Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-08 / 83. szám, szombat

14 Kultúra ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 8. Cselényi Árpád kiállításának megnyitója Kassa. Ma 17 órakor nyitják meg Cselényi Árpád tornaijai képző­művész Képek című kiállítását a 23:55 TT:FF Galériában (Mészá­ros utca 59.). A kiállítás, amelyen Cselényi Árpád olajképei látha­tók, április 26-ig tekinthető meg. (tb) Külföldön a Szlovák Filharmonikusok Bréma. Az idei évadban már tizedik alkalommal vendégszerepei­nek külföldön a Szlovák Filharmonikusok. Spanyolország és a Ka­nári-szigetek után ezúttal Németországba hívták meg őket. Bréma város szimfonikus zenekarával és kórusával közösen, Günter Neuhold osztrák karmester vezényletével adják elő Giuseppe Verdi Rekviemjét április 10-én és 11-én. Az ünnepi hangversenyekre a brémai Filharmonikusok Társasága megalakulásának 175. évfor­dulója alkalmából kerül sor. (me) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Giselle szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Bogár a fejben sz. 19 Üvegre festve vasárnap 19 KIS SZÍN­PAD: Kényes egyensúly sz. 19 Székek v. 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: A csúnya lány sz. 19 (vendégjáték Körtvélyesen) KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kőszívű ember fiai sz. 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Sirály sz. 18.30 A SEUK fellépése v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Stuart Little, kisegér (am.) sz., v. 11, 15, 16.45 A part (am.) sz., v. 18.30 Sivatagi cápák (am.) sz., v. 20.45 OBZOR: Ész­vesztő (am.) sz., v. 15.30, 20.30 A tehetséges Mr. Ripley (am.) sz., v. 18 MLADOST: Főiskolás vizsgafilmek nemzetközi szemléje CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) sz., v. 20.45 Amerikai szépség (am.) sz., v. 20.30 Anna és a király (am.) sz., v. 18 Az orléans-i szűz (am.) sz., v. 17 Satyricon (ol.) sz., v. 15.30 Mindenki, akit szeretek (cseh) sz., v. 17 Ember a Holdon (am.) sz., v. 18.45 South Park (am.) sz., v. 16.30,21.15 A sátán ege alatt (fr.) sz., v. 20.30 KASSA CAPITOL: Sivatagi cápák (am.) sz., v. 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: A part (am.) sz., v. 16,18.15,20.30 IMPULZ: Borrowers (am.) sz., v. 16.15, 19.15 DRUZBA: Hurrikán (am.) sz., v. 16.30, 19.30 TAT­RA: Stuart Little, kisegér (am.) sz., v. 15.30,17.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Ember a Holdon (am.) sz., v. 17.30, 20 NFG-l-FILM: A bolygó neve: Halál (am.) sz. 17.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Toy Story 2. (am.) sz., v. 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Ideglelés (am.) sz., v. 16.30, 19 SLOVAN: Á világ nem elég (am.) sz. 19 GALÁNTA - VMK: Fergeteges forgatás (am.) sz. 17.30, 20 Meghitt fészkek (cseh) v. 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Amerikai pite (am.) sz., v. 19 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: Hatodik ér­zék (am.) sz., v. 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Harcosok klubja (am.) sz. 1 KJRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Pókerarcok (am.) sz. 18 GYŐR CINEMA CITY: Amerikai pite (am.) 12, 14, 16, 18 Az Álmosvölgy legendája (am.) 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 Sivatagi cápák (am.) 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.15 Amerikai szépség (am.) 11.15,15,17.30, 20, 22.15 Jadviga párnája (magy.) 12,15, 17.30, 20, 22.30 Stuart Little, kisegér (am.) 12,14,16,18, 20.15, 22.15 Kettős kockázat (am.) 13.30, 15.45, 18, 20, 22.15 Észvesztő (am.) 12, 15, 17.30, 20, 22.30 A csontember (am.) 12, 15, 17.30, 20, 22.30 A part (am.) 12.15, 14.45, 17.15, 19.45, 22 Asterix és Obelix (ff.) 11.15,13.30 A John Malkovich menet (am.) 15.45,18, 20.15,22.30 Ami a naplókból kimaradt - Bálint András előadóestje Politika és magánélet UJ SZÓ-HÍR Kassa. A Márai Sándor szülőváro­sában folyó nemzetközi szimpózi­um legnagyobb érdeklődésre szá­mot tartó „programpontjára” ke­rül sor holnap este a Thália Szín­házban. Bálint András ismert szín­művész, a Radnóti Színház igaz­gatója több éve sikeresen szerepel odahaza és külföldön összeállítá­sával, melynek már a címe - Ami Márai naplóiból kimaradt - is so­katmondó. Előadásában az 1945 és 1949 közötti időszak elevene­dik meg, politika és magánélet, demokrácia és diktatúra, hazasze­retet és emigráció, mindez jelleg­zetes, édes-keserű, „márais” hu­morral átszőve. A rendszerváltás óta újabb és újabb naplókötetek je­lentek meg Magyarországon, so­kak szerint ezek az író legélvezete­sebb, legkifejezőbb, egyben leg­szellemesebb írásai. Nemcsak ese­ménydús magánéletéről olvasha­tunk bennük, hanem az írói fele­lősségről, a hagyományról, az anyanyelvről, a szabadságvágyról és a magyarságtudatról. A műsor­ban a naplórészletek mellett Bálint András kedvenc Márai-költe- ményeiből is elhangzik néhány. A budapesti Radnóti Színház ezzel az ünnepi műsorral kíván hódolni Murainak, illetve a magyar költé­szetnek. A kezdés időpontja vasár­nap délután 17 óra. (juk) Szlovákiai magyar lét- és lelkiállapotaink versben, prózában összesűrítve Bárdos Ágnes Halotti beszéd című előadóestjén Égető tűz és didergető fagy A vers örökre velünk marad. Gyermeki szavakban játszó­társ, ifjú szerelmekben lán­golás, felnőtt munkában szelíd értelem, aggkori elvá­gyódásban lelket átsegítő révész. DUSZA ISTVÁN Költészet napi hangulatokban az előkészületek tudatos rendezettsé­ge és véledenszerűsége mindig szül meglepetéseket. Egymás mellé rendelt dolgokból mindig más, ad­dig soha nem létező létállapot és lelki minőség születik. Nem volt ez másképpen Bárdos Ágnes előadó­estjén sem, április 6-án a duna- szerdahelyi Vámbéry Irodalmi Ká­véházban. Bárdos Ágnes három éve, Szenczi Molnár Albert szobra avatásának alkalmából, Szencen mutatta be először előadóestjét, melynek címe - Halotti beszéd - kettős fogantatá­st Egyrészt a tájainkon, Deáki köz­ség templomában megtalált kódex­ből ismert első magyar nyelvem­lékre utal, amely el is hangzik az előadóművész tolmácsolásában, másrészt Márai Sándor Halotti be­széd című, a magyar lírai kincs egyik alapversének tekintett költe­ményét kapcsolja egybe. Nyelvszületés és nyelvhalál az elő­adóest két sarkalatos pontján. Kö­zöttük pedig rádöbbenés a kisebb­ségi létre, szembesülés a kiszolgál­tatottsággal, rátalálás a nyelv­sovinizmusok bozótján átvezető anyanyelvösvényre, mire a végső kiteljesedésben a hűség, a megma­radás, a lélek megőrző ereje és az istentől való megtartatás telíti mindazt, ami elhangzik. Költők és írók legtitkosabb gondolatai nyíl­nak meg előttünk, de a szociológia­ilag pontos felismerések hétközna- piságunkból a líra emelkedettségé­be transzponált tényei is arcul csapnak. Kétségtelen, hogy egy tudatosan szerkesztett előadóest verseit adja elő a művész, többszöröződik az a kimunkált szépség, ami a versek önmaguk nyelvi formájában léte­zik. Ennek következtében volt Bár­dos Ágnes verssorozata egymástól független versek és prózarészletek kemény szellemi gránitgyöngyfü- zére. Ugyanakkor a nyelvi forma, a gondolati tartalom át-átjátszott egyik szövegből a másikba. így tárt elénk egy eleddig soha nem hallott szöveget, a huszonegy szöveg tel­jességéből kimunkálva azt. Meg­győződhettünk róla, hogy az egy meg egy vers már nem két vers, ha­nem egy harmadik. A költészet templomhajóiból katedrális növek­szik, úgy visszhangzik aztán kör­ben a hallgatóság lelki oszlopsorai között a magyar szavakban meg­szólaló lélek. Egy szál gyertya ég az asztalon. Bárdos Ágnes hol körülveszi a fényt, hol meg a fény veszi körül őt. Van verspillanat, amikor elé áll, s kinéz a hallgatóra, talán nem is tudja, hogy törékeny asszonyi alak­ját fénykör mutatja meg, úgy néz szép lassan, kitartó számonkérés­sel a hallgatóságot képező arcokba. Máskor meg a lángot, a fényt mu­tatja féltőn. Bevallom, nehéz próba ez. Szódán választ vár a nekünk szegezett kegyeden kérdésekre. Néma pillantásai pásztázzák az ar­cokat, fények játszanak fényekkel, szemek szemekkel, miközben elő­adó és hallgató találnak kapcsola­tot egymással... Bárdos Ágnes hol körül­veszi a fényt, hol meg a fény veszi körül őt. A magyar költészet napja közele­dik. Ünnepelni szeretnénk a József Attilától kölcsönvett szép szót, a Bartók Bélától kapott szellemi tisz­ta forrást. Kérdéses, tudunk-e még ünnepelni, mert akarni még aka­runk, de abból ritkán születik meg az a vágyott szépség, amely a jó szándékainkon fölülemelkedik. Van-e olyan faluközösség, civil szerveződés, ahol ezt a napot akár a helyi versmondók szerepeltetésé­vel önmaguk megszólításával ün­nepelnék. Tudom, hogy Bárdos Ág­nes szakmai és baráti kapcsolatok­kal kötődik Mosonmagyaróvárhoz, talán a város környékén többször bemutatatta előadóestjeit, mint a Csallóközben. A városhoz közel, a rajkai határállomástól nem mesz- sze, van egy magyarok és horvátok lakta falu: Bezenye. Ha nem csal meg emlékezetem, akkor jól tu­dom: ebben a faluban a közeli évek egyikének során Petőfi Sándor ösz- szes költeményeit megszakítás nél­kül olvasta fel a falu apraja-nagyja. Mindenki csak egy költeményt. Az­tán volt, aki kétszer, háromszor is belépett ebbe a csodálatos szellemi körbe. Milyen szép lenne, ha né­hány csallóközi, gömöri, ipoly- menti, garammenti, bodrogközi fa­luban akár más költőnk verseivel is ilyen szeretettel élnének! A jót nem szégyen átvenni, az iránta tanúsí­tott közöny pedig botorság. Bárdos Ágnesen kívül önálló elő­adóesteket tart Vas Ottó is, de ugyancsak szívesen mond verset Boráros Imre, Dráfi Mátyás és a többi színész. Ilyentájt, de máskor is, bizonyára szívesen útra kelnek. Hamégnemtudjuk megrakni azt a József Áttila-i nagy-nagy tüzet, leg­alább a kis tüzeink rakását, táplálá­sát, őrzését ne mulasszuk el, vala­hogyan úgy, ahogyan Bárdos Ág­nes és társai teszik. A visegrádi országok színházi fesztiválja. Idén meglehetősen felemásra sikeredett a jobb sorsra érdemes rendezvény Ember, kukac és a fesztivál üzenete Bán János varázslatos pantomimjátékkal, a Kukac Matyival vett részt a fesztiválon (Prikler László felvétele) VRABEC MÁRIA Nyitra. Nemzetközi fesztiválnak adott otthont a nyitrai Régi Színház - ha rosszmájú lennék, akkor azt ír­nám; anélkül, hogy ezt a szervező­kön kívül bárki is észrevette volna. De mivel nem vagyok rosszmájú, csak annyit jegyzek meg szomorú­an, hogy a rendezvény inkább ha­sonlított egy mindenféle szervezett­séget, vezérmotívumot és - sajnos - időnként a publikumot is nélkülöző, sebtében összecsapott happeningre, mint a visegrádi országok társulata­inak seregszemléjére. Pedig a négy ország kultúrájának hasonlóságát és kölcsönhatásait hangsúlyozni kí­vánó találkozót már második alka­lommal rendezték meg, és tekintve, hogy eszmei atyja, Ivan Gontko a kerületi hivatal kulturális osztályá­nak vezetője is egyben, talán a felké­szülésre is lett volna elegendő idő és mód. Mégis a beharangozott nyitó­nap előtt három héttel derült ki, Sajnos, az esetlegesség az egész fesztivál leg­főbb jellemzője volt. hogy nem lesz pénz a meghívott magyar, cseh és lengyel társulatok elszállásolására és útiköltségeikre, mert a szervezők későn nyújtották be a pályázatot a Soros Alapítvány­hoz. Végül a fesztivált mindaddig csak a nyüatkozatok szintjén támo­gató kulturális tárca ígért pár nap­pal a kezdet előtt egy gyorssegélyt, így a rendezvényt nem kellett ugyan lefújni, de a propagálására és a jegy­eladásra sem maradt túl sok idő. Még szerencse, hogy Nyitra nagyvá­ros, sok iskolával és óvodával, és a fiatalok valamennyien rendszeres színházlátogatók, így némi áren­gedmény fejében most sem okoztak csalódást. Nagyobb gondok voltak a két magyarországi vendégtársulat előadásával - még az előadást meg­előző nap délutánján is úgy tűnt, hogy szégyenszemre üres marad a nézőtér, mert a környékbeli magyar iskolákat elfelejtették meglátogatni a szervezők, arra meg azért Nyitrán mégsem lehet számítani, hogy csa­patostól hozzák a szlovák óvodáso­kat magyar mesét nézni. De minden jó, ha a vége jó: a pécsi Márkus Szín­ház a szervezők nagy megkönnyeb­bülésére végül a tervezett két elő­adás helyett csak egyet vállalt, Bán János varázslatos pantomimjátékát, a Kukac Matyit pedig úgyis kisszá­mú nézőközönségnek szánták. Aki ott volt és látta az egy ujjal, mimiká­val, hangeffektusokkal és gesztu­sokkal előadott történetet ember és kukac furcsa barátságáról, az végül is ráérezhetett a fesztivál üzenetére - arra, hogy a nyelvek különbözősé­ge egyáltalán nem jelenthet aka­dályt ott, ahol őszinte a közeledés szándéka. Kár, hogy a jobb sorsra érdemes rendezvény az idén üyen felemásra sikeredett, és ami való­ban a lényege lett volna, a kultúrák és azok megszemélyesítőinek talál­kozása és eszmecseréje, az egysze­rűen elmaradt. Arról már nem is szólva, hogy a legnagyobb közön- ségcsalogatónak szánt előadást, a pozsonyi L+S Stúdió A kiskutyáról és a kismacskáról című Capek- feldolgozását azért vették le a mű­sorról az utolsó pillanatban, mert a nyitrai színpadon nem lehetett fel­építeni a díszletet. Rejtély, miért nem tudták ezt a szervezők hama­rább, de sajnos, ez az esetlegesség az egész fesztivál legfőbb jellemzője volt. Kész szerencse, hogy a feszti­vált jövőre is megrendezik: lesz le­hetőség a hibák kijavítására. Ivan Gontko szerint az idei tapasztala­tokból okulva talán azzal kéne kez­deni, hogy a szervezést egy külön ebből a célból alakult stáb veszi kéz­be, amely egész évben azon dolgo­zik, hogy a rendezvény bekerüljön a kulturális minisztérium naptárába, és a közönség, a szakma, majd vé­gül, de egyáltalán nem utolsósor­ban a sajtó számára is vonzó legyen. A rendezvénynek otthont adó Nyitrai Bábszínház jövőre ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A méltán jó hírű társulat és a visegrádi országok fesztiváljának gondolata is megérdemelne egy magas színvo­nalon megrendezett és kellő vissz­hangot kiváltó közép-európai szín­házi randevút. Legalább a kis tüzeink rakását, táplálását, őrzését ne mulasszuk el, vala­hogyan úgy, ahogyan Bárdos Ágnes teszi (Archív felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents