Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-03 / 101. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 3. Gazdaság és fogyasztók H A Postabank körül továbbra is sok a bizonytalanság, a pénzintézetet szívesen külföldi tulajdonos kezébe adnák Egyesülnek a közép-európai nemzeti olajtársaságok? Még várat magára a tőkeemelés A Postabank központi székháza. Az alaptőke jelentős emelése és új, tőkeerős külföldi tulajdonos felbukkanása lényegesen megszilárdítaná a pénzintézet helyzetét. (Archív felvétel) Pozsony. A Postabank nagy érdeklődéssel várt múlt szerdai közgyűlése végül egy hónappal elhalasztotta a döntést a veszteségek fedezésére szolgáló alaptőkeemelésről. Az így nyert idő alatt a valós gazdasági helyzet feltárásán kívül a részvényesek összetételét is tisztázniuk kellene. TUBA LAJOS 18 milliárd koronás mérlegfőösszegével és 18 fiókjával, kirendeltségével a Postabank (PB) a kisebb hazai pénzintézetek közé tartozik, viszont az 1616 postahivatalban kialakított kereskedelmi helye és az ezen keresztül vezetett 600 ezer számlája mégis különleges helyet biztosít számára a hazai pénzpiacon. így nem is csodálkozhatunk azon, hogy a „hazai kapitalista réteg” kialakításának éveiben a PB-re egészen Rezesék vetettek szemet. Mivel azonban a Szlovák Nemzeti Bank nem lelkesedett az ötletért, államigazgatási kapcsolataikat felhasználva kerülő utat választottak. A bank 600 millió koronás alaptőkéjén eredetileg 51,5 százalékban a Szlovák Távközlési Vállalat (ST), 34,3 százalékban pedig a Szlovák Posta (SP) osztozott. 1996 után viszont két olyan alaptőke-emelésre is sor került, amelyből az állami cégek csendben kimaradtak, ennek eredményeként 1997-re az 1,3 milliárd koronás alaptőkéből már 50,4 százalékkal magáncégek részesedtek. Gondosan ügyeltek viszont arra, hogy egyikük se lépje túl a 15 százalékos határt, mert így nem volt szükségük a jegybank beleegyezésére. A meghatározó tulajdonosokká vált Trans Rail, Tectum, Kynex és Medi Farma főként a Rezes-féle kindermanagement tulajdonában volt, de a Pravda információi szerint a koncból jutott Peter Valent, az ST akkori vezérigazgatója magánérdekeltségének is. Az új tulajdonosok, az általuk kinevezett Milan Loncík vezérigazgatóval az élen valóban magántulajdonnak tekintették a bankot, aminek folyományaként a tavalyi évet 1 milliárd koronás veszteséggel zárta. Ennél már csak a pénzügyi struktúrája rosszabb, hiszen hosz- szú lejáratú kedvező kamatozású kihelyezéseit rövid lejáratú magas kamatozású betétekkel fedezte. Kétéves tevékenységüket mindesetre a pénzügyi rendőrség vizsgálja. Mindezt már a tavaly decemberben kinevezett új vezetőség hozta nyilvánosságra, hozzátéve: a jegybanknak már átadták a konszolidációs tervüket és ezentúl minden másként lesz. A rendbetétel első lépcsőjeként egy egymilli- árd koronás, a tavalyi veszteségek fedezésére szolgáló alaptőke-emelést jelöltek meg, amelyről az április 26-ra összehívott részvényesközgyűlésnek kellett volna dönteni. Az ehhez kapcsolódó imidzsja- vító kampányt lényegében csak Peter Kuckának, a közlekedési minisztérium hivatalvezetőjének bejelentése zavarta meg, aki szerint a PB-nek valójában 3 milliárd koronás alaptőke-emelésre van szüksége. A múlt szerdai közgyűlés végül a döntést május 23-ra halasztotta, azzal, hogy akkor valószínűleg 1,5 milliárd koronás emelést tárgyalnak meg. Addigra viszont kész lesz a Deloitte and Touche audítorcég jelentése is, amely remélhetőleg feltárja a PB valós helyzetét. A május 23-i közgyűlésig azonban még történni fog egy és más. Az állami részvényesek közül a bank szolgáltatásait maximálisan kihasználó posta jelezte, mindenképpen tartani szeretné a jelenlegi 17 százalékos részesedését. Kérdéses az ST hozzáállása, amelyet a privatizációs pályázatára jelentkezők egységesen óvatosságra intettek az ügyben. Az előttünk álló egy hónap főszereplője viszont mindenképpen a jegybank lesz, ennek kell ugyanis döntést hozni a PB-ben lévő magánrészesedés kérdésében. Rezesék részvénycsomagja ugyanis azóta mozgásba lendült és ma - a jegybankot is beleértve - senkinek sincs áttekintése a több mint 50 százalékos részesedés tulajdonosairól. Annyi bizonyos, hogy az ügyben leginkább az Istrokapitál Kft. érintett, amely már a jegybank beleegyezését is kérte a 15 százalékos küszöb átlépéséhez. A céggel kapcsolatban olyan nevek jelentek meg, mint például Brano Prielozny, akiről jó néhány, a vagyonjegyes privatizációval kapcsolatban vele szerződést aláíró dél-szlovákiai értékpapír-tulajdonos is tudna mesélni. így azután nem is csodálkozhatunk, hogy a jegybank, a közlekedési minisztérium és az érintett állami vállalatok is a tulajdonosi viszonyok egyértelműsítését követelik. Emil Hubinák, a legnagyobb állami részvényes Szlovák Távközlési Vállalat vezérigazgatója a SME-nek a Postabank új vezetésével kapcsolatban is egyértelműen fogalmazott, amikor április közepén kijelentette: az ismeretlen magántulajdonosok által kinevezett új társaság nem engedi be a vezetésbe az emberét és nem ad információkat a bankról. Peter Svec pénzügyminisztériumi szóvivő szerint pedig a jelenlegi vezetés által kötött néhány előnytelen szerződés megerősítette a minisztériumnak az őket kinevező magántulajdonosokkal kapcsolatos kételyeit. Jozef Svenk, a PB elnöke a szerdai közgyűlés után mindenesetre kijelentette: az így nyert egy hónap elegendő időt ad az állam képviselőinek, ahhoz, hogy döntsenek az általuk ellenőrzött cégek részvételéről a bankban. Jelezte azt is, hogy az általa képviselt magántulajdonosok szintén részt kívánnak venni az alaptőke emelésében. Az egész folyamat viszont szerinte egy külföldi stratégiai partner belépésével zárulna, amely véglegesen megoldaná a Postabank helyzetét. Május 5-ig 152 számítástechnikai vállalat mutatja be legújabb termékeit a pozsonyi Incheba vásárvárosban Tegnap megnyílt a Cofax 2000 kiállítás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A pozsonyi Incheba kiállítóközpontban tegnap megnyílt a legnagyobb szlovákiai számítás- technikai, távközlési és irodatechnikai kiállítás, a Cofax 10. évfolyama. A Cofax 2000-en 152 cég mutatja be termékeit, és a május 5-ig tartó találkozó részeként nemzetközi szakmai konferenciákra, cég- és termékbemutatókra is sor kerül. A rendezők idén is mintegy 40 ezer látogatóra számítanak, akik naponta 9-től 18 óráig tekinthetik meg a kiállítást. A Cofax fennállásának 10 éve alatt a legjelentősebb szlovákiai információs technológiai szakkiállítássá nőtte ki magát - mondta el az ünnepélyes megnyitón Eubomír Harach gazdasági miniszter, a rendezvény egyik védnöke, hozzátéve, hogy Szlovákiában több ipari ágazat is azért vesztette el konkurenciaképességét, mert képtelen volt időben átvenni a legújabb információs technológiákat. Jozef Macejko, a közlekedési tárca minisztere szerint a távközlési és információs technológiák rendkívül gyors fejlődésen mennek keresztül, ezért hatalmas kínálattal állunk szemben, és a távközlési szolgáltatók egyre inkább kezdik elveszteni monopóliumukat a piacon, aminek köszönhetően egyre nagyobb konkurencia kezd kialakulni a piacon. A technikai fejlődés ütemét azonban hozzá kell majd igazítani a cégek reális fejlesztési lehetőségeihez és a befektetések reális megtérülési idejéhez. A kiállítás részeként idén 6. alkalommal kerül megrendezésre a Távközlés 2000 nemzetközi szakmai konferencia, amely elsősorban az információs társadalom, a multimédiás kommunikáció és az információs rendszerek kérdéskörét boncolgatja. A négynapos IT Forum 2000 a legújabb fejlődési irányvonalakkal foglalkozik, ahol az információs technológiákkal foglalkozó vezető szlovákiai szakemberek is kifejtik elképzeléseiket. A legnagyobb kiállítók idén a Glob- tel, az EuroTel, a Hewlett-Packard, a PosAm, a Datalan és a Da- talock lesznek. A legnagyobb kiállítók közt találhatjuk a Szlovák Távközlési Vállalatot is, amely a kiállítással egyidőben új programokkal jelenkezett ügyfelei számára. A vállalat az egyik legfontosabb feladatának tekinti az integrált szolgáltatású digitális hálózatok minél szélesebb körű elterjesztését. Az euroISDN néven ismertté vált szolgáltatást ezért május elsejétől újabb árengedményekkel teszi vonzóbbá, (mi) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2000. május 1-jén) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla ÖSOB 7,40-7,80 7,60-8,00 7,70-8,10 9,60-10,00 10,00-10,40 10,60-11,00 1,50-11,30 Bank Austria Creditanstalt 6,40-7,40 6,40-7,40 6,15-7,15 6,15-7,15 6,20-7,20 6,25-7,25 1,50 Banka Slovakia 7,60 8,50-10,00 10,00-11,50 10,50-12,00 11,20-12,70 5,00 HypoVereinsbank Slovakia 7,25 7,25 7,50 7,75 2,00-6,25 Investicná a rozvojová banka 8,30-8,70 9,80 10,80 11,80-12,05 12,00-12,25 12,20-12,45 4,50-8,50 Istrobanka 7,00-8,00 7,20-9,00 8,50-10,00 9,00-11,00 9,50-11,40 10,50-11,80 4,00 Ludová banka 6,25 7,00 8,25 9,25 10,50-11,00 2,00-6,00 Pol’nobanka 7,25-7,50 9,00-9,25 10,00-10,25 10,75-11,00 11,25-11,50 11,50-11,75 _ 3,00-6,00 Postová banka 7,80 9,00 9,50 10,50 13,00 13,60 2,50-10,00 Prvá komunálna banka 7,00 8,00 9,00 10,00 11,00 11,30 2,50-4,50 Tatra banka 6,25-6,75 8,00-8,50 8,50-9,00 9,00-9,50 9,50-10,00 3,00 Devín banka 8,00-8,50 10,00-10,50 11,00-11,70 11,70-12,30 12,60-13,20 3,00-8,50 Slovenská sporiteTna 8,10-8,85 7,90-8,65 9,00-9,50 9,50-10,50 9,80-11,00 3,50-17,00 Vseobecná úverová banka 8,00 8,50-9,10 9,00-10,10 9,50-10,90 9,50-11,20 10,00-11,50 3,55-4,80 A Mól Rt. a mozgatórugó MTI-HÍR Zágráb. Egy zágrábi napilap szerint a Mól nem tett le az INA horvát olaj- társasággal tervezett egyesülésről, egy rijekai ilap pedig arról adott hírt, hogy a két cég együttműködéséről a magyar és a horvát államfő is tárgyalt néhány nappal ezelőtt Székesfehérváron. A múlt héten a Mól vezetőségi ülésén leszögezték: a céget továbbra is érdekli az INA társasággal tervezett egyesülés. Csák János, a Mól vezetője szerint egyetlen kis nemzeti olajtársaság sem lesz képes önállóan fennmaradni a piacon. A megoldás: a térség olajtársaságainak egyesítése, és ezt a koncepciót követi a Mól. A Mól elnöke fúziót javasol a lengyel PKN kőolajipari nagyvállalatnak, máskülönben a PKN nem lesz képes megvédeni magát a konkurenciával szemben - írta a lengyel Rzeczpospolita. TANÁCSADÓ Az adósságok öröklése F. I.: Tavaly szeptemberben meghalt a nagybátyám. Én voltam az egyedüli örököse. A lakását kiürítettem és októberben a kulcsokat leadtam a ház- kezelőségen. A lakásgazdálkodási vállalat most megállapította, hogy én vagyok az örökös, és 9500 koronát követel tőlem a szeptember-januári hónapokért járó lakbér címén. Én nem laktam a nagybátyám lakásában, nem értem, miért kellene lakbért fizetnem. FEKETE MARIAN Először is a Polgári Törvény- könyv 470 §-a szerint az örökös a megszerzett hagyaték értékéig tartozik felelőséggel az örökhagyó azon tartozásaiért, amelyek reá az örökhagyó halálával átszálltak. Ebből a szempontból a lakásgazdálkodási vállalat követelésének egy részére (a szeptemberi lakbérre) esetleg valóban úgy leheme tekinteni, mint Mélyrepülésben az euró Az elmúlt héten az euró a 0,90- 0,93 USD, a dollár a 105-107 JPY szinteken ingadozott. Folytatódott az euró feltartóztathatatlannak tűnő értékvesztése, naponta kerültek be a könyvekbe újabb és újabb negatív rekordok. A mélypontot a 0,9031 EUR/USD érték jelentette. Az euró mélyrepülése mögött nem húzódnak meg újkeletű dolgok, a devizapiacok elfordultak a közös valutától, bármüyen esemény következzen is be, csak a negatív hírek találnak visszhangra, újabb eladási hullámot gerjesztve. Az euró nemcsak a dololyan tartozásra, amely átszállt Önre a nagybátyja halálával. Persze, pontosabb adatokra lenne szükségünk. Az októberi, novemberi, decemberi és januári hónapokért járó lakbért viszont semmi esetben sem követelheti a lakásgazdálkodási vállalat Öntől. Többek között azért sem, mert Ön nem volt bérlője ennek a lakásnak, a nagybátyja halálával sem szállt át Önre a lakáshasználati (lakásbérleti) jog. Ugyanakkor az összegből következtetve nem csak a lakás bérleti díját követelik Öntől, hanem a lakás használatával kapcsolatos szolgáltatásokért (a hideg- és melegvízszolgáltatásért, fűtésért, stb.) járó térítést is, amely rendszerint tetemesen meghaladja a bérleti díjat. A lakásgazdálkodási vállalat a saját mulasztását akarja az Ön rovására orvosolni, azaz arra az időszakra követelik Öntől a lakbért, amíg a lakásnak nem volt bérlője, amíg a lakást nem utalták ki egy újabb igénylőnek. lárral, de az angol fonttal szemben is megdöntötte „minden idők” rekordját: az új mélypontot a 0,5745 EUR/GBP jelentette. A közös valuta súlyos bizalmi válságot él át, így a további érték- vesztés is valószínű. A dollárt nem befolyásolta kedvezőtlenül a New York-i tőzsdén tapasztalt változó irányú részvényárfolyam-ingadozás sem. A legfrissebb gazdasági adatok megnyugtatóig hatottak azokra, akik az amerikai gazdaság túlfűtötté válásától tartottak. Ezen a héten előreláthatólag az euró jegyzései a 0,89-0,92 USD szinteken fognak ingadozni, nem kizárt azonban az Európai Központi Bank beavatkozása sem. (MH) VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nőtt a Pol'nobanka alaptőkéje Pozsony. A csütörtöki részvény- kibocsátás révén a Pol’nobanka alaptőkéje 740 millió koronával nőtt, elérve a 2,55 milliárd koronát. A tőkeemelést döntően a Szlovák Biztosító jegyezte, amelynek részesedése a pénzintézetben így elérte az 51,23 százalékot. A 28,6 milliárd korona mérlegfőösszegű bank 1999-et 2,324 milliárd koronás veszteséggel zárta. A Pol’nobanka privatizáció előtt áll, várhatóan a bécsi székhelyű BAWAG veszi meg. (SITA) A költségvetés idei többlete Pozsony. Az állami költségvetés április 28-án 1,646 milliárd korona többletet mutatott fel. A büdzsé bevétele január és április vége között 72,447 milliárd korona, kiadása pedig 70,801 milliárd korona volt, azaz az idei bevételek tervét 39,4 százalékra, a kiadások tervét pedig 35,1 százalékra teljesítették. Tavaly ugyanebben az időszakban 1,4 milliárd koronára rúgott az állam költség- vetési hiánya. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. május 3-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,589 Magvar forint (100) 16,095 Angol font 71,114 Német márka 21,264 Cseh korona 1,145 Olasz líra (1000) 21,479 Francia frank 6,340 Osztrák schilling 3,022 Japán jen (100) 42,038 Spanyol peseta (100) 24,995 Kanadai dollár 30,876 Svájci frank 26,626 Lengyel zloty 10,255 USA-dollár 45,634
