Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-08 / 131. szám, csütörtök

Kultúra hirdetés ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 8. Előadás a kisebbség jogi helyzetéről Pozsony. A Casinóban ma 18.15-től Turczel Lajos irodalom- és művelődés történész tart előadást A magyar kisebbség jogi helyze­te az első Csehszlovák Köztársaságban összehasonlítva a többi nemzetiségével címmel, (ú) Kiállítás - Kassa város és környéke Kassa. Kassa város és környéke címmel történelmi dokumentu­mokból nyílik ma 17 órakor kiállítás a Mészáros utca 59-es számú épületében. A rendezvényt az NPOA Alapítvány támogatja, (juk) Grafikák a Nógrádi Galériában Losonc. Ma 16 órakor nyitják meg a Nógrádi Galériában a Milan Sokol és Stanislav Tropp grafikáiból rendezett kiállítást, (ú) SZÍNHÁZ __________________POZSONY__________________ NEM ZETI SZÍNHÁZ: Carmina Burana, Rekviem, balettest 19 HV1EZDOSLAV SZ.: Stuart Mária 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A csúnya lány (a kassai Thália Színház vendégjá­téka) 11,19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Erin Brockovich - Zűrös természet (am.) 15, 17.30, 20 MÜZEUM: Harcosok klubja (am.) 19 CHARLIE CENT­RUM: Amerikai pite (am.) 19 Mars mentőakció (am.) 18.30 Mit ta­lálsz a zabosban (cseh) 18.15 Mint a füst (am.) 20.30 A John Malkovich menet (am.) 20.15 Meghitt fészkek (cseh) 18 KASSA DRUZBA: A csontember (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Az Álmosvölgy legendája (am.) 16,18,20 ÚSMEV:Á Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Zuhanás (am.) 19.30 ZSELÍZ - ROCK CAFE: A bennfentes (am.) 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Mars mentőakció (am.) 17, 19.15 LÉVA-JUNIOR: Börtönpalota (am.) 16.30 A rajzoló szerződése (ang.) 19 A JÓKAI-NAPÓK MAI MŰSORA 13.00 vmk, klubterem - szakmai értékelés; 16.00 Tiszti Pavilon - az AB-ART Kiadó bemutatkozása; 19.00 vmk, nagyterem - GIMISZ (Komárom) Valahol Európában, rendező: Kiss Péntek József július 4. kedd, 20.00 óra - KIRÁLYHELMEC - CSONKAVÁR Jegyelővétel: Kírályhelmecí VMK, tel. : 0949 / 632 265. július 5. szerda, 20.00 óra - BUZITAI SZABADTÉRI SZÍNPAD Jegyelővétel: Buzitai Községháza, tel. : 0943 / 951 01. PÜSKI Könyvesház, Fő út 24 - Szepsí, tel.: 0943 / 460 75 47. jÚÜUS 6. csütörtök, 20.00 óra - FÜLEKI VÁRUDVAR Jegyelővétel: Kultúra háza /üzemi klub/, Szabadság tér-tel. : 0863/4381270. SALÁTABÁR, Rázus u. 4 - Fülek, tel. : 08631 438 2444 július 7. péntek. 20.00 óra - GALÁNTAI SZABADTÉRI SZÍNPAD Jegyelővétel: Galántai VMK, tel. : 0707 / 780 27 87,0707 / 780 21 77. július 8. szombat, 20.00 óra - SOMORJA - POMLÉ Jegyelővétel: Somorjai VMK, tel. : 0708 / 562 22 41. július 9. vasárnap, 20.00 óra - ZSELÍZI SZABADTÉRI SZÍNPAD Jegyelővétel: Zselízi VMK, tel.: 0811 / 771 1099. Gondolatok Thomas Mann születésének százhuszonötödik évfordulója kapcsán. Nem volt irodalmi „fenegyerek" Fehérek közt egy európai Feleségével, Katjával néhány héttel halála előtt (Archív felvételek) Thomas Mann nem tartozik azok közé, akiket a XX. száza­di prózaírás megújítói - vagy éppenséggel „fenegyerekei” - között szoktak emlegetni. So­kan, akik Proustra, Joyce-ra, Kafkára vagy Beckettre es­küsznek, alighanem ki is hagymák őt a huszadik század irodalmának történetéből, mint oda nem illőt, mint a XIX. századból ittfelejtett széplelket. LACZA TIHAMÉR Csak hát Thomas Mann sokkal na­gyobb író volt annál, semhogy a fa- nyalgó ítészek és a posztmodemke- dő teoretikusok egy pöcköléssel odébb lökhessék. Igaz, manapság nem divat Thomas Mannt olvasni, de erről a szerző tehet a legkevésbé. Másfél-két évtizede, hogy valame­lyik műve magyarul utoljára megje­lent, s a rendszerváltás nagy szelle­mi kavargásában, kisebb gondunk is nagyobb volt annál, hogy a sokrétű ismereteket feltételező, türelmes odafigyelést igénylő, vaskos Mann- regények hozzáférhető régebbi ki­adásait kézbe vegyük. Meg aztán Thomas Mann mondandója sem il­lik túlságosan az ismét fölfedezett polgár dicséretét zengő, a kapitaliz­mus vívmányait újrakóstolgató posztszocialista értelmiségiek mu- szájoptimizmusához. Ő ugyanis számos művében annak a szebb na­pokat is látott nagypolgári rétegnek az agóniáját írta meg, amely a feu­dalizmusból kivezette Európát, és egyenrangúsította a kapitalista vál­lalkozókat az arisztokratákkal. Mannt elsősorban lübecki patrícius családjának sorsa motiválta, s fő­képpen saját dilemmája: folytassa-e a kereskedő elődök művét, vagy en­gedjen ösztönei csábításának, és le­gyen művész, aki sutba dobja mind­azokat az elveket és eszményeket, amelyet osztálya olyan szentnek tartott. Thomas Mann és bátyja, az ugyancsak kiváló író, Heinrich nem sokat töprengett; kész tények elé ál­lították apjukat, aki bölcs előrelátás­sal felszámolta cégét, és alig ötven­évesen végleg búcsút intett ennek a vüágnak. Thomas Mann csak évek­kel később'fogta fel elhatározásá­nak következményeit, s talán önma­ga igazolásául is még egyszer szem­be nézeti múltjával, mindazokkal az értékekkel, amelyeket az ősök az idők folyamán teremtettek. A húsz­éves fiatalember első novelláiban azt boncolgatja, vajon tényleg le- hetséges-e, hogy egy polgár valódi művésszé alakuljon át. Önmaguk­kal meghasonlott polgárok, akik az utolsó lépés előtt megtorpannak, és inkább a gyors halált választják - ők Thomas Mann első, szinte futósza­lagon gyártott hősei. Paradox mó­don azonban a számtalanszor elát­kozott és eltemetett polgári világ tovább él és virul, sőt talán még szí-’ vesen is veszi halálhírét - legalábbis erre lehet következtetni a pályakez­dő író elbeszéléseinek sikeres fo­gadtatásából. Egy lap megrendelé­sére fogott bele első nagy regényé­nek, A Buddenbrook-háznak a megírásába, amellyel 26 évesen ké­szült el, s közel három évtizeddel később, 1929-ben ezért a művéért tüntették ki az irodalmi Nobel-díj- jal. A könyv családtörténet, Thomas Mann patrícius őseinek krónikája, amely egyszersmind egy nagy gyászszertartás is. Hétszázvala- hány lapján szép csendesen kimúlik egy pusztulásra érett világ. Hogy mi viszi sírba, inkább csak sejtjük. Thomas Mann szerint a végelgyen­gülés és a gének tréfája. De ne ke­ressünk a regényben kriptahangu­latot és borzongást, mert alapjában véve derűs könyv ez. Hősei nem­csak meghalnak időnként, hanem élnek is, méghozzá eleven, hús-vér emberekként, s mindezt az író meg­bocsátó humorral és iróniával ábrá­zolja. Ugyanez az emelkedett hu­mor és szelíd irónia jelenik meg a huszonhárom évvel később befeje­zett A varázshegy című regényében is, amelynek főhőse, Hans Castorp Az 1901-ben megjelent első regé­nye, a Buddenbrook-ház címlapja- „egy középszerű fiatalemberi’ - valójában Mann alteregója. Castorp látogatóba érkezik egy külvilágtól eldugott hegyi szanatóriumba, ahol tüdőbeteg unokabátyját kezelik. Jelképes hely ez, csupa beteg „pol­gár” (az orvosokat is beleértve) élettere, ahol minden egy kissé a külvilágra emlékeztet. Ugyanúgy van jóság és gonoszság, szerelem és csalódás, mint bárhol a világon. A látogatóról kiderül, hogy ő is „fertő­zött”, így hét évre ott ragad a szana­tóriumban, ahol - s erre a hős csak a regény vége felé döbben rá - a bete­gek a leggondosabb ápolás ellenére sem gyógyulgatnak. De talán nem is akarnak meggyógyulni. Hans Castorp végül elhagyja ezt a vilá­got, és a regény utolsó lapjain egy lövészárokban találjuk, hiszen a Va­rázshegyen túl valódi és véres drá­mák zajlanak. A regény tizenkét évig készült, s közben Thomas Mann társadalompolitikai szemlé­letmódja is gyökeresen átalakult. A világháború kitörésekor még azok oldalán állt, akik egyetértettek Né­metország hadbalépésével, de fo­kozatosan ráeszmélt tévedésére, és végérvényesen leszámolt vele. A patrícius világ válságából kiutat ke­resve fokozatosan rádöbbent arra, hogy az elmúlt korok értékeiből és szellemi energiáiból kell erőt merí­tenie. Ennek a felismerésnek az eredménye talán legnagyobb mű­ve, a bibliai ihletésű József és test­vérei című tetralógia, amelyet még Németországban kezdett el írni, de már száműzöttként fejezett be, mi­vel időközben hazájában a nácik kerültek hatalomra, akik az ő mű­veit is arra a lobogó máglyára hají­tották, amelyen annyi kiváló alkotó könyve hamavadt el. A fasizmus lé- lekrajzát már 1930-ban, a Mario és a varázsló című novellájában hite­lesen rögzítette, később a Dr. Faustus című - formai szempontból vitathatadanul legmerészebb - re­gényében azt is bemutatta, hogyan kötöttek szerződést az ördöggel a legkiválóbb német értelmiségiek, s ez a szövetség végül a pusztulásba vezetett. A második világháború alatt a londoni rádióból rendszere­sen szónoklatokat intézett a néme­tekhez, és a Hitlerrel szembeni ak­tív ellenállásra buzdította őket, s közben a hadba lépést ellenző ame­rikai közvéleményt igyekezett felvi­lágosítani a fasizmus lényegéről, arról a fenyegetésről, amelyet a de­mokrácia számára jelent. A sok szörnyűség és tragédia, ame­lyet nemzete okozott Európának, annyira elborzasztotta, hogy már nem volt lelkiereje ismét letelepedni Németországban. Amerikából visz- szatért ugyan Európába, de utolsó lakóhelye Svájc volt, egy villa a Zü- richi-tó partján, ahonnan ha nem is látta, de „érezte” Németországot. Nem sokkal 1955-ben bekövetke­zett halála előtt így jellemezte írói magatartását és művészi látásmód­ját: „Benső összefüggésben van ez a tradíciónak szeretetteljes paródiájá­val, ahogy ez lezáruló és átmeneti korszakokban megfelel egy szerző­nek, aki ilyen korhoz illeszkedve, egy időben beletalálja magát a Se­reghajtó, a Lezáró, a Betetéző és a régit aláaknázó és megbontó Újító szerepébe”. Magyar írók világtalálkozója 110 író részvételével Zsákutcás állapot? MTI-TUDÓSÍTÁS Keszthely. Az ezredforduló magyar irodalma helyzetének elemzése a központi témája a magyar írók vi­lágtalálkozójának, amelynek esz­mecseréi tegnap kezdődtek a keszt­helyi Festetics-kastélyban 110 író részvételével. - Az elmúlt tíz évben a magyar irodalom presztízsének csökkentését észleltük, annak elle­nére, hogy az irodalomnak óriási szerepe volt a rendszerváltozás fo­lyamatában - hangsúlyozta a vüág- találkozót köszöntő előadásában Pomogáts Béla, a Magyar írószövet­ség elnöke. Mint mondta: a gazda­sági és a politikai élet szereplői nem érdeklődnek igazán az irodalom sorsa iránt. Erre és az írótársadalom gondjaira kívánja ráirányítani a fi­gyelmet a konferencia. A szépiroda­lom, az alkotók helyzetét taglalva Pomogáts Béla úgy vélte: a könyvpi­acból származó 4,8 milliárd forint bevételből a jelenlegi 10 százalék helyett legalább 20-at kellene visz- szaforgatni az élő magyar szépiro­dalomjavára. - Tíz év óta az irodal­mi díjakat a szakmai közösségek ítélték oda, de az idén nem fogadta el a szakmai kuratórium József Atti- la-díjra szóló döntését a miniszter. Márpedig egy polgári rendszerben nem az államigazgatás, hanem a szakma feladata megmondani, kik a jó magyar írók - állapította meg az írószövetség elnöke. Pomogáts kifejtette: a magyar iro­dalom politikai szekértáborok sze­rinti széttagoltsága egészségtelen, az elszegényedő írótársadalmat megosztó jelenség. Ez egyben gátja az értékhordozó egyetemes kortárs magyar irodalom kiteljesedésének is. Monostori Imre, az Új Forrás fő- szerkesztője úgy vélte: a ’90-es évektől ismét ideologikus kritikai szemlélet nehezedett az irodalom­ra, s tartani lehet egy „új irodalmi kánon” kikényszerítésétől, a szelle­mi beszűküléstől, az ismét megje­lent „érték- és irányadó körök” mi­att. - Az újragondolás munkálkodik ugyan a regényírók műhelyeiben, de a hagyományos magyar próza­formák a zsákutcás állapot felé kö­zelednek, igen szűk kijárattal - em­lítette Monostori Imre. Felhívta a fi­gyelmet: a XX. századi szépiroda­lom olvasottsága 17 százalékkal csak a harmadik helyen áll messze a szakirodalom mögött. Mindössze 3 százalékos a modem magyar szép- irodalom és 2 százalékos a verseskö­tetek olvasottsága. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Este vagy reggel, egyre megy - úgy tűnik, a Jókai-napokon negatív nézőcsúcs van születőben. Az előadásokról hiányoznak a fesztivál arculatához korábban olyannyira hozzátartozó diákok, komáromi polgárral pedig alig adatig meg találkozni a vmk ter­meiben.- A Jókai-napok azért kerülnek ennyibe, mert minden csoportot a fesztivál egész ideje alatt itt alta­tunk és étkeztetünk, hogy egymást megnézhessék, hogy egymás hibái­ból tanuljanak. Idén közel 300 résztvevője van a fesztiválnak - du­gig kellene lennie a színháznak. De egyszerűen nem kíváncsiak egy­más produkcióira. A másik problé­ma, hogy talán túl korán vannak a Jókai-napok. Az iskolákban most vannak a vizsgák, feleltetések, fel­vételik. A Jókai-napok köztudatba kerülését csak az iskolákon keresz­tül lehet megoldani, a pedagógu­sok együttműködésével. Ez pedig zökkenőmentesen csak akkor tud működni, ha a fesztivál időpontjá­val mi is alkalmazkodunk az iskolai elvárásokhoz - mondta el vélemé­nyét Varga Anna, a fesztivál szerve­zésében jócskán részt vállaló városi művelődési központ vezetője. A nézőhiány mellett a másik gond, hogy a csoportok sem tolonganak. A menet közben kilencre fogyott produkcióból hatot diákszínját­szók adnak elő, s mindössze hár­mat felnőtt társulatok. Az utolsó hetekben három csoport mondott le a részvételről, további három pedig nem készült el időben, (as) A nyitónapon lépett fel Vas Ottó Légy halhatatlan című előadóestjé­vel. (Dömötör Ede felvétele) VK-442 Idén a diákok is hiányoznak a Jókai-napokról Nyüzsgés pedig nincs

Next

/
Thumbnails
Contents