Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-27 / 97. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 27. Régióink Lesz Sárkányfalván vadászkastély? Ha sikerülne megvalósítani az elképzelést, akkor közeli és távolabbi országokból is fogadhatnák a vendégvadászokat Vadban nem lesz hiány, csak pénz kell! Ami a kastélyból... Markó Rozália, akit másodszor is megválasztottak polgármesternek a faluba, mint most. Autó nélkül nehéz a közlekedés: vagy a köbölkúti vagy a muzslai vasútállomásra kell eljutnia annak, aki utazni akar. Ha nincs busz - akkor gyalogosan. Az összeköttetés rossz, de jobban megoldani lehetetlen. Az utolsó népszámláláskor 404- en éltek Sárkányfalván és a hozzá tartozó Gyiván. (1938-ban 486- an, 1954-ben 541-en). Sárkányfalván ma már csak 350-en laknak (Gyiván körülbelül 8Ö-an.) Az alig kétszáz ház közül több üresen áll, soknak csak egy lakója van. Gyiván majd minden harmadik házban idős házaspár vagy magányos idős ember él. Az ő árukínálat szerény) és az egy éve működő ABC. Ezt többen látogatják,, nemcsak gazdagabb kínálata, hanem nyolc személyt befogadó vendéglői része miatt is. A temetődombon magasodó templom 1567-ben épült (az eredeti épület leégett, a jelenlegi 1810-ben épült újjá). A temetőkert is régi, már a tatárjárás idején is oda temettek. Műemlékként tartják nyilván az egy darab homokkőből kifaragott pietát. A szobornál mindig van virág. (Megpróbálták már ellopni a szobrot, de szerencsére nem bírtak vele.) A falu mindig is uradalmi birtok volt - utoljára a Renner KOPASZ-KIEDROVSZKA CSILLA árkányfalva már az Árpádok idején lakott terület volt. Első írott említése 1287-ből való, amikor is a Pilis- nemzetségbeli Miklós comes fia, Demeter itteni birtokát a Zovard-nemzetség eladta Miklós fiainak, Miklósnak és Péternek. A XV. században a Kapy család tulajdona, további birtokosai: Attay Miklós kanonok, Károly Ferenc, a Csernaházy, Csery, Keglevich, Telegdy, Bessenyey, báró Gyulai, Missich, Paksy, Boronkay, legtovább a Renner család. Nevét alig több mint száz éve kapta. Akkoriban sem lehetett sokkal körülményesebben eljutni szonynak nem ez az egyedüli gondja. Posta, orvosi rendelő, patika sincs. Kultúrház van (a jó százéves épületet valamikor a Renner-birtok cselédházaiból alakították át), csak éppen tilos a belépés: életveszélyessé nyilvánították. Az összejöveteleket, bálokat, gyereknapot, Mikulás-ünnepséget a községháza 70-80 személyt befogadó üléstermében tartják. A polgármesteri hivatal az egykori iskolában van - mivel már iskola sincs a faluban. Óvoda Libádon van - a 8-9 kicsi gyerek minden reggel buszra ül (felnőtt kíséretével), Libádon az óvó néni átveszi őket, a délutáni busszal pedig jönnek vissza. Az alapiskolások Köbölkútra buszoznak. Nincs hentes sem, de van két élelmiszerbolt. A régi Jednotás (az helyzetüket az is nehezíti, hogy a településen tavaly megszűnt az élelmiszerbolt. Jelenleg autóval szállítják az előre megrendelt kenyeret és péksüteményt (hetente háromszor), a tartós élelmiszert egyszer egy héten.- Ez nagyon bánt, mert az üzlet mégiscsak szükséges volna, viszont a költségvetésünk nem engedi, hogy épületet béreljünk, olyan állapotba hozzuk, hogy üzmelhessen és alkalmazottat fizessünk. Markó Rozália polgármester aszcsaládé, előtte a Boronkayaké. (Ott a családi sírboltjuk a temetőben.) Az emberek a felsorolt nehézségek ellenére sem költöznek el a faluból, inkább visszamennek. Megmaradni itt csak úgy lehet, ha autó és telefon áll rendelkezésre. Kilencvennégyben csak 9 telefon volt. Jelenleg 20-22 van. A mobiltelefon nem használható, nincs erőtér, elfogják a hegyek. Van olyan év, amikor egy gyerek se születik, van úgy, hogy egy (a három a maximum). A halálozá- sokszáma évi 11-12. Markó Rozália huszonöt évig Érsekújvárott lakott, a járási hivatalban dolgozott, a pénzügyi osztályon, illetve a közlekedési részlegen. - „Kilencvenkettőben meghaltak a szüleim. A bátyám, aki mindig velünk élt, egyedül maradt itt Sárkányon. Nem akart eljönni Újvárba. A szülői házat újjáépítettük - és ideköltöztem. Ahányan vagyunk, annyifelé élünk. A férjem Újvárban, ott a munkahelye, sokat utazik, innen nem tudna naponta kétszer megtenni negyvenkét kilométert autóval, mert elég drága volna, a vonatközlekedés meg nem olyan, hogy megoldható lenne a bejárás. A fiam Pesten főiskolás. Amikor Markó Rozáliát felkérték, vállalja el a polgármesteri jelölést, sejtette, mi vár rá, de azzal is tisztában volt: van annyi ereje, hogy segítsen jobb életet teremteni a szülőfalujában.- Két és fél évembe került, amíg sikerült megoldani a gáz bevezetését - egy fillér kölcsön nélkül. Legnehezebb az engedélyek megszerzése volt - A kivitelezés már könnyebben ment, mert nagyon jó csapat dolgozott. A munkanélküliség nem is olyan veszélyes, állítja, két faluval odáébb, Libádon 49 százalékos, nálunk „csak” harminc. Néhá- nyan a párkányi papírgyárba járnak, egypáran a vasútnál dolgoznak. Helyben az egyetlen munka- lehetőség a szövetkezet, amely „hol így áll, hol úgy áll”, inkább csak idénymunkásokat szerződtet. Markó Rozáliát másodszor is megválasztották polgármesternek. Minden évre kitűzött valaAz életveszélyes kultúrház - évek óta üresen áll mit, amit mindenképpen szeretne megvalósítani. Tavaly a templomot festették (nagyon ráfért, hiszen hatvannégyben festették utoljára). De a szülő sem tesz különbséget a gyerekei között. Gyivát sem lehetett kihagyni - a ni a földbirtokos barátai. A régiek még emlékeznek a kastélytól a templomig vezető gesztenyefasorra. A több mint százéves fákból csak mutatóba maradt, s évente egy fa kiszárad. A kastélykertben magasodó három fa véBitterék állatokat tartanak: „Van két boci, tehén, kisgida, kacsa, liba, tyúkok. Este, mire elvégződünk, és nézhetnénk a tévét, elalszunk, fáradtak vagyunk." (A szerző felvételei) rült elkésztenünk olyan tervezetet, amely alapján újra működtethető lenne. Az eredeti állapot visszaállításához ötmillió korona kellene. Ha sikerülne megvalósítani az elképzelést (és miért ne sikerülne!), akkor Sárkányfalva közeli és távolabbi országokból is fogadhatná a vendégvadászokat. Szállást (a kutyáknak is - hiszen a vadász kutyástul érkezik) és étkezési lehetőséget helyben biztosítani lehet. Vadban nem lesz hiány! település faragott haranglábat kapott (a régi életveszélyes volt). Ebben az évben (valamikor a nyáron) ünnepélyesen felavatják a falu címerét és zászlaját. Komolyabb vállalkozáshoz nehéz volna befektetőt találni - az infrastruktúra nem megfelelő: messze a vasút, messze a főút. Pedig kihasználatlan, üres épület akadna is (a szövetkezet egykori épületei), de rossz állapotban... Ami mozdítható volt, eltűnt - először a tető, aztán a falak... (Az építmény a szövetkezet tulajdona - a telek az államé vagy senkié.) De van valami, amiről bővebben is érdemes szólni. A falu szélén áll egy romos épület. A kastély. Oda jártak vadászdett, ezekről a falunak kell gondoskodnia. A kastély utolsó tulajdonosát, Renner földbirtokost negyvenhatban elvitték, a vagyonát konfiskálták. (Azt mondják, a kastély anyagából sok házat felépítettek...) Földalap rendelkezik vele. Markó Rozália négy éve próbálja elérni, hogy a kastély a falu tulajdonába kerüljön. Elég nagy terület forog kockán (tudnának vele mit kezdeni) és a kastély is csak akkor menthető meg, ha a falué lesz. ... és ami a bástyákból megmaradt meghalt. Utána a testvére két lánya örökölt, de ők nem igényelték vissza a kastélyt és a kastély körüli területet. A kastélynak tehát jelenleg nincs tulajdonosa. Markó Rozália utánanézett az iratoknak. Egy 1960- ból származó okirat szerint a kastély a falué, egy néhány évvel későbbi szerint már az államé, azután a járási hivatalé, és ahány papír, annyi tulajdonos illetve kezeléssel megbízott intézmény. Az utolsó beírások szerint az állam tulajdonába szállt át. Egyelőre a A tizenhetedik századi pieta- Ami most látható belőle, csak egyharmada az eredetinek. A tulajdonos unokahúga, a Komáromban élő Renner Margit kilencvenkettőben élt a restitúciós törvény adta jogával és viszakérte a vagyont. Mire a határozat megszületett, kilencvenhatban, hogy a földek bizonyíthatóan őt illetik meg, addigra szegény- A kastéllyal kapcsolatban van elképzelésem. Segítenek a műemlékvédők meg egypár fanatikus. Olyanok, akiknek a kastélyok meg a régi épületek a mániájuk. Komáromban megvannak az eredeti tervrajzok, azok alapján szeretnénk restauráltatni. Körül van kerítve bástyákkal. Szlovákiában nem volt több ilyen. SikeA temetődomb a templommal
