Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-22 / 94. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 22. Gazdaság és fogyasztók H Kereskedelmi-pénzügyi és információs központok létrehozásának gondolata már a kilencvenes évek elején felmerült Mikor lesz az ötletből valóság? Főleg a kis- és középvállalkozóknak lenne nagy szükségük mindazokra az információkra és segítségre, amelyeket a kereskedelmi-pénzügyi központok nyújtanának (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Világbanki szakértők washingtoni csoportja tavaly tavasszal egy tanulmányt dolgozott ki, melyben arra mutatott rá, hogy az eu-. rópai uniós csatlakozással összefüggésben Szlovákiának milyen lépéseket kell megtennie a korszerű gabonapiaci politika megteremtése érdekében. ÚJ SZÓ-FELDOLOGOZÁS Ebben az egyik legfontosabb feladatnak olyan kereskedelmi-pénzügyi központok létrehozását jelölte meg, amelyek nagyban hozzájárulnának a folyamatos pénzforgás biztosításához. Mint ismeretes, napjainkban éppen a fizetési fegyelem teljes hiánya és ebből eredően a pénzforgás akadozása jelenti a termelők számára az egyik legnagyobb problémát. Az ötlet nem új; hasonló kereskedelmipénzügyi és információs központok létrehozásának gondolata a kilencvenes évek elején több hazai szakember fejében is megfordult és tervezetüknek az Agrocentrum nevet adták. Előre. feltételezték ugyanis az addig monopolhelyzetet élvező gazdasági struktúrák szétesését, amelyek alapját a di- rektív irányítás, a stabil eladási árak, valamint megszabott nyersanyag- és energiaárak képezték. Jóslatuk bevált: az egyes szervezetek atomjaikra hullottak szét, az új társaságok létrehozásakor viszont nagyon sok esetben nem a szakmai szempontok voltak a meghatározók. Az új tulajdonosok gyakran nem rendelkeztek megfelelő tapasztalatokkal, kül- és belpiaci kapcsolatokkal. Mindennek már évek óta isszuk a levét. Ezért az elkövetkezőkben az agrárágazat fellendítése érdekében a kivitel növelése, új technológiák bevezetése, a termelés szerkezeti átalakítása, a meglévő feldolgozóipari és kereskedelmi kapacitások kihasználásának növelése mellett az együttműködés javítására, valamint közös - beleértve külföldi részesedésű - vállalatok létrehozására kell helyezni a hangsúlyt. Nem szabad megfeledkezni a tudományos és technikai újdonságok mielőbbi gyakorlati bevezetéséről, s természetesen a megfelelő képzettségű vállalatvezetők kiválasztásáról sem. Mindezekkel meg kell birkóznia a hazai agrárágazatnak ahhoz, hogy megállhassa a helyét az erős konkurenciaharcban. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban a már említett kereskedelmi központok is nagyban hozzájárulnak a konkurenciaképesség megőrzéséhez. Sajnos nálunk az elmúlt tíz évben nem sok minden történt ezen a téren, a kilencvenes évek elején felvetett ötlet nem jutott el a gyakorlati megvalósításig. Mi több, a 2005-ig kidolgozott mezőgazdasági és élelmiszeripari koncepció sem igazán foglalkozik a kérdéssel. Pedig főleg a kis- és középvállalkozóknak lenne nagy szükségük mindazokra az információkra és segítségre, amelyeket egy ilyen központ nyújtani tudna. Igaz, néhol alakultak már termelői-értékesítői társaságok, ám ezek általában csak a meglévő termény eladására szerveződnek, és sokkal kevésbé foglalkoznak a termelés hatékonyságának növelésével, a minőségjavításával. Ezért - figyelembe véve a külföldi szakértők ajánlását is - érdemes lenne minél előbb lépni ez ügyben, (v-s) Az Eurostat kimutatása szerint mindinkább csökken a mezőgazdasági termelők száma az Európai Unió országaiban Egyre inkább koncentrálódnak a birtokok HÁTTÉR Brüsszel. Egyre csökken a mező- gazdasági termelők száma az EU- ban. Ezzel párhuzaúiosan viszont fokozatosan nő az átlagos termelőre jutó birtoknagyság, vagyis a birtokok egyre inkább koncentrálódnak. Az utóbbi harminc évben a mező- gazdasági termelésbe vont birtokok számának csökkenése és átlagos méretük növekedése figyelhető meg. Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat elemzése szerint a területi koncentráció a gazdaságinak a velejárója. A mezőgazdaságilag használt területek kétharmada a termelők 10 százalékának birtokában volt 1997-ben az unió 15 tagországban. 1967-től kezdve az akkor még hat tag mintegy 42 százalékos birtokszámcsökkenést élt meg. Ez 2,7 millió birtok megszűnését jelentette. A legnagyobb változás Franciaországban történt, ahol nem kevesebb mint 1 millió mezőgazdasági egység tűnt el. Németországban 700 ezer, Olaszországban 660 ezer gazdaság szüntette be tevékenységét 1997-ig. Arányaiban kifejezve viszont a legnagyobb csökkenés Belgium esetében tapasztalható, ahol a gazdaságok 69 százalékát számolták fel. A második körben csatlakozott országok is megélték a birtokszámcsökkenés tendenciáját. Dániában a közös agrárpolitika (CAP) okozta szerkezetváltás 1975 és 1997 között a birtokok felének eltűnéséhez vezetett. Az unió országaiban általános tendencia tehát a kisebb gazdaságok eltűnése és a nagyok növekvő száma. Még erőteljesebbnek mutatja a folyamatot, ha a valóban kicsi, 5 hektárnál kisebb birtokok számát külön vizsgáljuk. Ezek száma Belgiumban 1967 és 1997 között több mint 80 százalékkal esett, a legtöbb országban 60 százalékos a csökkenés. Dániában minden tíz kisbirtokból csak egy maradt életben. Portugália és Spanyolország az 1987-es csatlakozást követő tíz év alatt 40 százalékos csökkénést tapasztalt az 5 hektár alatti birtokok esetében. Finnországban a csatlakozást követő két évben a kisbirtokok negyede tűnt el. Egyenletes emelkedést mutat viszont az 50 hektár feletti mezőgazdasági termeléssel foglalkozó birtokok száma. Németország uniós tagsága alatt 4,4-szer több nagybirtok jött létre. A tagállamok közül csupán Nagy-Britannia a kivétel ezen tendencia alól, itt az 50 hektárnál nagyobb, művelt mező- gazdasági területek száma mintegy 5 százalékkal lett kevesebb. A fenti folyamatok magyarázzák, hogy az uniós tagsággal nőtt a művelt területek átlágos nagysága. Ezzel párhuzamosan a birtokok gazdasági méret szerint is nagymértékben koncentrálódtak. (A Világgazdaság alapján) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony április 19-én 18 Sk/kg Komárom április 13-án 10 Sk/kg Zseliz április 19-én 12 Sk/kg Rimaszombat április 13-án 25 Sk/kg Losonc április 19-én 15-20 Sk/kg Kassa április 14-én 14-16 Sk/kg petrezselyem 38 Sk/kg 29 Sk/kg 20 Sk/kg 40 Sk/kg 35 Sk/kg 32 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 11 Sk/kg 11-12 Sk/kg 11 Sk/kg fejessaláta 8-10 Sk/fej 4-6 Sk/fej 8 Sk/fej 8 Sk/fej 6,50 Sk/fej X paprika 16-18 Sk/db 10-12 Sk/db X 100-135 Sk/kg 85-95 Sk/kg 70 Sk/kg karalábé 16 Sk/db 6-8 Sk/db 8 Sk/db 25 Sk/kg 10-18 Sk/db 22 Sk/kg zeller 36 Sk/kg 6-8 Sk/szelet 8 Sk/db 30 Sk/kg 19-22 Sk/kg 28 Sk/kg káposzta 15 Sk/kg 12 Sk/kg X 15 Sk/kg 12-15 Sk/kg 14 Sk/kg őrölt fűszerpaprika 250 Sk/kg 200-250 Sk/kg 200 Sk/kg X X 250 Sk/kg méz 80-100 Sk/kg 70-85 Sk/kg 70 Sk/kg X X 80 Sk/kg hagyma 10-12 Sk/kg 8-11 Sk/kg X 15 Sk/kg 12-17 Sk/kg 10-12 Sk/kg paradicsom 50 Sk/kg 50-55 Sk/kg X 70 Sk/kg 75 Sk/kg 65-70 Sk/kg fokhagyma 60 Sk/kg 45-60 Sk/kg 60 Sk/kg 55 Sk/kg 43-55 Sk/kg 70 Sk/kg karfiol 49-50 Sk/db X X 38-45 Sk/fej 68 Sk/db 45-50 Sk/fej dióbél 140-150 Sk/kg X 100 Sk/kg* 120 Sk/kg 100 Sk/kg 130-140 Sk/kg kel 36 Sk/kg 7-10 Sk/fej X 40 Sk/kg 33 Sk/kg 30 Sk/kg alma 22-30 Sk/kg 25-29 Sk/kg 25 Sk/kg 25 Sk/kg 25-28 Sk/kg 28-30 Sk/kg savanyú káposzta 22 Sk/kg 15 Sk/kg X X X 22 Sk/kg cékla 14 Sk/kg 10 Sk/kg X 20 Sk/kg 15 Sk/kg 14 Sk/kg uborka 50-60 Sk/kg 50 Sk/kg 50 Sk/kg 60 Sk/kg 58 Sk/kg 65-70 Sk/kg tojás 3,40 Sk/db 2,50-3,00 Sk/db 2.80 Sk/db 3,00 Sk/db 2,90-3,20 Sk/db 2,70-2,90 Sk/db retek 8-10 Sk/csomó 4-8 Sk/csomó 6 Sk/db 8 Sk/csomó 8 Sk/köteg 13 Sk/csomó AGRÁRMORZSÁK 12 milliárdos agrárkár Budapest. Mintegy 6 milliárd forintnyi kárt okozott a mezőgazdaságban az ár- és belvíz, de a veszteség elérheti a 12 milliárdot is. A belvízzel elöntött terület nagysága meghaladja a 233 ezer hektárt. A további kiesések mértéke attól függ, mennyi szükség- tározót kell megnyitni a folyók áradásai miatt. A földművelésügyi tárca több mint 1,6 milliárdot költött védekezésre. E kiadást azonban beszámítja abba a 3,6 milliárdos keretbe, amelyet a kormány 2,1%-os zárolása miatt kell előteremtenie saját büdzséjéből. A védekezésre és a kárelhárításra rendelkezésre áll egy 4 milliárdos összeg is, amelyet az FVM a kabinet beleegyezésével korábban különített el belső átcsoportosításokkal. (vg) Zsugorodott a vetésterület Szófia. A tavalyinál 200 ezer tonnával kevesebb, 2,8 millió tonna búza betakarításával számolnak Bulgáriában. A vetésterület számottevően csökkent, de a kihajtott növények jó állapotban vannak - a fagykárt kevesebb műit 3%-ra becsülik A SÁPI agrárinformációs rendszer adatai szerint tavaly 910 ezer hektáron vetettek őszi búzát, szemben az 1998. évi 918 ezer hektárral. Az adatok eltérnek a szófiai mezőgazdaásgi minisztérium 1,1 millió hektárról szóló becslésétől, amely lényegében megegyezik a megelőző évi 1,13 millió hektárral. A SÁPI szerint az országban nőtt a műtrágya-felhasználás és ennek következtében feltehetően felülmúlják majd a tavalyi 2,8-3,0 tonnás hektáronkénti terméshozamokat. A várt 2,8 millió tonnás búzatermés előreláthatóan fedezi majd az ország 2,6 millió tonnára becsült belső fogyasztását, (n) Dráguló magyar cukor Pozsony. Inflációkövető mértékben, 6-7 százalékkal kívánják drágítani a cukrot a magyar gyártók 2000-ben. A cukorra kilónként 110, a répára tonnánként 6800 forintos irányárat javasol Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a piaci szereplőket tömörítő Cukor Terméktanács. A 110 forintos irányár azt jelentené, hogy a cukoripar inflációkövető mértékben drágítaná az idén a cukrot a mai 105-106 forintos átadási (gyártelepi) árakhoz képest. Ennek azonban feltétele, hogy a tonnánkénti világpiaci cukorárak ne csökkenjenek 168 dollár alá, és az évvégére 183 dollár körüli szintre emelkedjenek. Ellenkező esetben ugyanis az importveszély akadályozná a belföldi drágítást. Az áremelés azért is lényeges, mert a répa felvásárlási ára a cukoréhoz kötött. Minél többet kap tehát az ipar a cukorért, annál nagyobb árat fizethet a gazdáknak. (Vg) Újabb gyárbezárás Losonctamási. Összeomlott a losonctamási baromfifeldolgozó vállalat, ennek következtében mintegy kétszáz munkás veszítette el munkáját. A SME értesülése szerint a cég tulajdonosai nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek, azaz előzőleg nem tájékoztatták a területileg illetékes munkaügyi hivatalt a tömeges elbocsátásról, (s) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. április 22-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,543 Magyar forint (100) 16,072 Angol font 69,322 Német márka 21,241 Cseh korona 1,143 Olasz líra (1000) 21,455 Francia frank 6,333 Osztrák schilling 3,019 Japán ien (100) 41,947 Spanyol peseta (100) 24,968 Kanadai dollár 29,663 Sváici frank 26,393 Lengyel zloty 10,298 USA-dollár 43,868 A világpiacon a cukor és a gabona drágul a legjobban Nő az EIU agrárindexe ÖSSZEFOGLALÓ London. A januári előrejelzéshez képest gyorsabb ütemben erősödhet 2001-ben az Economist Intelligence Unit (EIU) által figyelt agártermékek árindexe. A cukor és a gabonafélék drágulása ugyanis felülmúlja az italfélék, főleg a kávé árának mélyrepülését. Jövőre várhatóan már 4,9 százalékkal emelkedik a 20 agrártermék árából számolt EIU index - derül ki a londoni székhelyű cég legújabb elemzéséből, amelyet a Bloomberg ismertetett. A januárban jósolt 2,8 százalékos növekedési ütem fel- gyorsítását főleg az olajosmagvak javuló, pontosabban a korábbihoz képest kevésbé rossz piaci kilátásaival magyarázzák. Az index növekedéséből legmarkánsabban viszont a cukor és a - két év után először dráguló - gabonafélék vehetik ki a részüket. Ez utóbbiak szi- lárdulása több mint semlegesítheti a kávéárak folytatódó mélyrepülésének negatív hatását. Az ez évi index azonban még változatlanul 2,1 százalékkal csökkenhet. Az EIU index 28,7 százalékát alkotó búza tonnánkénti átlagára 135 dollárra emelkedhet 2001-ben, ami mintegy 15 százalékos drágulás az idei szinthez képest. A korábban vártnál nagyobb piaci fellendülés elsősorban az aszálykárok elébe néző közel-keleti és afrikai országok erősödő kereslete nyomán bontakozhat ki. Az indexben 17,1 százalékkal részesedő kukorica is 13 százalékkal drágulhat jövőre, elérve a 116,30 dolláros tonnánkénti átlagszintet. A gabonaféléknél is lendületesebben - 29 százalékkal - galoppozhatnak a cukorárak, miután a világkínálat szűkülésével kell számolni. A nyerscukor tonnánkénti átlagára így 174,17 dollárra nőhet. Ez az árszint is azonban 37 százalékkal elmaradna az 1990. évitől. A tavalyi markáns - 30 százalékos - esés után ugyanis még az idén is 1,6 százalékos további süllyedés várható. Az EIU index kávét és kakaót magában foglaló „italszekciójának” 1998 óta tartó gyengülése viszont jövőre is folytatódhat a masszív túlkínálati nyomás következtében. Főleg az index 12,2 százalékát kitevő kávé ára maradhat lejtőn. A londoni piacon jegyzett robusta típusú nyerskávé ára jelenleg is hétéves mélypont közelében mozog. A legutóbbi (1997. júniusi) 2200 dolláros tonnánkénti csúcsmagasság alig több mint 40 százalékát éri el. A robusta átlagára tavaly 18 százalékkal esett. Az idén 24, jövőre pedig 14 százalékos (tonnánként 970 dollárra) csökkenés várható.
