Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-10 / 133. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 10. Gazdaság és fogyasztók H Ivan Oravec lett az SPPK új elnöke - az agrárönkormányzat szerint válságos helyzetben a mezőgazdaság Bírálták a minisztériumot A kormány előreláthatólag szerdán tárgyal az aszály okozta mezőgazdasági károkról (TA SR-felvétel) Kassa. A héten tartotta XI. országos közgyűlését a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara. Az SPPK leköszönő elnöke, Pavol Magdo- len ijesztő képet festett a mezőgazdaság helyzetéről. JUHÁSZ KATALIN Állításait számadatokkal is alátámasztotta. Eszerint tavaly a mezőgazdasági termelők bevételei országos mértékben 3,1 milliárd koronával csökkentek 1998-hoz képest, azaz az ágazat deficitje további 2,5 milliárd koronával nőtt. Bár az ország külföldi adósságait sikerült csökkenteni, a mezőgazdaságban csupán 100 millió koronás adósság- csökkenés történt, így jelenleg az össztartozás csaknem negyven százalékát az agrárszféra teszi ki. A privatizáció sem teremtette meg a várva várt gazdasági egyensúlyt, ehelyett növekszik a munkanélküliség, csökkennek a reálbérek, a mezőgazdaságban dolgozók közül egyre többen keresnek munkát külföldön. Az előállítási költségek nem megfelelő térítése, a kedvezőtlen adózási feltételek mellett az időjárás is nehezítette a mezőgazdászok dolgát. Tavaly a búza vetésterülete 135 ezer hektárral, azaz 31,3 százalékkal csökkent, nyugtalanító a helyzet az árpa- és rozsföldeken is. A helyzet természetesen kihat az állattenyésztésre is, mivel a vágóállatok száma elsősorban a takarmányellátástól függ. Az idei aszály miatt veszélybe került az ország élelmiszer-ellátása - a kamara szakemberei szerint az aszálykárok jóval túlléphetik a minisztérium által feltételezett 2,2 milliárd koronát. Míg az elmúlt években, kis mértékben bár, de fokozatosan nőtt a mezőgazdasági jellegű beruházások összege, tavaly az utóbbi tíz év legalacsonyabb mértékű befektetéseiről árulkodnak a számadatok, ami annyit jelent, hogy sok helyen csupán a nélkülözhetetlen működtetési költségekre jut pénz. Az ágazat össztulajdonát képező ingóságok és ingadanok értéke 8,1 milliárddal csökkent, jelenleg alig éri el a 91 milliárd koronát. Jelentősen alacsonyabbak voltak tavaly a pénzintézmények által nyújtott hitelek, melyek összege alig haladta meg a 7 milliárd koronát, ez 5 milliárddal kevesebb, mint 1996-ban. A kinnlevőségek összege országos viszonylatban csökkent, jelenleg 11,7 milliárd korona, a határidőn túli tartozásoké viszont kétmilliárd koronával meghaladja ezt az összeget. A nyereséges mezőgazdasági cégek száma 1998-hoz képest mintegy egyharmadával csökkent, ma egy nyereséges vállalatra két veszteségesjut, a Besztercebányai és a Zsolnai kerületben ennél is rosszabb a statisztika, itt található a legtöbb csődeljárás alatt álló vállalat. A fentiekből nyilvánvaló, hogy az ágazatnak sürgősen állami segítségre van szüksége, ehelyett azonban a minisztérium illetékesei csak szóban dolgoznak a problémák orvoslásán, váiják az esőt és az állami költségvetés szűk lehetőségeiről beszélnek, megemlítve azt is, hogy nem kizárt az agrárágazatnak szánt összegek egy részének befagyasztása - fogalmaztak a küldöttek. Nehezményezték, hogy az állami szervek még mindig nem tekintik a kamarát komoly szakmai partnernek. Az új elnök, Ivan Oravec szerint ebben az agrárönkormányzat is hibás, mivel „nem mindig tudják, mikor és kinek a fülébe súgják tanácsaikat”. Bár a szervezet képviselője jelen van a mezőgazdasági minisztérium legfelsőbb szintű tárgyalásain, a kamara vezetői szerint ezek az ülések inkább problémafelvető, mintsem problémamegoldó jellegűek. A kamara a jövőben aktívan részt akar vállalni a minisztérium által kidolgozandó, 2005-ig érvényes élelmi- szeripari és agrárkoncepció előkészítésében, számos más területen is felajánlja segítségét. A jelenlegi legégetőbb probléma természetesen a szárazság okozta károk enyhítése, a hazai mezőgazdaság újabb súlyos csapástól való megmentése. A gazdaságok nagy része képtelen fizetni az öntözéssel járó víz- és energiadíjat, így a megfelelő lépések elodázása ahhoz vezethet, hogy az ország behozatalra szorul búzából. A kassai közgyűlés több felszólalója illette kemény kritikával a kormányt is. A Szenicei és a Szakolcai járás regionális agrárkamaráinak kezdeményezésére a küldöttek felhívást intéztek Mikulás Dzurinda kormányfőhöz, a- melyben követelik, hogy rendkívüli kormányülés foglalkozzon az aszály miatt keletkezett helyzettel. Ha a kormány nem veszi figyelembe felhívásukat, a mezőgazdászok tiltakozó nagygyűléseken kívánnak hangot adni nemtetszésüknek, illetve készek ismertetni a lakossággal az ágazat katasztrofális helyzetét, amelyről szerintük az erre illetékesek nem tájékoztatják megfelelően a közvéleményt. A kamara tisztújító közgyűlése hároméves időszakra választott új elnöke Ivan Oravec lett, aki egyébként a Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének is elnökhelyettese. A két új alelnök Marián Uzák, az iglói Másospis húsfeldolgozó vállalat igazgatója és Jozef Kondel, a novo- tyi szövetkezet elnöke lett. A mezőgazdászok sem óvják kellőképpen a termőföldet - a szennyezett talaj aránya meghaladja a 30 százalékot Narancsültetvények Dél-Szloválciában? ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Lehet, hogy néhány évtized múlva Dél-Szlovákiában már a szubtropikus égövre jellemző növényeket, például narancsot, citromot, vagy kivit termesztünk majd, a kalászosok vetésterületének súlypontja pedig a Csallóközből és Mátyusföldről áttolódik Észak-Szlovákiába - véli Juraj Hrasko, a Talajtani Kutatóintézet alapítója. A jelenleg Szlovákia svájci nagyköveti posztját betöltő kutató a klímaváltással, a globális felmelegedéssel támasztotta alá állítását. „Negyven évvel ezelőtt az átlaghőmérséklet Komáromban annyi volt, mint jelenleg Trencsénben” - mondta Juraj Hrasko. A pontosan négy évtizede működő tudományos műhely adatai alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági földterület Szlovákiában évről évre zsugorodik. Amíg 1950-ben a mezőgazdasági földterület még 2,785 millió hektárt, a szántóföld pedig 1,711 millió hektárt tett ki, addig 1999-ben már csak 2,444, illetve 1,169 millió hektár volt. A savas esők 450 ezer hektárt veszélyeztetnek, 150 ezer hektáron pedig magasabb nehézfém-koncentrációt mértek, ebből 30 ezer hektáron a nehézfémtartalom már meghaladja az elfogadható határértéket. Az erózió pedig a földterület 50 százalékát veszélyezteti. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az agrár- termelők sem óvják kellőképpen a termőföldet. Az évről évre ismétlődő árvizek, belvizek, illetve a talajkiszáradás részben a hiányos talajművelés számlájára írható - szögezte le-Pavol Bielek, az intézet igazgatója, (gy) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony június 8-án 18 Sk/kg Komárom június 8-án 10 Sk/csomó Zseliz június 8-án 15 Sk/csomó Rimaszombat június 1-én 18 Sk/kg Losonc június 8-án 13 Sk/kg Kassa június 8-án 17 Sk/kg petrezselyem 12-14 Sk/csomó 10-15 Sk/csomó 20 Sk/csomó 25 Sk/kg 18 Sk/csomó 30 Sk/kg újburgonya 20 Sk/kg X X 20 Sk/kg 24-25 Sk/kg 26 Sk/kg fejessaláta 5-8 Sk/fej 5 Sk/fej 5 Sk/fej 6 Sk/fej X 6 Sk/fe paprika 60-70 Sk/kg 4-6 Sk/db 8-10 Sk/db 70-90 Sk/kg 6070 Sk/kg 100 Sk/kg karalábé 8-10 Sk/db 3-5 Sk/db 5 Sk/db 6 Sk/db 4-5 Sk/db 6 Sk/db zeller 38 Sk/kg 8 Sk/db X 10 Sk/kg 14-15 Sk/db 27 Sk/kg káposzta 14-16 Sk/fej 10-15 Sk/fej 15 Sk/fej 18 Sk/kg 14-15 Sk/db 16 Sk/kg egres X X 30 Sk/I X X X zöldborsó 45-60 Sk/kg 38 Sk/kg X X 45-50 Sk/kg 50 Sk/kg hagyma 14-16 Sk/kg 18 Sk/kg 15 Sk/csomó 15 Sk/kg 16 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 30-40 Sk/kg 30-35 Sk/kg 40-45 Sk/kg 50 Sk/kg 50 Sk/kg 4050 Sk/kg cseresznye 30 Sk/kg 20-35 Sk/kg 20 Sk/kg 40-45 Sk/kg X 30 Sk/kg karfiol 25-35 Sk/db 20-30 Sk/fej 30-35 Sk/db 45 Sk/fej 2025 Sk/db 30 Sk/fej dióbél 160-180 Sk/kg 130 Sk/kg 100 Sk/kg X X 140 Sk/kg kel 18-20 Sk/fej 5-10 Sk/fej X X 17 Sk/db 20 Sk/db alma 26-30 Sk/kg 27 Sk/kg X 24 Sk/kg 29-30 Sk/kg 24-28 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg X X X X X eper 80-90 Sk/kg 40-50 Sk/kg X 30 Sk/I X 45 Sk/kg uborka 16-20 Sk/kg 10-15 Sk/kg 25-30 Sk/kg 28 Sk/kg 25 Sk/kg 2025 Sk/kg tojás 2,70-2,80 Sk/db 2,60 Sk/db X 2,50 Sk/db 1,90 Sk/db 2,60 Sk/db retek 5-6 Sk/csomó 3-5 Sk/csomó 7 Sk/csomó X 6-7 Sk/csomó 5 Sk/csomó AGRÁRMORZSÁK Országos szántóverseny Nyitra. Szeptember 7-én és 8- án már ötödik alkalommal rendeznek nálunk országos bajnokságot szántásban, ezúttal a bolesovi földműves szövetkezet (Ilavai járás) termőföldjein. Amint az 1994-ben alapított Szlovák Szántási Társaság alelnökétől, Konstantin Cer- nuskotól megtudtuk, a versenybe 47-en jelentkeztek és közülük ketten képviselhetik majd Szlovákiát az angliai világbajnokságon. A tavalyi kerületi versenyeken 74-en vettek részt, a Bátkán megrendezett országos bajnokság győztese a tardoskeddi Jaroslav Demo pedig a franciaországi világbajnokságon 48 résztvevő közül a 38. helyezést érte el. Az idei országos bajnokság keretében mezőgazdasági gépek kiállítására és bemutatójára, valamint szakmai szemináriumokra is sor kerül, a következő országos versenyt pedig a Pös- tyén melletti Ostrov földműves-szövetkezet parcelláin rendezik. (vm) Csökkenő világpiaci árak Budapest. A közép-európai csapadékszegény időjárás miatt a magyar kereskedők rövid távon egyöntetűen a búza árának emelkedésével számolnak. A Budapesti Árutőzsdén (BÁT) máris emelkednek a búzajegyzések, annak ellenére, hogy a nagy gabonatermesztő országokban a kiadós esőzések hatására számottevően csökkentek az árak. A BÁT-on növekedtek az árak, s előreláthatóan az elkövetkező hetekben sem szakad meg a tendencia, mivel a malmok és a takarmánykeverők már a betakarítás elején szeretnék biztosítani a készleteiket. Hosszú távon viszont trendváltásra kell felkészülni. (Ng) A veszteség 83 millió dollár Kijev. Ukrajnában a rendkívüli májusi fagyok csaknem 900 ezer hektáron károsították, illetve pusztították el az őszi és a tavaszi gabonavetéseket. Becslések szerint 228 ezer hektáron tönkrement a vetés, 644 ezer hektáron pedig a vártnál jóval kisebb lesz a hozam. Elemzők szerint a kedvezőtlen időjárás, a növényvédőszer-felhasználás elégtelen volta, az élavult géppark, valamint az ágazatban zajló reformok lassúsága miatt a folyó szezonban előreláthatóan csak 21-22 millió tonna lesz a termés a feltételezett 24 millió helyett. A fagyok következtében idén a gazdaságok mintegy 450 millió hrivnyától (83 millió dollár) esnek el. (ng) Visszaszorult a szójabab Brüsszel. Az Európai Unióban idén 4,28 millió hektáron vetettek kukoricát - jelentette a Reuters az AGPM francia szakmai szervezet becslésére hivatkozva. A múlt évihez képest tapasztalható 4,4 százalékos növekedés elsősorban Spanyolország és Olaszország javára írható, ott 16,2, illetve 7,8 százalékkal bővült a vetésterület. Az olasz farmerek a hírek szerint a szójabab terhére növelték a vetésterületet, Spanyolországban pedig az időjárás csapadékosabbá válása adott lökést az eddiginél nagyobb arányú kukoricatermesztéshez. Az EU legnagyobb kukoricatermesztő tagállama Franciaország 1,78 millió hektárral, majd Olaszország következik 1,1 millió hektárral. Az európai kukoricaövezet északi határán fekvő Németországban 370 ezer, Ausztriában pedig 150 ezer hektárnyi az idei vetésterület. (Ng) Elszabadultak a lengyel gabonaárak Varsó. Vámmentes gabonaimportot hagyott jóvá a lengyel kormány, hogy megállítsa a kalászosok hetek óta tartó drágulását. Az elképzelések szerint 200 ezer tonnányi behozatal elegendő lenne ahhoz, hogy az antiinflációs terveket veszélyeztető áremelkedést megfékezzék. Előzőleg a lengyel agrárpiaci ügynökség bejelentette, hogy e héten 80 ezer tonna gabonát értékesít tartalékaiból a múlt heti 50 ezer után. További mennyiségeket is piacra dobnak, ha ez sem elégíti ki az igényeket. A központi értékesítéstől is csökkenhetnek az árak, de a vámmentes importtól is árletörő hatást várnak. A tavaszi aszály csaknem tönkretette Lengyelország északi és keleti részén a termést. Ez vezetett az árrobbanáshoz a gabonapiacon. A búza átlagára május 24- én 624 zloty (154 euró) volt tonnánként, június elején viszont meghaladta a 717 zlotyt. A rozs a tonnánkénti 395 zloty- ról 442-re drágult. (Vg) Súlyos károk Romániában Bukarest. Romániában 1,28 millió hektárnyi vetést károsított a rendkívüli szárazság. Ebből 450 ezer hektár az olyan búzavetés, amelynek már több mint 40%-a kipusztult a csapadékhiány következtében. A magas hőmérséklet és a száraz időjárás együtt az elmúlt húsz év legsúlyosabb aszályát idézte elő, s már március óta nagy gondokat okoz az ország legfontosabb gabonatermő területein. Az agrártárca válságbizottságot alakított a károk felmérése és a veszteségek mérséklése érdekében. Hivatalos adatok szerint Romániában idén 1,8 millió hektárt foglal el a búza, s az első becslések alapján 5 millió tonna körüli termést várnak. Független elemzők mindkét adatot vitatják - állításuk szerint tőkehiány miatt 1,3 millió hektárra esett vissza a vetésterület, a termés pedig aligha haladja meg a 3,5 millió tonnát. Bulgáriában a szárazság előreláthatóan a kukoricatermést veti vissza. A tavalyi 1,63 millió tonnával szemben a várható új termést csupán 1,26-1,33 millió tonnára becsülik. (Ng) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. június 12-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta EMU - euró Árfolyam 42,245 Valuta Magyar forint (100) Árfolyam 16,275 Angol font 66,743 Német márka 21,600 Cseh korona 1,171 Olasz líra (1000) 21,818 Francia frank 6,440 Osztrák schilling 3,070 Japán ien (100) 41,446 Spanyol peseta (100) 25,390 Kanadai dollár 29,925 Svájci frank 26,964 Lengyel zloty 9,999 USA-dollár 44,196
