Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-04 / 102. szám, csütörtök

Régióink ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 4. LEPOROLT HÍRMORZSÁK A Losoncz és Vidéke 1900. évfolyamából. A lapot a losonci Já­rási Levéltár bocsájtotta a rendelkezésemre. Válságos idők ... A gazdasági válság, mely hevességével egy csöppet sem hagy alább, elözönlötte egész közéletünket. A kereskedelem és ipar pang, a mezőgazdaság ezer sebből vérzik. Csak egyesek vannak a közgazdaság egyes terein működők közül, kik ma is fénylő életet élnek, s lépten-nyomon a gond nélküli élet kényelmeit fitogtatják. A szellemi munkások, mint az ügyvédek, orvosok, nagyobb-kisebb tisztviselők, átalában az inteligentiájukból élők nagy tömege sú­lyos válsággal küzd, s alig van kilátás arra, hogy hamarjában valami általánosabb javulásban részesüljön helyzete ......Ugyan mik is le­he tnek annak okai, hogy a válság különösen az inteligentiában emelkedett oly magas fokra. Első helyen áll az okok közt a tisztvi­selők fizetésének aránytalanul nyomorúságos volta.... Maga az ál­lam sem tett eleget kötelességének, hanem olyan célokra pazarolt milliókat, melyekről csakhamar kisült, hogy nem gyümölcsöznek soha, a milliókat elnyelték az élelmeskedők, meggazdagodtak belő­le, de azoknak hasznát nem látta senki.... Az inteligentia válságos állapotának másik oka: a birtokos középosztály pusztulása. E pusz­tulás természetszerűen vonta maga után, hogy ez ország fiai pusz­tán a megélhetés czéljából tódulnak a tisztviselői pályára. Persze más volt régen: a régi jobb időben ha középbirtokos osztály gyer­meke tisztviselői pályára adta magát, oda vitte öröklött birtokát is, s így a mi szükségét fizetésből ki nem elégíthette, kipótolta azt bir- tokocskája jövedelméből. ... Más művelt országokban, nyugaton a tisztviselő pályára leginkább olyanok lépnek, kik erre erős hivatást éreznek, s kik egyszersmind vagyonos családok ... A gyógyítás ne­héz, s minél későbben fog az állam, megye és általában a közélet, de maga az érdekelt inteligentia is hozzá a gyógyításhoz, annál ne­hezebb lesz... (Losoncz és Vidéke, 1900. április 22,16. szám) Eljegyzések Scherer Lajos állami főgymnáziumunk fiatal, rokonszenves helyet­tes tanára, húsvét vasárnapján jegyezte el Ó-Verbászon Heib Fülöp ottani földbirtokos kedves leányát Erzsikét. Lapunk buzgó munka­társának ez alkalommal tartós zavartalan boldogságot kívánunk a kötendő frigyhez, az emberi kor.végső határáig.... (Losoncz és Vidéke, 1900. április 22,16. szám) Börtön és házasság Jóminapjában történt, hogy a 32 levelű biblia forgatása közben a hórihorgas budalehotai születésű Káka Ádám és a vézna testalkatú Répa András összekülönböztek és az óriás úgy helybe hagyta a tör­pét, hogy az utóbbi hetekig nyomta az ágyat. A balassa-gyarmati kir. törvényszék e miatt Káka Ádámot 8 havi börtönre ítélte hűsvét keddjén, a miért Káka Ádám úgy elkeseredett, hogy hazajött, el­ment az anyakönyvvezetőhöz és kikérte az összes iratait, melyek házasságának kihirdetése végett ott voltak, kérte egyszersmind a kihirdetésének beszüntetését is, mert ő most 8 hónapig “ülni” fog, így nem lehet házasodnia. Szegény menyasszony. (Losoncz és Vidéke, 1900. április 22,16. szám) A legfiatalabb magyar komponista A legfiatalabb magyar komponista bagotai Lengyel Ernő. Hat esz­tendős rózsás, okos arczu kis fiú. A fővárosi Lapoknak e heti szá­mában van lenyomtatva egy kompozíciójával egyetemben. A gye­rek-komponista a zeneakadémia ösztöndíjas növendéke, anyja azonban nagy nyomorúsággal küzd s félős, hogy a kis fiú talanetuma belepusztul a szegénységbe.... (Losoncz és Vidéke, 1900. április 22,16. szám) Erzsébet királyné alapítvány A losonczi önálló iparos műkedvelők eddig számos jótékony alapít­ványaikat egy nagyszabású új alapítvánnyal gyarapították. Ugyanis a helybeli polgári leányiskola javára 1000 (ezer) koronás alapítvá­nyi tőkét tettek, hogy annak 50 korona évi kamatát két, a magyar nyelvben legjob előmenetelt tanúsító leánynövendék élvezze és a folyó tanévre járó 50 korona kamatot a városi pénztárba már be is fizették. (Losoncz és Vidéke, 1900. április 29,17. szám) Beküldetett Söprik Losonczon az utczát, Rakáson a szemét buczkák. Köztisztasági vállalat, Nem szégyelled-e magadat? Kocsid nem jő, hogy elhordja, S a szél ismét szétsodoija. Nem most történik először. A szerk. A losonczi "Clára" A losonczi “Clára” villamossági társulat nem igen felel meg nevé­nek sötétes világítás biz az, mit oly méreg drágán nyújt. Mikor első ízben a teljes erők közreműködésével felgyultak a lámpák, örül­tünk, bár voltak, kik a salgótarjáni mécseseket tartották szem előtt és azt jósolták, hogy: majd lesz még az kevésbé világos is. Sajnos ezeknek igazuk lett. Vagy nem teljes erővel indítják meg tehát az áramot, vagy a gépezet kicsi, miután magánházakban jóformán nagyobb a fogyasztás, mint a város utczáin. Némi anomáliát is lá­tunk abban, hogy míg olyan helyeken, hol sem házak, sem utczák nincsenek, egész éjjel égő körték vannak; addig a város utcáin csak­nem egyiptomi sötétség van borusabb éjjeleken. (Losoncz és Vidéke, 1900. május 6,18. szám) Válogatta: Puntigán József A szükségtározó feltöltése következtében a helyi kutak teljesen használhatatlanná váltak Labore menti vízgondok KATÓCS GYULA A keleti folyók közvetlen közelében fekvő tele- j pülések mentén a ma­ii gas árhullám levonulá- mmmmm sával gyakorlatilag már a húsvéti ünnepek előtt megszűnt az árvízveszély. A vízgondok helyenként azonban to­vábbra is megmaradtak. A Labore menti bési szükségtározó­nak a kritikus időszakban történt feltöltésével részben sikerült csök­kenteni a térségi folyókon levonuló árhullám vízmennyiségét, ezzel szemben a bési emberekben nem kevés aggodalmat váltott ki a ker­tek végébe „vezényelt több tíz mil­lió köbméter víz” szomszédsága. Ez pedig az árvízveszély meg­szűntével sem csökkent. Bár a táro­zó vízmennyiségét időközben csök­kentették, a falut védő gát átázása miatt belvízproblémák léptek fel a kis településen. Ennek következté­ben mintegy két hektáros területet öntött el az átszivárgón: víz, köztük a kertek egy részét és a kutak több­ségébe is beszökött a belvíz. „A ma­gas bel- és talajvíz hatására roha­mosan megnőtt a kutak vizének nitráttartalma, de nemcsak a köz­ség alacsonyan fekvő területén, ha­nem másutt is, ezért az egészség- ügyi szakemberek csupán a falu legmagasabb pontján lévő egyetlen ásott kút vizének fogyasztását ajánlották a polgároknak. A forrás­hoz közel lakók ennek a vizét hasz­nálják, a többiek részére a vízügyi igazgatóság lajtoskocsija szállítja naponta az ivóvizet. Közben folyik a kutak fokozatos fertőtlenítése is. Bár korábban sem volt éppen a leg­egészségesebb a községi kutak vi­ze, a szennyes talajvíz viszont telje­sen használhataüanná tette ezeket a vízforrásokat” - tájékoztatott az esetről Titka Vilmos polgármester. Elmondása szerint a szükségtározó vízmennyiségének csökkentését a térségi folyók vízmagasságának alakulása szerint szabályozzák, így feltehetően a tározó teljes kiüríté­sére később kerülhet csak sor, ami­kor a folyók szintje, főleg a Tiszán és a Bodrogon a jelenleginél jóval lejjebb csökken. Ázt is megtudtuk, hogy a vízügyi szakemberek a ko­rábbinál nagyobb teljesítményű szivattyút helyeztek üzembe, hogy meggyorsítsák a belvíznek az elön­tött területekről a tározóba történő visszajuttatását, elősegítve ezzel a kutak mielőbbi tisztíthatóságát, bi­ológiai rendszerének visszaállítá­sát. A néző, miután megvette jegyeVmég mindig nem lehet biztos abban, hogy a filmet valóban látni fogja Ha beszüntetik, nézhetünk, mint a moziban! VRABEC MÁRIA em szerencsés dolog, ha bármely település kulturális intézmé­nyeinek nagy részét egyetlen személy bir­tokolja, hiszen bár­melyik „fiókvállalatnál” jelent­keznek anyagi gondok, a Domino-elv effektus alapján szin­te törvényszerűen a többit is ma­gával rántja. Ez történik mostaná­ban Nyitrán is, ahol a Rádió Nitra Kft. üzemelteti a Hviezda FM- adót, az Orbis Művelődési Köz­pontot, és a város valamennyi ­szám szerint 3 moziját. Az emlí­tett művelődési házban már évek óta csak butikok működnek, eset­leg valamilyen sramlizenekar fel­lépése jelenti a kultúrát, és a még mindig több mint 10 milliós adós­sággal küzdő rádió problémái mi­att az utóbbi hónapokban már a mozikkal sem törődtek a tulajdo­nosok. Az eredmény meg is lát­szik: sorra maradnak el a beha­rangozott vetítések (vagy azért, mert a filmet nem tudják kifizet­ni, vagy mert kevesen kíváncsiak rá), unalomig ismétlik a régi fil­meket és időnként műszaki okok­ra hivatkozva akár 3-4 napra is bezár valamelyik mozi. Nem cso­da, ha lassan a nézők is kezdik megúnni, hogy miután megvették a 60 koronás jegyet, még mindig nem lehetnek biztosak abban, hogy a filmet látni is fogják, mert ahhoz minimum 20 néző szüksé­geltetik, ami ritkán jön össze. így aztán a tavalyi év első negyed­évéhez viszonyítva, felére csök­kent a nyitrai mozik látogatottsá­ga és az országos rangsorban is lejjebb csúsztak jónéhány helye­zéssel. És ez még mindig nem minden, mert'az érdeklődés hiá­nyára való tekintettel, az üzemel­tetők már a végleges bezárást is kilátásba helyezték. Hogy más vá­rosokban a filmszínházakban na­pi 2-3 vetítésen is telt ház van, sőt filmklubok működnek, ne adj’ isten még gyerek- és ifjúsági fil­mek is műsorra kerülnek, arról szó se esik a nyitrai mozimizéri­ában - itt ugyanis mindenről a néző tehet, aki kultúrálatlan és nem elégszik meg azzal, amit kí­nálnak neki. Nem is érdemel mást az ilyen, a nyitrai kultúrmonopó- lium HZDS-közeli tulajdonosai szerint, mint azt, hogy teljesen beszüntessék a vetítéseket - az­tán majd igazán nézhet, mint a moziban. Ha az állatokat olyan kullancs csípi meg, amely betegséget okoz, akkor a tejben választódik ki a kórokozó A nyers tej agyhártyagyulladást is okozhat KMORTRIK PÉTER A kullancscsípések által \ okozott veszélyekre ! hívta fel a Rozsnyói já- j rás lakosságának fi- mmmmmd gyeimét Alzbeta Donovalová orvosnő, a Rozsnyói Járási Közegészségügyi Intézet járványügyi szakembere. A járási epidemiológus lapunkhoz is eljuttatott levelében rámutat, hogy a kullancscsípés által okozott agyhártyagyulladás veszélye nem­csak a természetjárókra leselke­dik, hanem azokra is, akik pasztő- rözeden, illetve nem kellőképpen hőkezelt tejet, vagy azokból ké­szült tejtermékeket (tejföl, túró, sajt stb.) fogyasztanak. Ha ugyanis a kecskéket, juhokat és szarvasmarhákat olyan kullancs csípi meg, amely agyhártyagyulla­dást okoz, akkor a háziállat a tejé­ben választja ki a betegség kóroko­zóit. A legelőkre tavasszal legelő­ször kihajtott kecskék teje a legve­szélyesebb, mivel ezek a háziállat­ok kedvelik a bozótos helyeket, a kullancsok legkedveltebb élőhe­lyét. A tisztásokon és réteken leg­elésző juhokat kevesebb csípés éri. A tehenek legeltetésének idején pedig már ritkábbak az éhes kul­lancsok, mert legtöbbjük már tele­szívta magát a kecskék és a juhok vérével. A kullancsok által okozott közvet­len veszélyt bizonyította az 1951- ben Rozsnyó vidékén kitört jár­vány is, amelynek során kb. 700 ember fertőződött meg a kul­lancscsípés által terjesztett vírus­sal. A betegek közül mintegy há­romszázan kórházi kezelésre szo­rultak. A járványt a Rozsnyói Tejüzembe bekerült fertőzött kecsketej okoz­ta, mivel abban az időben még nem pasztőrözték a tejet. A járás­ban a legutolsó kisebb járványt négy évvel ezelőtt figyelték meg - akkor a nyersen fogyasztott kecs­ketej, illetve a belőle készült tej­termékek okoztak megbetege­dést. A szakember felhívja a figyelmet továbbá a kullancsok által okozott agyhártyagyulladás elleni oltás le­hetőségére is. Mivel ez nem köte­lező, ezért a polgároknak külön kell érte fizetniük. Ezzel kapcso­latban az érdeklődők saját kezelő­orvosuktól, vagy pedig a járási jár­ványügy szakemberétől kérhet­nek bővebb tájékoztatást. Azok számára, akik nem fogyasz­tanak nyers tejtermékeket, de sze­retnek a kullancsok aktív életrit­musának idején is - április végétől október végéig - barangolni a ter­mészetben, s még nem oltatták be magukat, azt üzenei a doktornő: „Annak ellenére, hogy nem min­den kullancs hordoz magában agyhártyagyulladást okozó vírust, és szinte évekig csak ilyen élőskö­dőkkel találkozunk, egyszer még­is megeshet, hogy épp egy fertő­zött kullanccsal akad dolgunk...” A városatyák egy csoportja már azt is fontolgatja, hogy a monopóliumellenes hivatalhoz fordul szemét ügyben Kezdjék a söprögetést a saját házuk táján VRABEC MÁRIA emcsak a szemétdíj emelését nem szavaz­ta meg a nyitrai képvi­selő-testület, hanem a városatyák egy cso­portja már azt is fon­tolgatja, hogy a monopóliumelle­nes hivatalhoz fordul szemét ügy­ben. Az önkormányzat és a Lobbe takarítócég között már hónapok óta igencsak feszült a kapcsolat, az 50%-ban városi tulajdonú cég vezetése ugyanis áremelést java­solt, de a képviselők azzal utasí­tották el az indítványt, hogy a Lobbe takarítson ki a saját háza tá­ján és legjobb, ha a söprögetést néhány igazgatói poszt megszün­tetésével kezdi. Igencsak felkap­ták erre a vizet a szemetesek: elő­ször több oldalas számvetést dol­goztak ki annak bizonyítására, hogy egy fillért sem költenek hiá­ba, majd azzal is megfenyegették a képviselőket, hogy sztrájkolni fognak - mindhiába, mert a dol­gok állása máig sem változott. A kilátásba helyezett munkabeszün­tetésre úgy tűnik mégsem kerül sor, már csak azért sem, mert né­hány ügyes képviselő kiderítette: nem teljesen rendjén való, hogy a város a polgárokra kényszerít egy szolgáltatót, s azok a választás le­hetősége nélkül, kénytelenek olyan árat fizetni, amilyet az nem szégyell kérni. Ráadásul a jelenleg érvényes törvény értelmében a vá­ros számít a hulladék előállítójá­nak is, holott a szemétszállítási dí­jat közvetlenül a polgároktól szedi be a Lobbe. Jozef Prokes polgár- mester szerint ugyan nincs itt semmiféle ellentmondás, hiszen a képviselő-testület alacsonyabb szemétdíjat is meghatározhat, mint a Lobbe szeretné, de azt már ő sem tudta megmondani, hogy akkor ki fizeti ki a különbséget. A jóbaráti kapcsolatokon kívül nincs is rá magyarázat, miért fogja a vá­ros első embere a Lobbe vezetői­nek pártját, hiszen amíg két taka­rítócég működött Nyitrán, jóval alacsonyabbak voltak a szemét- szállítási díjak és a Lobbe is gazda­ságosabban működött egy igazga­tóval, mint most néggyel. A furcsa viszonyokat bizonyára majd csak a hulladékokról szóló új törvény tisztázza, amely már a polgárt je­lölné meg, mint a hulladék produ­kálóját, és őt jogosítaná fel a taka­rítócég kiválasztására is. Addig Nyitrán tovább dúl a szeméthábo­rú, ha ugyan a Lobbe önmagától is nem kapitulál, hiszen már a tekovi hulladéktárolónak is 6,8 millió ko­ronával tartozik és hiába lesz el­sőbbségi joga a szemét összegyűj­tésére, ha nem tudja majd hová szállítani. (Archív felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents