Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-23 / 69. szám, csütörtök
Csütörtök, 2000. március 23. 3. évfolyam, 11. szám Deákiban nem csupán társalognak a nyugdíjasok, télen hetente, nyáron kéthetente jönnek össze és ilyenkor újabbnál újabb programokat találnak ki Saját örömükre és mások segítségére GAÁL LÁSZLÓ eákiban öt éve, 1995 februárjában 34 taggal alakult meg a nyugdíjasok klubja. Mára 91-re növekedett a taglétszám, és hogy nagy többségben vannak itt a nők, azt az is bizonyítja, hogy kétévenként rendszeresen kézimunka-kiállítást rendeznek a tagok munkáiból. A helyi nyugdíjasotthonban az idei jubileumkor is szebbnél szebb csipkék, kivarrt térítők, gobelinek, díszpámák és egyéb kézimunkák várták az érdeklődőket. De nemcsak a saját szórakozásukra dolgoznak a deáki nyugdíjasok. Évente kétszer rendeznek gyűjtést a tallósi gyermek- otthon számára. Egyszer ruhafélét gyűjtenek a rászoruló gyermekeknek, Mikuláskor pedig déligyümölccsel és édességgel megrakodva látogatnak el az otthon kis lakóihoz. Az idei tervben a legközelebbi klubprogram egy színházlátogatás, április elsején Komáromba utaznak, hogy a Jókai Színház előadásában nézzék meg a Kőszívű ember fiai című előadást. Színházba általában évente egyszer mennek (legalábis a klub által szervezett formában), vannak azonban jóval gyakoribb állandó utazási programok, mégpedig a nagymegyeri termálfürdő látogatása, ahová évente tízszer is ellátogatnak. Ötévenként köszöntik fel a kerek évfordulót ünneplőket, a 60., 65., 70., 75. és 80. születésnapjukat ülőket. A nyolcvan felettieket már minden évben felkö- szöntik. A nőnapot is megünneplik a klubban, ilyenkor a polgármester A kötőtűk alól pulóverek is kikerülnek, a falon gobelinek láthatók A ügyeskezű klubtagok - jobbról az első Fűtő Irén elnök adásokat fedezik. Például ha egy klubtag, vagy annak közeli hozzátartozója elhuny, ebből a pénzből vesznek virágot a temetésére. Az eddig ismertetett nyugdíjasklub a magyarajkú nyugdíjasok klubja, de van külön klubjuk a szlovák nyugdíjasoknak is. Ők jóval kevesebben vannak, huszonegynéhányan, és ami a rendezvényeket illeti ebben is kevésbé kezdeményezők. Az első kézimunkakiállítást még közösen rendezték a szlovák klubbal, de azóta hiába hívják őket. A kirándulásokon is részt vehetnének, de leginkább csak a podhájskei termálfürdőbe járnak el közösen, a többi utazás nem vonza őket. A nagyobbik klubban egyébként a 91 tag között nemcsak falubeliek vannak, hanem a szomszédos Vágsellyére elköltözött deákiak, esedeg az ő barátaik is eljárnak a klubestekre és egyéb rendezvényekre. Mindezt Fűtő Iréntől tudtuk meg, aki kezdettől fogva a klub elnöke. Most azonban elhatározta, hogy lemond a tisztségről, mert néha rendetíenkedik a szíve, és mint mondja, már nem neki való az akciók szervezésével járó sok lótás- futás. Hogy kinek adja át a posztot, arról sejtelme sincs, egyelőre senki nem jelentkezett erre a munkára. De reméli, hogy a klub az ő elnöklése nélkül is ugyanígy működik majd, és két év múlva ismét a mostanihoz hasonló szép kiállítással lepik meg a falu lakosait. (Fúto Róbert felvételei) egy-egy szál virággal köszönti a nyugdíjas nőket. Nagy csokorral kell jönnie, mert 91 tagból több, mint nyolcvanan nők. Nagyon jó a viszony a községi hivatal és a nyugdíjasklub között, az évzáró taggyűlés kiadásait is az önkormányzat állja, és a kirándulásaikhoz általában rendelkezésre bocsátja a községi autóbuszt. Igaz, ezt nem ingyen, de még így is sokkal olcsóbb, mintha közlekedési vállalattól bérelnék, hiszen a klubnak csupán az üzemanyagot kell megfizetnie. A nyugdíjasok nagyobb ünnepek előtt „bevásárló turizmust” folytatnak: Délkomá- romba, a piacra veszik az irányt. Visszafelé ilyenkor is meg szoktak állni a megyeri termálfürdőben. Pedig otthon a falu határában is van hasonló, külföldiek által is rendszeresen látogatott fürdőhely. Itt tavaly ősszel kétszer is kedvezményesen fürödhettek, az idény után, amikor a fürdő már nem is üzemelt, kimondottan a nyugdíjasoknak engedtek vizet az egyik medencébe. Ez is az önkormányzat gesztusa, hiszen a fürdőt a község üzemelteti. A nyugdíjasok télen minden hétfőn, nyáron kéthetente jönnek össze a klubban, augusztusban pedig egyhónapos szünidőt tartanak. Az ilyen hétfői összejöveteleken beszélik meg a legközelebbi, éppen aktuális akcióval kapcsolatos teendőket. Minden klubesten rendes jelenléti nyilvántartást vezetnek egy külön erre a célra szolgáló füzetbe írja be magát mindenki. Mostanában azon gondolkodnak, hogy beállná- nak a járási nyugdíjas-szövetségbe, ami némi támogatást jelentene, ugyanakkor valamivel hozzá is kell járulni a közöshöz, a tagsági díjon kívül például a járási nyugdíjasnap megszervezésével. Tagdíjat otthon is szednek, az így befolyt összegből a rendkívüli kiHorgolt és hímzett térítőkből nagy volt a választék A nyitrai balkonháború precendsértékű lehet, a közeljövőben a szocialista munkamorál jegyében épült panelházak többségénél számítani lehet hasonló gondokra Kis szlovákiai panelsztori: semmibe nyíló balkonajtók VRABEC MÁRIA iába szavazott meg a városi képviselő-testület hárommillió koronát a célra, hiába írt ki a városi lakásszövetkezet pályázatot a munka elvégzésére és hiába tűnik a külső szemlélődőnek úgy, hogy minden feltétel adott - belátható időn belül mégsem fogják megjavítani a nyitrai Chrenová lakótelep panelházainak omladozó balkonjait. Mégpedig azért nem, mert a pályázat bizottsága által javasolt két cég egyike sem tudott olyan alternatívát felvázolni, amely minden szempontból megfelelt volna a követelményeknek. A Bulla Kft. cementlapos és vasrácsos megoldása ugyan átment az Építészeti Műszaki és Ellenőrzési Intézet terheléspróbáján, de mint később kiderült, csak a balkon külső oldaláról, esztétikai szempontból a vasrácsok miatt nem nyerte el a város főépítészének tetszését. Műszaki és építészeti szempontból egyaránt megfelelő ugyan az Erio Kft. által javasolt, rozsdamentes pléh és átlátszó műanyaglapok kombinációjával számoló megoldás, ennek viszont az a baja, hogy túl drága: egy balkon megjavítása 9898 koronába kerülne míg a Bulla Kft. számításai szerint 3000 koronával lenne kevesebb a költség. A helyzet mostanra odáig fajult, hogy már a lakásszövetkezet képviselői sem tudják ki nyerte meg a pályázatot: az igazgató, Müan Mikulásik szerint a Bulla Kft. kapja a megrendelést, helyettese, Ján Lohyna viszont az Ério Kft-re esküszik. És hogy az ügy még cifrább legyen, a Bulla Kft. bírósági perrel fenyegette meg a lakásszövetkezet igazgatóhelyettesét, amiért az azt állította, hogy a pályázatukban feltüntetett nyersanyagok használata nálunk még nem is engedélyezett. Lohyna nem hajlandó visszavonj az állítását, a Bulla Kft. tulajdonosa pedig az elveire hivatkozva addig nem írja alá a már előkészített szerződést, amíg a lakás- szövetkezet egyik képviselője ilyen véleménnyel van a cégről. Az Ério Kft.-vei viszont a lakásszövetkezet igazgatója áll hadban, mivel mint „véletlenül” kiderült, egy másik ügy kapcsán végrehajtókat küldtek a fivéréhez, és itt a kör be is zárult. A zűrzavaros viszonyokat nem sikerült tisztázni azon a nyilvános összejövetelen sem, amelyet az elmúlt héten a balkonügyben érintett lakók kezdeményeztek, sőt, az ellentétek még inkább kiéleződtek és kis híján tettlegességre is sor került a két konkurens magáncég tulajdonosa valamint a lakásszövetkezet képviselői és a bérlők között. Nem csoda - jelenleg mindenki becsapottnak érzi magát az ügyben, de legfőképp a szerencsétlen lakók, akik már egy éve nem léphetnek ki balkonjukra, behúzott nyakkal közlekednek a házuk körül attól tartva, hogy a fejükre esik egy betondarab és mindennek tetejébe most még a lakásukba is befolyik a víz, mert a lakásszövetkezet a biztonság kedvéért már decemberben eltávolította a balkonokat. Az meg már egy külön probléma, hogy a mai napig nem lehet tudni ki állja majd a javítás költségeit: a bérlők, vagy a lakásszövetkezet. A bérlők szerint ez a lakásszövetkezet gondja, hiszen a szakértői vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a balkonomlás oka a nem megfelelő anyagok használata és az építők hanyagsága volt. A lakásszövetkezet vezetői viszont - érthető okból - ennek épp az ellenkezőjét állítják: nekik meggyőződésük, hogy az újjáépített balkono.c emelik a lakások értékét és így a most befektetett pénzt teljes joggal vasalják be a lakóktól, amikor azok megveszik a bérleményt. Hogy a szükségből rekonstruált balkon kétszer, háromszor annyiba kerül majd mint a lepusztult lakások az az illetékeseket nem érdekli és a jelek szerint az ő álláspontjukat igazolja a képviselő-testület döntése is, amely szerint nem javításról, hanem új befektetésről van szó, ennek terhét pedig teljes mértékben a lakók kötelesek viselni. Itt azonban még nem tartunk, mert a 172 bérlő számára egyelőre távoli vágyálom, az ősszel megszavazott hárommillió korona a kilenc közül csak két panelház rendbetételére elég - a többire vagy jut pénz a városi lakásfejlesztési alapból, vagy nem. Ez a képviselők belátásán múlik, akik közül, sajnos, egy sem lakik a szóban forgó ’akások- ban. Az ígéretek szerint legkésőbb március 15-ig közlik a lakókkal, mikor kezdik el a balkonjavítást és azt is, ki fizet a végén, de arról, hogy melyik cég kapja a megrendelést a munka elvégzésére, valószínűleg csak egy újabb pályázat dönt, amelyben remélhetőleg már építészmérnökök is ülnek a javaslatokat elbíráló bizottságban. Addig pedig maradnak a semmibe nyíló balkonajtók, a beázó lakások valamint az érdekek és ellentétek szövevényében tévelygő, elkeseredett lakók, akiknek az igazukop kívül semmilyen eszközük nincs, amely- lyel befolyásolni tudnák a történéseket. Pedig a nyitrai ügy végkimenetele precedensértékű lehet, márcsak azért is, mert az építészeti ellenőrző intézet felmérései szerint a közeljövőben a szocialista munkamorál jegyében épült panelházak többségénél számítani lehet hasonló gondokra.
