Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-23 / 69. szám, csütörtök

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 23. Szavosztyjanov visszalépett Moszkva. Az orosz választási bizottság tegnap elfogadta a vasárnapi elnökválasztás egyik jelöltjének, Jevgenyij Szavosztyjanovnak a vissza­lépését. Ezzel az elnöki posz­tért immár „csak” 11 jelölt maradt versenyben. Sza­vosztyjanov a hivatalos visz- szalépési határidő: kedd éjfél előtt alig néhány perccel von­ta vissza jelöltségét, és szólí­totta fel híveit a liberális Grigorij Javlinszkij támogatá­sára, az NTV orosz kereske­delmi tv-csatorna egyenes adásában. (MTI) Merénylet Karabahban Jereván. Gyilkosságot kísé­reltek meg Arkagyij Gukasz- ján karabahi vezető ellen teg­napra virradóra Sztyepana- kertben. Az „elnök” súlyos sé­rüléseket szenvedett. A nem­zetközi jogilag Azerbajdzsán­hoz tartozó, de zömmel ör­mények lakta Karabah 1991- ben Jereván támogatásával kikiáltotta a függetlenségét, amelyet csak Örményország ismert el. (MTI) Gore és Bush biztos nyerő Chicago. A kedden tartott előválasztás Illinois szövetsé­gi államban a demokratáknál A1 Gore alelnök, a republiká­nusoknál pedig George W. Bush texasi kormányzó győ­zelmét hozta. Nem hivatalos adatok szerint, a szavazatok közel 90 százalékának összeszámlálása alapján a re­publikánusoknál Bush 67 száazlékot szerzett, McCain arizonai szenátor pedig 22 százalékot. A demokratáknál A1 Gore áll az első helyen 84 százalékkal, a második helyre Bill Bradley került 14 százalékkal. (MTI) Saját táborán belül AI Gore alelnök pozíciója erősebb, mint Bushé a demokraták kö­rében. (TA SR/AP) Ukrajna tagdíjtartozásai Kijev. Ukrajna tavaly már 940 millió dollárnyi tagdíjjal tartozott nemzetközi szerve­zeteknek, mely összeg az or­szág egész költségvetésének csaknem egyhatod részét te­szi ki. Kijev 121 millió dollár­ral tartozott az ENSZ-nek csak a békefenntartó művele­tekhez elvárt hozzájárulás­ból, miközben tagdíjtartozás miatt elveszítette szavazati jogát az Egészségügyi Világ- szervezetben (WHO), a Nem­zetközi Munkaügyi Szerve­zetben (ILO) és az ENSZ Ipar- fejlesztési Szervezetében (UNIDO). Hasonló okok mi­att idén januárban felfüg­gesztették Ukrajna szavazati jogát az ENSZ Közgyűlés­ében, és reális annak a veszé­lye, hogy az UNESCO-ban és a Nemzetközi Atomenergia­ügynökségben (NAÜ) is ha­marosan ez történik az ukrán szavazati joggal. (MTI) Bili Clinton amerikai elnök ismét az atomsorompó-szerződés aláírására ösztönözte Indiát - egyelőre minden siker nélkül Dialógust Pakisztánnal MTI-HÍR Újdelhi. Bili Clinton arra biztatja In­diát, hogy újítsa fel a dialógust Pa­kisztánnal a dél-ázsiai feszültség csökkentése érdekében. A sürgetés abban a beszédben hangzott el, amelyet az indiai parlamentben mondott tegnap. A vendég figyel­meztette házigazdáit az atomfegy­verkezés veszélyeire, s ebben az ösz- szefüggésben is az indiai-pakisztáni viszony jobbítása mellett érvelt. „In­dia nukleáris politikájának az or­szág határain kívül is szükségkép­pen vannak következményei” - fo­galmazott Clinton, egyidejűleg elis­merve, hogy csakis Újdelhi határoz­hatja meg saját érdekeit. Ezzel együtt szorgalmazta, hogy India úja alá az atomkísérletek átfogó tilal­máról szóló nemzetközi megállapo­dást. Azt is mondta: szavait értel­mezzék úgy, mint egy barátét, s hoz­zátette, hogy a tisztelet, a kölcsönös megbecsülés talaján álló baráti felek akkor is igyekeznek közös alapot ta­lálni, ha nem értenek is egyet. Az In­diát és az Egyesült Államokat egy­más természetes szövetségesének nevező Clinton értésre adta, hogy az indiai-pakisztáni viszály egyik fő forrása, Kasmír ügyében nem kíván közvetíteni a felek között. Szerinte ezt a gondot magának a két szom­szédos országnak kell megoldania. Az amerikai elnök parlamenti fel­szólalását megelőzően Atal Behari Vadzspaji miniszterelnök elvetette ama washingtoni sürgetést, hogy India lassítsa nukleáris fegyverkezé­si programját. A kormányfő kijelen­tette: a „mindig is védelmi jellegű” programot fenntartják, mivel Pa­kisztán - Vadzspaji szavai szerint - „büntetlenül folytatja” saját fegy­verkezését. Clinton tegnapi programja kereté­ben felkereste Sonia Gandhit, az el­lenzéki Kongresszus Párt vezérét. Látogatásához kapcsolódó hír még, hogy alighanem a hírhedt szaúdi milliomos, az amerikai célpontok ellen szervezett merényletek kiötlő- jeként és pénzelőjeként számon tar­tott Oszama bin Laden miatt töröl­ték Bül Clinton hétfői bangladesi programjából a vidéki utat. Meg nem nevezett amerikai források sze­rint a terrorcselekmény valós veszé­lye késztette az amerikai elnök biz­tonságáért felelősöket arra, hogy le­beszéljék Clintont Dzsojpura falu felkereséséről. Egy kis pihenés a sűrű program közepette: Bili Clinton lányával Agrában, a Radzs Mahal parkjában sétált. ' (TA SR/AP) Nehezen mozdulnak a közel-keleti béketárgyalások Valódi haladásra várva Betlehem. II. János Pál pápa tegnap, szentföldi zarándok­latának harmadik napján a palesztin autonóm hatósá­gok irányítása alatt álló ciszjordániai Betlehembe ér­kezett, és mindjárt látogatása kezdetén állást foglalt a pa­lesztinok államalapítási joga mellett. MTI-HÍR A katolikus egyházfő az izraeli had­sereg helikopterén érkezett a ke­resztények által Jézus Krisztus szü­lőhelyeként tisztelt városba. Előző­leg a Jordán folyó nyugati partjá­nak azon a szakaszán járt, ahol a hagyomány szerint Jézus megke- resztelése történt. II. János Pált Jasszer Arafat palesz­tin elnök fogadta. A helikopter le­szállóhelyén rézedényt nyújtottak a MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Thomas Klestil osztrák szövet­ségi elnök az Ausztria elleni bünte­tőintézkedések mielőbbi visszavo­nását sürgette az António Guter- reshez, az Európai Unió soros elnö­kéhez intézett levelében. Klestil sürgette a szankciók mielőb­bi feloldását, és újra felvetette, hogy az EU dolgozzon ki olyan mechaniz­must, amely lehetővé teszi a meg­előző beavatkozást az EU értékeitől való elfordulás gyanúja esetén.Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy na­vendég elé, benne egy maroknyi palesztin földdel. Az agg egyházfő lehajolva megcsókolta ezt a rögöt. A hírügynökségek szerint a palesz­tin vendéglátók számára roppant fontos volt ez a jelképes gesztus. Arafat palotájában folytatódtak az ünnepélyes fogadás eseményei. A pápa ott erősítette meg a Szentszék álláspontját a palesztin kérdésben. A palesztinok számára roppant fontos volt ez a jelképes gesztus. Mint mondta, a Vatikán mindig is elismerte, hogy a palesztin népnek természet adta joga van saját hazá­ra és arra, hogy békében éljen a tér­ség más népeivel. Hozzátette: mind ő, mind pedig elődei többször le­szögezték, hogy addig nem lesz vé­ge a szentföldi konfliktusnak, amíg gyón nehéz elkülöníteni az EU-n be­lüli együttműködés gyakorlatát a büntetőintézkedések által sújtott kétoldalú érintkezésektől. Különö­sen aggasztónak minősítette, hogy egyes tagállamokban olyan bojkotdépések is történtek Ausztriá­val és az osztrákokkal szemben, amelyek messze túlmennek a meg­hirdetett szankciók határain. Schüssel kancellár és Riess-Passer alkancellár első ízben találkozik majd Lisszabonban az EU-tag- államok vezetőivel. A kancellár sa­ját kérésére lehetőséget kapott arra, nem kap a térség összes népe szi­lárd biztosítékot arra, hogy a nem­zetközi jognak és az ENSZ határo­zatainak megfelelően érvényesül­nek a jogai. Arafat megköszönte a katolikus egyházfő szavait, kijelentve: a pa­lesztin nép nagyra értékeli, hogy a pápa támogatja az ügyét. II. János Pál később szabadtéri mi­sét tartott a keresztények szent vá­rosában - zavarba ejtő közjátékkal. A mise javában tartott, a pápa ép­pen befejezte szentbeszédét, és kö­vetkeztek volna a szertartás további részei, amikor a nagyobbrészt mu­zulmánok lakta városban megszó­lalt a müezzin déli imára hívó kiál­tása. II. János Pál és a mise lebonyo­lításában segédkező főpapok némi­leg tanácstalanul, de türelmesen ki­várták, amíg elhalt a muzulmáno­kat hívó kiáltás, majd a misén részt vevő ezrek tapsától kísérve folytat­ták a szertartást. hogy a közös vacsorán - de csakis ott - felvesse Ausztria és a büntető- intézkedések ügyét. Az előzetes megállapodás értelmében António Guterres fog válaszolni a beszédére: a csúcs résztvevői így igyekeznek el­kerülni, hogy esetleg heves vita rob­banjon ki a kérdésről. A portugál vezetés előre biztosította az osztrák politikusokat, hogy a ko­rábbi példákkal ellentétben senki nem fog elzárkózni a kézfogástól a csúcsértekezleten, és egyéb tekin­tetben sem rekeszük ki őket a proto­kolláris eseményekből. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Washington. Ked­den a Washingtonban melletti Bolling légitámaszponton megkez­dődött az izraeli-palesztin tárgya­lások újabb, egy hetesre tervezett fordulója. A tanácskozás célja, hogy a reménybeli szeptemberi végső megállapodáshoz keret­egyezményt készítsen elő olyan sú­lyos kérdésekben, mint Jeruzsá­lem, illetve a palesztin területek jogállása, a zsidó telepek sorsa, és a vízmegosztás. Mindkét küldöttség három tárgyaló diplomatából és két tanácsadóból áll. Amerikai dip­lomaták közvetlenül nem vesznek részt a tárgyalásokon, de közbelép­nek, ha az fenyeget, hogy a megbe­szélések zsákutcába kerülnek. Ellentétes vélemények hangzanak el a szíriai-izraeli tárgyalások foly­MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. A csecsenföldi Komszo- molszkojéban tegnap ismét kiújul­tak az összecsapások, az orosz erők­kel szemben még csaknem száz muszlint fegyveres tartja állásait. A szakadárok ellen ismét páncéloso­kat és tüzérséget vetettek be. Ruszlan Gelajev hírhedt osztagpa­rancsnok emberei azonban elkese­redett ellenállást tanúsítanak, s teg­napra virradóra újabb kitörést kísé­reltek meg: ezt a szövetségi erők visszaverték - közölte Szergej Jasztrzsembszkij elnöki tanácsadó. Azt hangoztatta, hogy Sámil Bászá- jev és Hattab osztagparancsnokok még mindig Csecsenföld területén rejtőzködnek, habár az orosz ható­ságoknak „nincs pontos információ­tatásának lehetőségéről. Izrael nem biztos abban, hogy folytatód­nak a megbeszélések, de ha mégis, akkor a fennálló kulcsfontosságú problémák megakadályozhatják a megállapodás létrejöttét. Az egyip­tomi államfő szerint viszont a két ország közel áll ahhoz, hogy meg­kösse a megállapodást, és a megol­dásra váró problémák már nem túl bonyolultak. Amerikai tisztségvise­lők pedig szeretnék elérni, hogy Szíria egyezzen bele Ehud Barak izraeli miniszterelnök részvételébe a hét végi genfi, Bili Clinton ameri­kai elnök és Háfez Asszad szíriai ál­lamfő közötti csúcstalálkozón. A hármas csúcstalálkozó megvalósu­lása önmagában véve is hatalmas áttörés lenne a békefolyamatban, de izraeli részről cáfolták, hogy ilyen kéréssel fordultak volna az Egyesült Államokhoz. juk tartózkodási helyükről”. A ta­nácsadó elismerte, hogy a csecsen helyzet „változadanul bonyolult”, a szétszórt muszlim osztagok kitörés­re készülnek a hegyekből. Moszkvában a rendőrség tegnapra virradóra őrizetbe vette a Traszt- kreditbank egész „vezérkarát”. Állí­tásuk szerint a bank a szervezett bű­nözés - a csecsen maffia - pénzeit mosta tisztára, s ezeket az összege­ket az Egyesült Államokban és a bal­ti köztársaságokban vezetett bank­számlákra utalta át a csecsen szaka- dároknak, illetve futárokkal juttatta el a pénzt közvetlenül Csecsen- földre. Becslések szerint a bankon keresztül több mint 20 mülió dollár futott át törvénytelenül, s ennek jó részéből a csecsének fegyver- és lő­szervásárlásait finanszírozták. Thomas Klestil osztrák államfő levele az Európai Unió soros elnökének Lesz kézfogás Lisszabonban Állítólag Moszkvában „mosták" a csecsének pénzét Kitörési kísérletek Kínának tetsző politikai fordulat körvonalazódik Tajvan függetlenségének kérdésében Kicsit homályos a formula Aknavetős támadás Bagdadban - négy halott Teherán a vádlott MTI-HÍR Tajpej. Csen Suj-pien tajvani elnök pártja, a Demokratikus Haladó Párt (DPP) tegnapi határozata szerint csak később döntenek arról, hogy lemondanak-e a szigetország füg­getlenségének kikiáltásáról vallott elveikről vagy sem. A DPP központi végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy az ügyet átadja a párt politikai bizottságának további tanulmányo­zásra. Csen Cau-nan párttisztviselő a teljes tajvani függetlenség követelése he­lyett egy homályosabban megfogal­mazott formulát javasol beiktatni a párt alapszabályába, amely egysze­rűen csak rögzíti azt a tényt, hogy a szigetország de facto független Kí­nától. A DPP politikai platformjának válto­zása nagy segítséget jelenthet Csen számára a Pekinggel folytatandó tárgyalások során. A kínai vezetés ugyanis kedden kijelentette: soha nem tárgyalna olyan valakivel, aki egy függetlenségbarát politikai szervezet tagja. Csen „békecsúcsot” ajánlott Kínának, és jelezte, hogy akár az „egy Kína” kérdéséről is haj­landó tárgyalni Pekinggel, feltéve, ha azt nem „elvként” kezelik. A szombaton megválasztott új taj­vani elnök tegnap meghívta Vang Tao-hant, a tajvani ügyekben illeté­kes pekingi főtárgyalót, hogy ve­gyen részt a május 20-án esedékes elnöki beiktatási ünnepségen. MTI-HÍR Bagdad. Iraki állítás szerint iráni ügynökök kedd este egy 60 milli­méteres kaliberű aknavetőből hat lövedéket lőttek ki egy lakóházra. A robbanások következtében négy személy életét vesztette, 38 pedig megsebesült - köztük gyermekek és asszonyok, akiket kórházba szállították -, többek állapota kri­tikus. Az épület pontos helyszínét és a támadás konkrét időpontját nem közölték. Mindössze annyi is­meretes még, hogy az iraki bizton­sági szolgálat megtalálta a táma­dás eszközéül szolgált aknavetőt és két fel nem robbant lövedéket. Bagdad az iráni kormányt teszi fe­lelőssé a támadásért, amelyet Irak a biztonsága és szuverenitása elle­ni nyilvánvaló agresszióként értel­mez. Hozzátette: Irak fenntartja magának a jogot arra, hogy megfe­lelő válaszlépéseket tegyen. Irán egyelőre nem reagált a vádakra. Betlehemben II. János Pál pápa támogatta a palesztin államiság megteremtését A müezzin közbeszólt

Next

/
Thumbnails
Contents