Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-08 / 131. szám, csütörtök

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 8. GAZDASÁGI HÍRMORZSA Bevételek a kereskedelemben Pozsony. A kiskereskedelem bevételei árprilisban az elmúlt év azonos időszakához képest 0,6%-kal 38,8 milliárd koroná­ra nőttek. A nagykereskedelem­ben ugyanekkor áprilisban az előző évhez képest csaknem 5%-kal csökkentek a bevételek, vagyis a 60 milliárd koronát sem érték el. Több mint 50%- kal kisebb bevételekkel voltak kénytelenek megelégedni a mezőgazdasági nyersanyagok­kal és élőállatokkal folytatott nagykereskedelemben, 37,4%- kal kevesebb pedig az élelmi­szerekkel, italokkal és do­hánnyal folytatott kereskede­lemben. (SITA) Befejezi működését a Tetra Pak Pozsony. A termelés optimali­zálása keretében a Tetra Pak- Grafobal csomagológyártó ok­tóberben leállítja a Szakokéban működő gyárát. Alan Murray, a Tetra Pak csehországi és szlová­kiai területi vezérigazgatója szerint a döntést az is indokolja, hogy a gyárnak nincs esélye a növekedésre, továbbá Közép- és Kelet-Európábán elegendő gyártókapacitással rendelkez­nek. A gyárbezárás eredménye­ként 92 munkahely szűnik meg. A döntés a gazdasági eredmé­nyek ismeretében némileg meg­lepő, ugyanis a szlovákiai Tetra Pak-Grafobal tavalyi forgalma 1998-hoz képest 24%-kal nőtt, elérve az 1,85 milliárd koronát, termékeinek több mint kéthar­madát exportálta. (Ú) Visszaesés az építőiparban Pozsony. Áprilisban az építőipari termelés volumene elérte a 4,9 milliárd koronát, ami az előző év hasonló idősza­kához képest több mint 13%-os visszaesésnek számít. Idén első alkalommal nőttek azonban a külföldön elvégzett építési munkálatok, csaknem 19%-kal. A külföldön elvégzett munkák ugyanakkor az össztermelésnek csupán a 4,7 százalékát tették ki. (SITA) Exportáltuk a villanyenergiát Pozsony. Az idei év első negye­dében Szlovákiában 8,403 TWh elektromos energiát állítottak elő, ami több mint 100%-os tervteljesítésnek felel meg. A hazai fogyasztás az említett időszakban 8,023 TWh tett ki, vagyis a fennmaradó 380 GWh energiát külföldön értékesítet­ték. A villanyenergia 46,4%-át atomerőművekben, 25%-át hőerőművekben, 18%-át vízi­erőművekben állították elő. A fennmaradó rész az üzemi erőművekre esik. (SITA) A Telekom Austria eredményei Bécs. Jelentősen visszaesett a tőzsdére készülő Telekom Aust­ria csoport profitja 1999-ben, a távközlési piac liberalizálása utáni első évben. Üzemi ered­ménye a felére, 11,5 milliárd schillingről 6,2 milliárdra csök­kent Adózás előtti profitja 8,5 milliárd schillingről 3,5 milliárd schillingre zsugorodott. Forgal­ma viszont 10%-kal bővült. A csoport teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak száma 18 720-ról 18 650 főre csökkent. (MTI) Rekordszámú részvénytársaság Frankfurt. Németországban 1990 óta megháromszorozódott a részvénytársaságok száma. Idén tavasszal több mint 8100 részvénytársaság volt Németor­szágban, 1998 vége óta is a szá­muk mintegy ötven százalékkal növekedett. Tíz évvel ezelőtt csak 2700 cég választotta ezt a gazdálkodási formát. (MTI) Ukrajnai földgázgondok Kijev. Idén júniustól szeptem­berig Ukrajna nem kap Oroszor­szágtól földgázt a ukrán gázt- ranzit fejében. Tavaly a Nafto- haz Ukrajini állami gázipari részvénytársaság 5 milliárd köbméterrel többet csapolt le az orosz tranzitgázból, mint amennyi járt volna a tranzit­szolgáltatásért. így a 2000-ben tranzitdíjként esedékes gáz mintegy 20 százalékát már ta­valy felhasználták. (MTI) Megkezdődött a Pedofórum 2000 Pozsony. Büntetni kellene a ta­lajerózió okozóit - jelentettek ki Pavol Bielek, a pozsonyi Talaj­tani Kutatóintézet igazgatója. A tegnap kezdődött Pedofórum 2000 konferencia kapcsán kije­lentette: a szlovákiai mezőgaz­dasági földterület felét sújtja a talajerózió. 150 ezer hektáron észleltek magasabb nehézfém­koncentrációt, ebből 30 ezer hektárra tehető az a földterület, ahol a nehézfémek aránya már meghaladja az egészségileg el­viselhető határértéket, (g) Június végéig ismert lesz a stratégiai befektető Eladó a Dopravná banka SITA-HÍR Pozsony. A Dopravná banka tőke- részesedése iránt már olyan külföl­di bankok is érdeklődtek, amelyek neve már más szlovákiai bankok privatizálása során is felmerült. Köztük van például az a társaság is, amely sikertelenül próbálkozott a Pol’nobanka megszerzésére - nyilatkozta a Dopravná banka egyik részvényesének képviselője. Mint ismeretes, a Pol’nobankában az osztrák Bank für Arbeit und Wirtschaft (BAWAG) kívánt része­sedéshez jutni, a pályázatot azon­ban végül az olasz UniCredito Ita- liano nyerte. Peter Knakowitz, a BAWAG sajtóosztályának képvi­selője tegnapi nyilatkozatában megerősítette, hogy a bank jelen­leg több szlovákiai pénzintézet iránt is érdeklődik. A Dopravná banka iránt eddig négy társaság fejezte ki érdeklődé­sét. Az egyik a szlovák J&T Finan­ce Group a másik pedig a Horizont Slovakia értékpapír-kereskedő. A stratégiai partner kiválasztására még áprilisban kiírták a pályáza­tot, a Dopravná bankának e hónap végéig kellene kiválasztania jö­vendőbeli stratégiai befektetőjét. A múlt héten a Szlovák Takarék- pénztár már jelezte, hogy hajlandó lenne megválni a bankban birto­kolt 45 százalékos részesedésétől. A bank mérlegfőösszege a tavalyi évvégén elérte a 3,5 milliárd koro­nát, a betétek összege 2,8 milliárd koronát tett ki, míg a bank által fo­lyósított hitelek nagysága 1,5 mil­liárd korona volt. A Dopravná ban­ka alaptőkéje 800 millió korona, 1998-ig felhalmozódott vesztesé­ge meghaladta az 540 millió koro­nát, miközben a tavalyi évet már nyereséggel zárta. SAPARD-támogatás: Brüsszelben tárgyaltak a tagjelölt országok agrárminiszterei - Pavel Koncos optimista Az idén nem várható pénz Franz Fischler EU-agrárfőbiztos szerint a lehető legkorábban el kellene kezdeni a támogatások folyósítását. Ahová ez évben nem lehet a pénzt átutalni, ott azt - későbbi kifizetés céljára - félreteszik. (Archív felvétel) Brüsszel. Az EU az idén való­színűleg nem kezdi el a tag­ságra pályázó kelet- és kö­zép-európai államok számá­ra a SAPARD-programban meghirdetett agrárfejleszté­si támogatások teljes körű folyósítását. Ugyanakkor Pa­vel Koncos szerint a szlová­kiai agrártermelők már szeptembertől megkaphat­nák az idei évre előirányo­zott 18,289 millió eurót. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az EU-segélyezés meghirdetett cél­ja szerint emelni kell az agrár- és élelmiszerszektorban az egészség- ügyi, a higiénés és a minőségi szín­vonalat, gyorsítani kell a vidékfej­lesztési programokat. A program keretében hét éven keresztül kap­na a térség 10 állama évente össze­sen 520 millió eurót, ebből Szlová­kia 18,289 millió euró felhasználá­sára lenne jogosult. A program tel­jes kezdő éve eredetileg 2000 lett volna, a folyósítással kapcsolat­ban azonban a Reuters idéz egy bi­zottsági tisztviselőt, aki szerint er­re az idén aligha kerülhet sor. A meg nem nevezett szakember sze­rint az előkészítés többfelé hiá­nyos, főleg az összegek helyi elosztásának és a feladatok meg­oldásának menedzselésében. Brüsszel szerint a pénzek kihelye­zésében még mindig sokfelé fe­nyeget a helyi politikai szempon­tok érvényesítésének veszélye. A program beindításával kapcso­latban sokkal óvatosabban fogal­mazott Franz Fischler EU-ag- rárfőbiztos. Szerinte a lehető leg­korábban el kellene kezdeni a tá­mogatások folyósítását. Hozzá­tette azonban, hogy ahová ez év­ben nem lehet a pénzt átutalni, ott azt - későbbi kifizetés céljára - félreteszik. Pavel Koncos föld­művelésügyi miniszter a Franz Fischlerrel folytatott megbeszé­lést követően derűlátóan nyilat­kozott. A TA SR hírügynökség tu­dósítójának azt mondta, hogy Brüsszel akár már szeptember­ben elfogadhatja a szlovákiai SA- PARD-programot, azaz a szlová­kiai mezőgazdászok már szep­tembertől hozzájuthatnának az ígért 18,289 millió euróhoz. A társult országoknak december végéig kellett eljuttatniuk Brüsz- szelbe a kormány által elfogadott vidékfejlesztési programok terve­zetét. Az Európai Bizottság több kifogást is emelt a tervezetekkel szembe, így a szlovákiai alap­anyagot is több pontban módosí­tani kellett. Anna Majkútová, a földművelé­sügyi tárca szóvivője lapunknak nyilatkozva tegnap még nem tud­ta megmondani, hogy a legutóbbi tárgyalások során Brüsszelben mit kifogásoltak. A szlovák terve­zet három prioritásra - a mező- gazdasági és élelmiszeripari ter­melés javítása, a vidék tartós fej­lesztése, az agrárvidék környe­zetvédelmének javítása - illetve kilenc intézkedésre épült. Az összegek felhasználási módját illetően a brüsszeli bizottság nagy­fokú decentralizációra törekszik. Ennek céljaként a testület utalt ar­ra, hogy a helyi kormányzati-igaz­gatási szerveknek minél előbb ta­pasztalatokat kell szerezniük nagyszámú, de kisebb horderejű projekt menedzselésében, legyen szó akár vidéki körzetek fejleszté­séről, akár egyedi termelők támo­gatásáról. A program beindításá­nak egyik feltétele az, hogy a ked­vezményezett államok dolgozzák ki egy nemzeti ügynökség működ­tetésének feltételeit, amely hiva­tott lesz az összegek elosztására és a felhasználás ellenőrzésére. A szlovákiai elszámolási ügynöksé­get december derekán megalakí­tották, azonban akreditálására előreláthatólag csak ősszel kerül­het sor. További feltétel, hogy minden érintett állam terjesszen elő programot az összegek fel- használásáról. (VG, g) Expo 2000: drága belépők, elbocsátások Hannoverben Kevesebb látogató MTI-HÍR Az európai Airbus a Boeing 747-esek riválisa lehet Indulhat a gyártása MTI-HÍR Berlin/Hannover. Az egy hete nyitva tartó hannoveri világkiállí­tás, az Expo 2000 vonzereje eddig jócskán elmaradt a várakozástól, ezért az alkalmi dolgozók egy ré­szét elbocsátották. Erősödnek a belépődíjak mérséklését követelő hangok is: szakmai körök a drága - 69 márkás - napi belépődíjban lát­ják a várt roham elmaradásának első számú okát. Az első öt napon átlagosan 90 ezer látogató lépett a kiállítás területére naponta. Ez alig kétharmada a júni­us hónapra jósolt napi nézőszám­nak. Egy magyar szemtanú állítása szerint vasárnap szinte kihaltnak tűnt az Expo, és bizonyos, hogy a hi­vatalosan állított 70 ezer látogató­nak csupán a töredéke fordult meg a kiállításon. A gyér érdeklődés ke­mény pénzügyi következményekkel jár. A kiállítás kormánybiztosa 40 millió látogatóval számolt, amikor arról beszélt, hogy az Expo pénz­ügyileg nullszaldóval zárulhat októ­ber 31 -én. Az első öt nap után a ren­dezők már nem ilyen derűlátóak, és kétszámjegyű milliós veszteséget sem tartanak kizártnak. A várható deficit hatására máris el- - bocsátásokra került sor Hannover­ben: keddi hír szerint az Expo terü­letén működő éttermek, gyorsbü­fék és emléktárgy-árusító üzletek alkalmazottai közül az első öt nap után 600 személy kapta meg a fel­mondólevelét. Hasonló sorsra ju­tott a prominens Expo-vendégek ■kalauzolásával foglalkozó hostess- gárda több tucat tagja. A Német • Utazási Irodák Szövetségének (DRV) elnöke azzal a javaslattal állt elő, hogy a nyári iskolai szü­nidő kezdetéig szállítsák le a felére a belépőjegyek 69 márkás árát. Berlin. Az Airbus Industrie nyugat­európai repülőgépgyártó konzorci­um igazgatótanácsa várhatóan a hé­ten engedélyezi az értékesítési szerződések megkötését az A3XX munkanevű, kifejlesztés előtt álló óriás utasszállító repülőgépre - kö­zölte a Dow Jonesszal egy név nél­kül nyilatkozó vállalati forrás. A ber­lini légi bemutatóra várt bejelentés­sel elkezdődhet annak a repülőgép- típusnak a régóta húzódó fejlesztési programja, amelyet az Airbus a vi­lág jelenlegi legnagyobb utasszállí­tója, a Boeing 747-es piaci riválisá­nak szán. Az Airbus szerint eddig hat légitár­saság és lízingcég - az Emirates, a Singapore Airlines, az Air France, az International Lease Finance Corp. és két meg nem nevezett cég - jelez­te hivatalosan érdeklődését az A3XX iránt, s öt további - Cathay Pa­cific, Virgin Atlantic, Malaysian, Fe­dEx, Atlas Air - tett olyan informális utalást, hogy esetleg rendelést ad fel az új szuperjumbóra. Az A3XX a nagy hatótávolságú, nagy befogadóképességű repülő- géptípusok új nemzedékét testesít- né meg: kétszintes fedélzetén akár 656 utast is képes lesz leszállás nél­kül 16200 kilométeres távolságra szállítani. A fejlesztési költségeket hivatalosan 10-12 milliárd dollárra becsülik, de egyes sajtóelemzések szerint a 15 milliárd dolláros költség sem zárható ki. A gépek ára egyen­ként 200-255 millió dollár körül lesz. A tervek szerint a következő 20 évben 1300 ilyen méretű polgári utasszállítóra lesz szükség a piacon, s a cég piac 50 százalékának meg­szerzésére készül. Az első A3XX gé­pek várhatóan 2005-ben kerülnek kereskedelmi forgalomba. Szegénység Magyarországon: felmérések szerint a legrászorultabb családok egyharmadában még rádió sincs Egyre nagyobb j övedelmi különbségek ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyarországon a jö­vedelmi különbségek rendkívül nagyok: az elmúlt tíz évben a leg­szegényebbek és a leggazdagab­bak közti különbség megduplázó­dott. Az egyenlőtlenségek kialaku­lásában kiemelkedő fontosságú a háztartásfő iskolai végzettsége és beosztása, és persze lényeges az eltartott gyerekek száma - állapí­totta meg a Világgazdasági Kutató- intézet országjelentése, amelyet a Népszava ismertetett. Közel húszezres mintára támasz­kodva állapítja meg a Magyar Tu­dományos Akadémia Világgazda­sági Kutatóintézetében készült ta­nulmány azt a tényt, hogy Magyar- országon a reáljövedelmek nagysá­ga csökkent az utóbbi években, a jö­vedelmek szóródása viszont rend­kívüli mértékben nőtt. Az 1968-as gazdasági reformot és liberalizációt követően az egyenlőtlenségek már 1972-ben elérték a rendszerváltás körüli időszak szintjét, ekkor a leg­magasabb és legalacsonyabb jöve­delmi tizedbe tartozó háztartások egy főre jutó jövedelmében ötszö­rös különbség mutatkozott. Ez meghaladta az 1987-es szintet. Nem meglepő, hogy a különbségek kialakulásában az egyik - de nem mindig a legfontosabb - tényező az eltartott gyerekek száma. Igaz, hogy a gyerekszám csökkent, vi­szont a velük összefüggő kiadások nőttek. (Ez utóbbit mindenki ta­pasztalhatja, oka többféle: keve­sebb a szociális juttatás, a tanulási idő hosszabb, mint korábban és a pályakezdés gondjai miatt a szülők eltartási kötelezettsége tovább tart.) Tévhit viszont - olvasható a tanulmányban -, hogy az alacsony jövedelműek elsősorban a kisnyug­díjasok. 1987-ben az alsó jövedelmi tizedben élő háztartások 78 száza­lékában volt aktív kereső. A legsze­gényebbek családjában 80 száza­léknál két vagy több eltartott gye­rek volt, s magas az olyan háztartá­sok száma is, ahol a családfő 8 osz­tálynál kevesebbet végzett. A leg­fontosabb tényező tehát a családfő munkaerő-piaci pozíciója; ez így volt a nyolcvanas években és még inkább így van most. Nem meglepő, hogy a szegénység nagysága, intenzitása - bármilyen szegénységi küszöböt is választ a kutató— 1995 és 1997 közt nőtt. A szegénység együtt jár az átlagot meghaladó gyerekszámmal, az aktív korú családtag alacsony isko­lázottságával, a munkanélküliség­gel, a rossz lakáskörülményekkel. Az alsó jövedelmi tizedbe tartozó több mint egymillió ember 262 ezer háztartásban él, ez a magyar családok 7 százaléka. Minden má­sodik ilyen családban háromféle szegénységfajta előfordul. Tragi­kus, de igaz: az összes 15 évnél fia­talabb gyerek egyötöde a legala­csonyabb jövedelmi tizedben él. Minél szegényebb egy háztartás, jövedelmének annál nagyobb ré­szét költi élelmiszerre és lakás- fenntartásra, miközben rosszul táplálkoznak és rendkívül nyo­masztó körülmények közt élnek. A létminimum szintjének felén élők bevételeik 56 százalékát költik en­nivalóra és 25 százalékát rezsire. Bár a halmozottan szegények jöve­delműk nagy részét költik élelem­re, jóval kevesebb húst, gyümöl­csöt, zöldséget fogyasztanak, vi­szont több (egy főre vetítve 15-17 kilóval több) kenyeret esznek az országos átlagnál. A tanulmány leírja: az alsó jöve­delmi tizedben élők háztartásában szinte semmilyen modem gép nincs. Itt a családok 30 százaléká­nak még rádiója sincs (I), színes televíziója (az országos átlag 95 száz családból) csak 41 háztartás­nak van. A legszegényebb háztar­tások 23 százalékában nincs hűtőszekrény sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents