek tilalmáról szóló ABM- szerződés módosítását célzó ame­mondásukkal a kormánykoalíció javát szolgálták. „Nem tudunk to­vábbi engedményeket tenni a Sasznak, de nem akarjuk gáncsolni a békefolyamatot, és nem akarjuk, hogy mi legyünk felelősek a kor­mány bukásáért”. Hangsúlyozta: kívülről támogatni fogják a Barak­kormányt a palesztinokkal való megbékélést illetően. A Sasz négy minisztere és három miniszterhelyettese kedden nyúj­totta be lemondását, nyílt kor­mányválságot robbantva ki. A 17 parlamenti képviselővel rendelke­ző párt a kormánykoalíció második legerősebb tagja, és azzal, hogy megvonta támogatását a kabinet­től, az kisebbségben maradt a kneszetben. A Sasz haragját első­sorban az váltotta ki, hogy Barak, de leginkább Joszi Szárid nem en­gedett a Sasz követelésének, és nem emelte meg jelentősen a pénz­ügyileg összeomlott, botrányoktól övezett ortodox zsidó iskolarend­szer támogatását. vetésére alkalmas, Moszkva vi­szont azt, hogy katonai célokra is: észlelni tudja rakéta indítását, és sérti az 1972-es amerikai- szovjet rakétavédelmi szerződést (ABM). Az orosz vezetés azt gyanítja, hogy a radarállomás működésével már az amerikai országos rakétavédel­mi rendszer (NMD) kiépítését ké­szítik elő. Moszkva hevesen ellenzi az NMD tervét, és nem hajlandó az ABM-szerződés azt lehetővé tevő módosítására. Ivanov tegnap a tizenegy államot tömörítő Balti-tengeri Tanács kül­ügyminisztereinek bergeni talál­kozóján a radarállomásról külön rikai javaslatokra” - idézte a tábor­nokot az Interfax hírügynökség. „Lehetséges egy ilyen aszimmetri­kus válasz Moszkva részéről arra, hogy Washington kilép az ABM- szerződésből” - mondta Jakovlev. A Reuters enek kapcsán kiemeli: a vezérezredes ugyan a hadászati fegyverek kérdésében az orosz hadvezetés csúcsán helyezkedik el, a szerződések kérdésében a kulcsfontosságú döntéseket azon­ban a politikusok hozzák meg, és a tábornok által felvázolt lépéshez szükség lenne Vlagyimir Putyin ál­A Merec lépése után az ultraortodox Sasz tegnap új tárgyalásokat kez­dett a Barak-kormányban való rész­vételéről. Eli Jisai, a Sasz vezetője szerint Joszi Szárid oktatási minisz­ter távozásával elhárultak az akadá­lyok a Sasz iskolahálózatának javí­tása elől. Ugyanakkor kijelentette: ha pártja a kormány tagja marad, akkor sem fog automatikusan meg­szavazni minden döntést a békefo­lyamattal kapcsolatban. Lapzárta­kor kaptuk a hírt, hogy a Sasz marad a kormányban, miniszterei vissza­vonták lemondásukat. Megfigyelők emlékeztetnek rá: a Sasz veszélyez­teti Izrael egységét. Közvetlenül a közel-keleti béketárgyalás döntő fá­zisa előtt idézett elő kormányválsá­got, hatalmas nyomást gyakorolva ezzel Ehud Barakra. Természetesen minden pártnak jogában áll és köte­lessége is, hogy küzdjön programjá­nak érvényre jutásáért. Ebben az esetben azonban mindez az izraeli politika egésze és a békefolyamat el­len történik. tárgyalt norvég kollégájával, Thorbjöm Jaglanddal, és orosz hírügynökségek szerint javasolta neki, hogy „a mindkét oldalon fel­vetődő aggodalom eloszlatása és a kölcsönös bizalom megteremtése végett” orosz szakemberek is dol­gozhassanak a radarállomáson. „Ezt ne vegyék hivatalos javaslat­nak, csak hangosan gondolko­dom” - mondta Ivanov. Egyelőre sem az Washington, sem Norvégia nem reagált a javaslatra, de Moszkva szerint ezt megelőzően egyik ország sem volt hajlandó tár­gyalni az orosz vezetéssel a radar- állomásról. lamfő felhatalmazására. Mihail Gorbacsov egykori szovjet vezető és Ronald Reagan amerikai elnök az 1987-es washingtoni csúcstalál­kozón írta alá a közepes és a rövi- debb hatótávolságú rakéták felszá­molásáról szóló megállapodást (INF). Nyugati szempontból fő ér­deme az volt, hogy megszabadul­tak a RSZD-10-es (NATO kódne­vén SS-20-as) rakétáktól, amelyek Nyugat-Európát fenyegették. A megállapodás értelmében ezeket a rakétákat és amerikai megfelelőit meg kellett semmisíteni. Bukarest. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetése felmen­tette tisztségéből a szolgálat Szatmár megyei vezetőjét, mivel a tiszt azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a megyei tanács vezető­ségében ne kapjon helyet a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség és a Kereszténydemokrata Nemze­ti Parasztpárt (PNTCD) - közölte Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a szenátus hírszerzést felügyelő bi­zottságának tagja. Verestóy el­mondta, hogy az SRI vezetése ha­marosan nyilvánosságra hozza, milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a titkosszolgálat ne avatkozzon be a politikába. A Belgrád. Koszovói szerb források közlése szerint albán fegyveresek tegnapra virradóra gránátvetőből lőtték a szerbiai tartomány nyu­gati részén fekvő Decani szerb or­todox kolostorát. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Ugyanezek a források közölték, hogy szerdán összesen 20 szerb sebesült meg Kosovska Mitrovicában a nemzet­közi rendőrség és helyi szerb la­kosok közötti, három különböző összetűzésben. Ami azért érde­kes, mert szerdán érkezett Koszo­vóba Carla del Ponte, a volt Jugo­szlávia területén elkövetett hábo­rús bűnöket vizsgáló hágai Nem­MTI-HÍR Athén.Görögország tegnap üdvö­zölte a Jacques Chirac francia el­nök európai-balkáni csúcs meg­rendezésére tett kezdeményezé­sét. Panosz Peglitisz, az athéni kül­ügyminisztérium szóvivője hang­súlyozta, hogy Görögországot „na­gyon érdekli” ez a balkáni stabili­tást szolgáló konferencia, és kész mindent megtenni a sikeréért. A MTI-HÍREK Washington. Az amerikai külügy­minisztérium a diplomáciai gyakor­latban szokatlanul éles hangnem­ben tiltakozott az ellen, hogy a zim­babwei kormány megtagadta kül­földi - köztük amerikai - diploma­ták megfigyelőként való részvételét az afrikai országban a hét végén sor­ra kerülő választásokon. Phil Reeker szóvivő felháborító lépésnek nevezte a döntést, amely szerinte teljességgel értelmetlen, mi több, el­lentétes a nemzetközi gyakorlattal. Úgy vélekedett, hogy a rendelkezés csaát tovább rontja az amúgy is erő­szakos cselekmények kísérte parla­menti választások hitelét, tágabb ér­telemben pedig újabb szégyenfoltot ejt az afrikai ország hírnevén. Ke­Alicante. Alig öt hónappal az El Ejidó-i súlyos zavargások után újabb kisebbség- és idegenellenes túlkapások voltak Spanyolország­ban. Alicante közelében mintegy 500 tüntető támadott meg egy ci­gányok lakta szegénytelepülést. A támadók több kunyhót és autót fel­SRI sajtóosztályának vezetője ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy nem tudja megerősíteni a szenátor bejelentését, mivel még nem ké­szült el a helyszínen végzett vizsgá­lat jegyzőkönyve. Mint kiderült, az SRI emberei nemcsak Szatmár, ha­nem a szomszédos Bihar megyé­ben is megpróbálták befolyásolni a megyei tanácsok vezető testületéi­nek összetételét - közölte tegnap Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Bihar me­gyei parlamenti képviselője az MTI-vel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megválasztott tanácstagok­ra gyakorolt nyomás a kommunista rendszer politikai rendőrségének eljárására emlékeztet, és a fiatal demokratikus intézmények sebez­hetőségét mutatja. ményen bírálta a zimbabwei kor­mány politikáját a törvényhozási vá­lasztási kampányban az EU megfi­gyelői csoportjának vezetője is. Pierre Schon kijelentette: soha nem tapasztalt a zimbabweihez hasonló méretű erőszakcselekményeket vá­lasztásokra készülve. Az emberi jogi csoportok jelentése szerint az afri­kai országban folyó megfélemlítési kampány eddig 33 életet követelt, és 13 ezer embert üldözött el ottho­nából. A kampány fő célpontja a leg­nagyobb ellenzéki tömörülés, a Mozgalom a Demokratikus Változá­sokért (MDC), amely az első valódi választási kihívást és veszélyt jelenti Robert Mugabe elnök 20 éve hatal­mon lévő ZANU-PF pártja (Zimbab­we Afrikai Nemzeti Unió - Hazafias Front) számára. gyújtottak vagy szétromboltak. Senki sem sérült meg, mivel a la­kosok előzőleg a környező földek­re menekültek. A tömeg ezt köve­tően megtámadott egy csoport marokkóit. A zavargást a közeli Almoradí városkában történt gyil­kosság váltotta ki. Egy 33 éves fér­fit öltek meg szombaton, több kés- szúrással. Moszkva szerint sérti az 1972-es amerikai-szovjet rakétavédelmi szerződést Vita a norvégiai radarállomásról MTI-HÍREK Oroszország az INF-szerződés felmondásával vághat vissza Washingtonnak Putyin elnöknek kell döntenie MTI-JELENTÉS Koszovó: gránátokat lőttek egy szerb kolostorra Nem enged a főügyész MTI-HÍREK Athén üdvözli Jacques Chirac kezdeményezését Balkáni stabilitás Keményen bírálják a zimbabwei kormányt Választások - terrorral Megtámadtak egy cigányok lakta települést Idegenellenes erőszak MTI-HÍR zetközi Törvényszék főügyésze, aki, mint ismeretes, Pristinában megerősítette: nem szándékozik visszavonni a Milosevics jugo­szláv államfő elleni tavalyi hágai vádemelést. Del Ponte arra a hét eleji - azóta többször cáfolt - saj­tóértesülésre reagált, miszerint NATO-országok titokban arról tárgyalnak Oroszországgal, hogy Milosevicsnek szavatolnák a sze­mélyes biztonságát, ha távozna a hatalomból. Belgrádban tegnap hevesen bírálták a főügyész koszovói útját. Carla del Ponte ennek ellenére kö­zölte: Montenegrót is felkeresi, még akkor is, ha Belgrád nemkívá­natossá nyilvánította személyét. csúcsszintű konferencia megtartá­sát az Európai Unió feirai csúcsta­lálkozóján határozták el, s a tizen­ötök a jugoszláv utódállamok (de a belgrádi rezsim helyett az ellen­zék és Montenegró), valamint Tö­rökország és Magyaroszág vezető­it kívánják rá meghívni. Peglitisz szerint a csúcsra szeptember 15. és 30. között kerülhet sor. Chirac kedden Feirában Zágrábot nevezte meg helyszínként.

Next

/
Thumbnails
Contents