Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-15 / 110. szám, hétfő

Hétfő, 2000. május 15. 9. oldal Szikora György nem tud labdarúgás nélkül élni, ezért elment a „hegyekbe" edzősködni Nyugalomra vágyik a tűzoltó Amikor megemlítem neki, hogy ilyen magasságban még sosem trénereskedett, kijavít. 23 évvel ezelőtt játé­kos-edzőként Poprádon kezdte szakvezetői pályafu­tását; és hát ez a hely lepi­pálja Turócszentmártont. TOMI VINCE Hogyan került a Matica slo- venska 60 ezer lakosú székesfő­városába, a III. ligás csapathoz? Tavaly nyáron nem jött létre ötö­dik „házasságom” a DAC-cal, utá­na kerestek meg a Martin vezetői. Tudták, ki vagyok, és rögtön kö­zölték: feljebb akarnak jutni. Egy évvel korábban is ez volt a céljuk, de Viliam Ilko, aki közben a dunaszerdahelyi csapat edzője lett, csak a nyolcadik helyre vezet­te az együttest. Jelenleg nyolcpon­tos előnnyel állunk az élen. Egy dél-szlovákia magyar Kö- zép-Szlovákiában. Nem járnak csodájára az emberek, hogy élve lássák az ősi ellenség egy példá­nyát? Ezt azért nem, de Martinon kívül mindenütt magkapom a magamét durva és sértő bekiabálások formá­jában. Azt hallok meg, amit aka­rok. Vidéken nem a győztes csapa­tómat szidják, hanem engemet. Selcében például a vezetők ütni is akartak, mert vissza mertem nekik szólni. Amikor látták, hogy nem vagyok ijedős, visszahőköltek. Já­tékosaim is védőállásba helyez­kedtek. Visszatérve a kútba esett DAC- szerződésre. Kinek a hibájából nem lett a dunaszerdahelyiek edzője? Annyi mindent beszél­nek. Most már kár firtatni. Azt azonban elmondhatom, nagyon sajnálom a dolgot, futballéletem jelentős ré­szét Dunaszerdahelyen töltöttem. Nem mentesen a konfliktusok­tól. Azt tartják, összeférhetetlen ember, intoleráns, nem hajlik kompromisszumra, inkább tö­rik, mint a kréta. Mindenkinek vannak szimpatizán­sai és ellendrukkerei. így vagyok én Dunaszerdahellyel. Nagyon jól tu­dom. De hogy nem tűrném az ellen- véleményt, az nem igaz. Csupán azt nem szeretem, ha a dilettánsok igyekeznek nekem elmagyarázni, merre van az előre a labdarúgásban. Ahogy az ember öregszik, türelme­sebb. Mindenkit meghallgatok, de végül is én döntök. Én vagyok a tré­ner. Megvannak az elveim. A zsebkendő nem látszik, de biztosan ott van Azért akadtak nézeteltérései, mondjuk Sánta Imre és Szántó István elnökökkel Dunaszer­dahelyen, illetve Rimaszombat­ban. Nem tagadom. Szerintem nem le­het 100 százalékos összhang a „prezident” és a tréner között, mert az egyik szakember, a másik vezető. Egy kis túlzással mondva olyan ez, mint a férfi és a nő viszo­nya. Ha alapelvi ellentét lett volna például köztem és Sánta Imre kö­zött, akkor nem bízza rám ötször is a csapatot. Nagyképűen hangzik, de elmondom: a mai napig meg vagyok róla győződve, ha én irá­nyítottam volna a DAC-ot, kiegé­szítve néhány általam kitippelt já­tékossal, bennmarad a Szuperligá­ban. Jobb lett volna a Szénénél, a Ruzomberoknál, a Humennénél, a Petrzalkánál... Egyébként a DAC szerintem már abban a pillanatban kiesett, amikor az akkori edző azt mondta a játékosok előtt: számuk­ra csak az ötödik fordulóval kezdő­dik a bajnokság, mert addig a baj­nokjelöltekkel kell megküzdeniük. Annak idején Rimaszombatban is akadtak gondjai. Szántó Pista elnök szemében én voltam a világ legjobb edzője - ja­nuártól júniusig. Megmenekítet­tem a csapatot, de miután az utol­só meccsen legyőztük a Tmavát és ezáltal kiharcoltuk a kassaiaknak a bajnoki címet, kegyvesztett let­tem. Azt is számon tartja a futballköz- vélemény, hogy Szikora rejté­lyes módon el-eltűnt egy-két-há- rom-öt napra. Egyetlen ember magánélete sem mentes problémáktól, de nem sza­bad fölnagyítani a dolgokat. Az edzősködés kikezdi az idegeket, gyakori a stresszhelyzet, összejön­nek a gondok. Beállhat a rövidzár­lat. Különben a sikeres egyének életét nem egy-két hullámvölggyel szokták mérni. Csakugyan, sikeredzőnek tartja magát? Viszonylag. Egy tréner nagy dobá­sa a bajnoki cím a legfelsőbb osz­tályban. Ez eddig nem adatott meg nekem. 90-ben közel álltam hozzá, éppen a DAC-cal. Két fordulóval a csehszlovák liga befejezés előtt mi vezettük a táblázatot, az a csapat, amelyik az előző szezonban csak az úristennek köszönhetően ma­radt az I. ligában. A mai napig nem értem, hogyan úszhatott el az első­ség. Sok együttest mentett meg a ki­eséstől, vitt felsőbb osztályba Nem unja még a hajszát, a tűzol­tást, az állandó készültséget? Szerettem ezeket a kihívásokat, de most már lemondanék róluk. Elég­gé lélekölő munka állandóan fe­szültségben lenni, idegileg és fizi­kailag is megkopik az ember. A legendás zsenkendő sem se­gít? Amióta trénereskedik állító­lag mindig leteríti a kispadra, és úgy ül le. Az nem kopott el? Képzelje, nem. Itt-ott már megsza­kadozott, de mindig összevarra­tom. Ez a talizmánom. Huszonhá­rom éve a hűséges társam-segí- tőm. A babona szerint majd csak hoz egyszer szenecsét. Azt mondja, már nem fiatal. Mi az 53 esztendő? A trénerek kö­zött szinte csak serdülőkornak számít. Nem állítom, hogy öreg vagyok, sőt, talán a tapasztalatok, a rutin tekintetében a legjobb korban lele- dzek. De már nyugodt munkára vágynék, olyan helyre, ahol hagy­ják dolgozni az embert, építeni a kollektívát, ahol szakmailaig kitel­jesedhetnék, ahol a csapat nem­csak gyűjtené a pontokat, hanem játszana is. Mert ez a futball lénye­ge­Említette a rutint, a tapasztala­tokat. Szikora melyik edzőtől ta­nulta a legtöbbet? Ezt kérdezték Ivan Hasektől, a baj­nok Sparta trénerétől is; a válasza: Ján Zachartól tanulta a legtöbbet - hogyan nem szabad művelni a lab­darúgást. Valahogy így vagyok én is az egykori szakvezetőimmel. Kacáni Lacitól azért sok mindent ellestem. Meddig marad Martinban? A szezon végéig szól a szerződé­sem, de már most azt akarják, hosszabbítsuk meg egy-két-három évre. Fárasztó az ingázás, szinte hetente járok beteg édesanyám­hoz és magatehetetlen öcsémhez Pozsonyba Ha mondjuk érdeklődne a DAC, hogyan reagálna a megszólításra? Nekem Dunaszerdahely és vidéke sokat jelent. Dél-Szlovákiában ér­zem magam igazán otthon. Évekig dolgozott együtt a DAC-elnökkel (Fotó: Balajti 2 és Somogyi) LABDARÚGÓ MARS SZUPERLIGA A 29. forduló eredményei: ♦ VTJ KOBA Senec­Inter Bratislava 0:5 (0:2) ♦ 1. FC Kosice­ODuTrencín 4:0 (0:0) ♦ Slovan Bratislava­Baník Prievidza 5:1 (2:0) ♦ Spartak Trnava­MSK Zilina 4:1 (2:0) ♦ Petrzalka­TatranPresov 3:1 (2:0) ♦ SCP Ruzomberok­Dukla B. Bystrica 1:0 (0:0) ♦ HFC Humenné­DAC 1:0 (0:0) ♦ ZTS Dubnica­FC Nitra 5:0 (0:0) A bajnokság allasa: 1. Inter 29 2. FC Kosice 29 3. Slovan 29 4. Trnava 29 5. Ruzomberok 29 6. Trencín 29 7. Presov 29 8. Zilina 29 9. Senec 29 10. Petrzalka 29 11. Humenné 29 12. Dubnica 29 13. Nitra 28 14. DAC 29 15. B. Bystrica 29 16. Prievidza 29 20 7 2 59:16 67 18 4 7 54:30 58 15 9 5 51:18 54 15 8 6 38:20 53 13 7 9 29:25 46 12 8 9 36:29 44 13 5 11 37:42 44 12 5 12 39:36 41 9 10 10 33:34 37 10 6 13 41:47 36 10 7 12 31:37 34 9 7 13 25:33 34 7 4 17 22:40 25 5 9 15 23:45 24 7 2 20 26:51 23 6 4 19 28:68 22 A Humennétől 3 pontot levontak! Az utolsó, 30. forduló mérkőzéseire szerdán kerül sor (17. 00): In­ter Bratislava-HFC Humenné, ODu Trencín-ZTS Dubnica, FC Nit- ra-VTJ KOBA Senec, DAC-SCP Ruzomberok, Dulda B. Bystri- ca-Petrzalka, Tátrán Presov-Spartak Tmava, MSK Zilina-Slovan Bratislava, Bánik Prievidza-1. FC Kosice, (sr) A bajnok Inter (világos mezben) több kulcsjátékosa nélkül is lehen­gerelte a szenei együttest (Eugen Vojtísek felvétele) Remek eredmények az ausztrál úszóbajnokságon Thorpe két világcsúcsa MTI-JELENTÉS Sydney. Ian Thorpe szombaton 3:41.33 percre javította a 400 mé­teres gyorsúszás világcsúcsát az ausztrál bajnokságon. A korábbi rekordot, 3:41.83 percet 1999. au­gusztus 22-én érte el Thorpe. Nagyon meglepett, hogy világcsú­csot úsztam. Az olimpiai részvétel volt a fő célom, nem a rekorddön­tés - nyilatkozta Ian Thorpe. A 17 éves klasszis hatalmas fö­lénnyel győzött a sydneyi olimpia úszóversenyeinek helyszínén, a Homebush Bay-en, több mint 9 másodperccel verte az ezüstérmes Grant Hackett-tet.- Teljesítményem legértékesebb része, hogy bekerültem az olimpi­ai csapatba. Szinte imádkoztam azért, hogy sikerüljön. A közönség fantasztikus volt. Az utolsó ötven méteren nagyon sokat segítettek a szurkolók - fogalmazott a tiné­dzser, aki az eredményhirdetésnél John Howard miniszterelnöktől vette át az aranyérmet. A rutinos Kieren Perkins bejutott a fináléba, de végül nem állt rajthoz, mivel 1500 méteren több esélyt lát a sikerre. Ian Thorpe vasárnap 200 m-es gyorsúszásban ért el világrekor­dot. A fantasztikus formában lévő fiatal versenyző a szám elődön­tőjében 1:45.69 perccel győzött. A régi világrekordot szintén Thorpe tartotta, tavaly augusztus 24-én ugyanitt 1:46.00 percet úszott. Rajta kívül tegnap Geoff Huegill is átírta a csúcslistát: 50 m pillangón 23.60 mp-re javította a világrekor­dot. Ebben a számban 1996. au­gusztus 10. óta az orosz Gyenisz Pankratov tartotta a világcsúcsot 23.68 mp-vel. Mindekinek akadnak ellendrukke­rei

Next

/
Thumbnails
Contents