Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-13 / 109. szám, szombat

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 13. Colombo fegyverkezik Újdelhi. Indiai lapjelentés sze­rint a Sri Lanka-i kormány hét új Kiír típusú harci gépet szer­zett be Izraeltől a tamil kisebb­ség érdekeiért küzdő, s a volt fővárosa, az északi Jaffha visz- szaszerzéséért egyre erőtelje­sebb katonai offenzívát folyta­tó szervezet harci sikereinek ellensúlyozására. A szingaléz többséget képviselő kormány egy hajórakomány fegyvert - köztük sorozatvetőket, a hoz­závaló rakétákkal - vár még Pakisztántól, Csehországgal pedig azért vette fel a kapcso­latot, hogy harckocsikhoz jus­son. (MTI) Földrengés Törökországban Ankara. A Richter-skála sze­rinti 4,8 erősségű földrengés rázta meg tegnap hajnalban a dél-törökországi Osmaniye vá­rosát. Kitört a pánik, 12 ember sérült meg, a legsúlyosabban egy 13 éves lány, aki kiugrott harmadik emeleti lakásuk bal­konjáról. Törökországban ta­valytöbb mint 18 ezer ember vesztette életét két pusztító erejű földrengésben. (MTI) A dalai láma a szejmben Varsó. A tibeti kérdés megol­dását az igazi autonómia jelen­tené, miközben a védelmi és külpolitikai kérdések kínai ha­táskörben maradnának - mondta a szejmben a dalai lá­ma. A négynapos lengyelorszá­gi látogatáson tartózkodó val­lási vezető szerint a Tibettel szembeni kínai politikának ka­tasztrofális következményei lesznek. Az erő és elnyomás politikája a visszájára fordítja a két legfontosabb kínai célkitű­zést: a stabilitást és az ország egységét. (MTI) „A tibeti őslakosok 90 százalé­ka jelenleg ellenszenvvel visel­tetik a kínaiak iránt." (TA SR) Letartóztatták Zagórnyt Varsó. A rendőrség őrizetbe vette Marian Zagórnyt, a pa­raszt Szolidaritás tiltakozó bi­zottságának vezetőjét, miután az érintett az ügyészség har­madik idézésére sem jelent meg kihallgatáson egy tavaly nyári törvénytelen tiltakozó akció miatt. Egy csoport föld­műves az ő irányításával eresz­tett a sínekre Bystrzyca Klodzkában a vagonokból na­gyobb mennyiségű - többek között Magyarországról - im­portált gabonát. (MTI) FBI-iroda nyílik Prágában Prága. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) már a közeljövőben irodát nyűt Prá­gában. Az FBI-nak ez lesz a 44. tengeren túli képviselete. A prágai irodában, amelyet az amerikai nagykövetségen léte­sítenek, egy különleges fel­adatokkal megbízott FBI-ügy- nök fog dolgozni. (MTI) Brit tengerészgyalogos a freetowni ENSZ-központ mellett létesített lőállásbán. (TA SR/EPA Folyamatosan újabb békefenntartó zászlóaljakat küldenek Sierra Leonéba Teljes a zűrzavar Freetown/New York/Was- hington/London. A Biztonsá­gi Tanács csütörtök esti ülé­sén Kofi Annan ENSZ-főtitkár a Sierra Leone-i Forradalmi Egységfront (RUF) felkelői ál­tal túszul ejtett ötszáz béke- fenntartó „azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását” követelte. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Annan figyelmeztette Foday Sankoh RUF-vezért: személyes fele­lősséggel tartozik a kéksisakosok biztonságáért és egészségéért. A nemzetközi közösséget pedig arra kérte, ne hagyja sorsára Sierra Leo­nét, és kifejezte reményét, hogy a BT hozzájárul a békefenntartó misz- szió (UNAMSIL) létszámának eme­léséhez. A Sierra Leone-i katonák és a kormányhű milicisták, a ka- majorok egyébként valamelyest visszaszorították a RUF harcosait a Freetowntól 40 kilométernyire ke­letre lévő Newton környékén vívott heves csatában. Az UNAMSIL meg­engedte, hogy újra felvegyék fegy­vereiket azok a kormányhű front­harcosok, akik már leadták azokat - jelezte a New York-i ENSZ-szóvivő. Fred Eckhard közölte: a napokban megkezdődik annak a három zász­lóaljnak a telepítése, amelyekkel az UNAMSIL eléri tervezett 11 ezres létszámát. A csapatszállítást orosz, amerikai, kanadai és holland repü­lőgépek végzik. A káosz a nigériai vezetésű ütköző­erő múlt heti kivonulása után ural­kodott el a nyugat-afrikai ország­ban. A felkelőket - akik a tavaly alá­írt békemegállapodás értelmében osztoznának a kormánnyal a hata­lomban - feldühítették a lefegyver­zésükre irányuló erőfeszítések, s ezért kezdték túszul ejteni a béke- fenntartókat. Clinton amerikai el­nök bejelentette, visszaküldi Nyu- gat-Afrikába különmegbízottját, Jesse Jackson tiszteletest. Nagy-Britannia még több katonát küld Sierra Leonéba az ENSZ-erők támogatására, az ottlévő brit egysé­gek tartózkodásának idejét meg­hosszabbítják - közölték tegnap Londonban. A brit katonák szaba­dabb kezet kapnak a békefenntar­tók támogatásában, de elsődleges feladatuk továbbra is a külföldiek kimenekítése. A pozsonyi védelmi tárca közlemé­nye szerint a Freetownban, az ENSZ-erőknél szolgálatot teljesítő két szlovák őrnagy rendben van, mindketten egészségesek. A Fülöp-szigeteki emberrablók elutasítják a kormány tárgyalóküldöttségét Senkit nem engednek el MTI-HÍR Jolo. Az Abu Szajjaf-csoport, amely április 23 óta fogva tart 21 túszt a Fülöp-szigeteki Jolón, egyelőre nem engedi el egyetlen foglyát sem, és nem fogadja el a manilai kormány tárgyalóküldöttségét sem. Abu Es­cobar, a lázadó muzulmán fegyve­res csoport egyik vezetője tegnap az AP-nek elmondta: előző nap talál­koztak az Abu Szajjaf vezetői, hogy megvitassák, szabadon engedjék-e a súlyos szívbeteg német Renate Wallert, akit foglyul ejtése óta - a családja szerint - két szívroham ért, valamint a vese-rendellenességben szenvedő Stephane Loisy-t. Végül abban maradtak, hogy senkit nem engednek el. Ami a kormány által delegált tárgyalóküldöttséget illeti, a gerillák azt követelik, hogy legyen benne Ronaldo Zamora, a kormány főtitkára, valamint az ENSZ, és az iszlám országok hivatalos képvise­lői is. Nem fogadják el immár Abdul Radzsab Azzaruk líbiai diplomatát, országa korábbi manilai nagykövet­ét sem, mert szerintük nem teljesí­tette a tárgyalásokon tett ígéreteit, ráadásul őt nem a líbiai kormány küldte. Bár hivatalosan még nem közölték követeléseiket, az AP szerint az Abu Szajjaf függetlenséget akar az or­szág mohamedán többségű déli ré­szének, ott iszlám törvénykezést ve­zetne be és kitiltaná felségvizeiről a külföldi halászhajókat. NZZ: „A fennkölt európai ideálok őrzőinek végleg elment a józan eszük" Elvesztette hitelét az ET MTI-JELENTÉSEK Bécs/Prága. Mint beszámoltunk róla, az ET Miniszterek Tanácsa szerdán elutasította azokat az O- roszország elleni szankciókat, ame­lyeket áprilisban javasolt az ET par­lamenti közgyűlése. E döntés sajtó- visszhangjá jelentős, pl. a Die Pres­se című konzervatív bécsi lap meg­állapítja: Az emberi jogi kérdés egész cinizmusát feltálja, hogy a kaukázusi elűzéseket, nemi erősza­kokat és kivégzéseket nyugaton egészen másként értékelik, mintha ugyanez a Balkánon történik, mert végtére is Oroszország esetében a második legnagyobb atomhatalom­ról van szó. Azt még valamelyest ér- hetőnek nevezi a kommentár, hogy senki nem akar háborút indítani Oroszország ellen Csecsenföld mi­att, ám úgy véli: a minimum, amit el kellene várni az Európa Tanács­hoz hasonló nemzetközi szerveze­tektől az, hogy legalább nevén ne­vezzék a dolgokat. Az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlésének képviselői ezt megtették, ám a mi­niszteri tanács szomorú kudarcot vallott, amikor még tapsolt is az orosz kolléga porhintésének. ,Az ET miniszteri bizottsága Oro­szországgal foglalkozó közlemé­nyével feladta utolsó esélyét arra, hogy lassan visszaszerezze elve­szett hitelét” - írta tegnap a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap. A kormányok képviselőnői a kom­mentár szerint lehámlott az utolsó fedőréteg is, amikor dicshimnuszt zengtek Moszkváról, és azt állítot­ták, hogy már tett is lépéseket a csecsenföldi helyzet miatt Stras- bourgban érzett aggodalom enyhí­tésére. Szó sem esett arról, hogy Csecsenföldön a terrorizmus elleni harc már régen a lakosság elleni to­tális, semmivel nem igazolható há­borúvá fajult. Az NZZ szerint felme­rül a kérdés, hogy vajon a jogálla­miság Moszkva után már Stras- bourgban is csupán üres szó-e. A lap úgy látja: a fennkölt európai ideálok őrzőinek végleg elment a józan eszük. „Az Európai Tanács lelke, születése után 50 évvel, ki­múlt. A test, a szervezet talán fenn: maradhat, ám politikai kisugárzása kihunyt, erkölcsi igényei elvesztek” A prágai Mladá Fronta Dnes szerint Európa képtelen volt bármit is tenni a csecsenföldi helyzet megváltozta­tásáért, ahol a kínzás, a túszszedés, az egész falvak lerombolása min­dennaposnak számít. Amikor vala­ki ezt megpróbálta elítélni, hisztéri­kus reakciókat lehetett hallani, hogy Oroszországot nem szabad el­szigetelni. Érthetetlen, hogy miért állt erre az oldalra a Cseh Köztársa­ság is - mutat rá a lap. Horvát parlamenti döntés, európai normák Kisebbségi jogok MTI-HÍR Zágráb. A legmagasabb európai normáknak megfelelő kisebbségi jogokat biztosító törvénymódosítá­sokat fogadott el a horvát parla­ment - így értékelik egyes zágrábi kormánypárti politikusok a szábor csütörtökön éjszaka elfogadott ha­tározatait. A parlament a kormány előterjesztésére elfogadta azt a tör­vénymódosítást, amely a lakosság 8 százalékánál nagyobb lélekszámú kisebbségeknek arányos képvisele­tet garantál a törvényhozásban, a bírói és a végrehajtói hatalomban. A19 horvátországi nemzeti kisebb­ség közül ez a módosítás a szerbek­nek kedvez, mert az 1991-es össze­íráskor Horvátország lakosságának 12,16 százaléka vallotta magát szerbnek. (A második legnagyobb kisebbség akkor muzulmánnak ne­vezte magát, és a lakosság 0,91 szá­zalékával volt egyenlő. A magyar kisebbség akkor a lakosság 0,47 százalékával volt egyenlő.) A szábor úgy döntött, hogy a horvát- tal egyenlő érvényűén, hivatalos nyelvként használhatják anyanyel­vűket a kisebbségek mindazokon a településeken, ahol többségben vannak, és szabadon dönthetik el, hogy egy- vagy kétnyelvű doku­mentumaik legyenek-e, hogy hiva­talos ügyeik intézésekor milyen nyelvet használnak. A törvény alap­ján bevezetik a kétnyelvű helység­névtáblák használatát a kisebbsé­gek által többségben lakott terüle­teken. A parlament úgy határozott, hogy a kisebbségi anyanyelvi okta­tás azonos státust kap a horvát anyanyelvi oktatással. Megszüntet­ték azt a gyakorlatot, hogy nem iratkozhattak be kisebbségi iskolák­ba azok a diákok, akiknek kisebb­séghez tartozó szülei horvátnak vallották magukat. A képviselők úgy döntöttek, hogy a kisebbségi is­kolák igazgatói csak a kisebbségek soraiból kerülhetnek ki. Világszövetség: Székelyhídi Ágoston igent mondott Újabb elnökjelölt MTI-HÍR Budapest. Székelyhídi Ágoston el­fogadja a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (POFOSZ) jelölé­sét a Magyarok Világszövetség­ének (MVSZ) elnöki tisztére. Ezt a politikus tegnap közölte az MTI- vel. Az MDF Országos Választmá­nyának elnöke hangsúlyozta: kü­lönösen nagy megtiszteltetésnek tekinti a POFOSZ elnökségének és megyei elnökeinek a bizalmát. „Az MVSZ megújítását 1990-ben a POFOSZ kezdeményezte. Az 1956-os Debreceni Forradalmi Bi- zottjnány egyik választott vezető­jeként, majd a POFOSZ alapító tagjaként magam is részt vettem az említett kezdeményezés előké­szítésében, később itthon és kül­földön a támogatás szélesítésé­ben” - mondta Székelyhídi. Sze­rinte most, a kezdeményezés tize­dik évfordulóján is megilleti a POFOSZ-t az a jog, hogy az MVSZ második megújításában érvénye­sítse véleményét. Belgrad: betiltották a mobiltelefonokat a hivatalokban Üldözési mánia? mti-hIr Belgrád. A jugoszláv kormány be­tiltotta a mobiltelefonok és pagerek használatát a hivatali épületekben. A Radio B292 független rádióadó híradása szerint a kormány az ál­lamtitkok védelmét célzó új intéz­kedések között léptette életbe a ti­lalmat. Azt is elrendelte, hogy a szö­vetségi állami alkalmazottak közlé­seik során a lehető legkisebb mér­tékben említsenek személyeket, be­osztásokat, helyeket és hivatalos adatokat. Belgrádi kormányforrá­sok nem indokolták a rendkívüli biztonsági rendelkezéseket, magas rangú tisztviselők viszont a közel­múltban a nyilvánosság előtt arról beszéltek, hogy az ország biztonsá­gát veszélyeztetik a külföldi kémek és helyi kiszolgálóik. Az egyik legértékesebb őshonos halfajta Süllők a Felső-Tiszába MTI-HÍR Fehérgyarmat. A Tisza Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szakaszán 200 ezer süllőt engedett a héten a fo­lyóba a fehérgyarmati Szatmár Ha­lászati Kft., hogy pótolja a februári, romániai eredetű ciánszennyeződés miatt elpusztult halállományt. A szakemberek szerint a folyó egyik, gazdasági szempontból legértéke­sebb őshonos halfajtája néhány éven belül ismét tömegesen elterjedhet a Tiszában, melynek vize már újra tiszta, s elegendő táplálékot is talál­nak benne a kihelyezett süllők. Körvonalazódó egyetértés kelet-európai országokkal Osztrák kárpótlás MTklELENTÉS Bécs. A kelet-európai országok egyetértenek Maria Schaumayer osztrák kormánymegbízott javasla­tával a háború idején Ausztriában foglalkoztatott kényszermunkások kárpótlása ügyében. Egyedül Ma­gyarország részéről tapasztalható némi tartózkodás, nincs viszont megegyezés az USA-val. Erről a Ku­rier című bécsi lap számolt be tegna­pi számában. Sikerült messzemenő­en egyetértésre jutni a lengyel érin­tettek képviselőivel, és Schaumayer a Kurierben úgy nyüatkozott, hogy nagyjából Ukrajna, Oroszország, Belorusszia és Csehország képvise­lőivel is, „egyedül Magyarország ta­núsít visszafogottságot”. Ajövő ked­den kezdődik az ún. megbékélési konferencia a bécsi Hofburgban, s társelnökei Maria Schaumayer oszt­rák kormánymegbízott, valamint Stuart Eizenstat amerikai pénzügy- miniszter-hélyettes, aki egyben a náci időkből származó kárigények­kel foglalkozó amerikai kormány- megbízott. A konferencia időpontjá­ra Bécsbe érkezik Eward Fagan amerikai ügyvéd is, bár a tanácsko­zásra nem hívták meg. Ő korábban már több kárpótlási ügyben indított úgynevezett gyűjtőpereket, ame­lyek peren kívüli megegyezéssel végződtek. Fagan az osztrák kor­mány által a kényszermunkásoknak felajánlott kárpótlás ügyében is gyűjtőpert indítványozott azzal a céllal, hogy Ausztria ne csupán a kényszermunkásoknak fizessen, ha­nem egyúttal oldja meg a máig nyi­tott árjásítási és egyéb vagyoni károk ügyeit is. Az amerikai bíróság még nem döntött arról, hogy helyt ad-e az indítványnak.

Next

/
Thumbnails
Contents