Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-07 / 82. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 7. Gazdaság és fogyasztók gj Míg Csehországban a reálbérek tavaly 6 százalékkal nőttek, Szlovákiában, 1993 óta először, 3 százalékkal csökkentek Elmaradtunk a fizetések terén A bruttó bérek emelkedése 1999-ben Ágazat Szlovákia Csehország Pénzügyi szektor 19.907 +3.5% 26 816 +8.6% Energetika 14 313 +7,7% 18 0641 +10,2% Bányászat 11 958 +8,9% 18 267 +6,9% Posta 11 535 +9% 16 695 +8,7% Kohászat 10 523 +7,8% 16 452 +3,9% Közigazgatás 13 020 + 11% 15 913 +13,2% Közlekedés 11 535 +9% 15 144 +7% Kereskedelem 11 502 +7,5% 14 943 +7,5% Gépipar 10 732 +7,8% 14 849 +6,2% Építőipar 9876-0,8% 14 847 +5,4% Egészségügy 9078 +0,1% 13 190 +13,7% Oktatásügy 8400 +2,6% 12 921 +12,5% Mezőgazdaság 8359 +7,7% 11 206 +4% Átlag 10 702 +7,2% 14 759 +8,2% A csehországi fizetéseket szlovák koronában közöljük, az április eleji árfolyam alapján (Forrás: Práca) Pozsony. Hét évvel a csehszlovák államszövetség szétesését követően nyugati szomszédunknál a bérek 4 ezer koronával haladják meg a szlovákiai átlagfizetést. Mindkét országban közös vonás, hogy a banki és biztosítási szféra alkalmazottjai vihetik haza a legnagyob fizetéseket. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A bruttó átlagbérek Szlovákiában tavaly több mint ezer koronával nőve elérték a 10 728 koronát, Csehországban ugyanakkor, szlovák koronára átszámítva 14 759 korona volt az átlagbér. A gazdaság teljesítőképességének összehasonlításához azonban sokkal fontosabbak a reálbérek alakulásáról szóló adatok, amelyek azt mutatják, a lakosság mennyivel több árut tud megverd béréből. Itt természetesen a csehek szintén megelőznek bennünket. Míg a reálbéA béremelések a külföldi befektetők viselkedésére is kihatnak. rek náluk 6 százalékkal nőttek, Szlovákiában, 1993 óta először, 3 százalékkal csökkentek. A jelentős, csaknem 10 százalékos különbséghez elsősorban a két ország eltérő bérpolitikája és az infláció különböző mértéke járult hozzá. Míg Szlovákiában a tavalyi év a megszorítások jegyében telt, addig Milos Zeman kormánya a tanárokat, az orvosokat és a hivatalnokokat 17 százalékos béremeléssel jutalmazta. Szlovákiában ugyanakkor reálisabban sikerült előrejelezni az árak alakulását. A jegybank 10 százalékos áremelést jósolt, ami az év folyamán meg is valósult. A vállalatok és az állam ennek következtében sokkal józa- nabbul viselkedtek, és a bérek emelésénél a 10 százalékot nem lépték túl, sőt igyekeztek elkerülni bármilyen béremelést. Ezzel szemben a cseh jegybank az inflációs előrejelzések során túllőtt a célon, a bank által előrejelzett 7 százalékos infláció helyett, az árak csak 3 százalékkal nőttek. Az elhibázott előrejelzés azonban elősegítette a magasabb béremeléseket. A jegybankhoz hasonlóan a cseh kormány is rossz előrejelzésre épített, amikor a költségvetési szervezetek számára emelte a támogatásokat. Ez a kettős hiba azonban, jelentős béremelések formájában, a cseh polgárok többsége számára örömet szerzett. A bérek szempontjából Szlovákiában a legrosszabbul a tanárok, orvosok, a mezőgazdaságban dolgozók és talán a hivatalnokok állnak. Közülük is a legkevésbé díjazottak a tanárok, az átlagos nominálbér az oktatásban 8400 korona, a reálbérek ugyanekkor 5,2 százalékkal csökentek, elérve a 7963 koronát, ami az 1995-1996-os szintnek felel meg. Valamivel jobb a helyzet az egészségügyben és az állam- igazgatásban. Csehországban fordított a helyzet. Nyugati szomszédunknál leginkább az orvosok, tanárok és az állami hivatalnokok lehetnek elégedettek a tavalyi évvel, hiszen béreik kétszer gyorsabban nőttek a termelői szféra alkalmazottaihoz képest. A kedvező folyamatok ellenére azonban továbbra is a három említett ágazat tartozik a legrosz- szabbul fizetett szakmák közé. Csehországban, szlovák kollégáikhoz hasonlóan, ugyanígy rosszul fizetettek a mezőgazdaságban dolgozók, akik a bértáblázatok legalján foglalnak helyet. Mindkét országban a legjobban fizetett alkalmazottak közé tartoznak a banki és biztosítási alkalmazottak. A béremelések a külföldi befektetők viselkedésére is kihatnak, hiszen ha béreink elérik az Európai Unió színvonalát, az olcsó munkaerő reményében befektető nyugati vállalkozók befektetéseiket tőlünk keletebbre helyezik el. Már manapság is megesik, hogy a pozsonyi székhellyel rendelkező cégek Kelet-Szlovákiába költöznek, az ott található olcsóbb munkaerő miatt. De vannak olyan vállalatok is, amelyeknek már pontosan kidolgozott terveik vannak vállalkozásaik átköltöztetésére Ukrajnába. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése szerint azonban Szlovákiára ez nem lesz komolyabb hatással. Igaz ugyan, hogy a textilipari esetleg elektrotechnikai termelést áthelyezhetik keletebbre, helyettük ugyanakkor olyan befektetők érkezhetnek, akiknek az olcsó munkaerő helyett már minőségi munkára lesz szükségük. A gazdasági tárca a társasági adó csökkentését javasolja Befektetők csalogatása ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A kiskereskedelem terén továbbra is piacvezető Terjeszkedik a Jednota ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A gazdasági minisztérium a napokban tárcaközi egyeztetésre benyújtotta azt az általa kidolgozott elemzést, amely az ország vállalkozói környezetét jellemzi a befektetések szempontjából. A tárca egyúttal előterjesztette javaslatait a jogi és adózási környezet javítására, amelyek elősegíthetnék a befektetések növelését. Lubomír Harach, gazdasági miniszter szerint a jelenlegi vállalkozásösztönző szabályok ugyan gyorsított adóleírásokat tesznek lehetővé, kérdéses azonban, hogy a jövőben továbbra is sikeres megoldásnak számít-e a külföldi befektetők meggyőzésére. A befektetők sokkal inkább értékelik azokat az országokat, ahol semleges vállalkozói adórendszerrel képesek minőségi vállalkozói környezetet teremteni. A közép-európai országok viszonylag alacsony társaságiadó-kul- csokat határoztak meg. Magyarországon ez 18%, Csehországban 35%, Lengyelországban pedig a közeljövőben 32% lesz. Az alacsonyabb adókulcsokkal ezeknek az országoknak sikerült becsalogatniuk a külföldi befektetéseket. A gazdasági tárca ezért a társasági adó kulcsainak további csökentését javasolja. Az általuk javasolt társasági adókulcsok 15-20% közt mozognak. Szerintük ez az adószint az állam szempontjából hatékonyabb mint a 29%, mivel a 15-20%-os szinten kevésbé kifizetődőek az adóelmaradások, ami azonnali pozitív hatással lenne a költségvetés bevételeire. A tárca feltételezései szerint ugyanakkor a jelenlegi 29%-os adókulcs mellett a pozitív hatások egyáltalán nem érvényesülnek. A tárca ugyanilyen csökkentést javasol a jövedelemadó esetében is. (mi) Pozsony. A Jednota fogyasztási szövetkezet 1999-ben 23,58 milliárd koronás forgalmat könyvelhetett el, ez 18 százalékkal több, mint 1998-ban. Ebből a 37 regionális Jednota szervezet kiskereskedelmi forgalma 16,49 milliárd koronát tett ki, ezzel a cég a kiskereskedelemben elért 16,7 százalékos piaci részesedésével vezető helyen áll Szlovákiában - hangzott el a Jednota és a COOP Centrum tegnapi sajtótájékoztatóján. A fogyasztási szövetkezet napjainkban mintegy 12 ezer főt foglalkoztat, e mutató révén az ország egyik fontos munkaadójának számít. A Jednota 1998 augusztusában a korábbi kerületi nagykereskedelmi egységeket ösz- szevonva létrehozta a COOP Centrum marketing társaságot, amely napjainkban 8,46 milliárd koronás forgalmával a legnagyobb felvásárló cég. A Jednota az idén még nagyobb részt szereme kihasítani a kiskereskedelmi forgalomból, részarányát 17 százalékosra próbálja növelni. A terjeszkedés, pozíciómegőrzés érdekében 1999 szeptemberétől saját, Jednota jelzés alatt forgalomba kerülő termékeket is árusít. Egyelőre tartósított tej, száraztészta és mosogatószer jelzi az új törekvést, az idén már legalább 15-20 terméket szeremének Jednota márkanév alatt forgalmazni. Elhangzott: a fogyasztási szövetkezet számol a multinacionális cégek betörésével, ám nem ijednek meg a konkurenciától, hanem szupermarketek nyitásával válaszolnak a kihívásra. Jelenleg Léván és Érsekújváron: működtemek - sikerrel - egy-egy szupermarketet, hálózatuk április derekán egy újabb üzlettel bővül, (shz) Ma helyezik üzembe a Slovnaft kőolajfeldolgozó eddigi legnagyobb beruházását, az EFPA elnevezésű finomítót Hatékonyabb üzemmód ÚJ SZÓ-TU DÓSITÁS Pozsony. A Slovnaft ezentúl európai mércével is modem kőolaj-finomítónak számít - jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Slavomír Hatina elnök-vezérigazgató, azzal kapcsolatban, hogy ma ünnepélyesen üzembe helyezik a kőolaj nehéz frakcióinak feldolgozására szolgáló EFPA technológiát. Ennek köszönhetően az eddig pakuraként elégetett frakciókból is jól értékesíthető üzemanyagokat tudnak gyártani. A váltást jellemzi, hogy ugyanannyi nyersanyagból ezentúl 750 ezer tonna gépkocsibenzin helyett 1,3 millió tonnát, 1,6 millió tonna gázolaj helyett pedig 2,1 milliót állítanak elő. A Slovnaft által kibocsátott kénszennyezés 60%-kal csökken. Az EFPA akció 526 millió dollárba került, ebből 164 milliót saját forrásból, 112 milliót alaptőke-emeléssel fedeztek, a maradék 250 milliót pedig szindikált hitel formájában biztosították. Ez egy tízéves lejáratú 100 milliós, illetve egy ötéves lejáratú 150 milliós részből áll, amely törlesztését idén kezdték meg. A vállalat vezetői fontosnak tartották, hogy a 17,8 milliárd koronás beruházásból 4,4 milliárdnyi megrendelést hazai cégek kaptak meg. Arra a kérdésre, a kőolaj árcsökkenését miért nem követi a benzin ára is, Hatina példaként azt hozta fel, hogy a nyersanyag árának változása, ill', a korona/dollár árfolyam romlása miatt ugyanakkora mennyiségű nyersanyag beszerzésére tavaly februárban 1,2 milliárd koronát, idén februárban viszont már 3,6 milli- árdot kellett kiadniuk, (ti) A Slovnaft gyáregysége. Mától végre üzemel az 526 millió dolláros nagyberuházás eredményeként megépült EFPA-részleg is. (Somogyi Tibor felvétele) TANÁCSADÓ A végrendelet őrzése R. L.: 85 éves ismerősöm alografikus módon készített végrendeletet. A Polgári Törvénykönyv szerintem nem rendelkezik arról, hogy a végrendelkező haláláig ki és hol őrizze a végrendeletet. Azt szeretném tudni, kinél lehet ezt a végrendeletet megőrizni? FEKETE MARIAN A Polgári Törvénykönyv valóban nem tartalmaz részletes szabályozást a végrendeletek letétbe helyezéséről, megőrzéséről - még a tanúk előtt aláírt (úgynevezett alografikus) végrendeletek esetében sem. Ezt a kérdést jelenleg a közjegyzői rendtartásról szóló 123/1992 Tt. sz. törvény 65. és következő paragrafusai szabályozzák. Az említett rendelkezések szerint a közjegyzőnél végrendelet is letétbe helyezhető. A jogi szabályozás itt a végrendelkező, az Lubomír Harach Mohiról Pozsony. Lubomír Harach gazdasági miniszter tegnap a mohi atomerőmű állami pénzen való befejezése ellen foglalt állást. Elképzelhetőnek tartja azonban az erőmű befejezését tőkeerős külföldi befektetők hozzájárulásával. A miniszter ezért azt javasolja a kormánynak, hogy a jövő évi költségvetésben ne támogassa az erőmű építését. Az erőmű harmadik és negyedik blokkjának építésére eddig 14 milliárd koronát fordítottak, ennek felét az építkezésre felvett hitelek kamatai teszik ki. Az erőmű további sorsáról a kormány várhatóan májusig dönt. (SITA) Rudolf Schuster a Grafobalban Pozsony. A csomagolóanyagokat és nyomdai termékeket gyártó skalicai Grafobal Rt. a tavalyi évet 1,34 milliárd koronás bevétellel zárta, szemben az előző évi 1,31 milliárd koronás bevétellel. A vállalat idén 1,36 milliárd koronás bevételre számít, adózás előtti nyeresége a tervek szerint eléri az 57 millió koronát. A cég olyan nemzetközi nagyvállalatoktól is kap megrendelést, mint a Nestlé, a Henkel és a Jacobs Suchard. Rudolf Schuster köztársasági elnök a cégben tett tegnapi látogatását követően kijelentette, rendkívül hasznos lenne, ha a cég képviselői megosztanák sikerük titkát azokkal a szlovákiai vállalatokkal, amelyek jelenleg a csőd szélén állnak. (SITA) Cseh távközlési privatizáció Prága. A Deutsche Telekom német távközlési társaság jelenleg nem tervezi a Cesky Telecom részvényeinek megszerzését. A RadioMobil mobilszolgáltatóban szerzett többségi részesedés után azonban szerinte hozzá szeretnének jutni a Cseh Rádióörökhagyó végakaratának érvényesítését igyekszik szavatolni például azzal is, hogy a végrendelet letétbe helyezését a közjegyző haladéktalanul köteles közölni az örökhagyó állandó lakóhelye szerinti bírósággal, tehát azzal a bírósággal, amelyiknek az örökhagyó halálát követően a hagyatéki eljárást kellene lefolytatnia. A végrendelet letétbe helyezéséért természetesen illetéket kell fizetni, amely jelenleg 400 korona (lásd a közjegyzők díjazásáról szóló 209/1994 Tt. számú igazságügyminisztériumi rendelet E tételét). Egészen más kérdés az, hogy az ismerősének nem kell közjegyzői letétbe helyezni a végrendeletét. Ilyen feltételt nem szabnak meg az öröklést és a hagyatéki eljárást szabályozó törvények. Az ismerőse tehát megőrzésre bárkinek átadhatja a végrendeletét (ha megbízik benne), esetleg nem is kell átadnia senkinek sem. kommunikációs Vállalat részvényeihez is - nyilatkozta Hans Ehnert, a cég szóvivője. A Cseh Rádiókommunikációs Vállalat 51 százalékos részvénycsomagjának az eladását még az idei évre tervezik. A kormány már kiválasztotta a Cesky Telecom 51 százalékos privatizációjára kiírt pályázat tanácsadóját, a privatizáció bevételeivel az állami költségvetés azonban az idei évben nem számít. (CTK) Nyereségcsökkenés a Sibamacnál Pozsony. A szlovák építőipari termelés visszaesése jelentős mértékben tükröződött a pozsonyi székhelyű Sibamac Rt. bevételein, amelyek tavaly 960 millió koronát tettek ki, miközben a cég tiszta nyeresége elérte a 3,3 millió koronát - nyilatkozta Emília Jusková, a cég igazgató- tanácsának elnöke. Egy évvel korábban a cég forgalma meghaladta az 1,2 milliárd koronát és a tiszta nyereség elérte a 17,8 milliót. A vállalat tavaly 789 alkalmazottat foglalkoztatott. Az általuk fizetett átlagbér elérte a 13 ezer koronát, ami 31,5 százalékkal nagyobb az építőiparban fizetett átlagbéreknél. A vállalat ugyanakkor idén az alkalmazottak számának növelésével számol. (SITA) 5 százalékos GDP-növekedés Budapest. A Kopint-Datorg Rt. idén az első negyedévben 6 százalék körüli, az év egészében 5 százalékos, esedeg azt meghaladó magyar GDP-növekedést prognosztizál. Az előrejelzés azzal számol, hogy az év során folytatódik a múlt év második felében kezdődött nemzetközi konjunktúra, amely segíti a magyarországi gazdaság további fejlődését is. Az export növekedése meghaladja majd az importét: a kivitel 13,5-14 százalékkal, a behozatal 13-13,5% százalékkal bővül. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényb en 2000. április 7-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,635 Magvar forint (100) 16,069 Angol font 68,514 Német márka 21,288 Cseh korona 1,148 Olasz líra (1000) 21,503 Francia frank 6,347 Osztrák schilling 3,026 Japán ien (100) 41,300 Spanyol peseta (100) 25,023 Kanadai dollár 29,768 Svájci frank 26,431 Lengyel zlotv 10,299 USA-dollár 43,214
