Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-23 / 69. szám, csütörtök

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 23. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Súlyos gondok a Daciánál Bukarest. Az évtized legsúlyo­sabb értékesítési válságával küzd a tavaly privatizált román Dacia autógyár. Az új tulajdo­nos, a Renault saját beszállítói­nak mozgósításával igyekszik a gondokat enyhíteni. A Dacia- Renault vezérigazgatója szerint idén februárban a tavalyi év ha­sonló időszakához képest 54%- ra esett vissza az eladott új Daci­ák száma. Az igazgató szerint a fő ok az, hogy januártól Romá­niában is érvényesítik a katali­zátoros motort kötelezően elő­író európai szabványt. Ez jelen­tősen növelte az új gépkocsik árát, miközben a román piacon már tavaly érezni lehetett a vá­sárlóerő visszaesését. (MTI) A román Petrom privatizációja Bukarest. A Petrom román olaj- társaság tőkeemelésére tett öt ajánlat egyike sem felel meg az privatizációs tanácsadó által ösz- szeálh'tott kiírási feltételeknek - közölte a román ipari miniszter. A Petrom tőkéjének 30%-os eme­lésére a görög Hellenic Petro­leum társaság által vezetett kon­zorcium, az olasz ENI-csoport, az ÖMV, a MÓL és egy román kon­zorcium tett ajánlatot. (MTI) Visszaesett a csehországi GDP Prága. Csehországban tavaly 0,2%-kal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) értéke az egy év­vel korábban mért 2,3%-os éves visszaesés után. A közzétett ada­tok szerint a tavalyi utolsó ne­gyedévben már 1%-os GDP-nö- vekedés volt mérhető 1998 azo­nos időszakához képest. A meg­előző év utolsó három hónapjá­ban 3,9%-os éves GDP-zuhanást jegyeztek fel. (MTI) Bezárják a csernobili atomerőművet Kijev. Az ukrán kormány nevez­ze meg a csernobili atomerőmű bezárásának pontos dátumát - ezt kérte Kijevtől az új függeden államoknak nyújtott segítségért felelős amerikai külügyminiszté- riumi főkoordinátor. William Taylor közölte: az erőmű bezárá­sa pontos dátumának megneve­zése „sok ajtót kinyit és sok jó kö­vetkezménnyel jár majd Ukrajna számára”. Jelenleg csak a 3. szá­mú 1000 megawattos blokk mű­ködik a csernobili atomerőmű­ben. Az 1. blokkot 1996 novem­berében állították le Ukrajna, a hét legfejlettebb ipari ország és az EU közötti megállapodás ér­telmében, a 2. reaktor 1991-ben egy tűz során károkat szenvedett és a 4. volt az, amely 1986 áprili­sában felrobbant. (MTI) Lengyelországi munkanélküliség Varsó. Tavaly 4,1%-kal nőtt a GDP értéke Lengyelországban az előző évben mért 4,8% után, folyamatosan növekszik ugyan­akkor a munkanélküliek aránya is. Februárban 13,9%-ra emel­kedett a munkanélküliek ará­nya a januári 13,6%-ról. Az ál­lást keresők száma megközelí­tette a 2,53 milliót. (MTI) PHARE-pénzek veszélyben Varsó. Lengyelország elveszít­het több mint 8 millió eurót a PHARE-segélyalapból - ilyen le­velet kapott Jerzy Buzek mi­niszterelnök. Ezúttal nem a kor­mány a hibás, hanem a parla­ment, amely nem fogadta el kellő időben a megfelelő törvé­nyeket, az EU ugyanis pénzügyi támogatást ígért három, a kor­mány által előterjesztett prog­ramra, azzal a feltétellel, hogy a szejm év végéig elfogadja a megfelelő törvényeket: a táv­közlésijogot, a közsegély sza­bályozását, valamint az eredet­igazolási törvényt. (MTI) Az Internet adóztatása Washington. Az illetékes ameri­kai bizottság egyelőre nem tu­dott megállapodásra jutni az e- lektronikus vásárlások adóztatá­sáról, de még annak lehetséges módjairól sem dolgozott ki elve­ket. Ehelyett azt javasolta, hogy a jelenlegi adófizetési moratóriu­mot hosszabbítsák meg. Az ame­rikai tervet az internetes adásvé­teli ügyletek megadóztatásáról világméretű érdeklődés kíséri, mivel vélhetően ez lenne az alap­ja adóztatásuknak más országok­ban is. Az elektronikus kereske­delem megadóztatása azért me­rül fel, mert a kiskereskedelem­ben létezik az értékesítési adó, ezért az az elképzelés, hogy az internetes vásárlásokat a hagyo­mányos kereskedelemhez hason­ló módon adóztassák. (MTI) Az útkezelőséget az adóhivatal büntetéssel sújthatja Botrány a láthatáron ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Számvevőszék által a Szlovák Útkezelóségnél végzett el­lenőrzés kiterjedt törvénysértések­re derített fényt. A Národná Obro- da napilap által megszerzett jegy­zőkönyv szerint az útkezelőség nem vezet könyvelést a kiadásairól és a bevételeiről. Az ellenőrzés az 1998-as évet valamint a tavalyi év első felét öleli fel, így kiderül belő­le, hogy 1998. február 25-én példá­ul az útkezelőség mint megrendelő mindenféle jogi alap nélkül átutalt 10 millió koronát a zsolnai Váho- stav Rt.-nek. Történt mindez azt megelőzően, hogy a két szervezet aláírta volna a szerződést. Rövid­del azután azonban, március 10-én a Váhostav újabb pénzösszeghez jutott, bármiféle jogi alap nélkül. A 20 millió koronát az útkezelőség- nek csak április 11-én kellett volna felszabadítania, vagyis egyértel­műen megsértette a költségvetési normákat. Az útkezelőség az ellen­őrzés során képtelen volt előter­jeszteni a számlák fizetésének sza­bályait, miközben a tartozások térí­tésénél nem a számlák lejártának időpontja volta döntő érv, amint azt az útkezelőség gazdasági igaz­gatója állította. A tavalyi tartozáso­kat a gazdasági igazgató írásbeli utasítására fizették vissza, három esetben pedig az útkezelőség ve­zérigazgatójának utasítására. Ezért történhetett meg, hogy az autópá­lya-szakaszokon elvégzett munká­latokért járó számlákat egyes ese­tekben korábban térítették, mint az 1998-as tartozásokat. Egyes szer­vezeteknek, mint például a pozso­nyi Doprastavnak, a számláit idő előtt térítették. Mivel az útkezelő­ség a tavalyi számlák fizetését he­lyezte előnybe, egyes cégek, mint a Doprastav vagy a Váhostav, akik­nek nem fizették ki a számláikat, az útkezelőséggel szemben éltek a törvény adta lehetőségeikkel. A számlák kifizetésének késéséért já­ró kamatok és a szerződésszegésért járó büntetések nagysága eléri a 126 542 koronát. A költségvetési szabályokról szóló törvény értel­mében az útkezelőséget az adóhi­vatalok 133 millió koronás bünte­téssel is sújthatják, (ú) Az Euromoney legújabb országkockázati listája - a reformországok közül Szlovénia az élen, Szlovákia a 66. helyen Két hellyel rosszabb helyezés Hongkongi utcakép. A dinamikusan fejlődő ország a 27. a listán (Archívumi felvétel) London, Pozsony. A tekinté­lyes brit pénzügyi szaklap évente két alkalommal elké­szíti országkockázati listáját. A minap nyilvánosságra ho­zott felmérésben a közép-eu­rópai országok közül a leg­jobb helyezést Szlovénia érte el. Szlovákia - a legutóbbi, szeptemberi felméréshez vi­szonyítva - két helyet rontott. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Euromoney az országkockázati index meghatározásánál több té­nyezőt vesz figyelembe. Ezek közül a politikai helyzet és a gazdasági tel­jesítmény mérőszámai egyaránt 25 százalékos súllyal szerepelnek az összegzésnél, míg 30 százalékban az adóssághelyzetet és a hitelminő­sítő intézetek osztályzatait, 20 szá­zalékban pedig a különböző finan­szírozási lehetőségekhez való hoz­zájutást vették figyelembe. A kocká­zatoktól mentes ország maximum 100 pontot kaphat, a 0 pont pedig maximális kockázatot jelent. A szeptemberi vizsgálat óta nem történtek lényeges változások a rangsor első részében: Luxemburg és Svájc megőrizték vezető pozí­ciójukat, Norvégia helyet cserélt az Egyesült Államokkal. Dánia a nyol­cadik helyről feljött az ötödikre, Ausztria a kilencedikről a hetedikre, Hollandia megőrizte hatodik helyét, ellenben az Egyesült Királyság két hellyel, Japán pedig három hellyel visszaesett a listán. Az első 20 helye­zett összetétele tehát változatlan, csupán egymással cserélt néhány ország helyet - az első 50 mezőnyé­be is csak egy államnak, Uruguay- nak sikerült betörnie az 53. helyről. A skandináv államok szinte mind­egyike javított helyezésén, ezeket az országokat egészséges növekedés­sel és továbbra is alacsony infláció­val jellemezték az elemzők. Általában igaz, hogy a világgazda­sági klíma kedvezőbbé válása a vi­lág legtöbb régiójában segítette a korábban már az ígéretes fejlődés útjára lépő államokat. Az elnökvá­lasztás előtt álló Oroszország 26 he­lyet lépett előre. Megfigyelők sze­rint ez elsősorban annak köszönhe­tő, hogy emelkedett a kőolaj ára, a rubelleértékelés kedvezően hatott az orosz behozatalra, de jelentősen hozzájárult Oroszország menetelé­séhez az a tény is, hogy Moszkvának sikerült megegyeznie a Londoni Klubbal a kereskedelmi bankok hi­teleinek restrukturalizálásáról. Bár rangsorbeli helyük nem változott je­lentősen, ma jobbak Argentína, Bra­zília, valamint az ázsiai kis tigrisek küátásai. A nyersanyagárak emelke­déséből az afrikai államok is profi­táltak, az 50, helyezésén legtöbbet javító ország közül 29 afrikai. Akad­nak azonban komoly vesztesek is: Ecuador adóssághelyzete miatt 39 helyet esett vissza, míg Peru 18-at. Egészében véve Latin-Amerika - szintén a magas olajáraknak kö­szönhetően - kezd kikerülni a vál­ságból. Brazília gazdasági növeke­dése biztató, s a megfigyelők immár Argentínával kapcsolatban is derű­látóbbak. Nagy meglepetés viszont, hogy Mexikó rontott pozícióján. A kedvező politikai változásoknak kö­szönhetően Irán 19 helyet lépett előre az Euromoney listáján. A Kelet-Közép-Európa országai kö­zül a legjobb helyezést ismét Szlové­nia érte el, amely a szeptemberi 33. helyről a 32. helyre tornászta fel magát. A 39. helyről a 42. helyre csúszott Magyarország, Lengyelor­szág a 43. Csehország pedig a 44. a listán. Szlovákia két helyet rontva a 66., Bulgária a 84., Románia viszont a szeptemberi 95. helyről a 107. helyre csúszott vissza. A lap a kockázati besoroláson túl körkérdést intézett 30 tekintélyes közgazdászhoz is arról, hogy mely állam gazdasági fejlődése lesz a leg­erősebb az idén és 2001-ben. Az elemzők válaszukban figyelembe vették az adott ország növekedési potenciálját, monetáris stabilitását, folyó fizetési mérlegének és költség- vetésének helyzetét, a munkanélkü­liek arányát és a szerkezeti egyen­súly állapotát. A válaszadók a leg­jobb átlagos teljesítményt Bruneitől váiják, mely állam a korábbi 61. helyről ugrott az élre, nyüván az olajár megugrása miatt. Ezen a lis­tán Szlovénia két hellyel előzi meg Magyarországot, mely utóbbi a ta­valy szeptemberi 29. helyről mos­tanra 10 hellyel visszaesett (Szlové­nia csak hét helyet vesztett). Látvá­nyos volt Lengyelország visszacsú- szása, amely az elmúlt fél év alatt 22 helyet rontva a 47.-en végzett, még feltűnőbb azonban Csehországé, amely a 37.-ről a 76. helyre zuhant vissza. Míg korábban csak Luxemburgtól és Írországtól várták, hogy az Egyesült Államokénál meggyőzőbb teljesít­ményt mutat fel, addig az új listán már az Európai Unió 13 tagállama előzi meg a világ vezető gazdasági hatalmát, mely a 4.-ről a 20. helyre csúszott vissza. Csak a német és az olasz gazdaság várható teljesítmé­nye marad el az amerikai mögött. Ha az elemzők várakozásai beigazo­lódnak, csökkenhet a különbség az atlanti térség két központjának fej­lődési üteme között. (A Világgaz­daság és az Euromoney alapján) Magyarország 2001-es évi állami költségvetésének irányelvei 4,5-6 százalékos növekedéssel számolnak Csökkenthető lenne az infláció mértéke is ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Akár 6-7% is lehet Ma­gyarország idei első negyedévi nö­vekedése, a magyar pénzügyi kor­mányzat mégis 4,5-6%-os gazdasá­gi bővülésre alapozva készítette el a jövő évi költségvetés irányelveit. Járai Zsigmond pénzügyminiszter valószínűnek tartja, hogy a kor­mány a jövő évi költségvetés irány­elveit még ebben a hónapban meg­tárgyalja és elfogadja - úja a Nép­szabadság. A pénzügy számításai szerint a múlt év utolsó negyedév­ében meglódult a gazdasági növe­kedés, és a folyamat folytatódik az idén az első negyedévben elérve a 6%-ot. Járai szerint „kis szerencsé­vel” a gazdasági növekedés akár hét százalékos is lehet, az egész évi GDP-növekedés pedig meghalad­hatja az 5%-ot. A miniszter a legve­szélyesebb feszültségpontnak az inflációt tartja. A mostam 30 dollár körüli olajárak valószínűtlenné te­szik, hogy az év egészében a kor­mányzat drágulási prognózisában használt 16-18 dolláros átlagár ala­kuljon ki. Ezért elképzelhető, hogy az idei magyar inláció az eredetileg tervezett 6-7%-osnál nagyobb lesz. Ha ez bekövetkezik, az év második felében az inflációs számokhoz iga­zítják a nyugdíjemelés és a közalkal­mazottak béremelésének mértékét. Utóbbi növekedésére azonban ak­kor kerülhet sor, ha a közszféra ke­reseteinek növekedése nem lesz na­gyobb, múlt a korábban meghatáro­zott 8,25%. Az inflációt jelentősen, akár 2-3%-kal lehetne csökkenteni, ha megszüntetnék a forint csúszó le­értékelésének jelenlegi rendszerét, ám ezt a tárca a jegybankkal egyet­értésben nem tervezi. Nem tartják jónak a forint árfolyammozgási sávjának kiszélesítését sem, bár ezt szükségessé tenné a beáramló spe­kulációs tőke. A sávszélesítésre, és a csúszó leértékelés megszüntetésére 2001-2002-ben kerülhet sor. Az Euromoney legfrissebb országkockázati listája Országrangsor Pontszám Politikai Gazdasági 2000 március 1999 szeptember összesen kockázat teljesítmény 01 01 Luxemburg 98.93 24.39 25 02 02 Svájc 97.06 24.95 22.12 03 04 Norvégia 94.88 23.79 21.18 04 03 USA 94.04 25 19.04 05 08 Dánia 93.43 23.62 20.23 06 06 Hollandia 92.69 24.62 18.12 07 09 Ausztria 92.61 23.95 18 73 08 07 Franciaország 92.51 24.44 18.1 09 12 Finnország 92.19 24.11 18.98 10 14 Svédország 92.19 24.11 18.98 11 05 Németország 92.18 24.61 17.59 32 33 Szlovénia 71.28 16.76 12.1 42 39 Magyarország 61.83 16.58 10.45 43 42 Lengyelország 61.67 16.37 9.84 44 45 Csehország 60.19 16.8 8.9 55 52 Észtország 54.34 13.13 8.89 59 62 Lettország 52.08 12.57 8.51 61 65 Litvánia 50.1 12 7.94 66 64 Szlovákia 48.44 11.8 . 7.33 Forrás: Euromoney

Next

/
Thumbnails
Contents