Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-07 / 82. szám, péntek

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 7. gazdasági hírmorzsák Tőzsdei számítógéphiba London. A számítógépes prog­ram meghibásodása miatt nem kezdődhetett meg szerda reg­gel a londoni értéktőzsdén a kereskedés, mivel nem tudták a brókerek képernyőire feljuttat­ni a részvényárakat. A brit be­fektetők számára az év legfon­tosabb napján dőlt össze a szá­mítógépes rendszer. Április 5-e az adóév utolsó napja Nagy- Britanniában, és magánbefek­tetők tömegei alakítják át portfoliójukat, hogy a tőkebe­fektetések nyereségéből fakadó adózási kötelezettségeiket csökkentsék. (MTI) BMW-k Tatabányáról? Berlin. A BMW belső tervének értelmében a bajor autókon- szem négy év múlva kezdené meg új kisautójának gyártását Tatabányán; az új üzemben akár évi 200 ezer autó is készül­hetne. A Wirtschaftswoche gaz­dasági hetilap értesülése szerint Joachim Milberg, a BMW igaz­gatótanácsának elnöke „okosan cselekszik” a 3-as szériánál ki­sebb űrtartalmú BMW gyártási helyszínének kiválasztásakor. Budapest már 1998-ban adó- kedvezményeket és támogatá­sokat helyezett kilátásba, ha a BMW autógyárat létesítene az országban. (MTI) Lengyel privatizáció Varsó. A lengyel kincstárúgyi miniszter 24 milliárd zlotyra becsüli az idei privatizációs be­vételek nagyságát. A lengyelek tervek szerint még ebben a ne­gyedévben értékesítik a TP SA lengyel telefontársaság 35%-os részvénycsomagját egy straté­giai befektetőnek. A harmadik és negyedik negyedév forduló­ján pedig nyilvános kibocsátás révén eladják a PKN lengyel kőolajipari vállalat újabb rész­vénycsomagját. A PKO BP álla­mi bank privatizációját azon­ban meg kell előznie egy szer­kezetátalakításnak. A miniszté­rium nyolc hőerőmű privatizá­cióját is tervezi idén. (MTI) Pert fontolgat a Sun Microsystems New York. A Sun Microsystems Inc. amerikai számítógépgyártó magánjogi per indítását fontol­gatja a Microsoft ellen a ver­senyszabályok megsértése mi­att. Per indítása esetén Sun az­zal vádolja a szoftvergyártó óri­áscéget, hogy monopolhelyzet­ét még mindig a Sun Java szoft­verje elleni támadásra használ­ja fel. Elemzők szerint a Micro­soft ellen e héten hozott bírósá­gi ítélet megkönnyíti minden további támadó dolgát, mert ezentúl nem kell újra bizonyíta­niuk, hogy a Microsoft visszaélt piaci fölényével. (MTI) Itt az új Netscape 6 Los Angeles. Véletlenszerű egybeesésnek nevezte az American Online (AOL) vonal­szolgáltató elnöke azt a fejle­ményt, hogy a „Netscape 6.0” nevet viselő új internetes kere­ső karrierjét szerdán, a nagy vetélytárs, a Microsoft elleni döntés másnapján indítják el. A browser-ek között a most már az AOL részlegeként mű­ködő Netscape cégé volt az út­törő - volt idő amikor ez a ke­reső uralta az internetes moz­gást biztosító megoldások pia­cának 90%-át. Ám a piacon megjelent a Microsoft „Inter­net Explorer”-je és a browser- ek közül mostanra az övét használják 65-70%-ban, leg­jobb esetben is csak 35%-ot hagyva a Netscape-nek. (MTI) Meghiúsult a Dresdner Bank és a Deutsche Bank fúziója Hitszegő „vőlegény” MTI-JELENTÉS Berlin. A Dresdner Bank igazgató tanácsa szerdán megvétózta a harmadik legnagyobb német pénzintézet tervezett fúzióját az első helyen jegyzett Deutsche Bankkal. A Dresdner által kiadott szűkszavú közlemény szerint a bankházasság azon bukott meg, hogy a Deutsche Bank „kihúzta a majdani fúzió alól a bizalmi ala­pot”. A „vőlegény” ugyanis azt kö­vetelte a „menyasszonytól”, hogy adjon túl portfoliójának gyöngy­szemén, a londoni Dresdner KJeinwort Benson (DKB) befekte­tési bankházon. Bernhard Walter, a Dresdner Bank elnöke korábban abban állapodott meg Rolf Breuerral, a Deutsche Bank első emberével, hogy a DKB megmaradhat, s azt közösen fog­ják irányítani. Időközben azonban Breuer megmásította elhatározá­sát, amit hitszegésként értékeltek a Dresdner háza táján; ezért szüle­tett egyhangú határozat a fúzió el­vetéséről. A hír hallatán több órá­ra felfüggesztették a két bank részvényeivel folyó kereskedést a frankfurti tőzsdén. Szakértők meglátása szerint a kudarc első számú vesztese a müncheni Allianz biztosító, amely a fúzió ré­vén egy pénzügyi mamutot akart létrehozni. A második számú vesz­tes Breuer, aki Németország legsi­keresebb bankára akart lenni, ám rövid időn belül a második fúziót sikerült „elpackáznia”. A fiaskó haszonélvezője lehet viszont a Dresdner Bank: a pénzintézet nyugodtan kivárhatja egy olyan komoly vevő jelentkezését, amellyel könnyebben boldogul, mint a túlerőben lévő hatalmas Deutsche Bankkal. A frankfurti bejelentés hatalmas tekintélyvesz­teség Németország számára - vé­lekedtek tőzsdei megfigyelők. Egyes német lapok szerint a Deutsche és a Dresdner Bankon „kacag az egész világ”: ország-vi­lág előtt leleplezték, hogy partner­re van szükségük a sikeres straté­giához, ráadásul a Deutsche még rosszabbul „néz ki”, hiszen szem­látomást visszalépett korábbi ígé­retétől - írta a Bild. A Handelsblatt szerint mindkét bank fúziós ta­nácsadói üzletága szenvedni fog a kudarctól. „Aki nem tudja a saját fúzióját megszervezni, az a tekin­télyét teszi kockára ezen a piacon” -írta a lap. A Deutsche Bank a tervezett fúzió meghiúsulása után is kitart eddigi üzleti stratégiája mellett, és nem keres új fúziós partnert - mondta Rolf-Enst Breuer. A világ legna­gyobb hitelintézete 1999-ben re­korderedményeket ért el. Nettó profitja 50%-kal 2,57 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi 1,73 milliárdról. Megbí­zási bevételei több mint 50%-kal 80,1 milliárd euróra emelkedtek az előző évi 5,31 milliárdról. A sa­ját számlás kereskedelmi ügyle­tekből származó profit 170%-kal 4,76 milliárd euróra ugrott. A bank mérlegfőösszege a múlt év végén 1,6 billió márka volt, ló­hosszal megelőzve németországi versenytársait. A Deutsche Bank mindenekelőtt kereskedelmi és ingatlanügyekben vezető. A Deutsche Bank csütörtökön közöl­te, hogy egész évben bizonyára nem tudja fenntartani az adózás előtti profit 50%-os növelését. Magyarországon Széchenyi-terv elnevezéssel 3 éves gazdaságélénkítő, területfejlesztő program kezdődik Felzárkózhat a peremvidék A Széchenyi-terv keretében nyújtandó 434 milliárd forintos állami támo­gatásból 120 milliárdot autópályaépítésre, 200 milliárdot pedig lakásépí­tésre szánnak. (Archívumi felvétel) Budapest. Hét területen ösz- szesen 434 milliárd forint ál­lami támogatással, illetve a központi koordinációból fa­kadó előnyökkel szeretné egy hároméves terv keretében se­gíteni a gazdaság fejlesztését a magyar kormány. A Széche­nyi-terv több kiindulási pont­ja Szlovákiára is érvényes. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Magyarország része Európa gyor­san növekvő peremvidékének, amely hasonlítható a 20. század vé­gének leggyorsabban növekvő tér­ségéhez, az ún. Csendes-óceáni pe­remhez. Európában is az elmúlt év­tizedekben mindig az ipari közpon­tok körüli peremvidékek fejlődtek a leggyorsabban. Harminc-negyven éve ilyen volt Dél-Németország, Észak-Olaszország, Dánia, Ausztria, jóval később pedig íroszág, Spa­nyolország, Portugália és Finnor­szág - vallja Matolcsy György ma­gyar gazdasági miniszter - hozzáté­ve, az elmúlt években ilyen perem­mé formálódott Magyarország, Len­gyelország, Észtország és Szlovénia. A gazdaságfejlesztési terv másik ki­indulópontja, hogy az elmúlt évek­ben Magyarországon ún. duális gazdaság alakult ki. A bruttó hazai Magyarországon jelen­tős gazdasági különbsé­gek alakultak ki. termék (GDP) megközelítőleg felét 40-50 multinacionális cég állítja elő, viszont a többi hétszázezer magyar kis- és középvállalat nem­csak az export szempontjából gyenge, hanem a multik beszállítá­saiból is csak 10-20 százalékos arányban részesedik. Ráadásul Magyarországon mára jelentős gazdasági különbségek alakultak ki: Győr-Sopron megyében az egy főre eső GDP 1,8-szorosa a Sza- bolcs-Szatmár megyeinek, de ez is 1,7-szer kevesebb a budapestitől. Mindezek alapján a Széchenyi-terv prioritása: a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó, illetve a magyar cégeket a multikhoz felzárkóztató beszállítói program, és a regionális gazdaságépítési program. Ez utób­bi célja, hogy egységessé kovácsol­ja a még Magyarországon is csak inkább papíron létező statisztikai régiókat (ez a NUTS II szint, amely­ről nálunk eddig még megegyezés sem született). A terv keretében állami forrásból 434 milliárd forint támogatást ter­veznek. Ebből 120 milliárdot autró- pályaépítésre, 200 milliárdot pedig lakásépítésre szánnak. A többi öt programra (innováció, turizmus, beszállítói program, kis- és közép- vállalkozások fejlesztése, regionális gazdaságépítés) 10-45 milliárd fo­rintot szánnak. Az egyes programok a magyar EU-csatlakozást leginkább segítő gazdasági területek fejleszté­sét hivatottak segíteni. Szakértők szerint ugyanis az autópálya-prog­ramra azért van szükség, mert min­den tíz perc, amennyivel hamarabb ér el az áru a nyugati exportpiacra, 0,3 százalékkal csökkenti a munka- nélküliséget az ország keleti részén. A turizmusban rejlő tartalékokra utal az az adat, hogy habár Magya­rországon ez az ágazat 300 ezer em­bernek ad munkát és a GDP 9 száza­lékát termeli, mégis egy vendég csak 150 dollárt költ, szemben az Ausztriában hagyott 750 dollárral. Ugyanez érvényes az innovációra, vagyis a kutatásra és fejlesztésre, amelyre Magyarországon a GDP 0,7 százalékát fordítják, szemben az EU 1,5-2 százalékával. 1 A Széchenyi-terv egyelőre még csak a gazdasági minisztériumban léte­zik, bár kritikusai inkább csak pro­pagandafogásnak tekintik, mond­ván, két legköltségesebb fejezete már különben is beindult. Magyar­országi elemzők arra is figyelmez­tetnek, hogy megvalósulása esetén Matolcsy György válna az Orbán- kormány gazdaságpolitikájának irá­nyítójává. Ez a szerep Magyarorszá­gon hagyományosan a pénzügymi­niszter kezében volt, de az Orbán- kormány ezt kezdettől fogva igyeke­zett megváltoztatni. Az első gazda­sági minisztere, Chikán Attila azon­ban nem tudott élni kellőképpen a lehetőséggel, szemben Matolcsy Györggyel, akinek már az Antall- komtányból is hasonló elképzelések forszírozása miatt kellett távoznia. Most viszont ilyen szempontból kedvezőbb körülmények között dol­gozhat. Nem véletlen, hogy már ja­nuári hivatalba lépésekor egy ma­gyar New Dealként emlegetett terv­ről beszélt. Ezt 1932 F. D. Roosevelt amerikai elnök hirdette meg a nagy gazdasági válság következményei­nek felszámolására. Késői magyar- országi utódjai viszont az államnak elsősorban a koordinációban és nem a finanszírozásban szánnak fontos szerepet. Ők Clinton elnökre hivatkoznak, mondván, az állam­nak a gazdaság fejlesztésében ját­szott szerepét úgy kell erősíteni, hogy az ne járjon a költségvetés túl­terhelésével és az államadósság nö­vekedésével. (A HVG nyomán) A számítógép eszköz lehet a nyomor visszaszorítására Új gazdaság gyümölcse MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Nemzetközi építőipari szeregszemle a brünni vásáron Felvonulnak a nagyok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Washington. A számítógép és az Internet olyan mélyreható változá­sokat idéz elő a világban, amelyek révén a korábbinál sokkal gyorsab­ban lehet visszaszorítani a nyomort -jelentette ki Bili Clinton az új tech­nológiát megtestesítő gazdaságról rendezett fehér házi értekezleten. Az amerikai elnök szerint az új tech­nológia „hihetetlen képességekkel rendelkező eszközt” ad az iskolák, az otthonok, az üzlet, a közösségi központok kezébe. Az értekezleten az amerikai gazdasági, pénzügyi és technológiai körök vezetői, illetve tekintélyes szakértői gyűltek össze az új, fejlett számítástechnikai eljá­rásokon alapuló gazdaságban rejlő - a társadalmi igazságosságot is elő­mozdító - lehetőségek áttekintése végett. A tanácskozást részben an­nak reakciójaként hívták össze, hogy tavaly a Kereskedelmi Világ- szervezet (WTO) kudarcba fulladt seatde-i értekezletét megzavaró tüntetők nagyon erőteljesen adtak hangot véleményüknek, miszerint az üzleti élet fejlődése mellett hát­térbe szorulnak a társadalom égető gondjai. A mostani értekezletet nagyrészt azon problémakör megvi­tatására szánták, amely Seattle ut­cáin zajosan és rendbontások köze­pette fogalmazódott meg, vagyis hogy miként lehet a nyomor, a szo­ciális hátrányok enyhítésére hasz­nálni a ,high-tech” ipar- és üzlet­ágakban tapasztalt felvirágzást. A vitaindítót tartó Clinton szerint a technológia a leghatalmasabb, „egyenlőséget előmozdító erő” le­het, ha helyesen használják. A szá­mítógép és az Internet segítségével sok emberen lehet segíteni, meg le­het gyorsítani számukra az elnyo- morodottságból való kilábalást - vé­li az elnök, de ugyanakkor azt is han­goztatja, hogy át kell tudni hidalni az új, „digitális szakadékot”, amely azok közt húzódik, akik képesek, il­letve akik nem képesek kapcsolódni számítógépes rendszerekhez. Pozsony. Minden anii az építőipar­ral összefügg, az a brünni vásárvá­rosban megtalálható lesz - így ösz- szegezték a szervezők a Brünnben április 16-tól 20-ig megrendezésre kerülő építőipari szakvásárokat. A seregszemlék számos érdekességet kínálnak laikusoknak és szakértők­nek egyaránt - hangoztatták a BW illetékesei. Immár hagyományosan a legjelentősebb képviselete az épí­tőipari elemeket, ablakokat, ajtókat, szigetelőanyagokat felvonultató gyártóké lesz. Az idén a düsseldorfi vásárral közösen kerül megrende­zésre az SHK szakvásár is, ahol kli- matizációs berendezéseket, hűtő- és fűtőrendszereket, fürdőszoba kellé­keket, kiegészítőket mutatnak be. Az Intrama és a Cenetra szakvásá­ron az anyagmozgatás és raktározá­si technika, valamint a logisztika és az anyagszállítás újdonságait mu­tatják, de gondoltak a szervezők a városszépítés iránt érdeklődőkre is. A rendezvények közül mindenkép­pen kiemelkedik az a szakmai be­mutató, amely tömbházak hőszige­telésének lehetőségeit vonultatja fel. A legérdekesebb látványosság­nak a V pavilon ígérkezik, amelyet most építenek, s melyet a szakvásár látogatói előtt megnyitnak, azaz a látogatók egy magasított átjáróról szemlélhetik a munkálatok mene­tét. A Z pavilonban pedig szakértők ingyenes tanácsokat adnak a látoga­tóknak. A lengyel, német, olasz építőipari nagyok mellett jelen lesz­nek Brünnben a szlovákiai építőipari vállalatok és vállalkozók is. A cseh­szlovák szakmai napot április 17-én tartják, ennek keretében Hama István építésügyi és vidékfejlesztési minisz­ter találkozik eseti kollégáival. A cseh építőipar hasonló gondokkal küzd, mint a szlovákiai. A BW szervezői szerint a brünni vásáron résztvevő cégek már rég nem azzal a szándék­kal vesznek részt a vásáron, hogy üzletet kössenek, hanem azért, hogy jelezzék, még léteznek, (gyor) A 2002-ig szóló tervek szerint a szlovákiai autógyártás volumenének a duplájára kellene emelkednie Fellendül az autóipar ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szlovákiai autóipar ter­melése tavaly az előző évhez képest 20%-kal nőtt. Az autóipar jelentős­en hozzájárult az ország külkeres­kedelmi mérlegének alakulásához hiszen a személygépkocsi-gyártás 98%-a exportra irányult. Lubomír Harach, gazdasági miniszter becslé­se szerint az autógyártás volumené­nek idén 34%-kal kellene nőnie - a fő cél 170 ezer gépkocsi összeszere­lése. A befektetések elérhetik a 3 milliárd koronát. A 2002-ig szóló tervek szerint az autógyártás meg­duplázódik. Ennek eléréséhez még az idén el kell kezdeni a Malacka környékén épülő ipari park előké­szítő munkálatait. Harach szerint a hazai autóalkatrész-gyártás - s ezen belül főként a sebességváltók és tar­tozékaik előállítása - 10%-kal növe­kedhet. A Skoda, Volkswagen, Ford és Mercedes típusú gépkocsik gyár­tása során felhasznált autóalkatré­szek több mint 100 szlovák alvállal­kozásnak jelentenek munkát. (mi) A szlovákiai autógyártás alakulása (millió koronában)

Next

/
Thumbnails
Contents