Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-14 / 88. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 14. Politika 5 Setényi János: „Az életfogytig tartó művelődés nálunk nem puszta jelszó. Mindenki tanul, a felnőttek is." Még tanulni kell az optimizmust Setényi János oktatáskutató, a budapesti Expanzió Okta­tási Tanácsadó vezetője ritka jelenségnek számít, és nem­csak oktatási berkekben: nem kesereg, nem panaszko­dik, hanem kifejezetten opti­mista. Derűlátásának okairól vall az alábbi beszélgetés­ben. VOJTEK KATALIN A magyarországi oktatási rend­szer a legtöbb posztszocialista ország számára elérendő példa­képnek tűnik. Elmondható róla, hogy alaposan átgondolt, prog­resszív, jól működő. Ez az alapja az előadásaiból kicsengő opti­mizmusának? Az oktatás olyan szerelvény, me­lyet valaminek húznia kell. Ha húz­za a gazdaság és a társadalom, ak­kor jól működik. Fordítva viszont nem érvényes: az oktatás nem tud­ja húzni a gazdaságot és a társadal­mat. Olyan országban, ahol nem becsülik a tudást, nincs jövőkép, nincs versenyzési és kezdeménye­zési kedv, ahol csupán abban bíz­nak, hogy majd csak lesz valahogy, ott az oktatás sem tud sokat tenni az országért. Azért vagyok optimis­ta, mert a gazdasági növekedés je­lenlegi erős üteme fenntartható­nak látszik Magyarországon. Túl vagyunk a szerkezetváltáson, tíz év alatt megtanultuk, miről van szó. ,Az állandó változás nem tölti el félelemmel az embereket." (Dömötör Ede felvétele) sok a cigány munkanélküli. A ro­makérdés Magyarországon jelen­leg a legfontosabb három-négy kérdés egyike. Nagy játszma lesz, hogy mit tud kezdeni ezzel a prob­lémával a magyar társadalom. Ezt nyitottsággal kell kezelni, be kell a romákat illeszteni a társadalomba, s hogy ebben az oktatásnak kulcs­szerepe van, mindenki számára nyilvánvaló. Hosszú játék lesz, vagy ötven évre szóló. De szerin­tem menni fog. Mert mi ez egy rendszerváltáshoz képest? Azt is megcsináltuk. Az optimizmusával nem nevez­hető tipikus magyarnak. így igaz. Nálunk mindenki panasz­kodik, sír, de ha bárkit kérdezgetni kezdek, mondjon személyes sike­reket, eredményeket az elmúlt öt évből, előbb-utóbb mind beismeri, hogy van miről beszámolnia. Tehát érzékelik azért az emberek, hogy előre megyünk, de a panaszkodás, sírás nálunk hagyomány. Itt önök­nél is ezt tapasztalom. Biztosan nem véletlen, hogy a Czabán Samu Napok ünnepi megnyitóján még v v Az emberek érzé- '' kelik, hogy előre megyünk, de a panasz­kodás, sírás nálunk .. hagyomány. >N Ahol nem becsülik ' a tudást, nincs jö­vőkép, nincs ver­senyzési és kezde- > > ményezési kedv. Ezt magam is érzékelem, mert a gazdaságban is dolgozom. Aki nem mozog a gazdaságban, hanem pél­dául egy kis falu iskolájában tanít, ahol sok a cigány gyerek, az nem ilyen optimista, mert hozzá ez a dolog még nem ért el. De érezhető­en alakul, mivel a gazdaságban túl vagyunk a nehezén, és úgy látszik, hogy jobb évek következnek. Nem azért, mert szerencsénk volt, ha­nem azért, mert megszenvedtünk, megdolgoztunk érte. És van még egy fontos dolog: már a harmadik nemzedék nő fel, amelynek termé­szetes létállapota a hetvenes évek végétől beindult, folyamatos válto­zás. Természetessé vált, hogy foly­ton változik minden, és ehhez al­kalmazkodni kell. Ez már nem tölti el félelemmel az embereket. Elég kreatív és innovatív társaság a ma­gyar. Ezért is vagyok optimista. Klebelsberg Kunó oktatási mi­niszter az első világháború után egy kifosztott ország romjain épített fel egy rendkívül sikeres oktatási rendszert. A szinte sem­miből építkezésnek és a színvo­nalas oktatás igényének hagyo­mánya van Magyarországon. Engem mindig megdöbbent, hogy nálunk két dologra hajlandóak a legszegényebbek is pénzt áldozni: az étkezésre és a gyerekeik oktatá­sára. A ruházkodást visszafogják, a lakásba nem invesztálnak, de az oktatásra költenek. Igen, ez egy ha­gyomány. Klebelsberg idejében nem volt pénz, de volt szellem, és az húzta az oktatást. Ez a szellem most is él. Az oktatást mindenki nagyra becsüli, és az egész ország tanul. A felnőttek is. Az életfogytig tartó művelődés nálunk nem pusz­ta jelszó. És erre szükség is van, mert szinte már nincs olyan mun­kahely, ahová képzetlen embere­ket fel lehetne venni. Ezért olyan soha nem hallottam optimista ver­set. Most a Zách Klára volt műso­ron, bosszú és mészárlás, sötét tra­gédia, korábban pedig öngyilkos­ságra bujtogató népballadákat énekeltek, egyébként nagyon szé­pen. Úgy látszik, ez a drog. Pedig az emberek oldódni, kapcsolatot építeni jönnek a pedagógustalálko- zóra, miközben, persze, meghall­gatják az előadásokat is. Ha oldód­ni jöttek, akkor nyilván jó dolgokat kell nekik mondani. De a pesszi­mista vers hatására még az alelnök úr is, akit nagyon szeretek, azzal kezdte a beszédét, hogy „rám az a teher hárul...”, ahelyett hogy azt mondta volna: „engem az a meg­tiszteltetés ért ”, Hiába, az optimiz­must még tanulni kell. Schmögnerová megkérdőjelezte a közigazgatás decentralizációjának gazdaságosságát Nincs pénz adósságtörlesztésre Lesz rendkívüli közgyűlés? Berzenkedő részvényesek Pozsony. A Central European Growth Fund, amely a kassai vasmű részvényeinek 3,24 százalékát és a Penta Group csoportba tartozó po­zsonyi Masad, amely a részvények 6,92 százalékát birtokolja, a Kelet­szlovákiai Vasmű rendkívüli köz­gyűlésének'összehívását sürgeti - közölte tegnap Jaroslav Hascák, a Penta Group képviselője. Jelezte: egyelőre nem tudja értékelni a U. S. Steel amerikai cég ajánlatát, mivel nem ismeri annak feltételeit. A vas­mű külföldi részvényesei egyébként a Dzurinda kormányfőnek és Schuster államfőnek címzett leve­lükben már jelezték: ha a vasműt a U. S. Steel elképzelései szerint át­alakítanák, akkor a vasmű maradék része képtelen volna fizetési kötele­zettségeinek eleget tenni. A levél aláírói szerint az amerikai stratégiai partner által felajánlott vételi ár a vasmű tényleges értékének csak tö­redékét jelenti. Jaroslav Gruber, a kassai gyáróriás szakszervezeti ve­zére és egyben a cég 10 százalékát birtokló Hutník Rt. elnöke a terve­zett ügylettel kapcsolatban leszö­gezte: ellenzi a U. S. Steel szándéka­it, ráadásul az évi 7 százalékos lét­számleépítést is radikálisnak tartja. Ezt szerinte nem lehet a természe­tes fluktuációval megoldani, ugyan­is az évente nyugdíjba menő alkal­mazottak száma mindössze néhány százra tehető, míg a leépítés évi több mint 1100 főt érintene. (Ú) ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Az államnak nincs pénze arra, hogy a közigazgatási reform koncepciója alapján az önkormány­zatokra átruházandó állami intéz­mények adósságait kiegyenlítse-— jelentette ki tegnap Brigita Schmög­nerová a Szlovákiai Városok és Fal­vak Társulása X. közgyűlésén. A pénzügyminiszter szerint az önkor­mányzatok az állami költségvetés­ből az eddigi hat százalék helyett fo­kozatosan 30 százalékkal fognak rendelkezni, és ezzel a pénzzel kell majd úgy gazdálkodniuk, hogy az átruházott adósságokat is kiegyen­lítsék. Schmögnerová szerint egyér­telműen nem választhatók ketté az önkormányzati és az állami pénzek, mindkettő közpénzként kezelendő, ahogyan az a fejlett államokban már bevált szokás. Az önkormány­zatok működésére szolgáló költség- vetésnek kiegyenlítettnek kell len­nie, az önkormányzati beruházá­sokra vehetnek fel a községek hite­leket, tehát eladósodhatnak, de nem olyan mértékben, mint amit a jelenlegi rendszer lehetővé tesz, hogy az adósság akár csődbe is jut­tathatja a községet. A miniszter asz- szony olyan állami felügyeletet ja­vasol, amely megakadályozná a mértéktelen eladósodást. A pénz­ügyi tárca nem tervezi új adóbesze­dői intézmény létrehozását, azt azonban nem utasítja el, hogy az ed­dig községi illetékként beszedett összegeket a reform alapján községi adóként gyűjtsék be. Schmögne­rová megkérdőjelezte a decentrali­záció gazdaságosságát is. Mint mondta, a 79 megszüntetendő járá­si hivatal helyett több mint kétszáz kisebb speciális hivatalt hoznának létre, ami szerinte nem lenne ol­csóbb az eddiginél. Miklós László környezetvédelmi miniszter biztosí­totta a mintegy hatszáz résztvevőt, hogy a tárca helyesli a környezetvé­delmi hatáskörök átruházását az ön- kormányzatokra. Ugyanakkor az anyagi fedezettel baj van, a tárca környezetvédelmi alapjából az igé­nyeknek csak mintegy 15-18 száza­lékát tudják kielégíteni. De jó hírt is hozott: egy további alap, a környe­zetvédelmi forgóalap is hamarosan segít kielégítem az igényeket, (gaál) A külhoni műhelyek a globális magyar médiaháló részei szeretnének lenni Állandó kapcsolat az anyaországgal MTI-HIR Budapest. A Magyarság a médiá­ban című kétnapos budapesti konfe­rencián több hozzászóló is szorgal­mazta, hogy a Magyar Állandó Érte­kezlet (MÁÉRT) szakbizottságai médiatestülettel egészüljenek ki - jelezte Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökhelyettese a tanács­kozást lezáró tegnapi sajtótájékoz­tatón. A HTMH és az ORTT által szervezett, a külhoni magyar nyelvű média működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló konferencián húsz országból 86 szakértő, a ma­gyar média képviselői, valamint kormányzati tisztségviselők vettek részt. Boros Zoltán, a román televí­zió magyar adásának főszerkesztője hangsúlyozta: fontos a határon túli magyarság tájékoztatása az anyaor­szági történésekről, de ugyanilyen jelentőségű, hogy a Magyarorszá­gon élőkhöz eljussanak a külhoni­akról szóló hírek. Szerinte a külföld­ön tevékenykedő magyar médiamű­helyek „legfőbb patrónusukként” tekintenek a nagy múltú magyaror­szágiakra. Kiemelte, hogy a külhoni műhelyek a globális magyar média­háló részei szeretnének lenni, en­nek keretében állandó - kétoldalú és kölcsönös - kapcsolatban dolgoz­ni az anyaországi médiával. SZTV: nem közvetít a parlamentből Pozsony. - A Szlovák Televízió nem közvetítette élőben, s felvétel­ről sem fogja a Mikulás Dzurinda leváltására összehívott parla­menti ülést. Marina Jurcíková, akit Jozef Filo leváltása után a programigazgatói poszttal ideiglenesen megbíztak, elmondta: áp­rilis 1-től 100 millió koronával kevesebb pénz jut a műsorkészítés­re, ezért szüntetik meg a parlamenti közvetítéseket. Azokat az ülé­seket, amelyeken az alkotmánytörvényeket, valamint a 2001-es költségvetést fogják tárgyalni, felvételről közvetítik majd. (SITA) Palkó keményen büntetne Pozsony. Ha egy kábítószer-kereskedőt rajtakapnak, hogy árusí­tásra használja lakását, el kellene tőle venni. így vélekedik Vladi­mír Palkó, bár tisztában van vele, hogy ehhez módosítani kellene a büntető törvénykönyvet. A KDH alelnöke elmondta, létezik a jog­szabályban olyan cikkely, mely a tulajdon elkobzásáról szól, de ez még egyelőre nem vonatkozik a lakásokra, mivel azok a megélhe­tés közvetlen alapfeltételei közé tartoznak. Szerinte ilyen esetben el kellene venni a lakást, s alacsonyabb kategóriájút kiutalni he­lyette a kereskedő családjának. (SITA) Nem kell a sofőrnek sorban állni Pozsony. A teherfuvarozók közvetve cégükön keresztül is kérhetik a belga vízumot. A cégek képviselői a belga nagykövetségen sofőreik helyett is kitölthetik a vízumkérvényt. Lucia Tarbajovská, a fuvarozók szövetségének (Cesmad Slovakia) munkatársa elmondta, a nagykö­vetségen be kell mutatni a sofőr útlevelét, érvényes útiparancsát, s igazolást arról, hogy az adott cég alkalmazottja. A vízumkérvényeket a Cesmad regionális központjaiban is fel lehet venni. (SITA) Akarat van, pénz nincs Pozsony. Szlovákiának egyelőre nincsenek meg az anyagi feltéte­lei ahhoz, hogy maximálisan teljesítse a NATO által a csatlakozás­hoz előírt akciótervet. Ezt állapította meg az elnöknél tett látogatá­sa során Joseph Garrett. Rudolf Schuster nem ért teljesen egyet a/ USA hadügyminisztériumának európai NATO-politikáért felelős .vezetőjével. Szerinte a gondok továbbra is az előző kormány miatt vannak jelen, a mostani kabinet mindent megtesz azért, hogy sike­rüljön teljesíteni a NATO feltételeit. (TA SR) Embercsempész határőrök Kassa. A rendőrség vizsgálati fogságba vette két munkatársát, akik egy nyolctagú, embercsempészettel foglalkozó bandának voltak a tagjai. Tiltott határátlépés miatt indítanak eljárást valamennyiük ellen, míg a két kolléga - akik a felsőnémeti határátkelőn szolgál­tak - ezen felül hivatali jogkörrel való visszaélés miatt is felelni fog. A csoport a hét elején összesen 118 kínai, indiai, Srí Lanka-i és afgán állampolgárt próbált meg becsempészni az országba. (SITA) A Márai Alapítvány tréningprogramot szervez romáknak Középréteg kialakítása ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Márai Sándor Alapít­vány tegnap ismertette a romaprob­léma megoldására kidolgozott programját. A tervezet az alapít­vány klasszikus nemzetközi tré­ningprogramjainak tapasztalatain, a romákkal folytatott együttműkö­dés tanulságain alapszik. Célja egy olyan roma középrétegnek a kikép­zése, melynek tagjai a következő 15-20 évben saját közösségük javá­ra, a roma átlagpolgárok tovább­képzésére használnák fel a trénin­gen szerzett tapasztalataikat, és egyfajta hidat alkotnának a romák és a többségi társadalom között. Ah­hoz azonban, hogy a program való­ban sikeres legyen, el kell érni bizo­nyos törvények módosítását az ún. pozitív diszkrimináció elvének be­építésével. Jogszabályban kell rög­zíteni azt is, hogy azok, akik elvé­gezték a tréninget, bizonyítványt és ezzel együtt speciális státust kapja­nak a roma közösségben, amely egyben biztos anyagi hátteret is je­lentene számukra. Ha sikerül meg­teremteni a program anyagi hátte­rét, a tréningek nyáron elkezdőd­nek. A képzés 15 tagú csoportokban és több kategóriában folyik majd. Az általános képzés során a résztve­vők elsajátítják a helyes fellépés, a megfelelő viselkedés, a kommuni­káció és a konfliktuskezelés normá­it. Ezt követi majd kb. 200 órás szakképzés, melynek keretében az egészséges életmód, a háztartásve­zetés, a gyereknevelés alapjait ta­nulhatják meg. Az arra alkalmasa­kat pedig az egyházakkal, a hadse­reggel, a rendőrséggel való együtt­működésre, valamint politikai fel­adatok ellátására készítik fel. A végzősök bizonyítványt kapnak, amely azonban csak az adott roma közösségben való érvényesülésre alkalmas. Utat nyit viszont a to­vábbtanulás felé - tájékoztatott Huncík Péter, az alapítvány igazga­tója, aki ügy véli, a romákat a jobb életkörülmények, a magasabb élet­színvonal, a biztos anyagi háttér ösztönözheti leginkább a tanfo­lyam elvégzésére, ami mindezt biz­tosíthatja számukra, (szm) A nem roma lakosság diszkriminációját emlegetik Csáky Pált várják TA SR -HÍR Késmárk. „Hogyan válhatnék ro­mává, hogy nekem is ingyen épít­sen házat a város?” - többek közt ilyen kérdésekkel bombázták a helybeliek az önkormányzatot, miután a médiumokból kiderült, a város vezetése új szociális lakások építésével akarja megoldani a bel­városban lakó, a. társadalomba ne­hezen beilleszkedő romák helyze­tét. Miután kiderült, hogy a pe­remkerületben 20 házat építenek a roma családoknak, egyesek a „fe­hér többség” diszkriminációjáról kezdtek beszélni. A járási hivatal- vezető szerint nem ez az egyetlen gond a romákkal kapcsolatban, mert sokan, akik nemrég tértek vissza a „menekültturizmusból”, nem hajlandók elszámolni a szoci­ális osztályon a külföldön kapott segélyeik nagyságával, s a család­ügyi minisztérium nem adott pon­tos utasítást, ilyenkor mi a teendő. Ján Soliar jelezte, nagyon örülné­nek, ha a járásba látogatna Csáky Pál, az ilyen ügyekért felelős mi­niszterelnök-helyettes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents