Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-02 / 51. szám, csütörtök

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 2. gazdasági hírmorzsák Ingyenes euroservis Pozsony. A SITA szlovák hír- ügynökség tegnaptól kísérleti jelleggel szolgálatai közé az Eu­rópai Unióról, az európai integ­rációs folyamatokról valamint az EU és Szlovákia viszonyáról szóló információkat is felvette. Az Euroservis szolgáltatás az EU intézményeiről szóló általá­nos információk mellett napon­ta új hírekkel jelentkezik. A szolgáltatáshoz bárki ingyen hozzájuthat a hírügynökség www.sita.sk cím alat található internetes honlapján. (SITA) Vészhelyzet a gépiparban Besztercebánya. Némely Felső- garammenti gépipari vállalatok már a harmadik „szlovák módra” végrehajtott átalakítás előtt áll­nak, vagyis a vállalat értékesebb részeit átruházzák a cég egyik le­ányvállalatára esetleg egy újon­nan létrehozót vállalatra, a fenn­maradó részt pedig csődeljárás alá helyezik. A KOVO szakszer­vezet elnökségi tagja, Terézia Duríková szerint hasonló átalakí­tás előtt állnak a breznóbányai Mostarén, a Mostáren vagon­gyár, a Mostáren Industria cé­gek, de a hroned öntöde és a piesoki gépgyárak is. Kedvező termelési kilátásai vannak azon­ban a nagykürtösi Liaznak, ahol az alkalmazottak számát 450-ről 126-ra csökkentették. (SITA) Moldovában nincs gáz Chisinau. Egész Moldovában megszűnt a gázszolgáltatás, mind a háztartások, mind a gaz­daság számára, miután múlt hét végén az orosz Gazprom felfüg­gesztette szállítását. Tegnap kor­mányküldöttség utazott Moszk­vába, kérni a gázszállítás felújí­tását, délutánra pedig összehív­ták a moldovai kormány rendkí­vüli ülését. A Gazprom azért zár­ta el a csapot, mert Moldova 334 millió dollárral tartozik, és az orosz vállalatnál nem láttak re­ményt a törlesztésre. A moldovai erőművekben egyelőre áttértek a fűtőolajra, de az erre alkalmas olajtartalékok egy héten belül ki­merülnek. A mostani állapot sze­rint nem lehetetlen, hogy a 4,5 millió lakosú ország áram és távhő nélkül marad. (MTI) Eladó a brassói repülőgépgyár Bukarest. A francia-német Eurocopter társaság ajánlatot tett a brassói Ghimbav repülő- gépgyár megvételére - közölte a román gazdasági sajtó. A hánya­tott sorsú repülőgépgyár privati­zációjára kiüt pályázat határide­je február végén járt le. A részvé­nyek 70%-ával rendelkező Álla­mi Vagyonalap (FPS) bejelentése szerint csak a francia-német tár­saság tett vételi ajánlatot. A beje­lentést cáfolta a Grivco Romania nevű társaság, amely hivatalosan tiltakozott, hogy ajánlatát a FPS nem vette figyelembe. A FPS a tulajdonában lévő részvények áráról tárgyalásokon kíván meg­állapodni a francia-német társa­sággal. A gyár magánosítását há­rom évvel ezelőtt hirdették meg. Akkor az amerikai Bell Helicop­ter jelentkezett vevőnek, de üzlet nem köttetett, mert majd kétéves heves vita után a román hadse­reg nem vállalta, hogy államilag garantált biztos vevője lesz azok­nak a harci helikoptereknek, amelyeket az amerikai társaság szeretett volna Brassóban gyárta­ni. Az újabb privatizációs pályá­zatot tavaly írta ki az FPS. (MTI) Szombaton indul a Playstation 2 Tokió. A legnagyobb japán elektronikai vállalat, a Sony szombaton bocsátja forgalomba új játékirányító pultját, a Play­station 2-t. A továbbfejlesztett változat nem csupán a videojá­tékok kedvelőit elégíti ki: ez most sokoldalúan használható szerkezet, Internet-hozzáférés­sel együtt. Nagy rohamra lehet számítani: a Sony előrendelések céljára megnyitott hálóoldala két héttel ezelőtt több órára megbénult a nagy érdeklődés miatt. A Sony elektronikus játé­kokkal foglalkozó részlege, a So­ny Computer Entertainment 1994 óta 72 millió példányt adott el a Playstationből, és a Playstation 2-ből egymillió pél­dányos forgalomra számítanak már az első héten. A készülék a legjobb számítógépek grafikai minőségét hozza viszonylag sze­rény, 39 800jenes (370 eurós) áron. (MTI) Bővülő olajkitermelés London. Napi 1,2 millió hordós kitermelés-bővítést készül java­solni az OPEC-nek a világpiaci árak alakítására legnagyobb be­folyással bíró három ország. Sza- úd-Arábia, Venezuela és Mexikó javaslatot dolgoztak ki a jelenlegi kínálatszűkítő politika március végi lejárta utáni időszakra. OPEC-illetékesek szerdán nem hivatalosan azt mondták a Dow Jones hírszolgálatnak, hogy a trojka esetleg további napi 500 ezer hordós gyors termelésbőví­tést is javasolni fog arra az eset­re, ha a piac az eredetileg indít­ványozott pótlólagos mennyiség­re sem reagálna. (MTI) Erősödött a SAX-index Pozsony. A tegnapi nap folya­mán 0,14 ponttal erősödött a Pozsonyi Értékpapírtőzsde (BCPB) irányadó indexe, a SAX 74,17 ponton zárta a napot. A legnagyobb ügylet a VÚB 500 részvényének eladása volt, a részvények darabonként 300 ko­ronáért cseréltek gazdát. (SITA) A Tesco üzlethálózatban német áruvásár kezdődött Új ízek megismerése ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A csehországi és a szlo­vákiai Tesco áruházakban tizen­két napon keresztül német élelmi- szeripari különlegességekből cse­megézhetnek a vásárlók. - A né­met termékek hagyományosan jó minősége közismert. A kóstolóval egybekötött bemutató keretében a legjobbat kínáljuk a vásárlók­nak, akik tejtermékekből és édes­ségekből válogathatnak. A német árubemutató fő célkitűzése az új ízek megismertetése - tájékozta­tott Juraj Pajer a Tesco vezérigaz­gatója. A német élemiszergyártók bemutatkozását a CMA (Központi Kereskedelmi Agrártársulás) szervezte, de a szlovák és cseh pi­acra betörni kívánkozóknak tá­mogatást nyújtott a német állam is. Az áruvásár pozsonyi megnyi­tóján részt vett Frank Lambach Németország szlovákiai nagykö­vete is, aki támogatni kívánja a szlovák-német árukereskedelmet. A vásárlási kedv fellendítésére a Tesco versenyt hirdetett: mind­azok, akik a kínálatból két termé­ket választanak, sorsoláson vesz­nek részt. (P. SZ.) Új programok Kelet-Európábán - Fokozatosan kivonul Magyarországról, Csehországról és Szlovéniából a Világbank Már Szlovákiára is figyelnek Budapest. A Világbank a kö­vetkező egy-két évben foko­zatosan csökkenti az EU- csatlakozásra legesélyesebb közép-európai országokban folytatott tevékenységét, és a közeljövőben Szlovákiá­ban, valamint a kelet-euró­pai országokban indít prog­ramokat - adta fnriil a Napi Gazdaság. ÖSSZEFOGLALÓ A Világbank magyarországi irodá­jának munkatársait a közelmúlt­ban tájékoztatták arról, hogy a szervezet 15 százalékkal kívánja csökkenteni a közép-európai régió­ra fordítható forrásokat. A Világ­bank 1992-ben nyitotta meg Buda­pesten irodáját, amely 1997-től vált regionális központtá. Progra­mokat azonban már korábban is in­dított Magyarországon. A különbö­ző területek fejlesztését célzó prog­ramokra a Vüágbank összesen 2,691 müliárd dollárt fordított, eb­ből 2,3 müliárd dollárt 1989 óta fo­lyósított. A lap értesülése szerint a források apadása a magyar mellett a cseh és szlovén programokat érinti elsősorban. A Vüágbank fo­kozottabb figyelmet fordít viszont a jövőben Szlovákiára, valamint a kelet-európai országokra, mert az unióba felvett országok már nem hitelfelvevő, hanem hitelnyújtó ál­lamok lesznek. Ennek megfelelően az uniós taggá válást követően már nem indulnak a Világbank szerve­zésében programok Magyarorszá­gon, de az EU-csatlakozásig hátra­lévő időben még három nagyobb szabású program befejezésével számol a szervezet. A szervezet 0,5 millió dolláros se­gélyéből 1997-ben elkészült egy komplex árvízvédelmi megvalósít­hatósági tanulmány, amelyben igyekeztek feltárni a leghatéko­nyabb műszaki megoldásokat és a finanszírozási lehetőségeket. Az anyag alapján a Világbank egy át­fogó árvízvédelmi projekt előké­szítését és finanszírozását vállal­ná. A szervezet szerint a megfelelő árvízvédelmi rendszer létrejötté­vel az árvízveszély kisebb lesz, ami miatt csökken az országkockázat, emelkednek az ingatlanárak és mérséklődnek a biztosítási díjak. A másik kiemelt program a regioná­lis és önkormányzati rendszer mo­dernizációját célozza, ez a Világ­bank-csoport első ilyen jellegű projektje a közép-kelet-európai és a közép-ázsiai régió (EGA) átme­neti gazdaságaiban. A program a helyi önkormányzati és a helyi közszolgáltató intézmények meg­erősítését kívánja segíteni. Stabi­labb, kiszámíthatóbb államháztar­tási rendszer épülne fel ezáltal, egyben nyitottabbá, diverzifikál- tabbá válna az önkormányzati hi­telpiac. A Vüágbank illetékese szerint a szervezet által támogatott progra­mok elsősorban műszaki téren vol­tak kedvezőek a csatlakozásra váró országok számára. Főleg az utóbbi évekre jeüemző, hogy a szervezet hiteleinél jobb kamatkondíciókkal is kölcsönhöz juthattak ezek az or­szágok a nemzetközi pénzpiacon. Ennek ellenére a Világbank Uleté- kesei úgy ítélik meg, hogy az el­múlt években javította az érintett országok tőkepiaci megítélését, a minősítő szervezetek által kibocsá­tott kockázati besorolást, ha a Vi­lágbanktól vehettek fel hitelt. Az ár- és belvíz minden évben óriási károkat okoz. Világbanki pénzeken Magyarországon készítettek egy komplex árvízvédelmi megvalósíthatósá­gi tanulmányt, amely alapján a szervezet egy átfogó árvízvédelmi projekt előkészítését és finanszírozását vállalná (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) Az állam bevételei 6,8 milliárd koronával nőttek Szerződést írt alá a Pol'nobanka és az Állami Földalap Mérséklődő hiány Kedvező agrárhitelek ÚJSZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állami költégvetés hi­ánya az év első két hónapjában, a tavalyi 3,168 milliárd koronáról, idén 2,178 milliárd koronára csök­kent. Az állami bevételek idén január­ban és februárban 6,886 milliárd koronával nőttek a tavalyi év azo­nos időszakához képest, elérve a 29,431 milliárd koronát. A kiadá­sok ugyanekkor 31,609 milliárd koronát tettek ki, ami csaknem 5,9 milliárd koronával több a tavalyi évhez viszonyítva. A kormány idén 183.81 milliárdos bevételekkel és 201.81 müliárdos kiadásokkal szá­mol, vagyis az állami költségvetés hiányának éves szinten nem sza­badna meghaladnia a 18 milliárd koronát. A legfrissebb adatok sze­rint így az év első két hónapjában az idei évre tervezett költségvetési bevételek 16 százalékát sikerült beszedni, míg a kiadások csak az eredetileg tervezett tétel 15,7 szá­zalékát teszik ki. Tavaly az állami költségvetés hiá­nya 14,7 milliárd korona volt, 216,7 milliárdos bevételek és 231,4 milliárdos kiadások mellett. SITA-HlR Pozsony. Az Állami Földalap (SPF) Polnobankában elhelyezett pénz­eszközeit kedvező mezőgazdasági hitelek folyósítására fordítják - áll a földművelésügyi tárca, az SPF és a Pol’nobanka ületékesei által kedden aláírt egyezségben. A Pol’nobanka szerződésben rögzí­tette a földművelésügyi tárca vala­mint a földművelési és élelmiszer- ipari ágazatokat támogató állami alap számára nyújtott banki szolgál­tatásokat, amelyben szabályozzák az alapból származó pénzek kihasz­nálását. A Pol’nobanka és az SPF egyezsége - Rudolf Gálik, a bank stratégiai- és reklámosztályának ve­zetője szerint - az ágazat és a bank többéves együttműködésének kö­szönhető. Az elmúlt három évben a pénzintézet hozzávetőleg 1,5 milli­árd korona értékben nyújtott rövid­távú hitelt a mezőgazdászok számá­ra maximum 17%-os éves kamattal. (Más kereskedelmi bankok 23-25 %-os kamattal nyújtottak hitele­ket.) A pénzintézet és az alap által aláírt szerződés évi 500 millió koro­na hitel nyújtását irányozza elő ked­vező kamatok meüett. Erőpróba az Európai Unió és az Egyesült Államok között A jéghegy csúcsa MTI-HÍR Washington. A transzatlanti ellen­tétek már a WTO seattle-i értekezle­tén jól kitapinthatok voltak. Az IMF körüli vita csupán a jéghegy csúcsa. Az Európai Unió és a magára ma­radt szuperhatalom érdekei számos kérdésben (nemzetközi kereskede­lem, fegyverkezés, rakétaelhárító rendszer, adók, géntechnológia) üt­köznek egymással. Az USA az IMF- főnök körüli vitával nyüvánvalóan azt próbálja kipuhatolni, vajon az európai egységet demonstráló szó­lamok mögött valódi erő húzódik-e meg. Annyi bizonyos, hogy a mosta­ni vita főként Európának jelenthet presztízsveszteséget. Az IMF végre­hajtó tanácsa egyszerű többséggel választja meg a vezérigazgatót; a múltban ez mindig közfelkiáltással történt. A 24 tag, illetve csoport el­térő súlyú szavazattal bír. Az Egye­sült Államok mint a legerősebb pénzügyi hatalom állandó tagság­gal és 17,35%-os szavazati aránnyal rendelkezik, vagyis egyedül nem ké­pes megtorpedózni Koch-Weser megválasztását. A német jelölt mö­gött sorakoznak fel az EU-tagok 37 százalékos szavazataránnyal, a ke­let- és a közép-európai országok, to­vábbá Kína. Ez azonban még messze van az egyszerű többségtől. Spanyolország a hírek szerint buz­gón lobbizik annak érdekében, hogy megszerezze a közép- és a dél­amerikai áüamok szavazatait. Az oroszok, akik a Csecsenföld miatt kapott bírálatok óta ferde szemmel néznek Berlinre, a japán jelöltet, Szakakibara Eiszükét támogatják, míg Fischer az arab és az afrikai tömb, valamint néhány ázsiai fel­zárkózó piacú ország szavazatára számíthat. Michel Camdessus maga szerdán úgy nyüatkozott, hogy jó lenne, ha az IMF interregnumát nem valami­féle „akrobatikus megoldással” szüntetnék meg. Arra célzott, hogy tavaly a Kereskedelmi VUágszerve- zet (WTO) vezetési válságát csak a mandátum időbeli megosztásával, két személy megválasztásával sike­rült megoldani. Arra a kérdésre, hogy müyen tulajdonságok a leg­fontosabbak egy IMF-vezérigazgató számára, Camdessus azt felelte, hogy a humorérzék és az IMF szer­vezetének ismerete. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Nicolae Noica román te­rületfejlesztési és közmunkaügyi miniszter szerint nem a román, ha­nem az ausztráliai éghajlatot vették figyelembe az Aurul aranybánya­társaság zazari derítőjének tervezé­sekor, és ez a hiba vezetett a súlyos környezetszennyezést okozó bal­esethez. A területfejlesztési és köz­munkaügyi minisztérium, amely az építkezési normák és szabványok el­lenőrzéséért felelős Romániában, Mugur Isarescu miniszterelnök fel­kérésére végzett átfogó vizsgálatot annak kiderítésére, hogy mi okoz­hatta a január végén történt gátsza­kadást. - Teljes felelősséggel kije­lenthetem, hogy az ausztrál cég a vétkes, amely építészeti szempont­ból alapvetően hibás tervet valósí­tott meg - idézték a helyi lapok a mi­nisztert. Kiderült: 1993-ban - az ak­kor még áüami tulajdonban lévő - nagybányai Aurul társaság elvi en­gedélyt kapott a környezetvédelmi minisztériumtól a meddőt hasznosí­tó üzem felépítésére. Az ausztrál Esmaralda Exploration aranybá­nya-társaság 1995-ben kezdett tár­gyalásokat Romániában, és 1996- ban kormányrendelettel román­ausztráliai vegyesváüalattá alakult az Aurul. Az építési engedélyt 1997. áprilisban, az ideiglenes működési engedélyt pedig 1999. májusban kapta meg a nagybányai társaság. Noica szerint figyelembe kellett vol­na venni a román kiimát, ám a ter­vezéskor abból indultak ki, hogy a derítőben a vízmennyiség változat­lan lesz, mert a tárolóbajutó termé­szetes csapadék elpárolog. - Auszt­ráliában, az ottani időjárási viszo­nyok közt ez az egyensúly kialakít­ható, de Romániában nem - szögez­te le a miniszter. Noica szerint ez a tervezési hiba elkerülhetetlenné tet­te a katasztrófát. Már tavaly is há­rom alkalommal ciánt tartalmazó víz került a szabadba, ennek ellené­re 2000. január 20-án 2001. márci­us 31-ig szóló működési engedélyt kapott a cég. A zazari derítő gátja ja­nuár 30-án szakadt át mintegy 25 méter hosszan. A balesetet megelő­ző hetekben rendkívül sok hó esett a térségben, majd gyors olvadásnak indult. Az Aunü vezetői mostanáig kizárólag az időjárást - a gyors hóol­vadást - okolták a történtekért. A román illetékesek vizsgálják a ciánszennyezés okát Tervezési hiba történt

Next

/
Thumbnails
Contents