Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-22 / 94. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 22. A folyamatosan épülő Nemzetközi Űrállomáson akár több évig élhet majd összezárva néhány férfi és női űrhajós A klímaváltozás természetét vizsgálják a meteorológusok Bolyongó óceáni bólyák ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az asztronauták is emberek... A Mir űrállomás napjaink legnagyobb űrobjektuma. A szovjet és orosz kozmonauták időnként több mint 1 évig dolgoztak az űrben a másik nemtől teljesen elszigetelve. (A NASA felvétele) Földünk 70%-át óceánok borítják, s régóta ismert, hogy bolygónk éghajlatát a világtengerek befolyásolják elsődlegesen. Éppen ezért határozott úgy egy oceánográfusokból álló nemzetközi kutatócsoport, hogy minden eddiginél kiterjedtebb vizsgálatsorozatot indít az óceánok állapotának követésére. Az Argó névre keresztelt program során 3000 robotbóját bocsátanak vízre, amelyek a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérik majd. Az egyméter magas, légtartállyal és méteres rádióantennával fölszerelt úszó alkalmatosságok a tengeráramlatokkal sodródva folyamatosan mérik a mérendőket, és nemcsak a víz felszínén: saját akkumulátoraik energiájával meghatározott időnként vizet szivattyúznak egy tartályba és így lesüllyedAz Andokban épülő Páránál Obszervatórium nemrég üzembe helyezett harmadik nagy távcsöve páradanul éles felvételt készített a Sombrero galaxisról. A kép felbontása és részletgazdagsága a csülagászok szerint vetekszik a Föld körüli pályán keringő Hubble űrtávcsőével. Az obszervatórium első távcsövét 1998- ban helyezték üzembe, építése a tervek szerint idén fejeződik be. Elkészültekor a vüág négy legnagyobb teljesítményű földi telepítésű távcsövét foglalja majd magában, amelyek interferometrikusan együttműködve valóban túlszárnyalhatják majd a Hubble felbontóképességét. A Szűz csülagképben látható SombAmerikai kutatók megfejtették három olyan emberi kromoszóma génösszetételét, amelynek révén a rák, a cukorbetegség és más kórok jobb megismerését is szolgáló géntérképet állítottak elő. A térkép ingyen hozzáférhető lesz a magánszféra és az állami intézmények kutatóinak. Bill Richardson amerikai energiaügyi miniszter közölte, hogy az 5-ös, a 16-os és a 19-es számú kromoszómát pontosan sikerült leírnia az emberi génállomány feltérképezésére létrehozott, a minisztériumhoz tartozó Joint Genome intézet kutatóinak. Ezen kromoszómák mintegy 10-15 ezer gént tartalmaznak, az emberi teljes génkészlet mintegy 11 százalékátszámol be a Reuters. A kutatók az említett három kromoszómának mintegy 90 százalékát dekódolták. A napokban a Celera Genomics A sertés agysejtjei jól fejlődnek tovább az emberi agyban - derítette ki egy kutatás -, sőt látványosan javítanak a Parkinson-kórban szenvedő betegek állapotán. Arra azonban csak 5-10 év múlva lehet számítani, hogy rutinműtét lesz a sertésszervek felhasználása az emberi gyógyászatban. Tíz, Parkinson-kórban szenvedő beteg egyik agyféltekéjébe sertés agysejtcsoportját ültettek be a Bostoni Egyetemen, s közülük hárman látványos javuláson mentek keresztül. Egyikük például már járni sem tudott, most pedig botra sincs szüksége a gyalogos közlekedéshez. Mellékhatásról senki sem számolt be, legfeljebb nem észleltek javulást. Olyat sem tapasztaltak nek. A tervek szerint 2 ezer méteres mélységbe ereszkednek majd alá, ahol akár tíz napot is eltölthetnek; a vizet ezután kipumpálják magukból és így a felszínre emelkednek. A mért adatokat műholdra lövik föl, amely a program southamptoni bázisára továbbítja azokat. A mérések révén a klímaváltozás természetére következtetnek majd a meteorológusok, és abban is bíznak, hogy az eddigieknél bővebb adathalmaz alapján pontosan előre jelezhetik a várható tendenciákat. Földünk 70%-át óceánok borítják, s régóta ismert, hogy bolygónk éghajlatát a vüágtengerek befolyásolják elsődlegesen. Éppen ezért határozott úgy egy oceánográfusokból álló nemzetközi kutatócsoport, hogy minden eddiginél kiteijedtebb vizsgálatsorozatot indít az óceánok állapotának követésére. (F) rero galaxis mintegy 50 mülió fényévre van tőlünk. Nevét onnan kapta, hogy meghökkentően hasonlít a szóban forgó mexikói kalapra. Már a Messier-féle katalógusban is szerepel (M 104) mint elmosódó ködfolt. A mostani felvételen sok halvány, eddig nem látott, gomoly- felhőszerű szerkezet megfigyelhető a galaxis belsejében, továbbá számos háttérgalaxis gyenge fénye is átszűrődik a galaxis peremvidékeinek ritkás anyagán. Különleges kép- feldolgozó eljárásokkal a galaxist keresztül-kasul átszövő porsávok szerkezetének eddig ismereden részleteit sikerült feltárni. Ezek bonyolultsága leginkább a galaxis fényes csillagokkal teli központi lencséje előtt figyelhető meg. (É. T.) magáncég közölte, hogy rövidesen végez a teljes emberi kromoszómakészlet beazonosításával, a számítógépes végeredmény elkészítése még néhány hetet igénybe vesz. A most bejelentett dekódolásoknál néhány kromoszómában olyan elváltozást találtak, amelyek alapján az adott személynek veseelváltozása, prosztata- és bélrákja, fehérvérűsége, magas vérnyomása, cukorbaja és érelmeszesedése lehet. A bázissorrendek megismerése csak a kezdete az ember genetikus kódja megértésének. A kutatók előtt most számtalan olyan kísérlet áll, amelyek során megismerik az adott gének szerepét. A géntérkép ismeretében lehetőség nyílik számos betegség gyógyítására. A fenti három kromoszómatérkép ingyen hozzáférhető lesz a magánszféra és az állami intézmények kutatóinak - mondta Richardson. További részletek a nyáron várhatók. (VG)- ami miatt pedig sok kutató aggódik-, hogy valamely sertésbetegség az átültetéssel átkerült volna az emberre. Később talán bevethetők lesznek a sertésagysejtek az agyvérzésen átesett betegek kezelésében és a súlyos fejfájásra panaszkodó- kéban is. A Neurology szaklapban ismertetett kísérletek a sertésagy átültetési lehetőségét voltak hivatottak igazolni. Ám azt is bebizonyították, hogy a módszerrel az immunrendszerre káros gyógyszerek adagolása nélkül is be lehet idegen sejteket fogadtatni az emberi szervezettel. A kutatók egy olyan védőréteggel vonták ugyanis be a beültetett sejteket, aminek köszönhetően a befogadó szervezet azokat nem tekintette „ellenséges betolakodónak”. (VG) Szinte elképzelhetetlen, hogy az ember képes legyen teljesen elnyomni magában egyik legmélyebben gyökerező ösztönös viselkedésformáját, a szexualitást. Még olyan rendkívüli helyzetekben sem, távol bolygónk felszínétől, amilyenekbe csak néhányan kerülnek közülünk- egyelőre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az 1990-es évek egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterületének az űrkutatást tartják. Havonta követik egymást az újabbnál újabb tudományos felfedezések és technikai megoldások, valamint egyre közelebbi realitássá válik a bolygókra - egyelőre konkrétan a Marsra - történő emberes űrutazás és az űrben való hosszabb távú tartózkodás gondolata is. Egy esetleges Mars-expedíció két és fél évig is eltarthat majd. Az épülő Nemzetközi Űrállomáson akár több évig élhet majd összezárva néhány férfi és női űrhajós, akik azt megAz elmúlt évek eredményei az orvosbiológiai kutatások homlokterébe állították az őssejteket. Fejlődésük irányítása az orvostudomány forradalmához és a betegségek gyógyításának teljesen új módjához vezethet, mert megnyithatja az utat a sejtcserén alapuló eljárások előtt. Az őssejtek olyan sejtek, amelyek az embrionális fejlődés során egy adott fejlődési hányban már elkötelezték magukat, de még nem differenciálódtak. A differenciálódás során az őssejtek osztódásával kialakuló sejtvonalak az adott sejttípusra jellemző alaktani és működési jellegeket vesznek fel, s ezeket életük végéig megtartják, miközben osztódási képességüket elvesztik. Az őssejtek azonban megtartják osztódási képességüket, így képesek pótolni az adott fejlődési vonal sejtjeit. Ennek egyik legismertebb példája, amikor egy bizonyos típusú fehérvérűségben szenvedő beteg a csontvelő-átültetés során új, egészséges vérképző őssejteket kap, amelyek létrehozzák a vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék új, egészséges vonalait. Az itt bemutatásra kerülő kísérletben a kutatók madáragyakat használtak fel, s új agysejtek kifejlesztésére vették rá az idegrendszeri őselőzően esetleg egyáltalán nem is ismerték egymást. Az ilyen helyzetekben felbukkanó pszichés problémák sora meglehetősen hosszú, példaként említhető az elszigeteltség, a magány, a munkatársak nehezen tolerálható szokásai és viselkedése, illetve az ebből származó konfliktusok, rosszabb esetben veszekedések. A téma legkényesebb területe mégis minden bizonnyal a szexuális viselkedés, ami valamilyen formában egészen biztosan megnyilvánul ilyen hosszú idő alatt. Abban pedig senki nem kételkedik, hogy az A téma legkényesebb területe bizonyosan a szexuális viselkedés. ebből származó feszültségek befolyásolhatják a legénység teljesítményét és ezen keresztül akár a küldetés sikerét is. Mindezek természetesen hasonló elszigeteltséggel járó földi munka- (és élet-) körülményekre is sejteket. Az eredménynek fontos következményei lehetnek a Parkinson- és az Alzheimer-kór által megtámadott emberi agyak gyógyításában. A kutatók arról számoltak be, hogy zebrapintyek bizonyos agysejtjeinek elpusztításával új agysejtek növekedését segítették elő. A Neuron c. tudományos folyóiratban megjelent cikkükben közöltek szerint az idegrendszeri őssejtek lehetnek az új agysejtek (neuronok) forrásai. „Ez az első bizonyíték arra, hogy képesek vagyunk új agysejtek keletkezését előidézni” - állítja Jeffrey Macklis, a Harvard Egyetem neurobiológusa, a kutatás egyik vezetője. Jeffrey szerint ez csak az első lépcső ahhoz, hogy hasonló dolgokat az emlősökön is elvégezzenek. A kutatók a madarak biológiájának egy érdekes változatossága miatt választották a zebrapintyeket. A kanárik minden ősszel abbahagyják az éneklést, amint az éneklésért felelős idegsejtek egy meghatározott csoportja elpusztul. A tél folyamán egy teljesen új idegsejt-ál- lomány alakul ki, és tavasszal a kanáriknak újra meg kell tanulniuk az összes dalukat. A zebrapintyeknél azonban hiányzik ez az évszakos ciklus. Helyette agyuk folyamatosan új idegsejteket termel. A legutóbbi időkig a tudósok úgy gondolták, hogy az agysejtek soha vonatkoznak, például egy hosszú távú expedícióra az Antarktisz valamelyikkutatóbázisán, egy atomtengeralattjárón teljesített szolgálatra vagy egy kőolajfúró platformon végzett munkára. A tapasztalatok szerint e munkahelyek közösségei könnyen válnak megosztottá, esetleg ellenségessé. A másik iránt érzett féltékenység, düh, illetve kialakuló szorongás vagy A szexuálitás a jövőben végzendő vizsgálatok egyik témáját jelenti. depresszió tipikusnak nevezhető ezekben az élethelyzetekben, amit a Mir űrállomáson szolgált asztronauták tapasztalatai is megerősítenek. Ezen okok miatt az űrkutatásban egyre fontosabb kérdéssé válik az ember űrbéli viselkedésének tanulmányozása - s ezzel a ténnyel, ha vonakodva is, de lassan a NÄSA szakemberei is kénytelenek megbarátkozni. A téma korábbi mellőzése után nemrég indítottak el egy űrbéli viselkedéssel foglalkozó kutatást, a National Space Biomedinem regenerálódnak, de kiderült, hogy korlátozott mennyiségben új sejtek növekednek az agy bizonyos részein. Egy nagy érdeklődést kiváltott elmélet azt tartja, hogy amikor bizonyos idegsejtek elhalnak, akkor jelet adnak az őssejteknek új sejtek létrehozására. Macklis kutatócsoportja elpusztította a zebrapintyek éneklésért felelős agysejtjeinek egy fajtáját. A madarak - az előre megjósolt mócal Research Institute-tal (NSBRI) közösen. Az intézet állásfoglalása szerint „az emberi szexuális viselkedés, valamint a nemek jellemzői a jövőben végzendő vizsgálatok egyik kulcstémáját jelentik”.En- nek dacára vannak persze olyanok is, akiket az amerikai űrkutatási hivatal, NASA jelenlegi lépése nem igazán győz meg. Az Arizona Egyetemen dolgozó pszichológus és NASA-tanácsadó Robert B. Bechtel szerint az űrkutatási hivatal mindig is előtérbe helyezte a technológiai kérdéseket a „lágyabb” tudományterületekkel szemben. Ennek az lehet az oka, hogy az űrkutatási szakemberek megítélése szerint az olyan nehezen meghatározható témák, mint a szexualitás vagy a pszichológia, elterelik a figyelmet az űrrepülés mérnöki vonatkozásairól. Épp ezért fontos feladat meggyőzni őket arról, hogy a jelenlegi és a jövőbeli űrprogramokban elegendő hely van mindkét terület számára. Bár az érzelem a technokraták számára nem igazán fontos kategória, mégis a hosszú, csoportos repülések korszakában e kérdéskört sem lehet többé megkerülni. (S. A.) dón - részlegesen elvesztették éneklési képességüket. Három hónap elteltével azonban újra a normális módon tudtak énekelni. Amikor a kutatók megvizsgálták a madarak agyát, azt találták, hogy az agysejtek pótlódtak, ugyanúgy, mint a kanárik agysejtjei minden télen. A kutatók most több kísérletet szeretnének elvégezni, hogy megtudják, hogy honnan származnak az új agysejtek. (B. B.) Az egyesült államokbeli Hubble űrtávcső földi vetélytársa? Kép a kozmikus kalapról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikaiak feltérképeztek három emberi kromoszómát Már készül a géntérkép ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kísérlet Parkinson-kórban szenvedő betegekkel Sertésaggyal tovább él? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Űrváros a jövőből. Az elkövetkező évtizedekben a mesterséges gravitáció mellett az érzelmi élet is természetes lehet e laboratóriumokban. (A NASA felvétele) Fontos következményei lehetnek a Parkinson- és az Alzheimer-kór által megtámadott emberi agyak gyógyításában Új őssejtek keletkezésének művi előidézése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az emberi agy. Az agysejtek is képesek regenerálódásra. (Fotó: archív)
