Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-13 / 109. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 13. A génverseny feltérképezése drámai fordulatot vett Az elkövetkező években a papirnehezékkel, a zakógombbal, sőt, akár az ingujjunkkal is cseveghetünk majd Egy nevető harmadik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Sun számítógép-szörnyetegeit az emberi genetikai állományra rászabadítva az eddig szinte ismeretlen DoubleTwist.com cég sorra azonosítja a génjeinket - sokkal korábban, mint azt még pár hete is gondoltuk. A kaliforniai Oakland- ben székelő DoubleTwist.com nevű cég a napokban bejelentette, hogy elkészítette az emberi genetikai állomány első vázlatos géntérképét. A térkép kb. 105 000 gént tartalmaz. Helyzetük hozzávetőleges meghatározásához a régóta futó Human Genome Project mindenki számára elérhető adatbázisait és a Sun Microsystems új szuperkomputereit használták fel. A munka még tavaly augusztusban kezdődött, s a tervek szerint idén júniusra készül el az első részletesen kidolgozott verzió. A DoubleT- wist szinte az ismeretlenségből homályából bukkant elő, jókora meglepetést okozva a génverseny eddigi két főszereplőjének. Egészen mostanáig a közpénzekből finanszírozott, számos ország kutatási kapacitásait tömörítő Human Genome Project (HGP) és az üzleti alapon működő Celera Genomics nevű cég folytatott kemény versenyfutást az emberi genetikai állomány nukleotid-szekvenciájá- nak feltérképezéséért, amelyben a Celera látszik a befutónak. Ebbe a kiélezett helyzetbe robbant bele az új cég, a DoubleTwist. Már kezdeti elemzéseik is mintegy 6500 gén durva pozícióját határozták meg, megerősítve, hogy az ember genetikai állománya kb. 100 000 gént tartalmaz. A DoubleTwist a Celerával ellentétben nem jelentett be előzetes szabadalmat a gének felhasználására. John Couch, az egyik vezető nyilatkozata szerint céljuk szigorúan csak az, hogy új számítógépes eszközöket és adatbázisokat, illetve az interneten elérhető kutatási platformokat nyújtsanak a témával foglalkozó szakembereknek. A számítástechnika és a genetika együttes fejlődése valóban szédületesnek tűnik. Amennyiben a DoubleTwist adatbázisai tényleg használhatók, akkor szinte egy csapásra következett be a genetikai állomány elemzésének újabb nagy állomása, pontosabban annak első lépése: a gének hozzávetőleges helyzetének meghatározása a DNS-molekulákon. Az eredmény persze még jobban kiélezi majd a genetikában jelenleg uralkodó zűrzavaros állapotokat. (S. T.) Hat új exobolygó, továbbá két barna törpecsillag Taroltak a csillagászok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Svájci csillagászok nyolc új, Naprendszeren kívüli égitestet fedeztek fel, amelyekből hat planétának, kettő pedig torzszülött csillagnak bizonyult. Az égitestek mindegyike a Naphoz hasonló csillagok körül kering. Tömegük széles határok között változik: a Szaturnusz tömegénél kisebbektől a 15-szörös Jupiter-tömegig. A felfedezéseket egy 1,2 méter átmérőjű távcsővel végezték az Európai Déli Obszervatóriumok (ESŐ) La Silla-komplexumában (Dél-Amerika). Az észlelések során a csillagok radiális sebesség- változásait vizsgálták, tehát a szokásos felfedezési eljárást használták. A bolygó gravitációs hatást gyakorol csillagára, így annak mozgásában apró, periodikusan ismétlődő szabálytalanságok jelentkeznek. A dolgot egy olyan kalapácsvetőhöz lehet hasonlítani, aki éppen elhajítani készül sportszerét. A sportoló a csillag, a kalapács a bolygó; miközben „a kalapács a sportember körül kering”, utóbbi jól láthatóan ide-oda imbolyog. A hasonló módon imbolygó csillagok fényében jól látható változások keletkeznek: amikor imbolygása miatt éppen távolodik tőlünk, fénye a vörösebb (hosszabb), közeledésekor pedig a kékebb (rövidebb) hullámhosszak felé tolódik el. A nyolc objektum közül hat „tisztességes” exobolygó, amelyek száma így kb. 40-re emelkedett. Kettő azonban ún. barna törpe, vagyis olyan kis tömegű csillagkezdemény, amelyben nem indulhattak meg a magfúziós folyamatok. A bolygók és barna törpék határvonalát jelenleg 13 Jupiter- tömegnél húzzák meg a csillagászok. A bolygók egyike a Szatur- nusznál is kisebb tömegű, s mindössze a harmadik ilyen tulajdonságú planéta. Egy másik új objektum 2,9 naponta kerüli meg csillagát, amelytől csak 5,7 millió km-es távolságban van. így felszíni hőmérséklete sok száz Celsius- fok lehet. (S. T.) Különleges gének irányítják az agykéreg fejlődését Egereket teszteltek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Salk Intézet agykutatói első ízben bizonyították, hogy a nagyagykéreg fejlődésében, működési egységeinek kialakulásában különleges gének játszanak meghatározó szerepet. A nagyagykéreg az emlősök - így az ember - agyának legfejlettebb, legnagyobb tömegű s evolúciósán legfiatalabb része, amely a magasabb rendű idegműködések központja. Fejlődésének és működésének mélyebb megértése nem pusztán az alapkutatás, hanem számos betegség gyógyítása szempontjából is fontos. A Salk Intézet kutatói szerint az első bizonyítékot találták arra vonatkozóan, hogy a nagyagykéreg fejlődését nem pusztán más agyterületek működése irányítja, hanem a gének is meghatározó szerepet játszanak a folyamatban. Az egereken végzett kísérletek során az Emx2 és a Pax6 jelzésű génekre koncentráltak, amelyek az emberben is megtalálhatók, s vélhetően hasonló szerepet töltenek be a nagyagykéreg fejlődésében, mint azt az egerekben most kimutatták. Azt vizsgálták, hogyan fejlődik azoknak az egereknek a nagyagykérge, amelyekben e két gén egyikét eltávolították (ún. „kiütött” egereket klónozva). Az eredmények szerint az Emx2 gén a nagyagykéreg hátsó, míg a Pax6 az elülső területeinek fejlődésében játszik alapvető szerepet. így az előbbi gén például a nyakszirtlebe- nyi elsődleges látókéreg fejlődéséért, míg utóbbi a homloklebenyben található fő mozgatómező kialakulásáért felelős. Mindez abból vált világossá, hogy a gének egyikének hiányában az adott területek csökevényesen jelentek meg. Ugyanakkor viszont a jelen lévő gén által szabályozott agyterületek rendellenes módon megnövekedtek. A két gén tehát minden bizonnyal jól összehangolt munkát végez, s egymás hatását is szabályozza. Az egyik hiányában a másik hatása felerősödhet. A kutatók elmondták, hogy valószínűleg mindkét gén számos más gén vezérlésén keresztül fejti ki hatását. Kölcsönhatásuk megértésével nagyot léphetnek előre az agykéreg fejlődésének megértésében és számos súlyos betegség gyógyításában. (S. T.) Rövidesen a lomtárba kerülnek A múlt maradványai? A napjainkban oly divatos maroktelefonok után jönnek a kommunikatív tárgyak. (Somogyi Tibor felvétele) „A jövőben a papírnehezékkel, a zakógombbal, sőt, akár az ingujjunkkal is cseveghetünk majd - vélekedik Roland Airianu, a grenoble- i Créanet laboratórium igazgatója. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A telefon helyett azt mondjuk majd: „kommunikatív tárgyak.” A Créanet, azaz a France Télécom kommunikatív tárgyaknak szentelt laboratóriumának és kutatóközpontjának munkatársai úgy vélik, a jövő „totális szakítás” lesz a jelennel. A vezetékes vagy akár mobiltelefonok, amelyek egyszerűen arra szolgálnak, hogy a hangot továbbítsák, rövidesen a lomtárba'kerülnek. „Csupa teljesen hétköznapi tárggyal leszünk körülvéve, mint a tűzőgép vagy a papímehezék, amelyek azonban képesek lesznek kommunikációt létesíteni, és kezelni a kapott információkat.” Mindez nem puszta utópia. Valamennyi technológiai feltétel adott hozzá. A mikroelektronikai ipar mind nagyobb teljesítményű „bolhákat” (mikroprocesszorokat) állít elő. A vezeték nélküli kommunikációs technológiák a közeljövőben valamennyi vezetéket feleslegessé teszik majd, a PC-k egeréhez, klaviatúrájához, a menedzserkalkulátorhoz, a modemhez és persze a telefonhoz is... - lehetővé téve az érintkezés nélküli adatátvitelt. Emellett az internet is tovább nyomul előre: minden tárgynak meglesz a maga interneteimé. .Akár New Yorkból is szemmel tarthatom majd a fridzsiderem állapotát, amint rendelkezni fog saját interneteimmel.” A Créanet pillanatnyilag a ruhaiparra vetett szemet. Holnaptól akár kommunikatív ruhákat ölthetünk magunkra. A különféle ruhadarabok és tartozékai (öv, mandzsettagomb stb.) tele lesznek tűzdelve megannyi telefon-terminállal. És ami még meglepőbb, az apró készülékek tökéletesen belesimulnak a szövet anyagába. .Jelenleg egy textilbe ágyazott billentyűzet ödetét dolgozzuk ki. Miért ne varrhatnánk be mondjuk a zakó ujjába?” - mondja Roland Airiau. Ma már ez sem csak hóbortos ötlet. ,Az első »demókat« 2000 közepe felé várjuk.” Egy brüsszeli kezdeményezés, a Starlab/I-Wear ezt a célt helyezte kutatásainak fókuszába. A Levi’s, a Courréges Is a France Télécom részvételével már konzorciumot is alakítottak a kérdés kidolgozására. Az irodai értekezletek holnapra alighanem egészen máshogy néznek ki. A jövő hivatalnokai akár egy megbeszélés kellős közepén is diszkréten bepötyöghetik üzeneteiket az alkarjukon, hogy azon nyomban el is küldjék a címzettnek. De ugyanígy a gomjukkal is kommunikálhatnak, mondjuk a baby- sitterrel. Vagy előkaphatják az adóvevő tollat. Egy teljesen közönséges papírlapra fölfirkálnak egy számot: „Tel.: 014535...”, rákattintanak a toll végére, és a varázsceruza rögtön ért a szóból: azonnal el kell küldenie az üzenetet a címzettnek. Ezer és egy módozata nyílik ily módon a kommunikációnak. Az emberek orvosi felügyelete a távolból is megoldhatóvá válik, egy kis készülék útján, amely rögzíti a biológiai adatokat (pulzusszám, szívritmus stb.), és rádióhullámokon keresztül továbbítja őket az orvosi rendelőbe. Számos átviteli mód létezik majd. Az egyes emberek több mobiltelefonnak megfelelő távközlési eszközt hordanak magukon, amelyeket azután az üzenetek jellegének, illetve a környezetnek megfelelően (hangos, illetve csendes, az intimitást zavaró, illetve nem zavaró üzenetek stb.) használnak ki. Általánossá válik a különféle eszközök között hangos utasítással történő választás. „Képzeljük csak el, ahogy az ember otthon telefonál, kényelmesen elterpeszkedve a kanapéján, és egyszer csak kedve támad látni is a beszélgetőtársát. Meg sem kell majd mozdulnia, és az egész beszélgetés jellege megváltozik, előtérbe kerül a kép, ami a televízió-képernyőjén jelenik meg.” Ez bizony azt jelenti, hogy rövidesen az otthon teljes berendezését újjal kell helyettesítenünk. Ám erre sem kell már sokat vámunk. Az év második felétől kezdve a Blue Tooth - egy számos ipari óriáscég által elfogadott vezeték nélküli kommunikációs egység - beépítésre kerül a mobiltelefonokba is. Az egyetlen bökkenőt a felhasználók ellenállása jelentheti csak. ,A kommunikatív tárgyaknak nem szabad túl tapintatlanná válniuk.” Ebben áll a legfőbb kihívás. A kommunikáció nagymesterei nem válhatnak orwelli Nagy Testvérekké. (L) Selmecbányán 280 évvel ezelőtt született Hell Miksa, a magyarországi csillagászat legjelesebb úttörője A Nap bűvkörében élt LACZA TIHAMÉR Hell Miksa tudós a műszereivel (Archív felvétel) A Selmecbányái Hell család számos kiváló mérnököt és tudóst adott a világnak. A dinasztiaalapító Hell Mátyás Koméi (1651-1743) és egyik fia, Hell József Károly (1713- 1789) elsősorban a bányaművelés korszerűsítése terén és új műszaki berendezések szerkesztésével szerzett érdemeket, az egyik leánygyermek pedig nagyszerű rajztehetségével tűnt ki. A legismertebb Hell azonban vitathatadanul az 1720. május 15-én született Hell Miksa volt (mellesleg ő volt a legkisebb gyerek, sorban a 23.), aki nemcsak a Habsburg Birodalom, hanem Európa egyik legnagyobb csillagásza lett. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Besztercebányán a jezsuitáknál végezte és 18 évesen belépett a rendbe. A bécsi egyetem, hallgatójaként fordult érdeklődése a matematika, a fizika és a csillagászat felé. 25 évesen publikálta első munkáját: egy olasz nyelven íródott algebratankönyv latin fordítását. 1752-ben a rend Kolozsvárra küldte, hogy a jezsuiták ottani kollégiumában matematikát és csillagászatot oktasson. Erdélyből azonban három évvel később visszatért Bécsbe, mert királyi csillagásszá nevezték ki az elhunyt Ma- rinoni helyére. Ebben a tisztségében megmutatta szervezői képességeit is. A bécsi egyetemen csillagászati obszervatóriumot alapított, majd a következő években a nagy- szombati, az egri, a kolozsvári és a gyulafehérvári csillagvizsgálók felállításában is vezető szerepet játszott. Ezzel megteremtette a rendszeres magyarországi csillagászati megfigyelések intézményes kereteit. Sajnos Hell Miksa halála után az Ígéretesen kibontakozott asztronómiai kutatások Magyarországon elakadtak és csak az 1870-es években kaptak újabb lendületet. Hell a nemzetközi szakmai közvélemény figyelmét először az 1757-től folyamatosan megjelenő csillagászati évkönyveivel hívta fel. A röviden csak Éphemeridesként emlegetett kiadványokban pontos táblázatokat, megfigyeléseket és csillagászati értekezéseket adott közre. 1762- ben jelent meg az a cikke, amely később fontos szerepet játszott abban, hogy a dán király megbízásából csillagászati és földrajzi expedíciót vezethetett az északi sarkkörön túl fekvő Vardö szigetére. Az említett dolgozat a Vénusz bolygó átvonulásával foglalkozik a Nap korongja előtt. Ez a sajátos periodicitást mutató csillagászati esemény abban az időben talán a legjobb lehetőséget kínálta a Nap parallaxisának a meghatározására, s a Föld-Nap közötti távolság kiszámítására. Áz 1761. évi Vénusz-átvonulás megfigyelése azonban nem hozta meg a kívánt eredményt, ezért az európai tudósok nagy izgalommal várták az 1769-ben ismét bekövetkező jelenséget. Az előzetes számítások szerint Európában a Vénusz-átvonulás 1769. június 3-án 21 óra és hajnali 3 óra között volt esedékes. Emiatt kellett a Hell Miksa vezette csapatnak egészen a távoli északon elterülő szigetre utaznia, mert ott júniusban az éjszakai órákban is a horizont fölött volt a Nap. A bécsi csillagászt egy tehetséges nagyszombati kolléga, a 36 éves Sajnovics János kísérte el. A választás több szempontból is szerencsés volt. Sajnovics kiváló megfigyelő hírében állt, emellett magyar volt, s a nyelvészetben is járatos Hell Miksa úgy vélte: hasznát veheti Sajnovics páter magyar tudásának, ha a lapp őslakosokkal kell szót érteni. A két csillagász számos távcsövet és mérőeszközt vitt magával, s emellett a körülményekhez képest igyekeztek számukra kényelmes utazást is biztosítani. De ha belegondolunk, hogy Norvégia meredek hegyei között egy kétkerekű lovaskocsival kellett közlekedniük, akkor igazán nem irigyelhetjük őket. A sok hétig tartó hajózás a viharos északi-tengeren sem emelhette túlságosan a hangulatukat. Vardőre megérkezve sürgősen obszervatóriumot és valamilyen lakóházat kellett építeniük, mert közeledett az öt hónapig tartó sarki éjszaka. Ezt az időszakot használta ki Sajnovics a lapp-magyar nyelvrokonság tanulmányozására és később egy latinul írt munkában (Demonstratio) adta közre eredményeit. Ezt a könyvet tekinthetjük az uralisztika első magyarországi szálláscsinálójának. Hell Miksa eközben inkább a földrajzi és a meteorológiai megfigyelésekkel volt elfoglalva, s annyi adatot gyűjtött össze, hogy később komolyan foglalkozott azzal a tervvel, hogy az expedícióról egy háromkötetes enciklopédiát ad ki. A kézirat azonban soha nem látott napvilágot, s elkészült részei is elkallódtak, miután 1773-ban a Habsburg Birodalomban is feloszlatták a jezsuita rendet. A Vénusz-átvonulás megfigyelése és a szükséges mérések elvégzése a sok baljós fejlemény ellenére remekül sikerült, s elmondhatjuk, hogy a két magyarországi csillagász a legpontosabb adatokat szolgáltatta a Nap-parallaxis értékére. Ezt ugyan később többen vitatták és a 19. század első felében még hamisítással is megvádolták Hell Miksát, ám az utókor végül igazolta őt. A kortársak azonban lelkesen üdvözölték a Vardöről visszatért tudósokat, szinte az ösz- szes valamire való tudományos akadémia és társaság tagságát elnyerték. Hell a jezsuita rend feloszlatását követően is megtartotta királyi csillagászi tisztségét és folytathatta nemcsak tudományos kutatásait, hanem szervezői munkáját is. 1792. április 14-én, 72 éves korában Bécsben hunyt el.
