Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-08 / 83. szám, szombat

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 8. USA-kínai rakétavita Washington. Az amerikai kül­ügyminisztérium a fegyverex­port-jogszabályok harminc rendbeli megsértésével vádol­ta meg a Lockheed Martin re­pülőgépgyárat, a Kínának el­juttatott rakétatechnológia ügyében. A külügy szerint a cég 1994-ben hozzásegítette Kínát rakétatechnológiájának fejlesztéséhez részben azzal, hógy egy hongkongi székhelyű műholdas vállalkozásnak meg­küldte a részletes - tökéletesí­tési elgondolásokkal és javas­latokkal kiegészített - ameri­kaijelentést egy kínai gyárt­mányú rakéta-alkotóelemről. Az amerikai kormány szerint a cég más módon is készségesen együttműködött közvetlenül a kínaiakkal a rakétafejlesztés­ben, és még saját embereket is küldött Kínába a kísérleti indí­tásokhoz. (MTI) Május végén folytatják Phenjan. Japán és Észak-Ko- rea nem tudott megállapodás­ra jutni a kétoldalú viszonyu­kat terhelő gondok rendezésé­ről, de abban tegnap mege­gyeztek a felek, hogy folytatják a párbeszédet. Az egyezteté­sek légkörére rányomta a bé­lyegét egy sor elsimítatlan tör­ténelmi hagyaték, egyebek kö­zött az, hogy Észak-Korea bo­csánatkérést és kártérítést kö­vetel a szigetországtól az 1910 és 1945 közötti gyarmati ura­lomért. (MTI) Székfoglaló beszéd Tokió. A tíz éve stagnáló japán gazdaság újjászületését ígérte Móri Josiro új kormányfő a parlamentben elmondott szék­foglaló beszédében. A .japán reneszánsz kormányaként” mutatta be az elődjétől, Obucsi Keidzótól változtatás nélkül átvett kabinetet a szer­dán megválasztott 62 éves po­litikus. (MTI) Mori a sors akaratának nevez­te, hogy őrá esett a választás. (TA SR/AP) Johannes Rau Törökországban Ankara. Johannes Rau német elnök Ankarában az emberi jo­gok tiszteletben tartásától és az alapvető reformoktól tette függővé Törökország felvétel­ét az EU-ba. Rau rámutatott: az európai jogállamisághoz hozzátartozik az emberi jogok védelme, a halálbüntetés el­törlése, valamint a kínzás tilal­ma és megbüntetése. A hivata­lától hamarosan megváló Süleyman Demirel török elnök kettejük találkozója után elis­merte: előfordul, hogy Törö­kországban megsértik az em­berijogokat, de az állam tö­rekszik arra, hogy a jogsértése­ket idővel teljesen megszün­tesse. A német hírügynökség jelentésében utalt arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíró­sága többször elmarasztalta Törökországot, mert a kurdok esetében embertelen bánás­módot alkalmaznak. (MTI) Milosevicsék az utóbbi hetekben sorra megbüntetik vagy bezárják a kormányt bíráló független médiumokat Nemzetközi Törvényszék Nem véletlen baleset történt HRÖSSZEFOGLALÓ Újvidék/Belgrád. Hatalmas tűz pusztított csütörtökön az észak­szerbiai Újvidék magánkézben le­vő Duga nevű rádió- és televízióál­lomás épületében. Heten megsé­rültek, egy személy eltűnt. Mint a Duga főszerkesztője elmondta, is­meretlen a sorsa annak a nőnek, aki a tűz kitörésekor az épületben tartózkodott. A13 emeletes épület­ben, melynek felső hat emeletét pusztították végig a lángok, több független tömegtájékoztatási esz­köz is működött: a 021 rádió, két másik magántelevízió, és a Danas független napilap. Ott dolgoztak a montenegrói televízió tudósítói is. A tűz oka nem ismert, Nenad Csa- nak vajdasági ellenzéki pártvezető azonban megjegyezte: nem vélet­len, hogy Újvidék egyetlen függet­len sajtóépülete gyulladt ki. Az anyagi kár több mint 3 millió már­ka. Mint a Reuter megemlítette, a szigorú szerb tájékoztatási törvény nevében az utóbbi hetekben sor­ban megbüntetik vagy bezárják a nem kormányzati sajtóeszközöket, ami a szerb ellenzék szerint egyér­telműen azt mutatja, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv el­nök leszámol a felügyelete alól ki­lógó médiával. Mintegy ezer ember tiltakozott csü­törtök este a vajdasági Nagybecs- kereken (Zrenjanin) amiatt, hogy előző nap ismeretlen tettesek egy időre elrabolták a helyi önkor­mányzat egyik ellenzéki képviselő­jét, két társát pedig a közgyűlés megfosztotta mandátumától. A tüntetésen ellenzéki vezetők - köz­tük Zoran Djindjics és Vladan Batics, a Szövetség a Változásokért tömörülés vezetői, Bogoljub Pej- csics, a Szerb Megújhodási Mozga­lom elnökségi tagja - egyebek kö­zött azt hangoztatták, hogy Szerbi­ában válságba került a hatalom, s ezen a válságon csak az egyesült el­lenzék változtathat. A rendőrség igazoltatta azokat a polgárokat, akik a tüntetésen való részvételre buzdító röplapokat osztogattak. Tűzzel-vassal a sajtószabadság ellen. (TA SR/EPA) Krajisnik tagad Brüsszel. Nem tartja magát bűnös­nek Momcsüo Krajisnik, akit számos háborús bűnért körözött és vett őri­zetbe a hágai Nemzetközi Törvény­szék. Krajisnik, aki a boszniai hábo­rú időszakában a helyi szerb parla­ment elnöke és Radovan Karadzsics jobbkeze volt, először jelent meg a volt Jugoszlávia területén elköve­tett háborús bűnökkel foglalkozó törvényszék bírái előtt. Most csupán arra kellett válaszolnia, bűnösnek érzi-e magát vagy sem a kilenc fő­vádpontban. Erre mondott katego­rikus nemet a ma 55 éves vádlott. A terhére felhozott bűnök zömét Kra­jisnik a vád szerint még 1991-92- ben követte el. Népirtás, emberiség elleni bűnök, háborús törvények és szokások megsértése, a polgárokkal és foglyokkal való bánásmódról ren­delkező genfi egyezmény többszöri súlyos megsértése nyomja a lelkét, ha a vádak igaznak bizonyulnak. Carla del Ponte főügyész az alkal­mat megragadva önfeladásra szólí­totta fel Karadzsicsot. Úgy vélte, kettejüknek együtt kellene a tör­vényszék elé állniuk. (MTI) Közép-európai államfők újabb csúcstalálkozója Házigazda: Göncz Árpád Csecsenföldön nemkívánatosak az ET parlamenti közgyűléseinek látogatásai Moszkva megsértődött Moszkva. Az Európa Tanács határozata tiszteletlenség azoknak az orosz polgárok­nak az emlékével szemben, akik a csecsen terroristáknak estek áldozatul - hangsúlyoz­ta az orosz külügyminisztéri­um tegnapi nyilatkozata, az ET előző nap Csecsenfölddel összefüggésben hozott dönté­sei kapcsán. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A moszkvai állásfoglalás az ET dön­téseinek „negatív következményei­ért” azokra hárítja a felelősséget, akik a parlamenti közgyűlés határo­zatait szorgalmazták. Oroszország a jövőben is következetesen folytatja azt a politikát, amelynek célja a nemzetközi terrorizmus kiirtása, a csecsenföldi szilárd politikai rende­zés megteremtése, az alkotmányos és jogrend, az emberi jogok helyre- állítása. Moszkva a jövőben is kész az együttműködésre azokkal a nem­zetközi szervezetekkel, amelyek a gyakorlatban is segítik e célok meg­valósítását - szögezi le a nyüatko- zat. Ivanov külügyminiszter megfo­galmazása szerint a „hidegháborús sablonok” kerekedtek felül az ET parlamenti közgyűlésében. A stras- bourgi döntéseket Moszkva „értet­lenséggel és mély sajnálkozással” fogadja. Műit ismeretes, az ET par­lamentje nagy többséggel szavazta meg a határozatot, amely az orosz ET-tagság felfüggesztését kérte a páneurópai szervezet tagállamaitól abban az esetben, ha Moszkva nem hirdet tűzszünetet Csecsenföldön és nem kezd azonnal tárgyalásokat a szakadárok vezetőivel. Az AP érté­kelése szerint ez a döntés jelenté­keny tekintélyvesztés Oroszország számára, és minden bizonnyal aka­dályozni fogja az Európa iránti moszkvai közeledési kísérleteket. Csecsenföldön nem kívánatosak az ET parlamenti közgyűléseinek láto­gatásai, azokat be kell szüntetni - mondta tegnapi sajtóértekezletén Jasztrzsembszkij elnöki tanácsadó. Szerinte az Európa Parlament kép­viselői maguk csapták be az ajtót az Oroszországgal folytatott együtt­működés előtt. Moszkva ugyanak­kor nem tesz egyenlőségjelet a par­lamenti közgyűlés és az Európa Ta­nács, illetve egész Európa közé. Moszkva szerint a Nyugat képes lesz leküzdeni a „csecsen szindrómát”, s hamarosan közvetlen kapcsolatot teremt az orosz vezetéssel. Orosz külpolitikai elemzők szerint az ET döntése különösen kellemet­len most, amikor Vlagyimir Putyin megválasztott elnök első komo­lyabb nemzetközi szerepléseire ké­szül. Ugyanakkor az ET szavazása Európa önállóságát is hivatott volt jelezni, hiszen az USA sokkal prag- matikusabban kezeli a csecsen kér­dést, nem erőlteti az emberi jogok problémáját és kész a konzultációk­ra Moszkvával. MTI-HÍR Budapest. Magyarország ad ott­hont április 28-29-én a közép-euró­pai államfők 7. csúcstalálkozójá­nak, amelyen a tervek szerint tizen­két ország elnöke vesz részt - tájé­koztatta az MTI-t tegnap Hardy Mi­hály, a rendezvény sajtófőnöke. Az Együttélésünk alapjai a harmadik évezredben mottójú találkozón vár­hatóan részt vesz Thomas Klestil Ausztriából, Petar Sztojanov Bulgá­riából, Václav Hável a Cseh Köztár­saságból, Stipe Mesic Horvátor­szágból, Aleksander Kwasniewski Lengyelországból, Johannes Rau Németországból, Carlo Azeglio Ciampi Olaszországból, Emil Cons- tantínescu Romániából, Rudolf . MTI-HÍR Moszkva. Moszkvában az ameri­kai nagykövetség egyik tisztviselő­je tegnap megerősítette, hogy az amerikai tengerészet nyugalma­zott kapitánya - név szerint Ed­mond Pope - az az amerikai üzlet­ember, akit kémkedés vádjával tar­tanak fogva egy orosz börtönben. „Kapcsolatban állunk Pope család­jával, és fokozott figyelemmel kí- sétjük az ügyet” - mondta a névte­Schuster Szlovákiából, Milan Ku- can Szlovéniából és Leonyid Kucs­ma Ukrajnából. A házigazda Göncz Árpád államfő lesz. A tervek szerűit a 12 államfő április 28-án, Székes- fehérváron találkozik. A városhá­zán megbeszéléseket folytatnak, majd találkoznak a sajtó képviselői­vel. A díszebédet követően Balaton- öszödre utaznak, s az ottani kor­mányüdülőben este zártkörű, kö­tetlen vacsorán vesznek részt. Más­nap Balatonöszödön várhatóan több kétoldalú találkozóra kerül sor, majd egy Balatonfüreden véget érő hajóút után Veszprémbe utaz­nak, ahol a város központjában fát ültetnek a csúcstalálkozó emlékére. A helyszínt attól kezdve Elnöki Parknak nevezik majd. lenül nyilatkozó tisztviselő. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szol­gálat (FSZB) szerdán jelentette be: letartóztattak egy amerikai állam­polgárt, akit azzal vádolnak, kap­csolatot teremtett orosz tudósok­kal, hogy államtitkokat szerezzen meg tőlük. A közlés szerint egy orosz összekötőt is őrizetbe vettek. Az FSZB szóvivője viszont még teg­nap sem volt hajlandó megerősíte­ni, hogy Edmond Pope az az ameri­kai, akit őrizetbe vettek. Újabb orosz tartályhajó feltartóztatása Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy az amerikai haditengerészet ál­tal a Perzsa-öbölben feltartóztatott orosz tartályhajót és legénysé­gét engedjék szabadon - közölte tegnap Alekszandr Jakovenko orosz külügyi szóvivő. Moszkva ugyanakkor nem lát összefüggést a Csecsenfölddel kapcsolatos ET-határozatok és az amerikai hadi- tengerészet akciója között, noha csaknem egy időben történtek az események. Orosz diplomaták szerint „rutinkérdésről” van szó, hi­szen már korábban is feltartóztatták a Pusztovojt akadémikusról elnevezett tartályhajót, de eddig mindig útjára engedték. Emléke­zetes: február elején a Volgadonszk nevű orosz tartályhajót tartóz­tatták fel az amerikaiak, azzal a gyanúval, hogy iraki kőolajat csempészett. Erről két hónap alatt sem születtek meggyőző bizo­nyítékok moszkvai források szerint, amelyek ez esetben is függet­len szakértői vizsgálatokat szorgalmaznak. (MTI) A moszkvai titkosszolgálat nem ad tájékoztatást Orosz-amerikai kémügy Jogkörök helyreállítása - leszerelés nélkül London már engedne Kísért a náci múlt. Haiderék örülnek a szociáldemokraták bűnbánatának Az SPÖ „barna foltjairól” MTI-JELENTÉS Becs. Miután Alfred Gusenbauer, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) kijelölt elnöke csütörtökön bocsánatot kért azokért a hibákért, amelyeket pártja a náci örökséghez való hozzáállásban elkövetett, és a párt múltjának teljes tisztázását kezdeményezte, Ausztriában teljes­séggel eltérő reagálások fogadták a nyüatkozatot. Simon Wiesenthal, a róla elnevezett dokumentációs köz­pont vezetője szerint az SPÖ túl so­káig várt. Wiesenthal mégis nagyra értékelte a kezdeményezést, amely véleménye szerint a jövőre nézye hasznos lehet. „Nem felejthet, aki meg akarja akadályozni valaminek a megismétlődését” - mondta. Wiesenthal neve egyébként Gusen­bauer nyilatkozatában is felmerült a Bruno Kreiskyvel való konfliktusa kapcsán. Kreisky szocialista kormá­nyában ugyanis négy egykori náci volt. Wiesenthal közzétette az ille­tők párttagkönyvszámát, amiért is az SPÖ megpróbálta a Gestapo kol- laboránsaként befeketíteni. Simon Wiesenthal a Der Standard című lap tegnapi számában azzal magyarázta az SPÖ és a volt nácik háború utáni kapcsolatát, hogy az SPÖ-nek sok zsidó értelmiségi tag­ja volt, akik más pártba nem lép­hettek be. Mivel'többségük a hábo­rúban elpusztult, a pártnak nem voltak káderei, ezért vette fel kér- dezősködés nélkül a volt nácikat, és ezért prédikálta sokáig a megbé­kélést - vélte Wiesenthal. Maria Rauch-Kallat, az Osztrák Néppárt főtitkára bátor és helyes, bás ldssé késői lépésnek minősítette a vállal­kozást. Peter Westenthaler, a Haider-féle FPÖ frakcióvezetője számára a kez­deményezés az SPÖ „mély tartalmi válságát és orientációhiányát” tük­rözi, s egyetlen célja, hogy elterelje a figyelmet a kínos Gross-ügyről, amelynek főszereplője NSDAP- tagként fogyatékos gyerekeket kül­dött a halálba, majd SPÖ-tagként nagy karriert csinált mint orvos és igazságügyi szakértő. Gusenbauer nyüatkozata és kezde­ményezése még az SPÖ-n belül is ellentmondásos reagálásokat vál­tott ki. Vranitzky volt kancellár üd­vözölte a kezdeményezést, Blecha egykori belügyminiszter viszont fe­leslegesnek nevezte. Utalt arra, hogy már Bruno Kreisky idején mű­ködött és rendkívül alapos munkát végzett egy történészbizottság a két háború közötti és a háborús időszak feldolgozására, s Kreisky ezzel le akarta zárni a múltat. MTI-JELENTÉS London. A brit kormány jelezte: kész helyreállítani a felfüggesztett északír alkotmányos intézmények jogkörét anélkül, hogy előrelépés történne a tartományi fegyveres csoportok leszerelése terén. Peter Mandelson, a brit kormány északír ügyekkel foglalkozó minisztere egy csütörtök esti belfasti beszédében felszólította a tartomány politikai pártjait: alaposan gondolják meg, milyen következményei lehetnek annak, ha az önálló északír nem­zetgyűlés és a kormány életre kel­tését a félkatonai csoportok lesze­reléséhez kötik. A brit miniszter szerint e követelés könnyen ahhoz vezethet, hogy semmi sem valósul meg a tartomány tartós békéjét megteremteni hivatott nagypénte­ki egyezményből. A miniszter sza­vait elsősorban a legnagyobb északír politikai erőnek, a protes­táns Ulsteri Unionista Pártnak cí­mezte, amelynek sürgetésére a brit kormány februárban visszavonta az alig két hónapja működő belfas­ti kormány és nemzetgyűlés jogkö­reit a tartomány irányítására, mert a koalíciós kormánytag, a katolikus Sinn Fein párthoz kötődő fegyve­res csoport, az IRA nem látott hoz­zá fegyvereinek megsemmisítésé­hez. Mandelson beszédével egy időben Gerry Adams, a Sinn Fein vezére arra biztatta Tony Blair brit kormányfőt, hogy álljon a kiútkere­sés élére, mentse meg a békefolya­matot. Adams figyelmeztetett, hogy minél tovább késlekedik a brit kormány az északír jogkörök visszaadásával, annál inkább mé­lyül a politikai vákuum a tarto­mányban. Elmondta: a Sinn Fein húsznál több önkormányzati kép­viselője kapott halálos fenyegetést az elmúlt hetekben a britbarát fél­katonai csoportoktól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents