Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-14 / 88. szám, péntek

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 14. Alternatív tankönyvek bemutatója Komárom. A TERRA Kiadó és az Apáczai Kiadó megegyezése ér­telmében a TERRA 29 magyarországi tankönyvet adaptál és kínál alternatív tankönyvként a hazai iskoláknak. A tankönyveket ma 14 órai kezdettel a járási hivatal dísztermében mutatják be a kiadók képviselői. A rendezvényen jelen lesznek a tankönyvek szerzői, az egyes tankönyvcsaládok adaptációját végző munkacsoport vezető­je, valamint a szlovák oktatásügyi minisztérium nemzetiségi osztá­lyának képviselője, (as) Ifjú tájképfestők tárlata Komárom. A Csemadok Galériában ma délután 18 órakor nyílik a Tájak című kiállítás. A tárlat a CSITT, azaz a Csallóközi Ifjú Tájkép­festők Társasága tagjainak munkáit mutatja be: Szabó Szilárd a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen végzett magyar-képzőmű­vészet szakon, Boráros Henrik a Prágai Színművészeti Akadémia díszlet- és jelmeztervező szakos hallgatója, Farkas Roland pedig a Bu­dapesti Képzőművészeti Akadémia diákja. Ami a három fiatal mű­vészben közös: képeiken főszereplőként van jelen a természet, (as) A Deja vu a Hamvas Béla Klubban Galánta. Ma 19 órai kezdettel az Esterházy-kastélyban dzsesszes­tet tart a Hamvas Béla Klub. Fellép a Deja vu együttes. A zenészek­kel Oriskó Norbert, az Ifi főszerkesztője beszélget, (ú) SZÍNHÁZ _____________________POZSONY_____________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 HV1EZDOSLAV SZÍN­HÁZ: A vihar 10,19 KIS SZÍNPAD: Inkognito 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Jó estét nyár. jó estét szerelem 10.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Stuart Little, kisegér 15,17 South Park 19 Sivatagi cá­pák 20.45 MLADOSÍ: Hurrikán 14.30,17.15, 20 CHARLIE CENT­RUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) 17.30, 20.45 Amerikai szép­ség 18, 20.30 Stuart Little, kisegér 16 Az örökkévalóság meg egy nap 15.30 Mindenki, akit szeretek (cseh) 17 Országúton (ol.) 18 KASSA CAPITOL: Dogma (am.) 15.45,18, 20.15 ÜSMEV: Észvesztő (am.) 16, 18.15, 20.30 DRUZBA: A tehetséges Mr. Ripley (am.) 16.30, 19.30 TATRA: A félkegyelmű visszatér (cseh) 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A John Malkovich menet (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Stuart Little, kisegér (am.) 17,19 LÉ­VA - JUNIOR: Az orléans-i szűz (am.) 16.30, 19 SLOVAN: ítélet­nap (am.) 19 GALÁNTA - VMK: Börtönpalota (am.) 17.30, 20 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Ronda ügy (am.) 18 GYŐR CINEMA CITY: Stuart Little, kisegér 14,16,18,20.15,22.15 Játék­háború 2. 13.45, 15.45, 17.45, 20.15, 22.15 Velem, vagy nélküled 13.45,15.45,17.45, 20, 22.15 Jadviga párnája (magy.) 17.45 Ket­tős kockázat (am.) 20,22.15 Amerikai szépség 14.45,17.15,19.45, 22.15 Az Álmosvölgy legendája 13.15,15.30,17.45,20, 22.15 A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 8 órakor a Hétről hétre című publicisztikai magazin­nal indul az adás. A műsorban visz- szatekintünk a hét legfontosabb bel­politikai eseményeire: összeállítás­ban számolunk be arról, hogy a kor­mány jóváhagyta a közigazgatási reform koncepcióját, szó lesz a fo­lyók vízszintjének emelkedése okozta gondokról, és bemutatjuk a Márai Sándor Alapítvány díjának idei kitüntetettjeit. Jelentkezik a BBC gazdasági szemléje, 10 óra után pedig a mobiltelefon lesz a té­ma. Áz évezred mérföldkövei című összeállítás 11 óra előtt hallható. A magazint az orvosi rovat zárja. A szerkesztő Hominda Katalin. A 11.30-kor kezdődő Hazai tükör cí­mű riportműsorban Vámosladány- ba látogatunk el. 13 órakor jelentke­zik a Téka: megszólal a Kassán meg­tartott Márai-szimpózium két részt­vevője, Rákos Péter és Fried István. További témák: Gyurcsó István-em- léknap Garamkövesden, szlovák irodalmi lapszemle, az Ezer év toll­hegyen című rovatban Zrínyi Mik­lósról szólunk. 15 órától Tolsztoj Bál után című elbeszélésének rádió­változatát közvetítjük, hazai ma­gyar színészek előadásában. Vasárnap 8 órától hírek, sport, majd A héten történt című ismétlő rova­tunk jelentkezik. 8.30-tól folytatjuk Kellér Andor Író a toronyban című művét, Szomory Dezső életéről. 9 órától a Világosság című egyházi műsor refomátus félórája hallható, amelyben Kiss Pál nagysallói lelki­pásztor a virágvasámap jelentősé­géről szól, majd beszámolunk a barsi egyházmegye gyermek-biblia- versenyéről és a Mentő Misszió leg­utóbbi hitmélyítő rendezvényéről. A 10 órai hírek után Randevú. A szerkesztő, Csenger Ferenc ajánla­ta: befejeződik Ludas Matyi történe­te, ezután az unalomról lesz szó, majd a gyerekek a „harapófogóval kell kihúzni belőle” szólást magya­rázzák. Elhangzik egy amerikai él­ménybeszámoló, ezt követően Csó­ka Ferenc és barátai mutatkoznak be. A 14 órai hírek után Anyanyel­vűnk: Simon Szabolcs olvassa fel Akció című írását. 15 órától Segít­sünk. A műsor bemutatja a párkányi kisegítő iskolát, és egy fiatalasszony elmondja, hogyan sikerült talpraáll- nia két agyvérzés és egy tüdőembó­lia után. 15.30-kor kezdődik a Ha­zai tájakon című néprajzi összeállí­tás, amelyben a nyitracsehi Kluka Margit a Virágvasámappal kezdődő Nagyhétről szól. (zita) A római Barberini-palota helyett ezúttal Pozsonyban láthatók Guercino és a bolognai iskola mestereinek alkotásai Nagy vásznak, kis műremekek Ne szalasszák el a vissza nem térő lehetőséget a festészet rajongói, és amíg lehet - a hó­nap végéig -, tekintsék meg Guercino és a bolognai iskola mestereinek képeit a pozso­nyi Mirbach-palota első eme­leti termeiben. VOJTEK KATALIN Most nem kell Rómába utazni, de a szomszédos Bécsbe, Prágába vagy Budapestre sem, hogy érezzük a nagy galériák levegőjét. Profitálha­tunk abból, hogy a Barberini-palota felújítása miatt képeinek egy részét utaztatják, Európa több városában mutatják be. így kerültek egy kis időre hozzánk, Pozsonyba,, ízelítőt adva az olasz secentónak abból a korszakából, amikor az itáliai festé­szet súlypontja nem Firenzében és nem Velencében volt, hanem Bolog­nában, a Carracci família három ra­gyogóan tehetséges tagjának kö­szönhetően. Az általuk alapított, is­kolát teremtő akadémia a festőmű­vészek egész sorát bocsátotta szárnyra, akik mestereikhez hason­lóan általában Rómában kötöttek ki. A Mirbach-palota kiállításán a legtehetségesebb tanítványok - Guido Reni, a Guercino (kancsal) néven ismert Giovanni Francesco Barbieri és a Domenichinónak becé­zett Domenico Zampieri - művei mellett láthatjuk a kevésbé ismertek alkotásait is, mintegy illusztrálva, mi különbözteti meg a művészt a jó mesterembertől. Az utóbbiak közé sorolható Francesco Albani hatal­mas méretű, bombasztikusán sem­mitmondó Flórája vagy Giovanni Lafranco ugyancsak hatalmas mére­tű Szent Orsolyája. Ám hogy a kor­szak és a bemutatott mesterek nem intézhetőek el Taine leegyszerűsítő bon mot-jával, miszerint a 17. szá­zadi Itáliában elapadt a képzőmű­vészet éltető forrása, és helyét a ze­ne, az opera vette át (Guercino 15 éves volt, amikor Monteverdi Orfeó- jával az olasz opera megindult vi­lághódító útjára), bizonyítja Laf- ranco egy másik alkotása, a kis mé­retű Angyali üdvözlet, amelyben épp az lelhető fel üdítő bőséggel, ami a Szent Orsolyából hiányzik: a lendület, az őszinteség és a termé­szetesség. S ha már szóba került az opera: Guercino Saul és Dávidja olyan, mint egy opera hatásos jele­nete: szép, részleteiben egyenesen gyönyörű - a Saul vértjén megcsilla­nó fény, bal kezének csodálatosan megfestett erezete -, csak valahogy nem tudjuk elhinni, hogy a fegyve­rével Dávidra támadó Saul valóban haragszik, és Dávid valóban az éle­téért retteg. Bűnbánó Magdolnája érzelmileg hitelesebb. A kiváló kolo­rista itt meghökkentően visszafo­gott: a nyomasztóan sötét, viharfel­hőkkel teli háttérből úgy fehérük elő a meztelen női alak, mintha nem festették, hanem fehér-fekete filmre fotózták volna. A látogató kezébe nyomott szöveg megállapítása szerint a bemutatott mesterek nagy művészetre nyitot­tak ajtót, de általában megrekedtek a küszöbön. Tény, hogy ennek a nemzedéknek nem volt könnyű dol­ga. Leonardo, Michelangelo, Raf- faello Caravaggio nyomasztó nagy­ságával nehéz lehetett megbirkózni, még nehezebb valami teljesen újjal jönni. De az újjal jövők - a németal­földiek, a spanyolok, akiket közvet­lenül nem nyomasztott annyira a nagy olaszok árnyéka - tudták érté­kelni Guercinóék kilátástalannak tűnő küzdelmét. Egyikük, a spanyol Velazquez nem tartotta fölösleges­nek itáliai tartózkodása során útba ejteni Guercino műtermét. És a töb­bi óriás is, a nagy külföldi pályatár­sak - Rembrandt, Hals, Vermeer, Van Dyck - figyelemmel kísérték Carracciék és tanítványaik munká­ját. Az ő változatos eredménnyel folytatott, heroikus küzdelmüknek az eredményeiből láthatnak ízelítőt azok, akik ellátogatnak a pozsonyi Mirbach-palotába. Nem biztos, hogy a nagy vásznak emlékét viszik magukkal. De ha csak Domenichino gyönyörű Ádám-Évája, Guido Cag- nacci merészen megkomponált A- jult Magdolnája, Annibale Carracci kis méreteivel is monumentális Pietája vagy Guercino mozgalmas, elnagyoltan is bravúros Szent Petro­nellája marad meg emlékezetük­ben, már érdemes volt megtekinteni a kiállítást. Esterházy-tortával ajándékozta meg Németh Ilona Esterházy Pétert, az író ötvenedik születésnapja alkalmából Művészet fogyasztva és megemésztve TALLÓSI BÉLA Németh Ilona legújabb installáció­ját csak a kivételzettek láthatták. Nem a nagyközönség számára ké­szült. Azok csodálhatták meg, akik hivatalosak voltak arra a születésna­pi ünnepségre, amelyen az ötven­éves Esterházy Péter írót köszöntöt­ték, s amelyet a pozsonyi Kalligram Kiadó és a budapesti Szlovák Intézet rendezett az Intézet székházában. A születésnapi ajándéknak szánt installációt furgonnal szálütották Dunaszerdahelyről a magyar fővá­rosba. Ahogy az új Németh Ilona-alkotást néztem a Rákóczi úti épületben, azon morfondíroztam, vajon mi­lyen képet vághatott a valószínűleg nem installációkon nevelkedett vámtiszt, amikor a határátkelőn be­nézett a furgon rakterébe, s feltéte­lezhetően minden szellemi erőfe­szítése ellenére sem bírta azonosí­tani azt a micsodát, amivel szembe találta magát. S amikor a szállítók elmagyarázták, hogy a kocsiszek­rényben csupán ártalmatlan édes­séghalmazt, funkcióját tekintve nem szokványos születésnapi aján­dékot, egy 122x88 centiméter alap- területű Esterházy-tortát szállíta­nak, vajon gondolt-e arra, hogy a különleges tortának műértéke van. Merthogy műalkotás: a földrajzi és képzőművészeti határokon keresz­tül immár „világútlevéllel” közleke­dő Németh Ilona legújabb, fo­gyasztható, édes installációja. „Szigeti László, a Kalligram ügyve­zető igazgatója részéről jött a felké­rés, hogy gondolkozzam el, mivel tudnék hozzájárulni az Esterházyt köszöntő születésnapi ünnepséghez - mondta Németh Ilona. - Először az volt az elképzelésem, hogy vala­melyik korábban készült, ismert ins­tallációmat viszem át Budapestre, aztán rádöbbentem, hogy egy szüle­tésnapi összejövetelen mégsem illik „használt ajándékkal”, régi munká­val megjelenni. Akkor jutott eszem­be, hogy egy születésnapról nem hi­ányozhat a torta. Az elmúlt években több munkámmal alkottam padló­kat, nemrég pár száz darab süte­ményből készítettem egy padlóins­tallációt a bécsi KulturKontakt mű­termében Meghívás egy szelet süte­ményre címmel. Úgy döntöttem, ezt az irányt folytatom. A „sütemény­padló” ugyanis azért izgatja a kép­zeletemet, mert az ember egyszerre készít műalkotást és ételt, úgy, hogy mindkettőt fogyasztásra szánja. Ahogy az ünnepség résztvevői meg­eszik a tortát, elfogyasztják az ins­tallációt, a részükké válik a művé­szet. A mű sorsa azáltal teljesedik be, hogy megeszik. S tetszik vagy nem, meg is kell emészteniük. Az Esterházy-ünnepség egyébként kí­nálta is a lehetőséget, hiszen a csa­ládról van elnevezve az a bizonyos Esterházy-torta. Ennek a receptje szerint sütöttünk egy nagyméretű tortát, s az lett az én ajándékom. Teljes mértékben ragaszkodtam az eredeti recepthez, csak a bevonaton módosítottam egy kicsit. Próbáltam ugyanis alkalmazkodni a helyszín­hez, ezért a torta tetejére kerülő be­vonat színét, mintázatát illetően egyrészt az intézet építészeti eleme­iből indultam ki, másrészt azt a pu­ritánságot követtem, amely az Es- terházy-könyvborítókat jellemzi. Tehát nemcsak a nevével és a re­ceptjével, hanem a formájával is kö­ze van Esterházyhoz. Mivel a torta a Szlovák Intézet szürke szőnyegének a színét és az épület márványburko­latát imitálja, szerettem volna a padlón elhelyezni, hiszen teljesség­gel úgy üleszkedett volna a környe­zetbe, de biztonsági okokbó - ne­hogy rálépjenek inkább egy tar­goncán toltuk be a terembe.” Németh Ilona bevalotta, azért is mondott igent Szigeti László felké­résére, mert Esterházy könyvei él­ményt jelentenek számára. , Annak idején, amikor Budapesten egyete­mista voltam, hatalmas esemény­nek számított egy-egy Esterházy- mű megjelenése. Ä huszadik száza­di magyar irodalomból Ottlik Gé­zához és Esterházy Péterhez kötő­döm leginkább.” A bolognai Carracci-akadémia legnevesebb tanítványa, Guido Reni (1575-1642) Szent Márk evangélistája Az első szelet a Mesteré Németh Ilona és az Esterházy-torta (Dömötör Ede felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents