Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-07 / 82. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 7. gazdasági hírmorzsák Tőzsdei számítógéphiba London. A számítógépes program meghibásodása miatt nem kezdődhetett meg szerda reggel a londoni értéktőzsdén a kereskedés, mivel nem tudták a brókerek képernyőire feljuttatni a részvényárakat. A brit befektetők számára az év legfontosabb napján dőlt össze a számítógépes rendszer. Április 5-e az adóév utolsó napja Nagy- Britanniában, és magánbefektetők tömegei alakítják át portfoliójukat, hogy a tőkebefektetések nyereségéből fakadó adózási kötelezettségeiket csökkentsék. (MTI) BMW-k Tatabányáról? Berlin. A BMW belső tervének értelmében a bajor autókon- szem négy év múlva kezdené meg új kisautójának gyártását Tatabányán; az új üzemben akár évi 200 ezer autó is készülhetne. A Wirtschaftswoche gazdasági hetilap értesülése szerint Joachim Milberg, a BMW igazgatótanácsának elnöke „okosan cselekszik” a 3-as szériánál kisebb űrtartalmú BMW gyártási helyszínének kiválasztásakor. Budapest már 1998-ban adó- kedvezményeket és támogatásokat helyezett kilátásba, ha a BMW autógyárat létesítene az országban. (MTI) Lengyel privatizáció Varsó. A lengyel kincstárúgyi miniszter 24 milliárd zlotyra becsüli az idei privatizációs bevételek nagyságát. A lengyelek tervek szerint még ebben a negyedévben értékesítik a TP SA lengyel telefontársaság 35%-os részvénycsomagját egy stratégiai befektetőnek. A harmadik és negyedik negyedév fordulóján pedig nyilvános kibocsátás révén eladják a PKN lengyel kőolajipari vállalat újabb részvénycsomagját. A PKO BP állami bank privatizációját azonban meg kell előznie egy szerkezetátalakításnak. A minisztérium nyolc hőerőmű privatizációját is tervezi idén. (MTI) Pert fontolgat a Sun Microsystems New York. A Sun Microsystems Inc. amerikai számítógépgyártó magánjogi per indítását fontolgatja a Microsoft ellen a versenyszabályok megsértése miatt. Per indítása esetén Sun azzal vádolja a szoftvergyártó óriáscéget, hogy monopolhelyzetét még mindig a Sun Java szoftverje elleni támadásra használja fel. Elemzők szerint a Microsoft ellen e héten hozott bírósági ítélet megkönnyíti minden további támadó dolgát, mert ezentúl nem kell újra bizonyítaniuk, hogy a Microsoft visszaélt piaci fölényével. (MTI) Itt az új Netscape 6 Los Angeles. Véletlenszerű egybeesésnek nevezte az American Online (AOL) vonalszolgáltató elnöke azt a fejleményt, hogy a „Netscape 6.0” nevet viselő új internetes kereső karrierjét szerdán, a nagy vetélytárs, a Microsoft elleni döntés másnapján indítják el. A browser-ek között a most már az AOL részlegeként működő Netscape cégé volt az úttörő - volt idő amikor ez a kereső uralta az internetes mozgást biztosító megoldások piacának 90%-át. Ám a piacon megjelent a Microsoft „Internet Explorer”-je és a browser- ek közül mostanra az övét használják 65-70%-ban, legjobb esetben is csak 35%-ot hagyva a Netscape-nek. (MTI) Meghiúsult a Dresdner Bank és a Deutsche Bank fúziója Hitszegő „vőlegény” MTI-JELENTÉS Berlin. A Dresdner Bank igazgató tanácsa szerdán megvétózta a harmadik legnagyobb német pénzintézet tervezett fúzióját az első helyen jegyzett Deutsche Bankkal. A Dresdner által kiadott szűkszavú közlemény szerint a bankházasság azon bukott meg, hogy a Deutsche Bank „kihúzta a majdani fúzió alól a bizalmi alapot”. A „vőlegény” ugyanis azt követelte a „menyasszonytól”, hogy adjon túl portfoliójának gyöngyszemén, a londoni Dresdner KJeinwort Benson (DKB) befektetési bankházon. Bernhard Walter, a Dresdner Bank elnöke korábban abban állapodott meg Rolf Breuerral, a Deutsche Bank első emberével, hogy a DKB megmaradhat, s azt közösen fogják irányítani. Időközben azonban Breuer megmásította elhatározását, amit hitszegésként értékeltek a Dresdner háza táján; ezért született egyhangú határozat a fúzió elvetéséről. A hír hallatán több órára felfüggesztették a két bank részvényeivel folyó kereskedést a frankfurti tőzsdén. Szakértők meglátása szerint a kudarc első számú vesztese a müncheni Allianz biztosító, amely a fúzió révén egy pénzügyi mamutot akart létrehozni. A második számú vesztes Breuer, aki Németország legsikeresebb bankára akart lenni, ám rövid időn belül a második fúziót sikerült „elpackáznia”. A fiaskó haszonélvezője lehet viszont a Dresdner Bank: a pénzintézet nyugodtan kivárhatja egy olyan komoly vevő jelentkezését, amellyel könnyebben boldogul, mint a túlerőben lévő hatalmas Deutsche Bankkal. A frankfurti bejelentés hatalmas tekintélyveszteség Németország számára - vélekedtek tőzsdei megfigyelők. Egyes német lapok szerint a Deutsche és a Dresdner Bankon „kacag az egész világ”: ország-világ előtt leleplezték, hogy partnerre van szükségük a sikeres stratégiához, ráadásul a Deutsche még rosszabbul „néz ki”, hiszen szemlátomást visszalépett korábbi ígéretétől - írta a Bild. A Handelsblatt szerint mindkét bank fúziós tanácsadói üzletága szenvedni fog a kudarctól. „Aki nem tudja a saját fúzióját megszervezni, az a tekintélyét teszi kockára ezen a piacon” -írta a lap. A Deutsche Bank a tervezett fúzió meghiúsulása után is kitart eddigi üzleti stratégiája mellett, és nem keres új fúziós partnert - mondta Rolf-Enst Breuer. A világ legnagyobb hitelintézete 1999-ben rekorderedményeket ért el. Nettó profitja 50%-kal 2,57 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi 1,73 milliárdról. Megbízási bevételei több mint 50%-kal 80,1 milliárd euróra emelkedtek az előző évi 5,31 milliárdról. A saját számlás kereskedelmi ügyletekből származó profit 170%-kal 4,76 milliárd euróra ugrott. A bank mérlegfőösszege a múlt év végén 1,6 billió márka volt, lóhosszal megelőzve németországi versenytársait. A Deutsche Bank mindenekelőtt kereskedelmi és ingatlanügyekben vezető. A Deutsche Bank csütörtökön közölte, hogy egész évben bizonyára nem tudja fenntartani az adózás előtti profit 50%-os növelését. Magyarországon Széchenyi-terv elnevezéssel 3 éves gazdaságélénkítő, területfejlesztő program kezdődik Felzárkózhat a peremvidék A Széchenyi-terv keretében nyújtandó 434 milliárd forintos állami támogatásból 120 milliárdot autópályaépítésre, 200 milliárdot pedig lakásépítésre szánnak. (Archívumi felvétel) Budapest. Hét területen ösz- szesen 434 milliárd forint állami támogatással, illetve a központi koordinációból fakadó előnyökkel szeretné egy hároméves terv keretében segíteni a gazdaság fejlesztését a magyar kormány. A Széchenyi-terv több kiindulási pontja Szlovákiára is érvényes. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Magyarország része Európa gyorsan növekvő peremvidékének, amely hasonlítható a 20. század végének leggyorsabban növekvő térségéhez, az ún. Csendes-óceáni peremhez. Európában is az elmúlt évtizedekben mindig az ipari központok körüli peremvidékek fejlődtek a leggyorsabban. Harminc-negyven éve ilyen volt Dél-Németország, Észak-Olaszország, Dánia, Ausztria, jóval később pedig íroszág, Spanyolország, Portugália és Finnország - vallja Matolcsy György magyar gazdasági miniszter - hozzátéve, az elmúlt években ilyen peremmé formálódott Magyarország, Lengyelország, Észtország és Szlovénia. A gazdaságfejlesztési terv másik kiindulópontja, hogy az elmúlt években Magyarországon ún. duális gazdaság alakult ki. A bruttó hazai Magyarországon jelentős gazdasági különbségek alakultak ki. termék (GDP) megközelítőleg felét 40-50 multinacionális cég állítja elő, viszont a többi hétszázezer magyar kis- és középvállalat nemcsak az export szempontjából gyenge, hanem a multik beszállításaiból is csak 10-20 százalékos arányban részesedik. Ráadásul Magyarországon mára jelentős gazdasági különbségek alakultak ki: Győr-Sopron megyében az egy főre eső GDP 1,8-szorosa a Sza- bolcs-Szatmár megyeinek, de ez is 1,7-szer kevesebb a budapestitől. Mindezek alapján a Széchenyi-terv prioritása: a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó, illetve a magyar cégeket a multikhoz felzárkóztató beszállítói program, és a regionális gazdaságépítési program. Ez utóbbi célja, hogy egységessé kovácsolja a még Magyarországon is csak inkább papíron létező statisztikai régiókat (ez a NUTS II szint, amelyről nálunk eddig még megegyezés sem született). A terv keretében állami forrásból 434 milliárd forint támogatást terveznek. Ebből 120 milliárdot autró- pályaépítésre, 200 milliárdot pedig lakásépítésre szánnak. A többi öt programra (innováció, turizmus, beszállítói program, kis- és közép- vállalkozások fejlesztése, regionális gazdaságépítés) 10-45 milliárd forintot szánnak. Az egyes programok a magyar EU-csatlakozást leginkább segítő gazdasági területek fejlesztését hivatottak segíteni. Szakértők szerint ugyanis az autópálya-programra azért van szükség, mert minden tíz perc, amennyivel hamarabb ér el az áru a nyugati exportpiacra, 0,3 százalékkal csökkenti a munka- nélküliséget az ország keleti részén. A turizmusban rejlő tartalékokra utal az az adat, hogy habár Magyarországon ez az ágazat 300 ezer embernek ad munkát és a GDP 9 százalékát termeli, mégis egy vendég csak 150 dollárt költ, szemben az Ausztriában hagyott 750 dollárral. Ugyanez érvényes az innovációra, vagyis a kutatásra és fejlesztésre, amelyre Magyarországon a GDP 0,7 százalékát fordítják, szemben az EU 1,5-2 százalékával. 1 A Széchenyi-terv egyelőre még csak a gazdasági minisztériumban létezik, bár kritikusai inkább csak propagandafogásnak tekintik, mondván, két legköltségesebb fejezete már különben is beindult. Magyarországi elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy megvalósulása esetén Matolcsy György válna az Orbán- kormány gazdaságpolitikájának irányítójává. Ez a szerep Magyarországon hagyományosan a pénzügyminiszter kezében volt, de az Orbán- kormány ezt kezdettől fogva igyekezett megváltoztatni. Az első gazdasági minisztere, Chikán Attila azonban nem tudott élni kellőképpen a lehetőséggel, szemben Matolcsy Györggyel, akinek már az Antall- komtányból is hasonló elképzelések forszírozása miatt kellett távoznia. Most viszont ilyen szempontból kedvezőbb körülmények között dolgozhat. Nem véletlen, hogy már januári hivatalba lépésekor egy magyar New Dealként emlegetett tervről beszélt. Ezt 1932 F. D. Roosevelt amerikai elnök hirdette meg a nagy gazdasági válság következményeinek felszámolására. Késői magyar- országi utódjai viszont az államnak elsősorban a koordinációban és nem a finanszírozásban szánnak fontos szerepet. Ők Clinton elnökre hivatkoznak, mondván, az államnak a gazdaság fejlesztésében játszott szerepét úgy kell erősíteni, hogy az ne járjon a költségvetés túlterhelésével és az államadósság növekedésével. (A HVG nyomán) A számítógép eszköz lehet a nyomor visszaszorítására Új gazdaság gyümölcse MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Nemzetközi építőipari szeregszemle a brünni vásáron Felvonulnak a nagyok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Washington. A számítógép és az Internet olyan mélyreható változásokat idéz elő a világban, amelyek révén a korábbinál sokkal gyorsabban lehet visszaszorítani a nyomort -jelentette ki Bili Clinton az új technológiát megtestesítő gazdaságról rendezett fehér házi értekezleten. Az amerikai elnök szerint az új technológia „hihetetlen képességekkel rendelkező eszközt” ad az iskolák, az otthonok, az üzlet, a közösségi központok kezébe. Az értekezleten az amerikai gazdasági, pénzügyi és technológiai körök vezetői, illetve tekintélyes szakértői gyűltek össze az új, fejlett számítástechnikai eljárásokon alapuló gazdaságban rejlő - a társadalmi igazságosságot is előmozdító - lehetőségek áttekintése végett. A tanácskozást részben annak reakciójaként hívták össze, hogy tavaly a Kereskedelmi Világ- szervezet (WTO) kudarcba fulladt seatde-i értekezletét megzavaró tüntetők nagyon erőteljesen adtak hangot véleményüknek, miszerint az üzleti élet fejlődése mellett háttérbe szorulnak a társadalom égető gondjai. A mostani értekezletet nagyrészt azon problémakör megvitatására szánták, amely Seattle utcáin zajosan és rendbontások közepette fogalmazódott meg, vagyis hogy miként lehet a nyomor, a szociális hátrányok enyhítésére használni a ,high-tech” ipar- és üzletágakban tapasztalt felvirágzást. A vitaindítót tartó Clinton szerint a technológia a leghatalmasabb, „egyenlőséget előmozdító erő” lehet, ha helyesen használják. A számítógép és az Internet segítségével sok emberen lehet segíteni, meg lehet gyorsítani számukra az elnyo- morodottságból való kilábalást - véli az elnök, de ugyanakkor azt is hangoztatja, hogy át kell tudni hidalni az új, „digitális szakadékot”, amely azok közt húzódik, akik képesek, illetve akik nem képesek kapcsolódni számítógépes rendszerekhez. Pozsony. Minden anii az építőiparral összefügg, az a brünni vásárvárosban megtalálható lesz - így ösz- szegezték a szervezők a Brünnben április 16-tól 20-ig megrendezésre kerülő építőipari szakvásárokat. A seregszemlék számos érdekességet kínálnak laikusoknak és szakértőknek egyaránt - hangoztatták a BW illetékesei. Immár hagyományosan a legjelentősebb képviselete az építőipari elemeket, ablakokat, ajtókat, szigetelőanyagokat felvonultató gyártóké lesz. Az idén a düsseldorfi vásárral közösen kerül megrendezésre az SHK szakvásár is, ahol kli- matizációs berendezéseket, hűtő- és fűtőrendszereket, fürdőszoba kellékeket, kiegészítőket mutatnak be. Az Intrama és a Cenetra szakvásáron az anyagmozgatás és raktározási technika, valamint a logisztika és az anyagszállítás újdonságait mutatják, de gondoltak a szervezők a városszépítés iránt érdeklődőkre is. A rendezvények közül mindenképpen kiemelkedik az a szakmai bemutató, amely tömbházak hőszigetelésének lehetőségeit vonultatja fel. A legérdekesebb látványosságnak a V pavilon ígérkezik, amelyet most építenek, s melyet a szakvásár látogatói előtt megnyitnak, azaz a látogatók egy magasított átjáróról szemlélhetik a munkálatok menetét. A Z pavilonban pedig szakértők ingyenes tanácsokat adnak a látogatóknak. A lengyel, német, olasz építőipari nagyok mellett jelen lesznek Brünnben a szlovákiai építőipari vállalatok és vállalkozók is. A csehszlovák szakmai napot április 17-én tartják, ennek keretében Hama István építésügyi és vidékfejlesztési miniszter találkozik eseti kollégáival. A cseh építőipar hasonló gondokkal küzd, mint a szlovákiai. A BW szervezői szerint a brünni vásáron résztvevő cégek már rég nem azzal a szándékkal vesznek részt a vásáron, hogy üzletet kössenek, hanem azért, hogy jelezzék, még léteznek, (gyor) A 2002-ig szóló tervek szerint a szlovákiai autógyártás volumenének a duplájára kellene emelkednie Fellendül az autóipar ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szlovákiai autóipar termelése tavaly az előző évhez képest 20%-kal nőtt. Az autóipar jelentősen hozzájárult az ország külkereskedelmi mérlegének alakulásához hiszen a személygépkocsi-gyártás 98%-a exportra irányult. Lubomír Harach, gazdasági miniszter becslése szerint az autógyártás volumenének idén 34%-kal kellene nőnie - a fő cél 170 ezer gépkocsi összeszerelése. A befektetések elérhetik a 3 milliárd koronát. A 2002-ig szóló tervek szerint az autógyártás megduplázódik. Ennek eléréséhez még az idén el kell kezdeni a Malacka környékén épülő ipari park előkészítő munkálatait. Harach szerint a hazai autóalkatrész-gyártás - s ezen belül főként a sebességváltók és tartozékaik előállítása - 10%-kal növekedhet. A Skoda, Volkswagen, Ford és Mercedes típusú gépkocsik gyártása során felhasznált autóalkatrészek több mint 100 szlovák alvállalkozásnak jelentenek munkát. (mi) A szlovákiai autógyártás alakulása (millió koronában)
