Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-02 / 51. szám, csütörtök
Csütörtök. 2000. március 2. 3. évfolyam, 7. szám A tudós bencéstanár születésének kétszázadik évfordulója ismert emberek egész sorát vonzza idén a községbe, főként a Jedlik-év legmozgalmasabb napjára Feltámasztott tornaterem Szímőn TUBA LAJOS efejezetlen építkezések, adósságok - így jellemezte Bob János polgármester azt a helyzetet, amelyben egy évvel ezelőtt az új vezetőség átvette a szímői önkormányzatot. A hatmilliós éves községi költségvetés mellett a csatornázásra "felvett hárommillió korona már maga nagy teher volt, de emellett külön bosszúságként élték meg, hogy a befejezetlen tisztítóállomás miatt egyelőre az eddigi beruházás is kihasználatlan. Márpedig a falu helyzete belátható időn belül nem engedi meg, hogy saját forrásból kilencmillió koronát fordítsanak a víztisztító befejezésére. Már csak azért sem, mert ezenkívül törleszteniük kell a negyedi regionális hulladéktároló építésére felvett hitelből hátralevő 1,2 millió koronát is. Bób János egyébként sincs meggyőződve arról, hogy a negyedi tárolóba fektetett kétmillió koronájuk jó befektetés volt. Szerinte ugyanis ennyi pénzért évekig hordhatták volna a szemetet bármelyik környékbeli tárolóba. Később pedig közelebb is létesíthettek volna ilyent, nem pedig a Vág túlsó oldalán. A terhek sorát a tornaterem folytatja, amit a falu közös beruházásként az oktatásüggyel kezdett építeni. Ebből végül csak az állami költség- vetés által vállalt rész valósult meg, az építmény pedig három éve befejezetlenül áll. Több hónapos utánajárás után ebben végre sikerült előremozdulni. A járási és a kerületi hivatallal megegyeztek, hogy újra közös beruházásként fogják kezel„yrs*.* Itt két év múlva már a gyermekeink sportolnak - állítja Bób János polgár- mester ni a tornaterem befejezését, a község pedig a költségek húsz százalékát állja. Ez azt jelenti, hogy 2001- re elkészül az építmény, amelyet a falu lakossága már közel harminc éve tervezget. Idén január elsejétől újabb létesítménnyel gazdagodott az önkormányzat - a mezőgazdasági szövetkezettől megkapta a művelődési ház üzemeltetését. Az eddig ott A művelődési házban a helyi szervezetek is rendezhetnek akciókat. működő vendéglő mellett az épület ezentúl kulturális rendezvényeknek is helyet ad. Ez jelenthet akár diszkót, de a különben aktív helyi szervezetek is lehetőséget kapnak akciók szervezésére. A kultúra egyébként is nagy ünnepét üli idén Szímőn, hiszen az év annak jegyében telik el, hogy kétszáz évvel e'zelőtt született a községben Jedlik Ányos. A polgármester ettől azt is várja, hogy a községet sikerül jobban bevinni az ország, sőt akár a külföld köztudatába. Az ünnepségsorozat január 11- én, a tudós bencéstanár születésnapján kezdődött, az őt ábrázoló postabélyeg bemutatásával. Ezzel kapcsolatban a községi galériában bélyegkiállítás nyílt Piszton Ottó érsekújvári filatelista gyűjteményéből. A szímői galéria egy ideje egyébként is mozgalmas napokat él meg, hiszen míg korábban állandó kiállításnak adott otthont, tavaly egymást váltották benne az események: a Sötét Tükör Társaság rendezésében Kantár Csaba és Borka Zoltán performance-ja és installációja, Nagy Ferenc tabi fafaragó, Mészáros Gizella helybeli származású érsekújvári festő, majd Asztalos Árpád helyi fotográfus kiállítása, összekötve Priskin Magdolna helybeli költő könyvbemutatójával. Ä bélyegkiállítás után pedig a Magyar Kulturális Intézet közreműködésével Jedlik Ányos eredeti műveiből összeállított vándorkiállítás bemutatását tervezik, amelyet legutóbb a magyar Tudományos Akadémia dísztermében láthatott a közönség. A Jedlik-év legmozgalmasabb napjára május 6-án kerül sor. Délelőtt műveltségi vetélkedőt terveznek középiskolásoknak, majd Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát celebrál misét Jedlik Ányos tiszteletére a helyi templomban. Ezt a tervek szerint a rádió és a televízió is rögzíti. Délután a Jedlik-mellszobor, megkoszorúzása után átadják a felújított emlékszobát. Ekkor kapják meg a Paksi Atomerőmű ajándékát, a Jedlik-forgonyt, a mai elektromotor ősét. Az atomerőműnek köszönhetően már a szülőfalu tulajdonában van a dinamó korhű másolata, mellé kerül a másik híres Jedlik-konstrukció. Mindkettőből a világ különböző tájain mindössze öt darab található. A mozgalmas nap részeként a helyi művelődési házban nemzetközi tudományos konferenciára is sor kerül, amelyen több közéleti személyiség is részt vesz. A tervek szerint az ünnepi beszédeket Csáky Pál miniszterelnökhelyettes és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondja. Ä konferencia keretében olyan eseményre is sor kerül, amelyből várhatóan országos jelentőségű hagyomány születik. A szímői önkormányzat úgy döntött, a hazai magyar tudományos műhelyekkel együttműködve díjat alapít a tudománnyal foglalkozó hazai magyar szakembereknek. Ezt a különféle intézmények által kijelölt kuratórium döntése alapján májusban adják át egy társadalomtudósnak és egy természettudósnak. A Jedlik-dinamó - a nagy szülött kezdeményezőkészsége a község megújhodásának jelképe is lehet A szímői galériában idén egymást váltják a kiállítások (a szerző felvételei) Zrínyi Ilona munkácsi várában emlékszoba őrzi a fejedelem családjának történetét, munkásságát, a múzeum Borsiban is szeretne méltó emléket állítani a fejedelemnek Napjainkban is közösségteremtő erő a Rákóczi név KATÓCS GYULA Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma azon felül, hogy hűen őrzi és ápolja a Bodrog menti térség gazdag történelmét, hagyományát és a fejedelem emlékét, tevékenysége az utóbbi évtizedben a határokon túlra is kiterjedt. A múzeum külföldi kapcsolatai 1990 után kezdtek jelentősen fejlődni, főleg amikor II. Rákóczi Ferenc egy-egy fontosabb állomásainak színhelyén, de másutt is - a történelmi Magyarország különböző részem - sorra alakultak fejedelem nevét viselő, a magyarság új, hagyományápoló és történelmi értékeinek megőrzésére szerveződött szövetségek, egyesületek, közösségek, irodalmi és művelődési körök. Ezek állandó kapcsolatban vannak a sárospataki múzeummal, s ezáltal az intézmény egyre nagyobb tömegeket tud bevonni a közös rendezvényekbe. „Az egykoron hatalmas kiterjedésű Rákóczi birtokok a 17. és 18. században szinte összekapcsolták Északkelet-Magyarország és Erdély területét. Az így kialakult kapcsolatok az évszázadok során is megmaradtak, ugyan más szerepet töltöttek be akkor, de ma is élnek. Az egykori birtokok helyi központjaiban neves eseményeknek helyet adó várak, kastélyok, Zrínyi Ilona portréja kúriák, emlékoszlopok, emléktáblák köré szerveződve ma már szép számmal működnek a magyar történelem és hagyományok megőrzésére, ápolására létrejött szervezetek országszerte, illetve valamilyen formában a fejedelem nevéhez fűződő határon túli régiókban, településeken. Borsiban, Munkácson, Szatmárnémetiben és több más helyen, amelyek II. Rákóczi Ferenc nevét viselik” - tájékoztatott Tamás Edit, a sárospataki múzeum történész-muzeológusa. A továbbiakban elmondta, ezek segítségével eddig már számos, mára csaknem feledésbe merült, a fejedelemmel kapcsolatos értékeket sikerült felkutatni, és állandó vagy időszaki kiállításokon bemutatni. Rákóczi édesanyjának, Zrínyi Ilonának híres munkácsi várában pedig emlékszoba őrzi a fejedelem családjának történetét, munkásságát, de a múzeum a Rákóczi Szövetség és a társaságok, egyesületek támogatásával arra törekszik, hogy a fejedelem borsi szülőházában is méltó emléket állítson a Kárpátmedence népeinek szabadságáért harcoló férfiúnak, ott, ahol már hagyományosan minden évben tömegek róják le tiszteletüket. Mint ahogy azt a történész-muzeológus is megjegyezte: a Rákóczi név napjainkban is közösségteremtő erő, az összetartás és összetartozás jelképe, ezért emlékét őrizni, ápolni kell. II. Rákóczi Ferenc Ádám olajfestménye- Mányoki
