Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-30 / 75. szám, csütörtök
Csütörtök, 2000. március 30. 3. évfolyam, 12. szám Vállalkozók segítik a leendő losonci Magyar Házon folyó munkálatokat, de a Polgári Kör várja a lakosság, az iskolák és egyéb intézmények támogatását is * f Jövőre szeretnék átadni FARKAS OTTÓ A mikor tavaly kiderült, hogy a losonci Szilassy-kastély egy felszámolás alatt ál- mmmmm ló cég tulajdonában áll, a helyi Polgári Kör vezetése azonnal megkezdte a tárgyalásokat és Fábián László, a társaság elnöke szerint, aránylag elfogadható áron sikerült is annak megvételében megegyezni. Mivel az Illyés Közalapítványtól jelentős anyagi támogatást kaptak, az épületen, amelyben elképzeléseik szerint jövőre Magyar Házat nyitnak, megkezdődhettek az átépítési munkálatok. Erről beszélgettünk Fábián Lászlóval, a losonci Polgári Kör elnökével. Hol tartanak most a munkálatokkal ? Jelenleg két tervezet készül, az egyiket a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal, a másikat pedig egy helybeli cég készíti. A műemlékvédők sajnos november óta halogatták a felmérések megkezdését, amelyek alapján kidolgozzák javaslataikat az épület műemlék jellegének megőrzésére. Úgy tájékoztattak bennünket, hogy a napokban hozzáfognak és körülbelül másfél hónap múlva kapjuk kézhez a tervezetet, amiért 50 ezer koronát kell fizetnünk. Ezt egyébként furcsának találom, mert tavaly még szó sem volt pénzről, azt mondták, hogy nekik ez kötelességük. Egy kérvényt kértek tőlünk a felmérések elkészítésére, azt megírtuk. Ami megnyugtató, a pénzünkért cserébe egy minden részletre kiterjedő komplex anyagot kapunk tőlük. A bevezetőben Ön két tervezetet említett. Mire szolgál a másik ? Igen. Építészeti szempontból is megkezdődtek a beméré- sek:feltérképeztük, hogyan néz ki most az épület, aztán berajzolódnak azok a változások, amelyeket a felújítás során szeretnénk rajta eszközölni. Beleértve a villany- és vízvezetéket, a fűtést, stb is. Ön szerint mikor kezdődhetnek meg a tényleges felújítási munkák a Magyar Házon? A műemlékvédők engedélyével a bontást már egy hónappal ezelőtt megkezdtük. Eddig tizenhárom teherautóval szállítottunk el hullaA leendő székhely (A szerző felvételei) dákot, de mintegy tíz'jármű- re való már ismét összegyűlt. Hátra van még a vakolat eltávolítása, a padozat felszedése, stb. Tehát több hónapos bontási munka vár még ránk, s csak azután tudjuk a tényleges felújítást elkezdeni. Térjünk át az anyagiakra... Kevés a pénzünk, de vannak bíztató ígéretek. Különböző alapítványoknál pályáztunk és sokat segítenek a helyi magyar vállalkozók. ígéretek vannak arra például, hogy a Magyar Házba ingyen szerelik be a helységekbe a fűtést, a vizet, a kanali- zációt, jutányosán vezetik be a villanyt ... A hulladék elszállításáért nem számláztak, a tervekre, a katalógusra 100 ezer korona kedvezményt kaptunk... Szeretnénk minél előbb legalább olyan állapotba hozni, hogy védett, ráccsokkal bezárható legyen. Eddig ugyanis sokszor betörtek az épületbe, kárt nem okoztak, még nem volt miben. A lakosságtól milyen segítséget várnak ? Nagy szükségünk lenne különböző kőműves szerszámokra, talicskákra, lapátokra, stb. Természetesen csak kölcsön, a munkák elvégzése után visszaadnánk azokat tulajdonosaiknak. Ezreket takaríthatnánk meg, ha az ilyen és hasonló szerszámokért nem kellene pénzt kiadnunk. Mindezek azért is szükségesek, mert a közeljövőben szándékunkban áll felkeresni az építészeti iskolákat és segítséget kérni tőlük. Ma még elhagyatva Márciusi ünnepség Magyarbődön, ahol 1848-ban sebesült katonákat ápoltak és elesett honvédeket temettek el Tizenkét táncklub csapata versengett a serlegért Tiszteljük az őseinktől kapott örökséget PAZDERÁK BERTALAN özeiről és távolról, immár tizedik alkalommal gyűltünk ösz- sze Magyarbődbe, hogy megünnepeljük az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját. Más formában már 1989 előtt is megünnepeltük az évfordulót, 1991 óta pedig a református egyház és a Csemadok összefogásában minden évben nagyszabású ünnepélyt rendezünk ezen a napon. Milyen jogon ünnepelünk Magyarbődön, a magyar nyelv végvárában? Azért, mert erre kötelez a történelem, hagyományaink, történelmi örökségünk, amelyet őseinktől kaptunk. Magyarbőd a századok folyamán nagyon fontos szerepet töltött be, a református egyházközösség mindig népes volt (a két világháború közötti években például gyakran négyszázan vettek úrvacsorát), gazdag egyházközség volt, papjai, tanítói tekintélyesek. Mintegy kisugárzó szellemi végvárként áll a honfoglalás óta. Különösen fontos szerepet kapott a reformáció utáni időben. Feladata, hogy őrizze a magyar nyelvet és a református vallást itt az Ósva völgyében, ahol a lakosság nagyon vegyes. 1565 óta van tárgyi emlékünk a református egyház lelkészéről. Hogy erősítsék a szellemi végvárat, a környező falvakban is megszervezték a refortmátus egyházat. Petőszinyén, Alsókemencén sőt Nádaskán is volt magyar református szórványgyülekezet. Ezt a szerepet a magyarbődi református egyház egészen 1945-ig töltötte be. Amikor a környező falvakban megszüntették az egyMilyen jogon ünnepelünk itt, a magyar nyelv végvárában? házi magyar iskolákat, a tanulók Bődre jöttek tanulni, mert itt virágzott az egyházi iskola egészen 1945-ig. A szellemi útmutatás az ősi Református Kollégiumból, Sárospatakról jött. Áttanulmányozva a Bődi Református Egyház történetét, örömmel állapíthatom meg, hogy a reformációtól kezdve egészen 1945-ig majdnem minden lelkészünk és tanítónk Patakról jött, pataki diák volt. A másik nagy segítséget egyházunk Erdélyből kapta. Kassához hasonlóan a XVII. század folyamán a mi vidékünk is az Erdélyi Fejedelemség része volt. Nagy áldás volt őseink számára Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem uralkodása. I. Rákóczi György 1644-ben szervezte meg a református egyházat Kassán. A kassai református egyházzal az volt a politikai célja, hogy az Erdélyi Fejedelemség szellemi végvára legyen. Elődeink ügyesen kihaszálva a kedvező gazdasági és politikai helyzetet az 1645-ös linzi béke után, mely biztosította a protestáns parasztok vallásgyakorlatát, 1648-ban felépítették a második templomukat. „Erdélynek is köszönhetjük, hogy az ellenreformáció idején nem vették el templomunkat, s Magyarbőd 1945-ig megmaradt magyarnak és reformátusnak. Most, amikor az 1000 éves magyar állam történéseire gondolunk hálás szívvel emlékezünk Erdély nagy fejedelmeire, aranykorára, Erdély népére. Tiszteljük történelmét, irodalmát, képzőművészetét, gyönyörű népdalait, fiataljaink nagy szeretettel táncolják a kalotaszegi, mezőségi, gímesi, szilágysági, csángó táncokat. Őseink 1848-ban sebesült katonákat ápoltak és elesett honvédeket temettek el a refomátus temetőben. Magyarbőd szomszédságában született gróf Dessewffy Arisztid a szabadságharc hős tábornoka, a tizenhárom aradi vértanú egyike.” - Az elhangzott gondolatokat a Csemadok elnöke fejtette ki. A koszorúzás után az ünneplő közönség átvonult a templomkertbe, az 1848-ban a községben szolgáló Bállá József lelkész sírjához, aki a a szabadságharc halottait temette el. Sírjánál nt. Pusztay Zoltán lelkipásztor igét olvasott, elmélkedett és imádkozott. Jelen volt az akkori lelkész dédunokája és ükunokája is. Az ünnepély a templomban folytatódott ünnepi istentisztelettel. Igét hirdetett Csiha Kálmán az Erdélyi Egyházkerület püspöke, a kassai református egyház énekkara énekelt. Utána a helyi művelődési otthonban folytatódott az ünnepség. Szikráról magyarországi vendégeink voltak. Ä Szepsi Csombor Márton Gimnázium 35 diákja és három tanára színvonalas műsorral szórakoztatták az egybegyűlt több mint száz vendéget. 1848-as dalokat énekeltek, szavalatok hangzottak el, valamint a Himnusz, a Szózat és az Erdélyi himnusz. Egy év múlva ugyanitt KATÓCS GYULA Március közepén második alkalommal került megrendezésre a nagy- kaposi Energosun Táncklub és a rozsnyói Schwarcz Táncstúdió közös szervezésében ,A vajáni hőerőmű igazgatójának serlegéért” elnevezésű társastánc-verseny. Nagykaposon Schwarz Gyula kezdeményezésével 1994-ben jött létre a társastáncok klubja. Schwartz időközben Rozsnyóra költözve megalakította az ottani Sambed Táncstúdiót. Ám a hat évvel ezelőtti kezdeményezése és tanítása eredményeként az Energosun Táncklub egyre tovább fejlődött. Az eltelt évek során nyolcra szaporodott táncospár közül öt számos hazai és külföldi versenyen képviselte váltakozó sikerekkel a város és a régió színeit standard, illetve latin-amerikai táncokban. Társastáncversenyt a keleti végeken csak Nagymihályban rendeztek, ezért a klub és a hőerőmű vezetése (a táncosok fő támogatója) tavaly úgy döntött Nagykaposon is megrendezik a társastáncok versenyét. Már az első iránt is nagy volt az érdeklődés a lakosság részéről, az idei pedig a hőerőmű nagy befogadó képességű szabadidőközpontjában közel 700 néző előtt zajlott. A versenyen ezúttal 12 táncklub 50 párosa vett részt Szlovákiából, illetve Ukrajnából és Magyarországról, akik egy-egy párossal képviseltették magukat a standard, valamint latin- amerikai táncok kategóriájában. A standard táncok fő kategóriájának győztese a rozsnyói Sambed Táncstúdió párosa, Mária Gerzová és Peter Ignác lett, a latin-amerikai táncokban pedig a budapesti Filing Táncklub csapata vitte el a pálmát. A vetélkedő legnépesebb tábora a latin-amerikai táncok C-kategóriája volt, 19 páros indult az igazgatói serlegért. A latin-amerikai B-kate- góriában szintén a rozsnyói Sambed, a standard táncok B-kategóriá- jában pedig a kassai TSC csapata került az élre. A lelkes közönség vastapssal jutalmazta a mezőny legfiatalabb versenyzőinek bemutatkozását, az 1 C-kategória résztvevőinek teljesítményét. A győzelmet a már töhb versenyen dobogós helyezést elért, 11 éves Molnár Natália és Bumbák János, az Energosun Táncklub párosa vívta ki. Mint azt Bumbák János mérnök, a nagykaposi klub vezetője, a verseny fő szervezője elmondta, az idei rendezvény is igazolta, hogy a városban és környékén egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az ilyen jellegű kulturális programok iránt, ezért úgy tervezik, ezután minden évben rendszeresen megrendezik az Ung-vidéken is a társastáncok seregszemléjét.
