Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-14 / 88. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 14. Magyar vállalkozók új lehetősége Brüsszel. Júniustól a magyar egyéni vállalkozók is szaba­don letelepedhetnek az Euró­pai Unió tagállamaiban, miu­tán új szakaszba lép az EU és Magyarország közötti társult viszony. Az EU-országok lako­sai már a múlt év elejétől vál­lalkozóként letelepedhetnek Magyarországon. E lehetőség most válik kölcsönössé; elv­ben minden magyar egyéni vállalkozó számára biztosítja, hogy bármelyik EU-országban a helyiekhez hasonló elbánás­ban részesüljön. (MTI) Maradni akarnak a hadifoglyok Bagdad. Nem akar hazatérni Iránból több mint 4600 iraki hadifogoly, aki még az 1980- 88-as iraki-iráni háborúban esett fogságba - közölte teg­nap a Vöröskereszt Nemzetkö­zi Bizottsága. Az ICRC munka­társai most számoltak be elő­ször erről a tényről. (MTI) Zuhant Zemanék népszerűsége Prága. Csehországban márci­usban tovább csökkent a kor­mányzó Cseh Szociáldemok­rata Párt népszerűsége. Ha most lennének a parlamenti választások, a szociáldemok­ratákat a választók 10,2 száza­léka támogatná, ami egyhar- mada az 1998-ban szerzett szavazatoknak. Továbbra is az ellenzéki Polgári Demokrati­kus Párt a legnépszerűbb, amelyet a megkérdezettek 20,4 százaléka támogatna. A második helyen a kommunis­ták állnak 17,6 százalékkal, a harmadik a Szabadság Unió 12,1 százalékkal. (MTI) Zeman pártja csak negyedik, ami a választások utáni leg­rosszabb helyezés. (MTI) Tüntetés Washingtonban Washington. Az AFL-CIO a- merikai szakszervezeti szövet­ség felhívására 15 ezren tün­tettek Washingtonban a Kíná­val kidolgozott és jóváhagyás­ra váró kereskedelmi megálla­podás ellen. A szakszervezetek szerint a megállapodás ameri­kai munkahelyek százezreinek elvesztésével járna, hiszen Kí­na tisztességtelen árelőnyt tudna érvényesíteni exportcik­kei számára, másrészt a pekin­gi vezetők kezéhez vér tapad, Kínában megsértik az emberi jogokat. (MTI) Kína: rendőri brutalitás Peking. A kínai rendőrség teg­nap durva erőszakot alkal­mazva oszlatta fel a hatósági­lag betiltott Falunkung-szekta híveinek tüntetését a pekingi Tienanmen téren - közölték szemtanúk. Helyi idő szerint délelőtt 10 órakor a szektata­gok hat kisebb csoportjára több tucat rendőr rontott rá. A hívek közül többeket megver­tek, majd rendőrségi teherau­tókra tuszkolták őket. (MTI) Perui elnökválasztás Lesz második forduló Lima. A perui választási bizottság hivatalosan közölte, hogy az elnök- választás első fordulójában egyik jelölt sem kapta meg a leadott sza­vazatok 50 százalékát, s így máso­dik fordulót kell tartani. A legfris­sebb eredmények szerint Alberto Fujimori, aki két elnöki mandátum letöltése után (vitatott törvénymó­dosítást követően) egy harmadik elnöki ciklusért is sorompóba szállt, a szavazatok 49,84 százalé­kát kapta. Legfőbb ellenfele, az USA-ban közgazdaságtant végzett kecsua Alejandro Toledo a leadott szavazatok 40,31 százalékát. A pe­rui főváros központi terén örömün­neppel fogadta a hírt Toledo sokezer híve. Előzőleg igen feszült hangulatot keltett, hogy az ellen­zék tömeges választási csalással vádolta a kormánypártot. Maga Toledo is bejelentette még szerdán délután, hogy vidéki körútra indul a csalás elleni „békés nemzeti moz­gósítás” céljával. (MTI) Putyin nem ment el Balti-tengeri csúcstalálkozó Kolding. Tizenegy balti-tengeri ország kormányfője ült össze teg­nap a dániai Koldingban, hogy eszmecserét folytasson a szerve­zett bűnözés leküzdéséről és a gazdasági együttműködés bővíté­séről. Ez a harmadik csúcstalálko­zója az 1992-ben létrehozott Bal­ti-tengeri Tanácsnak. A vendéglá­tó Poul Nyrup Rasmussen dán kormányfő hangsúlyozta: megvi­tatják a térség keleti részében fek­vő államok infrastruktúrájának javítására vonatkozó konkrét ter­veket is. Az előző esti munkava­csorán szó esett a csecsenföldi há­borúról, s ezzel kapcsolatban a résztvevők kritikával illették Oro­szországot. Moszkvát Andrej Sa- povaljanc gazdasági miniszter képviselte a nemrégiben államfő­vé választott Vlagyimir Putyin he­lyett. Az EU nevében Romano Proi, a Bizottság elnöke elmond­ta: az unió mindent megtesz az új tagok felvételéért, de erre csak nagyon pontosan kidolgozott ke­retek között kerülhet sor. (MTI) Az izraeli kormányfő maga jelentette be: nem folytatják a béketárgyalásokat Szíriával A két kormányváltás és az EU bővítési folyamata Nem kerül veszélybe Nincs több lehetőség Tel-Aviv. Nincs többé lehető­ség a Szíriával kezdett béke­tárgyalások folytatására - je­lentette ki Ehud Barak izraeli kormányfő az ITAR-TASZSZ szerint szerda este, miután hazatért washingtoni tárgya­lásairól. ÖSSZEFOGLALÓ Barak szerint ő és Bili Clinton ameri­kai elnök washingtoni tárgyalásu­kon úgy döntöttek, hogy megvárják, miképp foglal állást Szíria az izraeli csapatok Dél-Libanonból történő ki­vonásáról. Miniszterek egy csoport­jával találkozva Barak elmondta, hogy egyesült államokbeli tárgyalá­sai két kérdésre összpontosultak: Iz­rael Libanonból való kivonulására és a békefolyamat palesztin irányá­ra. Barak közölte azt is, hogy igény­be veszik az Egyesült Államok segít­ségét a libanoni kivonulás végrehaj­tásához, illetve Izrael északi határá­nak megerősítéséhez. Előzőleg az Arab Liga főtitkára elítélte Izraelnek azt a döntését, hogy újabb lakásokat épít fel a Golán-fennsíkon. Eszmat Abdel Megid olyan provokációnak nevezte a hasonló terveket, amelyek akadályozzák a közel-keleti békefo­lyamat felújításához szükséges biza­lom légkörének megteremtését. Az arab politikus egyúttal kiállt Szíria azon követelése mellett, hogy Izrael maradéktalanul vonja ki haderejét a Golán-fennsíkról. Izrael közben elfogadta az ENSZ fel­ajánlását, hogy segít a zsidó állam­nak és Libanonnak közös határuk kijelölésében - közölte egy magas rangú izraeli tisztségviselő. Izrael és Libanon között ugyanis vita pattant ki ez ügyben, aminek az a veszélye, hogy fegyveres konfliktus keletke­zik közöttük, és akkor Izrael még­sem vonul ki önként az általa 1982 óta megszállva tartott dél-libanoni övezetből, mint ahogy ígérte. A ne­ve elhallgatását kérő tisztségviselő kijelentette: meggyőződése, hogy a kérdés megoldható. „Az 1978-as ha­tárt az ENSZ abban az évben elfo­gadta, és biztos vagyok benne, hogy ismét el fogja fogadni. Ha mondjuk 10 méteren múlna a megegyezés ezen vagy azon a szakaszon, amiatt igazán nem fogunk vitába szállni a világszervezettel, el fogjuk fogadni a döntését” - mondta. MTI-HÍREK Brüsszel/Prága. Az Európai Bizott­ság nem tart attól, hogy két kelet- közép-európai kormány minapi bu­kása veszélybe sodorná a keleti EU- bővítést. A brüsszeli testület egyik szóvivője szerdán beszélt erről, arra reagálva, hogy az elmúlt napokban Szlovéniában és Lettországban is le­mondott a miniszterelnök. Hozzá­tette, hogy nem a bővítés miatti vi­ták, hanem belpolitikai természetű ügyek vezettek a lemondásokhoz. Azt is leszögezte: remélhetőleg az új kormányok gyorsan megalakulnak, és a csatlakozási készülődés töretle­nül folytatódik. Brüsszelben bejelentették: az EU felfüggesztette agrárkereskedelmi különtárgyalásait Lengyelország­gal, mert Varsó részéről nem lámák kellő rugalmasságot. Hozzátették, hogy ez nem befolyásolhatja negatí­van az ország csatlakozási tárgyalá­sait, amelyek éppen most érkeznek el a nehéznek és hosszúnak ígérke­ző agrárfejezethez. Csehország, amely tavaly ősszel az EU-val tárgyaló országok közül a legrosszabb osztályzatot kapta, je­lentősen előrelépett, de hiba lenne azt hinni, hogy már túl van a nehe­zén - nyilatkozta Pavel Telicka cseh külügyminiszter-helyettes, Prága főtárgyalója. Az EU dokumentumai­ra hivatkozva azt állította, hogy a felkészülés terén Magyarország ve­zet ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémái. A csatlakozásról tárgyaló országokat összehasonlítva a cseh politikus azt mondta, Szlovénia után Csehország gazdaságüag a legfejlettebb, itt az egy főre eső GDP meghaladja a 10 ezer dollárt, míg Magyarországon ez egyharmaddal kevesebb, Len­gyelországról nem is beszélve. Abu Daud szerint Arafat is tudott a müncheni olimpián elkövetett merényletről Nem bizonyítható a gyanú MTI-HÍR München. A német szövetségi ál­lamügyészség megvizsgálta, hogy „Jasszer Arafat palesztin vezető tet­testárs lehetett-e” az 1972-es mün­cheni olimpián izraeli sportolók el­len elkövetett merényletben, és úgy határozott, nem indít nyomozási el­járást Arafat ellen - jelentette a Focus német hírmagazin. A lap érte­sülése szerint a szövetségi kormány attól tartott, hogy a palesztin vezető múltjára irányuló nyomozás árthat Németország hírnevének, és árnyé­kot vethet a közel-keleti békefolya­matra is. Időnként az is felmerült, hogy „magasabb nemzeti érdeke­ket” figyelembe véve tiltsák meg a karlsruhei nyomozóknak a vizsgáló­dást a palesztin vezető ellen, akit Németországban többször is hivata­losan fogadtak. A Focus szerint a szövetségi ügyészség héthónapos titkos vizsgálódás után arra az ered­ményre jutott, jelenleg nem bizo­nyítható, hogy Arafat közvetlenül tettestárs lett volna az olimpiai me­rényletben. Arafat bizalmasa, Abu Daud, valódi nevén Mohammed Daud Odeh, - aki ellen a szövetségi ügyészség már hosszabb ideje nyo­moz - azt írta Palesztina, Jeruzsá­lemtől Münchenig című könyvében, hogy Arafat is tudott az izraeli spor­tolók elleni merénylet előszítéséről. Már megbánta, hogy visszavonult - mégiscsak kancellár szeretne lenni Haider indulatokat kavart HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Brüsszel/Bécs. Heves indulatokkal kezdődött az EU Regionális Bizott­ságának szerdai ülése Brüsszelben, a karintiai tartományi főnök, Jörg Haider jelenléte miatt. Már az ülés előtt riporterek hada várta Haider érkezését, aki a repülőtéren elkerül­te a riportereket és a tüntetőket. Az ülésterem helyett először egy másik helyiségbe ment és sajtóértekezletet tartott. Elfogadhatatlannak nevezte az EU-országok kétoldalú kapcsola­tainak befagyasztását Ausztriával. Nem támadta közvetlenül sem Bel­giumot, sem Franciaországot, az or­szága elleni szankciók két élharco­sát, de derűs mosollyal kifejtette, hogy ezek következtében legköze­lebb nem lesz szüksége választási hadjáratra otthon, anélkül is meg­választják. A terembe benyomuló helyhatósági képviselők támadásai­ra nem válaszolt, de közölte: nem mond le a regionális bizottságban viselt helyéről. Amikor a tudósítók távoztak a teremből, megkezdődött a napirendi csata. Számos régió képviselője követelte, hogy a kitű­zött napirend helyett az osztrák kor­mányról nyissanak vitát. Mivel e ja­vaslat nem kapott többséget, egy jó tucatnyi képviselő felháborodottan elhagyta a termet. Haider - korábbi nyilatkozataival ellentétben - a jelek szerint mégsem tett le egészen arról, hogy valaha Ausztria kormányfője legyen, és no­ha pártelnökként valóban távozni szándékozik, továbbra is az Osztrák Szabadságpárt egyik vezetőjének tekinti majd magát. Haider erről a News című politikai hetilap tegnapi számában beszélt, s ismét igen har­ciasán nyilatkozott. Kijelentette: „Az Európai Unióval szemben nem adom fel. Mit képzelnek ezek? ... Minél butábban viselkednek, annál nehezebb lesz az EU-ban eredmé­nyeket elérni, hiszen minden fontos kérdésben az egyhangúság elve ér­vényesül.” Arra a kérdésre, hogy ez fenyegetés-e, s hogy szerinte Auszt­ria van-e jobb helyzetben, azt vála­szolta: „Természetesen, hiszen az EU még egy olyan nevetséges kér­désben is nyomban engedett, mint a Valutaalap elnökének kijelölése”. Nem zárta ki, hogy indul majd a kan­cellári tisztségért. Haider ismerőit idézve a News azt írta, hogy a politi­kus már megbánta visszavonulását, úgy érzi, igazságtalanság éri: elve­zette pártját a kormányba, s most mások élvezik munkája gyümölcsét. Napirenden a közigazgatási reform kérdései Egyeztettek a visegrádiak MTI-HÍR Prága. A Visegrádi Csoporton belül egyetértés uralkodik abban, hogy a közigazgatás reformja az egyes or­szágok politikai rendszere demok­ratizálásának és a közügyek irányí­tásának osztatlan alkotóeleme és előfeltétele. A témáról Prágában államtitkári szintű munkatanács­kozást tartottak szerdán és csütör­tökön a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák belügy képviselői. A résztvevők hangsúlyozták: a viseg­rádi négyek kölcsönös együttmű­ködése és tapasztalatcseréje a köz- igazgatási reform terén sikeresen folytatódik, és a felek számára egy­értelműen hasznos. A cseh belügy­miniszter helyettese leszögezte: kissé lemaradtak a közigazgatási reform területén, ezért Prága szá­mára fontosak a partnerek tapasz­talatai, hogy elkerülhesse a külön­féle hibákat. Magyar vélemény sze­rint a tagállamok között vannak természetesen sajátosságok, egyé­ni megoldások, de az alapvető ügyekben mégis a hasonlóság az uralkodó. Felújítják az EBESZ-misszió tevékenységét Groznijban Nemzetközi panasziroda MTI-HÍR Moszkva. Az EBESZ közreműködői csoportja hamarosan megkezdi te­vékenységét a csecsenföldi Zna- menszkojéban, amint sikerül tisz­tázni a nemzetközi képviselők biz­tonsági garanciáit - mondta tegnap Moszkvában Benita Ferrero-Wal- dner osztrák külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke, aki Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel tárgyalt. Az osztrák politikust, aki Groznij­ban is látogatást kíván tenni, Vlagyi­mir Putyin ügyvezető államfő is fo­gadta. Ferrero-Waldner szerint hamarosan sor kerülhet az EBESZ-misszió tevé­kenységének felújítására Groznij­ban, s az időpont a helyzet alakulá­sától, illetve a biztonsági problé­máktól függ. Az EBESZ humanitári­us segélyeket továbbít, csecsenföldi missziója egyfajta „panasziroda­ként” is működik majd, s a helyi ha­tóságokkal együttműködve igyek­szik orvoslást találni a problémákra. Ivanov a találkozón azt emelte ki, hogy az EBESZ-nek változatlanul kiemelt szerepet kell játszania az európai biztonsági struktúra meg­erősítésében, és Moszkva az elkö­vetkezőkben is megkülönböztetett figyelmet fordít e nemzetközi szer­vezet működésére. Ivanov újólag bí­rálta az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Oroszország ellen hozott határozatait, mondván: ezek a döntések nem segítették elő a csecsenföldi politikai rendezést. Toledo hívei tegnap így ünnepeltek. Washington is úgy értékelte, a Fujimori-kormányzat szavahihetőségét megkérdőjelezné az, ha nem lenne második forduló. (TA SR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents