Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-24 / 118. szám, szerda

14 Kultúra ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 24. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 20. számában megjelent kérdésre 637 helyes megfej­tés érkezett. E héten az 500 koronás jutalmat Piskóné Pólyák Valé ria csúzi, Lavicska Anna köbölkúti és Petheő Tünde bátorkeszi ol­vasónk nyerte. A nyerteseknek gratulálunk. A helyes megfejtés: a csallóköznádasdi tűzoltók. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Száll a kakukk fészkére 19 KIS SZÍNPAD: Kényes egyensúly 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Két úr szolgája 10 THÁLIA SZÍNHÁZ: A szür­ke ló 10 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Leánder és Lenszirom 9.30 Indul a bakterház (vendégjáték Somorján) 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Anyegin 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Gladiátor (am.) 17, 20 OBZOR: Nagyon veszélyes viszo­nyok (am.) 16, 18 Éne bene (cseh) 20.30 MLADOSÍ: Mint a füst (am.) 15, 17.30 Juha (finn) 20 CHARLIE CENTRUM: A holtak úlja (am.) 18, 20.30 Éne bene (cseh) 18.15 Dogma (am.) 20.15 A part (am.) 17.30 A 22-es csapdája (am.) 18 Rózsaszín életem (ír.) 20.30 KASSA ÚSMEV: Gladiátor (am.) 15.30, 18.15, 20.45 CAPITOL: A Mars misszió (am.) 15.30, 17.45, 20.15 DRUZBA: Mint a füst (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Stigmata (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Hurrikán (am.) 17,19.35 LÉVA - JUNI­OR: Sivatagi cápák<am.) 16.30,19 GALÁNTA-VMK: A tábornok lá­nya (am.) 17.30,20 NAGYMEGYER-SLOVAN: Stuart Little, kisegér (am.) 18 Kinga Nijinsky Gaspers az Arizona állambeli Scottsdale-ben Terry Earp egyszemélyes darabjában mutatja be nagymamáját, Pulszky Romolát, aki annak idején a század táncos istenéhez, a világhírű Vaszlav Nizsinszkihez ment feleségül. A júniusi bemutató érdekessége, hogy Nizsinszki lánya, Tamara is jelen lesz az előadáson. Képünkön, az előadás plakátján Kinga Nijinsky Gaspers és a híres nagypapa, aki 50 évvel ezelőtt hunyt el. (Archív felvétel) Az oktatásügyi minisztérium pályázatot ír ki néhány alsó tagozatos alternatív tankönyv megjelentetésére Mozdul-e a hazai tankönyvpiac? Pedagógusok az Apáczai és a TERRA tankönyvbemutatóján (Somogyi Tibor felvétele) A hazai TERRA Kiadó és a magyarországi Apáczai Ki­adó a közelmúltban együtt­működési szándéknyilatko­zatot írt alá, melynek értel­mében az Apáczai 29 tan­könyvét a szlovákiai tanter­veknek megfelelően adaptál­va a TERRA vezetné be a ha­zai magyar tankönyvpiacra. LAKATOS KRISZTINA A magyar oktatásügyi minisztéri­um az elmúlt évben a határon túli kiadóknak is biztosította a lehető­séget, hogy kiadványaik á ma­gyarországi tankönyvlistára kerül­hessenek. Ekkor merült fel a gon­dolat Tóth Erzsébetben, a TERRA kiadó igazgatójában, hogy miért ne lehetne ezt megvalósítani for­dítva is, hiszen igény nálunk is van a magyarországi tankönyvekre: „Mielőtt felkerestük az ApáczahKi- adót, több iskolával beszéltünk, és kiderült, hogy már most használ­ják az Apáczai tankönyveit az alapiskola alsó tagozatán. Ezek el­sősorban az olvasókönyvek és a matematikakönyvek, azok, ame­lyeket mi is kiválasztottunk. Az Ápáczai Kiadóval aláírt együttmű­ködési szándéknyilatkozat értel­mében a 2000/2001-es tanévben az Apáczai biztosítja, hogy az első osztályosok a könyveiket ingyen kaphassák meg, a további évfo­lyamok pedig redukált áron. Opti­mális esetben a 2001/2002-es tanévben a-pedagógusok már az adaptált tankönyveket használ­hatnák. A könyvek nálunk jelen­nének meg, Szlovákiában, egy kö­zös kiadó, az Apáczai-TERRA gon­dozásában, amely kimondottan közös tankönyveink kiadására jönne létre. Ez a vállalkozás segít­hetne abban, hogy a mi tanköny­veink is elkerülhessenek a ma­gyarországi tankönyvpiacra, gon­dolok itt például az irodalom­könyveinkre vagy a magyarorszá­gi szlovák iskolák alsó tagozatán már most használt alternatív szlo­vák könyvekre.” Az Apáczai Kiadó 10 éve alakult, s ezalatt erős piaci pozíciót vívott ki magának: tavaly 1 milliárd 370 millió forint volt a forgalma, Ma­gyarországon 64,5 százalékos a tankönyvei elterjedtsége. A siker­nek több oka is van. Egyrészt az Apáczai az átlagos képességű gye­rekeknek megfelelő tankönyveket ad ki, másrészt míg a magyaror­szági tankönyvek átlagára 600- 700 forint között mozog, az Apá­czai tankönyveinek átlagára 364 forint. Nem elhanyagolható ténye­ző az sem, hogy - ha hinni lehet a kiadó tájainkon való fellépését megelőző híreknek - az Apáczai meglehetősen agresszív stratégiát folytat, ezért aztán érthetők azok a hangok is, amelyek „gazdasági ex­panzióként” értékelik a folyamat­ban lévő vállalkozást. Esztergá­lyos Jenő, az Apáczai Kiadó ügy­vezető igazgatója elmondta: „A konkurencia tulajdonképpen min­den kiadót sokkal magasabb szin­tű könyvek előállítására késztet. Esetünkben hibás következtetés, hogy a nagyobb halak akarják me­genni a kisebb halakat. Azért jöt­tünk, hogy a szlovákiai magyar pedagógusokat szolgáljuk. Hála Istennek eljutottunk oda, hogy megvalósíthatjuk a nemes elvet: jobb adni, mint kapni. Abba is be­lenyugszunk, ha itt csak ajándéko­zunk, és úgymond az üzlet nem jön össze. Nekünk a szlovákiai, év­folyamonként mondjuk ötezres populáció nyilván jelentős lenne, de csak akkor, ha a szlovákiai pe­dagógusok is így gondolnák. De nyilván ez így fikció, hiszen meg fog oszlani a piac.” A TERRA és az Apáczai Kiadó a kö­zelmúltban a kiválasztott tanköny­veket - az anyanyelv és a matema­tika mellett az ének-zene-tanköny- veket - Szlovákia magyarlakta ré­gióinak központjaiban mutatta be a pedagógusoknak, valamint min­den iskola megkapta, illetve folya­matosan megkapja a 29 könyvből álló tankönyvcsomagot. A két ki­adó felállította az adaptálást végző munkacsoportokat, és két bázisis­kola is működik: a Dunaszer- dahelyi Iskola utcai alapiskola a fnatematika-tankönyvek patroná- lását vállalta, a somorjai iskola az anyanyelvi könyvekét. Tóth Erzsé­bet hangsúlyozta, a munkacso­portok javaslatait minél szélesebb körben szeretnék megvitatni, ezért a javaslatokat minden teljes szer­vezettségű iskolába elküldik, s vár­ják a pedagógusok visszajelzéseit. Hogy új elemekkel gazdagodik-e a hazai tankönyvpiac, az az anyagi kockázatot vállaló kiadók mellett további tényezőktől is függ. Az is­kolák évente megkapják az AD RÉM könyvterjesztő vállalat listá­ját, ez alapján rendelik meg a tan­Minden iskola megkapja a 29 könyvből álló tankönyvcsomagot. könyveket - s jutnak hozzájuk bér­mentve. Ahhoz, hogy egy tan­könyv listára kerüljön, előbb a pe­dagógiai kutatóintézet szakmai jóváhagyására, majd ezt követően az oktatásügyi minisztérium enge­délyére van szükség. A TERRA és az Apáczai által feldobott labda tehát most az intézet és a minisz­térium térfelén van. „Személy szerint támogatom az Apáczai és a TERRA tervét - mondta A. Szabó László, a szlovák oktatási minisztérium nemzetisé­gi főosztályának vezetője -, szük­ség van olyan kezdeményezések­re, amelyek az oktatás színvonalán nak emelését célozzák meg, de tisztességesebb, ha másnak is le­hetőséget adunk, és nem terem­tünk monopóliumot az említett ki­adók számára. Ügy döntöttünk, pályázatot írunk ki néhány alsó ta­gozatos alternatív tankönyv meg­jelentetésére, így más kiadónak is lehetősége lesz külföldi könyveket behozni vagy átdolgozni, illetve hazai szerzők is jelentkezhetnek új tankönyvekkel. Vannak már a múltban jóváhagyott könyvek az AD RÉM listáján, ezek mellé sze­retnénk - ha nem is fél vagy egy éven belül - egy-egy alternatív tankönyvet is állítani, hogy a pe­dagógusok legalább két tankönyv­ből választhassanak.” A kérdésre, hogy miért nem mindegy a m< nisztériumnak, hány kiadó hány tankönyvét támogatja, hiszen ér­telemszerűen az iskolákból érkező megrendelések száma nem változ­na, csak megoszlana az egyes ki­adványok között, A. Szabó László a következőket válaszolta: „A be­nyújtott kéziratok esetében elő­ször a pedagógiai kutatóintézet bírálja el a minőséget, s ha java­solja a tankönyv megjelenését és használatát, a minisztérium ezt jó­váhagyja. Ezek után felkerülhet az AD RÉM listájára. Elméletileg akárhány tankönyv felkerülhetne, de a minisztérium anyagi lehető­ségei szűkösek. A pályázat is ép­pen arra szolgál, hogy a legjobbat találjuk meg és azt támogassuk. A kisebb példányszámban megjele­nő könyv ugyanis mindig drá- gáBb, mint a nagy példányszámú.” Egy letűnt, de rendkívül színes világot villant fel a Felsőmagyarországi Kiadó gondozásában megjelent kötet Hat jeles szerző szlovákiai városokról VESZTRÓCZY ZSOLT Szlovenszkói városképek címmel jelent meg a múlt év végén a Felsőmagyarországi Kiadó gondo­zásában az a mű, mely eredetileg 1938-ban a Tátra-könyvek 3. kö­teteként, Tátra almanach Szloven­szkói városképek címmel látott napvilágot. A könyv hat írást tar­talmaz a felső-magyarországi vá­rosok múltjáról és jelenéről a két világháború közötti csehszlováki­ai magyar szellemi élet olyan ne­ves képviselőinek tollából, mint Sziklay Ferenc, Szalatnai Rezső, Gömöry János, Szvatkó Pál, Jócsik Lajos és Darkó István. A kötetben szereplő városok közül három a magyarok által lakott dé­li részeken, míg Eperjes és Lőcse ettől északra, a szlovákok lakta régióban helyezkedik el. Ezek, akárcsak a felföldi városok döntő többsége, az államfordulatig több- nemzetiségűek voltak, ahol a há­rom, hagyományosan felföldi et­nikum, a magyar, a német és a szlovák képviseltette magát kü­lönböző arányokban, bár a telepü­léseket politikai és gazdasági té­ren magyar-német dominancia Történelmi, szociológiai, kulturális szempontból mutatja be a városokat. jellemezte. A városok életében a csehszlovák állam megalakulása gyökeresen új helyzetet teremtett. A korábbi elit még jó ideig megtar­totta vezető szerepét a háború után is, bár a városokban élő ma­gyar és német nemzetiségű lako­sok száma jelentősen csökkent a hivatalnokréteg távozása és a ki­utasítások következtében. A for­dulatot ezen a téren végül a viri- lizmus eltörlése, illetve az általá­nos választójog bevezetése, vala­mint a nemzeti szempontú földre­form és protekcionalista cseh ipar- politika hozta meg, amelyeknek köszönhetően a városokban egy nemzeti alapon történő elitváltás következett be. Ez a magyar és né­met rétegek jelentős visszaszoru­lását hozta, de a változások elle­nére még többé-kevésbé éltek a régi hagyományok a kötet megje­lenésének időpontjában, 1938- ban. Ezek csak 1945 után tűntek el végleg e települések életéből, amikor a benesi dekrétumok, majd a februári fordulat előidézte változások etnikai, gazdasági és mentális szempontból homogeni­zálták a városokat, végleg elpusz­títva azok még létező hagyomá­nyait és sokszínűségét. A kötet az egykori felső-magyarországi váro­sokról szóló bevezető tanulmány­nyal indul, rendkívül érdekesen csoportosítva az egyes régiókhoz tartozó településeket, majd öt, kü­lönböző régióban fekvő, eltérő ha­gyományokkal rendelkező város bemutatása következik történel­mi, szociológiai, építészeti, kultu­rális és mentális szempontból. Kassa, Rákóczi fejedelem városa, Érsekújvár, a paraszti metropolis, Eperjes, a Tarca-parti Athén, Lo­sonc, az egykori nógrádi iparváros és a hagyományaihoz ragaszkodó ódon Lőcse képe elevenedik meg előttünk e kötet lapjain, felvillant­va azt a letűnt, de rendkívül színes világot, amely* a felföldi városok­ban egykor létezett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents