Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-08 / 83. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 8. Gazdaság és fogyasztók A 2005-ig szóló agrárkoncepció szerint Szlovákia az alapélelmiszerek előállítása terén csaknem önellátó lehetne Kalapács alá került a nyékvárkonyi szövetkezet Mérsékelhető a behozatal Pozsony. Az agrárkamara ha­marosan megkapja vélemé­nyezésre az agrártárca 2005- ig szóló koncepciójának ter­vezetét. Biztató jel lehet a me­zőgazdászok számára, hogy a tervezet - az alapélelmisze­rek esetében - a csaknem tel­jes önállátás elérésének alap- feltételéből indul ki. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Jelentős minőségi változást jelente­ne az agráriumra nézve, ha az or­szág éves alapélelmiszer-szükségle­tét képesek lennénk itthon előállíta­ni. A külkereskedelmi mérleg adatai igazolják a cél megalapozottságát. A múlt évben - az egy évvel korábbi helyzethez hasonlóan - több mint 15 milliárd koronás mínusszal zár­tuk az agrármérleget, miközben olyan termékeket is behoztunk, amelyeket a hazai körülmények kö­zött képesek lennének előállítani. Ismert tény, hogy a sárgarépát és a petrezselymet Hollandiából impor­táljuk, a káposzta 85%-át Lengye­lországból. S bár a burgonya is jól megterem vidékünkön, tavaly még­is vagy negyedmilliárd koronát for­dítottunk behozatalára. Jelentős összegeket költöttünk a bab, hagy­ma, vagy az alma importjára is. A burgonya esetében a helyzet min­den bizonnyal már az idén változni fog, hiszen a termelők 162 ezer ton­na kései burgonya előállítására kér­tek és kaptak kvótát - ez 12 ezer tonnával több, mint azt a szaktárca eredetileg tervezte. Tény viszont, hogy jelenleg már a burgonyát - ha­zai készleteink teljes kimerülése miatt - behozzuk. Az agrárkamara adatai szerint az év elejétől 23 ezer tonna étkezési és vetőburgonyát importáltunk, ugyanakkor az év elejétől 60 ezer tonnára kértek és adtak ki behozatali engedélyt. A repce vetésterülete alapján - 113 ezer hektár - az agrárönkormány­zat szakértői arra következtetnek, hogy a hazai feldolgozóknak nem lesz gondjuk a repcemag beszerzé­sével, sőt exporttal is számolnak. A baromfi esetében a múlt évi terme­lés 99,3 ezer tonnát tett ki, ami 8,7 ezer tonnás növekedést jelent az egy évvel korábbi helyzethez ké­pest. A kereslet növekedő tendenci­át mutat, feltételezések szerint az idei baromfitermelés eléri a 108 ezer tonnát. A baromfi esetében az idei külkereskedelmi mérleg nega­tív, vámstatisztikák szerint január­ban és februárban összesen 374 tonna élő baromfit és 563 tonna - bontott csirkehúst hoztunk be, mi­közben a kivitelünk 141 tonna élő baromfi és 223 tonna bontottcsir- ke-hús volt. Aggasztónak tartják a szakértők a tejkitermelés alakulá­sát. A tavalyi, mindössze 900 millió literes kvótát csak 95,4%-ra sike­rült teljesíteni, ez 11 millió literrel kevesebb, mint az 1998-as valóság. Rossz előjel az idei 930 milliós kvó­tára nézve, hogy februárig a felvá­sáriás 1,5 millió literrel csökkent. Az agrárönkormányzat vezetői mi­napi pöstyéni tanácskozásukon an­nak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a szaktárcának — koncepciója keretében - foglalkoz­nia kell az élelmiszeripar restruktu- ralizációjával. Nyomatékosan han­got adtak véleményüknek, hogy a mezőgazdaság jelenlegi helyzete csak akkor változhat meg gyökere­sen, ha megoldódik a régi hitelek kérdése. Egyben olyan hitelkonst­rukció kidolgozását sürgetik, amely révén az ágazatba kihelyezett hite­lek kamata - a pénzintézetek ha­szonkulcsát figyelembe véve - nem haladná meg a 7-8%-ot. (g) A piaci siker titka - drága a természetes csomagolóanyag A csomagolás titka KAMONCZA MÁRTA Komárom. A napokban fejeződött be a mezőgazdasági vállalatok el­múlt évi eredményeinek összegzé­se. A Komáromi járás eredményei­ről Földes Csaba, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara komáro­mi regionális hivatalának igazgató­ja tájékoztatta az Új Szót.-A járásban évek óta nem végezték el a meliorációs munkákat. Ennek eredményeként az 1100 kilométer­nyi csatorna- és kanálisrendszerből mára mindössze 600 kilométer ma­radt, s például a múlt évben a ter­mőföld 10 %-át talajvíz borította. Nem csoda, hogy az 1998-as 38 mil­liós össznyereség mellett 1999-ben 5 milliós veszteséget termeltek a mezőgazdasági üzemek. Tovább csökkent a hitelkeret is - míg 1998- ban 1 milliárd 364 millió korona hi­telt kaptak a termelők, tavaly már csak 1 milliárd 284 milliót. A válla­latok veszteségeit tetézi, hogy a ter­melőknek a felvásárlók és a feldol­gozók késve üzemek. 1998-ban 525 millió koronát, tavaly 593 milliót tett ki tartozásuk. Ügyanakkor a mezőgazdasági vállalatoknak saját tartozásaikat csökkentették: 1998- ban 711 millió koronával, 1999-ben pedig már csak 677 millió koroná­val tartoztak partnereiknek. A járásban működő mezőgazdasági üzemek közül 5 - a csallóközara- nyosi, a lakszakállasi, az ifjúságfal- vai, az ímelyi és a vágfüzesi - nyere­séggel zárta az évet. Csődeljárás előtt áll viszont a korábban magá- nosított Gyulamajori ÁG, s nagyon bizonytalan a komáromi Pol’nokom helyzete is. A vállalatok kilátásai nem biztatóak, hiszen a járásban mindössze 2 húsüzem működik - lé­tüket azonban veszélyezteti az olcsó behozatal -, ezenkívül két malom (a nemesócsai és a gútai) áll a terme­lők rendelkezésére. A járásban 10 évvel ezelőtt 38 mezőgazdasági nagyüzem működött, ma a 45 ezer hektárnyi termőterületen 20 szövet­kezet, 5 rt. és 30 kft. gazdálkodik, további 40 ezer hektárt magángaz­dák művelnek. 1989-ben a mező- gazdasági üzemek 12 ezer személyt foglalkoztattak, ma mindössze 4500 alkalmazottnak tudnak mun­kát biztosítani. VRABEC MÁRIA Nyitra. Nagy érdeklődés kísérte a Gastra 8t Alimenta 2000 élelmiszer- ipari nagyvásár keretén belül meg­rendezett, a legújabb csomagolási trendekkel foglalkozó szemináriu­mot. Amint Igor Kacenák a pozsonyi Köz­gazdaságtudományi Egyetem taná­ra előadásában elhangzott, hogy a vevők ma már nálunk is hajlandóak többet fizetni az ízlésesen és prakti­kusan csomagolt termékekért, va­gyis egy-egy élelmiszer piaci sikere legalább annyira függ a külcsíntől, mint a belbecstől. Az új csomagolási technológiák megjelenését nagyban befolyásolta a tartósítási módszerek változása és az a tény is, hogy ma már az áru minőségét és árkategóri­áját is tükrözi a csomagolás. Papírba vagy nejlonba még mindig az ol­csóbb élelmiszereket csomagolják, az üveg és a pléhdoboz már jobb mi­nőséget, a porcelán, a kerámia és a csiszolt üveg pedig már luxustermé­ket jelez. Ilyen termék például a ka­viár, a libamáj, vagy a márkás italok. A környezetvédők nyomására vüág­szerte komoly vita folyik a műanyag csomagolások mellőzéséről, de Ka­cenák szerint ez nem üyen egyszerű dolog, mert a természetes anyagok­hoz való visszatérés jelentősen meg­növelné a gyártók kiadásait és az árakat is. Vizsgálatok szerint a ter­mészetes anyagokba csomagolt élelmiszeripari termékek súlya a mostanihoz viszonyítva a négysze­resére emelkedne, és jelentősen nö­vekednének a szállítási, valamint a tárolási költségek is. Abban az eset­ben, ha teljesen kiiktatnák a polieti­lén és PVC csomagolóanyagokat, 54%-kal nőne a papír, 53%-kal a fé­mek, és 21%-kal az üveg felhaszná­lása. Duplájára emelkedne a csoma­golás költsége, 201%-kal nőne az energiafogyasztás és 256%-kal a háztartási hulladék mennyisége - azzal a különbséggel, hogy ez már könnyen égethető környezetkímélő szemét lenne. A fejlett nyugat-euro- pai államokban egyébként az élel­miszerek csomagolása teszi ki ház­tartási hulladék 50%-át - javarészt tejesdobozok, valamint üdítők és gyümölcslevek üvegei. Nálunk ez az arány még „csak” 20-25%. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony április 6-án 14-16 Sk/kg Komárom április 6-án 12-14 Sk/kg Zseliz április 6-án 15 Sk/kg Rimaszombat április 6-án 20 Sk kg Losonc április 6-án 12-20 Sk/kg Kassa április 6-án 16/17 Sk/kg petrezselyem 30 Sk/kg 3036 Sk/kg 25 Sk/kg 38 Sk/kg 35-39 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 12 Sk/kg 1012 Sk/kg 12 Sk/kg 11-12 Sk/kg 11 Sk/kg fejessaláta 8-14 Sk/fej X 10 Sk/fej X X X paprika 60-70 Sk/kg 12-14 Sk/db X 90 Sk/kg 105 Sk/kg X karalábé 25 Sk/kg 3 Sk/szelet 10 Sk/db 22 Sk/kg 22 Sk/kg 22 Sk/kg zeller 30 Sk/kg 6-8 Sk/szelet 8 Sk/db 28 Sk/kg 22 Sk/kg 28 Sk/kg káposzta 14 Sk/kg 12 Sk/kg X 12 Sk/kg 15 Sk/kg 14 Sk/kg őrölt fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg 200 Sk/kg X X 250 Sk/kg méz 85-100 Sk/kg 7085 Sk/kg 70 Sk/kg X X 80 Sk/kg hagyma 8-12 Sk/kg 8 Sk/kg 1012 Sk/kg 15 Sk/kg 14-17 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 65-80 Sk/kg 5060 Sk/kg X 65 Sk/kg 7078 Sk/kg 65 Sk/kg fokhagyma 60 Sk/kg 65-70 Sk/kg 70 Sk/kg 50 Sk/kg 55 Sk/kg 70 Sk/kg karfiol 40-45 Sk/kg X X 50 Sk/fej 44-48 Sk/db X dióbél 140-180 Sk/kg 120130 Sk/kg 100 Sk/kg 100 Sk/kg 100-120 Sk/kg 130 Sk/kg kel 38 Sk/kg 8-12 Sk/fej X 25 Sk/kg 29 Sk/kg 28 Sk/kg alma 22-28 Sk/kg 22-29 Sk/kg 16 Sk/kg 26 Sk/kg 28-29 Sk/kg 30 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg X 20 Sk/kg X 12 Sk/kg 22 Sk/kg cékla 14 Sk/kg 10 Sk/kg X 20 Sk/kg 10 Sk/kg 15 Sk/kg uborka 5070 Sk/kg X X 65 Sk/kg 58-63 Sk/kg 70 Sk/kg tojás 2,90 Sk/db 2,503,00 Sk/db 3,00 Sk/db 2,90 Sk/db 2,90 Sk/db 2,70/3,00 Sk/db retek 8-14 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 5 Sk/db 1012 Sk/csomó 8-12 Sk/köteg 16 Sk/csomó Furcsa tulajdonosváltás ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Immár az igazságügyi tár­ca is foglalkozik néhány dél-szlová­kiai mezőgazdasági vállalat eseté­vel, amelyek - állítólag mindössze néhány millió koronás tartozás mi­att - kalapács alá kerültek. Mária Kadlecíková, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnö­ke személyesen hívta fel az igazság­ügyi tárca államtitkárának figyel­mét a jelenségre. Tette ezt a nyékvárkonyi szövetkezetben tett hétfői látogatása után. A szövetkezetét - a Pravda értesülé­sei szerint - a tagok tudta és bele­egyezése nélkül adtak el, mert a vál­lalat nem tudta törleszteni hitelét. A lap úgy tudja, hogy nem ez volt az első csallóközi szövetkezet, amely felettébb furcsa módon került kala­pács alá. (Lásd riportunkat a 15. oldalon.) (ú) A legjobb fonott kalácsot a somorjai pékek sütik Díjazták a legjobbakat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. Kiosztották a Gastra & Ali­menta 2000 élelmiszeripari vásár nagydíjait. Közülük néhányat dél­szlovákiai cégek kaptak. Az élelmiszerek kategóriájában a Gold Alimenta díjjal jutalmazták az érsekújvári tejüzem Bianca nevű probiotikus kultúrákkal dúsítot tú­rókrémjét, valamint az ógyallai Na- mex cég Szuper Ring hagymaízű kukoricaropiját. A vendéglátóipari és konyhaberendezések kategóriá­jában Grand Prix Gastra díjat nyert az érsekújvári Pastorkalt Kft. hűtő­vitrinje, a nyitrai Limpac Plastics műanyag edénykollekció és az ugyancsak nyitrai Nea Pack vákuu­mos csomagológépe. A legjobb ke­nyeret Kistapolcsányban sütik, a péksütemények közül a nyitrai Ni- Pek termékei kapták a Coba 2000 díjat. A legfoszlósabb fonott kalács receptjét pedig a somoijai Czucz pékségben ismerik, (vm) TANÁCSADÓ Az adókedvezményről A. J.: 76 éves vagyok. Úgy hal­lottam, hogy a hetven évesnél idősebb személyeknek a ház- és a földadónak csak az 50 szá­zalékát kell fizetniük. A polgár- mesterünk szerint viszont ez a mi községünkre nem vonatko­zik. Lehetséges ez? FEKETE MARIAN Az ingadanadóról szóló 317/1992. Tt. sz. törvény szerint Önt csupán azon indok alapján, hogy a hetvenedik életét már be­töltötte, valóban nem illet meg semmiféle adókedvezmény. Az említett törvény a jóváhagyásá­tól eltelt kilenc év során vagy Liszthiány a láthatáron? Pozsony. A malomipar előrejel­zése szerint megcsappantak az ország élelmiszerbúza készletei. A sütőiparból azonban még nem érkeztek liszthiányra utaló hírek. A pékeket, cukrászokat és tésztagyártókat tömörítő vállal­kozói szövetség elnöke ugyan­akkor rámutatott arra, hegy a malmok - pénz és raktározási lehetőségek híján - nem vásá­roltak a termelőktől az új termé­sig elegendő búzát. Nem kizárt tehát, hogy aratás előtt feszült­ség alakul ki a piacon. A sütő­ipar havi lisztfogyasztása 60 ezer tonnát tesz ki. (SITA) Nyereséges a Zempmilk Rt. Pozsony. A nagymihályi Zempmilk Rt. tavaly 8,8 millió koronás adózás utáni nyereséget ért el, szemben az egy évvel ko­rábbi 4,02 millió koronával. Az 1990-ben a kassai tejfeldolgozó féltucatszor módosított törvény tételesen nem rendelkezik arról, hogy a hetven évesnél idősebb adóalanyokat adókedvezmény illetné meg, de ezt nem is zárja ki - még pontosabban, kifejezetten lehetővé teszi. Itt arról van szó, hogy az említett törvény 12. §- ának második bekezdése szerint az adókezelő (ebben az esetben a község) a helyi körülmények alapján adókedvezményt nyújt­hat azokra a földekre, amelyek szociálisan ráutalt, vagy hetven évesnél idősebb emberek tulaj­donában vannak, amennyiben ezek a földek kizárólagosan a személyes szükségleteik kielégí­tését szolgálják. üzemekből kiválással létrejött rt. főleg kemény és ömlesztett saj­tok, valamint savanyított tejes italok gyártására szakosodott. Az ömlesztett sajtok közül a terme­lés 70%-át a Karicka sajt teszi ki. Az ementáli fajták közül az Eidam a legkelendőbb. (SITA) Növekvő európai búzatermelés Brisbane. Az Európai Unió a kö­vetkező hat évben jelentősen, 18%-kal növeli búzatermelését- jelentette az EU egyik illetékesé­re hivatkozva a Dow Jones. A búza termelésnöveléséből szár­mazó pluszmennyiség nagyob­bik részét az EU a nemzetközi piacokon akarja elhelyezni, és ezzel felveszi a harcot olyan je­lentős exportőrökkel szemben, mint az USA, Kanada, Ausztrália és Argentína. Egy ausztráliai elő­rejelzés szerint az 1999-2000. évi mezőgazdasági idényben az EU búzatermelése 7 millió ton­nával mintegy 97 millió tonnára mérséklődik. (MTI) AGRÁRMORZSÁK VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. április 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,612 Magvar forint (100) 16,084 Angol font 68,192 Német márka 21,276 Cseh korona 1,148 Olasz líra (1000) 21,491 Francia frank 6,344 Osztrák schilling 3,024 Japán ien (100) 41,331 Spanyol peseta (100) 25,009 Kanadai dollár 29,851 Svájci frank 26,533 Lengyel zlotv 10,395 USA-dollár 43,389 Önellátásra törekszenek (Archívumi felvétel) A mezőgazdasági vállalatok kilátásai nem biztatóak Csökkenő hitelkeretek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents