Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-02 / 51. szám, csütörtök

Pl Régióink ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 2. leporolt hírmorzsák Válogatás a Losoncz és Vidéke 1900 januári és februári számaiból Kedvezményes villamos világítás Villanyvilágításunk, mint napról napra tapasztaljuk, igen szépen be­vált, sőt a villamos világításnak egyes üzletekbe, magánházakba va­ló bevezetése is napról napra halad és folytonosan terjed. Ez örven­detesjelenség arra indította a „Clara” villamos részvénytársaságot, hogy átiratot intézzen városunk polgármesteréhez, s olyan előnyö­ket nyújtson mindazoknak, kik a villamos fényt lakásaikba bevezet­ni óhajtják, mely legjobb eszköz arra nézve, hogy a villamos világí­tás általános legyen egész városunkban. Ugyanis, mint azt az átirat­ból olvassuk, a részvénytársaság hajlandó mindazon fogyasztókat, kik három év tartamára égő lámpaként s havonként egy korona, jl- letőleg kik évenkint átlag 12 korona áramfogyosztásra kötelezik magukat, abban a kedvezményben részesíteni, hogy a berendezés költségeit egy év alatt 12 egyenlő havi részletben minden kamat megtérítése nélkül törleszthetik. Nagy sikerű diákhangverseny Diákhangverseny volt a múlt vasárnapon oly gazdag és sikerült mű­sorral, néhány igen kedves s főiskolánk ügye iránt melegen érző hölgy és úr jelenlétében, hogy a derék tanárnak, a ki az ilyfajta hangversenyeket rendezi s a komoly törekvésű ifjúságnak, a mely ilymódon is jelét adja szorgalmának és ügyességének, őszintén gra­tulálunk. A szereplők nevét egyenként külön-külön kiemelnünk fe­lesleges, hiszen egyformán érdemlik meg a dicséretet és elismerést. Jód és káli A bécsi katonai vízvegyelemző intézettől illetékes helyre azon tudó­sítás érkezett, hogy a losonczi artézi kút vize nagymennyiségű jó- dot és kálit tartalmaz és hogy ennélfogva jódtartalomra a többi is­mert jódforrásokat felülmúlja. A vegyelemzés azonban a fentemlített intézetnél nincs még befejezve. íz nélküli csukamájolaj Általánosan tudott dolog, hogy mindennemű köhögés és tüdőbaj­nál, különféle gyermekbetegségeknél, serophulózis stb. a csuka­májolaj az egyedüli és biztos szer, emlyet az orvosi kar különösen azóta kezd ismét gyakorlatba venni, amióta Zoltán Béla hírneves budapesti gyógyszerész a már minden gyógyszerésztárban 1 írtért kapható teljesen szag és íznélküli Zoltán-féle csukamájolajat forga­lomba hozta. Árvízveszély * Múlt héten kedden délután a Sodorna táját ismét árvízveszély fe­nyegette. Ugyanis a Tugíár pataka, a nagy esőtől és általa a hegye­ken olvadt hótól annyira megáradt, hogy már a három legalacso­nyabban fekvő ház alját mosta a piszkos ár, mikor szerencsére az eső elállt és a víz is apadni kezdett, úgy hogy ezúttal a Sodorna- vi­déki szegény lakosokat szerencsére az ijedtségen kívül egyéb baj nem érte. A szórakozott tolvajt keresi a rendőrség Szórakozott tolvaj látogatta meg f. hó 5-én H. Gy. kékfestőt távol­létében. A szegen függő kulcsot leemelvén kinyitotta a szobaajtót, majd a szekrényben levő kulcs segélyével annak belsejéhez fért és egy uj kékszinű öltözet ruhát is vett ki belőle, melyet ott azonnal con amore magára is vett, mig a maga kopott barna kabátját talán, hogy az elcsent öltözet gazdáját megtréfálja - a szekrénybe akasz­totta. De vesztére tette, mert a saját kabátja zsebében benn felejtet­te munkakönyvét, melyből kiderült, hogy a jó madár Jankovics György illavai (ómen!) születésű péksegéd, kit ezen alapon most országszerte köröztet a losonczi rendőrkapitány. Hasznos könyv az egészségügyi reformról Hasznos munkát végzett Scherer Lajos főgymnásiumi tanár akkor, mikor Griesbach II. mülhauseni orvos és bölcselet-doktor általános érdekű kis munkáját az iskola egészségügyi reformjáról magyar nyelvre átültette s a Kármán féle könyvsajtó nyomásával kiadta. Mert valóban nem csak az iskola embereit kell, hogy érdekelje ez a mű, hanem éppúgy a művelt nagyközönséget, első sorban pedig a szülőket, kiknek gyermekeiről, vagyon szó benne. Kívánatos volna, hogy úgy legyen s a felébredt társadalom annak a sok ferdeségnek, mely az iskola egészségügyi hiányiból s a családi életben rejlő ba­jokból származik, s folytonos fejlődés esetén egy emberöltő testi és lelki épségét fenyegeti - mihamarább elejét venné. Virágzik a kankalin A tavasz első hirdetője a tavaszi kankalin szép sárga virágjával már megjelent. Kunszt János bátyánk kertjében ugyanis már virágzik a szép virágocska. Losonc világfürdő lehet „Losoncz világfürdő lehet”, ezt a sokat jelentő állítást kockáztatja meg egyik fővárosi napilap akkor, midőn az új artézi kút jódtartal­mú vizéről említést tesz. Elképzelni is jól esik lelkemnek Losonczot, mint világfürdőt, nagyszerű patkjaival, fényes hoteljeivel s temerdék vendégével. Mielőtt azonban mindez megtörténnék, talán mégis jó lenne gondoskodni, hogy a kúthoz száraz lábbal hozzá lehessen jut­ni, a mi most teljes lehetelenség. Jó volna talán a híd környékén át­járókat csináltatni, hogy a víz megszerzése szalto mortálék nélkül is elérhető legyen. Más egyéb dolgoknak, mint például egy lámpának a kút mellé helyezése s a czigány gyermekeknek eltiltása a vízmedencétől, a hol con amore mosogatják piszkos kacsóikat, szin­tén kezdetét fogná képezni a “világfürdő” berendezésének. Argusz. Nagy halandóság Múlt évi deczember havában 173 volt a magyar anyaország azon községeinek száma, melyekben a halálozások a születéseket több, mint 5-el múlták felül. E tekintetben különös említést érdemel a nógrádvármegyei Rimócz község hol a fentemlített hónapban 2 születéssel szemben 24 halálozást találunk. A településen ma már nem tapasztalható a pusztító árvíz nyoma, de a kutak még sok káros anyagot tartalmaznak Elkezdődött a megújulás Képek a tavalyi árvízről (Archív fotók) BODZSÁR GYULA polykeszi átlagos kisköz­ségnek számít 500 lako­sával, melynek neve ta­valy nyár elején gyakran szerepelt a sajtó, rádió és a televízió híradásaiban. Az idő tájt két hét leforgása alatt kétszer is hatalmas árvíz sújtotta a falut, helyenként több mint egyméter magasan hömpölygött az áradat az utakon, járdákon. Érthető, hogy Deák Rózsa még most is megborzadva emlékezik vissza a múlt évi természeti ka­tasztrófára. - Amíg élek, nem fe­lejtem el azokat a szörnyű napo­kat” - meséli a polgármester. - Június 22-én ért el bennünket az első hullám, amely percek alatt tengerré változtatta a falut. Mint­egy 400 hektárnyi bel- és külterü­letet öntött el a víz, a 190 családi házból 160 állt vízben, amely ki- sebb-nagyobb károkat okozott a lakó- és gazdasági épületekben, öt házból ki kellett költöztetni az embereket. Ez alkalommal is sze­retnék köszönetét mondani a gyors segítségért a Nagykürtösi Járási Hivatalnak, a járási tűzol­tótestületnek, a helyi mezőgazda- sági szövetkezetnek, a Povodie Hrona állami vállalatnak és pol­gárainknak egymást támogató példás helytállásukért. Az árvíz első napjaiban nem sokat aludtam, éjt nappallá téve jártuk a Deák Rózsa polgármester (a szerző felvétele) falut, hogy minden tőlünk telhető segítséget megadjunk a bajba ju­tottaknak. Később a károk felszá­molására, a veszélyforrások eltá­volítására, és a helyzet normalizá­lására összpontosítottunk. A településen nem tapasztaltuk a pusztító árvíz nyomát, de mint azt a polgármester megjegyezte, hiá­ba szivattyúzták ki a kutakból a szennyvizet, még most is sok káros anyagot tartalmaznak, nem mint­ha korábban kifogástalan lett vol­na a kutak vize. Deák Rózsa az MKP jelöltjeként in­dult a helyhatósági választásokon. Kilenc pontba szedett választási jelmondatai közt szerepel egyebek mellett, hogy egészséges életkör­nyezetre vágyunk, a kultúra szelle­mi szükségletünk, a sport kitölti szabadidőnket, az öregek megbe­csülése nyilvánvaló, a község tisz­Ápolják Ipolyi Arnold néprajztudós és művé­szettörténész emlékét. tasága és rendje természetes kell, hogy legyen.- Egy év elteltével mi mindent si­került elképzeléseiből megvalósí­tani? - kérdeztük a polgármester­asszonyt.- Mind társadalmi, mind kulturá­lis téren elindítottam egy megúju­lási folyamatot, aminek sikeréhez szükséges az emberek szemléleté­nek a megváltozása is. Hogy csak egy példát említsek. Ha nem a pa­tak medrébe szórjuk ki az otthon feleslegessé vált holmikat, ha nin­csenek ilyen-olyan kacatok a pa­tak mentén, elképzelhető, hogy egy esetleges árvíz simábban levo­nul. Bár a tavalyi árvíz sok energi­ánkat lekötötte, megtaláljuk a módját a fiatalok aktivizálásának, a Csemadok-szervezet tevékeny­sége felújításának, és most szerve­zünk egy farsangi összejövetelt a nyugdíjasoknak. Természetesen ápolni kívánjuk falunk jeles szü­lötte, Ipolyi Arnold, múlt századi néprajztudós és művészettörté­nész emlékét is. Nevét a templo­munk oldalfalában elhelyezett emléktábla őrzi, melyen egy rövid vers is olvasható. „Itt eme hely növelé Ipolyit kora zsenge szakában/ Míg lön egyháznak, honnak örökre dísze. /Művészet, tudomány gyászt öltve siratja kimultát, /S nagy neve emlékét őrzi míg él a magyar.” Deák Rózsa elmondta, tavaly az árvíz után azért állt meg az élet a faluban, mert még nyáron elkezd­ték a gázművesítést, és három hó­nap elteltével már földgázzal fűt- hettek a családi házakban.- Nemrégiben alakult meg az Ipoly Menti Községek Társulása, mely­nek célja, hogy kedvező beruházá­si feltételeket biztosítson minde­nekelőtt a vezetékes vízhálózat, és fokozatosan a szennyvízelvezető csatomaháklózat kiépítéséhez. Je­lenleg ezeknek az előkészítésén dolgozunk - jegyezte meg Ipoly- keszi polgármesterasszonya. Egy 65 éves asszony volt az első tanú, aki azt mesélte, hogy egy házaspár lányának beteg lábát gyógyította Barta Kata Szamártemetés és boszorkányper Farkasdon MIRIÁK FERENC A farkasdi zsinaton 1654-ben olyan hatá- | rozatot fogadtak el, 1 hogy azok az embe- ■■■ rek, „akik részegség­ben haltak meg, sza­mártemetésük legyen, különítsék el őket a temetők egy sarkában, és a nép se kísérje el őket”. E zsinati határozat értelmében cselekdtek Madáron 1781-ben. A község egyik lakója, aki soha életében nem látogatta a templomot, az Úr Szent Vacsorájával nem élt, csak a szőlőhegyeken tengette az életét, amikor meghalt, harang- és ének­szó nélkül, a temető egy csücské­ben, szamártemetéssel lett elte­metve. Nemzedék az újabb nemze­déknek mondta tovább, hogy hol is van az a sír, így - természetesen jeltelenül is - ma is tudja mindenki ezt a községben. A Komárom környékbeli falvak szinte mindegyikében volt a XVIII. század első két évtizedében bo­szorkányper. Mária Terézia az 1760-as évek második felétől ren­deletileg betiltotta ezeket a pere­ket, de 1996-ban az egyik folyóirat több egymást követő számában foglalkozott - színezve a történte­ket - velük. Ilyen per volt 1721- ben a községben a Barta Kata elle­ni. 1721. június 11-én az alispán utasítására megjelentek a község­ben a vármegye esküdtjei, és ki­hallgatták a tanúkat. Arról kérdez­ték őket, hogy az említett személy milyen gonosz cselekedetet mű­velt, és miért tartották őt boszor­kánynak, meggyógyított-e valakit vagy megrontotta-e. Egy 65 éves asszony volt az első ta­nú, aki azt mesélte, hogy egy há­zaspár lányának beteg lábát gyó­gyította a boszorkány, mégpedig úgy, hogy bizonyos füvekből ké­szült fürdőben meg is fürösztötte. A leány azt látta, hogy az asszony bika képében teljesült meg előtte. A leány azt is látta, hogy amikor ment el tőle, ismét aszonnyá válto­zott, úgy megijedt tőle, hogy többé nem ment el kezeltetni a Iáhát. A másik tanú szerint a feleség azt mesélte, hogy férje, aki szabó volt, már hat éve Barta Kata unokájá- nakjavított egy nadrágot, de mivel az asszony nem tudta kifizetni, a férje hitelbe nem adta neki oda, és erre a boszorkány megfenyegette, ha a lányának valami betegsége lesz, rá ne számítson. így is tör­tént, hiszen a fenyegetés utáni ötö­dik napon rettenetes nagy fejfájás gyötörte a leányt, nagy fájdalmá­ban szinte tépte magáról a ruhá­kat, kifordult a szeme, az egész ar­ca megváltozott. Kénytelenek vol­tak elhívni a boszorkányt, meg is jelent náluk, senkihez sem szólt, csak a leányhoz borult, valamit a fülébe súgott, és elment. A leány erre még rossszabbul lett. A következő tanú szerint egy asz- szonynak már kilenc éve kisebese­dett és feldagadt a jobb lába. Gya­núja azonnal Barta Katára esett, Két nappal az ítélet után a hóhér lecsapta az asszony fejét. aki egy tyúkot kért tőle, de nem adott neki, és harmadnapra már előjött a betegsége. A következő tanú egy fiatalasszony volt, aki el­mesélte, hogy hozzá is beállított a boszorkány, aki tíz ár területre tökmagot kért tőle, de ő is elküld­te. Amikor elment, a kisfia jobb ar­ca szinte megbénult, az orra is meggörbült. Elment a boszorká­nyért, aki mielőtt nekilátott volna, háromszor keresztülkulcsolta a ke­zeit, szemeibe köpött a gyermek­nek és az egész arcát megszoron­gatta a két kezével. így gyógyult meg a kisfiú. Az utolsó tanú azt mesélte, nála is járt a boszorkány és egy darab ke­nyeret kért tőle, adott is neki, de az asszony kevesellte. Amikor elment, az asszonynak a szája félrecsú­szott, és a jobb szeme kifordult. Kénytelen volt ő is elmenni a bo­szorkányhoz, aki füvekből fürdőt készített, s az asszony fejét abban mosta meg, így visszanyerte egész­ségét. Ezért a vármegye Barta Katát bo­szorkányság miatt perbe fogta. Az asszony a vármegye börtönébe ke­rült. A közel háromszáz évvel ez­előtti perben Barta Katához a kö­vetkező kérdéseket intézték: Titkolja vagy nyilvánvaló, hogy az ördöggel szövetségbe lépett, mi­lyen móddal, praktikával, susogás- sal, ördöngösséggel űzte a boszor- kányi mesterségét, kitől tanulta ezt a mesterséget, miből jósolt, csillagokból, üvegből, tükörhői? A vád a tanúk vallomása után az ördöggel való szövetséget bizo­nyítva látta, és Barta Katát halálra ítélte. Két nappal az ítélet után a hóhér lecsapta az asszony fejét, ezzel véget ért a falu egyetlen bo­szorkánypere.

Next

/
Thumbnails
Contents