Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-15 / 62. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 15. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 10. számában feltett kérdésre a héten 508 helyes meg­fejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Polgáry Ibolya királyhelmeci, Pinke Benő madari és leső Angéla demői olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: ötödik. (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 20 % jövedelemadót vonunk le.) SZÍNHÁZ __________________POZSONY__________________ NEM ZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Szín­házi komédia 19 KIS SZÍNPAD: A zsírosbödön 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tamás, a solymász (szlov.) 15 South Park (am.) 17 20 MLADOST: A fiúk nem sírnak (am.) 15.15, 17.30, 20 MÚZEUM: Oscar Wilde szerelmei (am.) 20 YMCA: Ember a Holdon 17, 20 CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) 17, 20.45 A hat mesterlövész (szl.-cseh) 21 Toy Story 2. 16, 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) 19 Sztárom a párom 17.30 A világ nem elég 19.30 KASSA DRUZBA: Kicsikém - Sir Austin Powers (am.) 16,18, 20 TATRA: A bennfentes (am.) 16, 19 CAPITOL: Ember a Holdon (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Hatodik érzék (am.) 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Harcosok klubja (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Hatodik érzék (am.) 17,19 LÉVA - JU­NIOR: Harcosok klubja (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: STigmata (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Amerikai szépség (am.) 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Ideglelés (am.) 18 GYŐR CINEMA CITY: Árvák hercege 14,17.30, 20,22.30 Kettős kockázat (am.) 13.30,15.45,18,20.15,22.30 A tehetséges Mr. Ripley (am.) 14.15, 17, 19.45, 22.30 Sivatagi cápák (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 A bennfentes (am.) 14.30, 17.30, 20.30 Amerikai szépség (am.) 15, 17.30, 20, 22.30 Párbaj (am.) 20, 22 MAGYAR KULTURÁLIS NAPOK - POZSONY A SZLOVÁK FILHARMÓNIA KONCERTTERME: Ünnepi hangver­seny a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe tiszteletére. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának koncertje. Program: Erkel F.: Hunyadi László - nyitány; W.A. Mozart: C-dúr zongoraver­seny (K 467); Kodály Z.: Galántai táncok; Bartók B.: Magyar képek; Liszt F.: Lespréludes. Karmester és szólista: Vásáry Tamás. 20.00 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Dohnányi Ernő alapította 1943-ban. Az együttes a legelismertebb európai zenekarok közé tar­tozik. Rendszeresen fellép a világ legrangosabb koncertpódiumain. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara főzenei igazga­tója Vásáry Tamás, aki Debrecenben született, először nyolcévesen koncertezett. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián Dohnányi Er­nőnél tanult, majd Kodály Zoltán asszisztense volt. 1956-ban el­hagyta Magyarországot. 1961-től miht zongoraművész sikerrel sze­repelt Londonban, New Yorkban, számos világhírű fesztivál keresett szólistája volt. Karmesterként is hasonló sikereket ért el. TATRA MOZI: Egy tél az isten háta mögött (18.00). Rendező: Can Togay. A történet a kelet-európai fordulat évében játszódik, egy kis hegyi faluban. Radi és Ladu minden idejüket együtt töltik, és ami a legfőbb, együtt járnak moziba. De nem csak ők, az egész falu lelkes mozibajáró. Egy nap balesetet szenved a motoros, aki a központból szállítja a filmeket. A falu filmek nélkül marad. A kocsmáros elfele­dett filmtekercseket fedez fel. Ladu és a kocsmáros felesége újabb és újabb történetekké ragasztják össze a régi filmeket. A behavazott, külvilágtól elvágott faluban az emberek egy álomvilágba merülnek. Európa Expressz (20.00) Rendező: Horváth Csaba. A film arra vál­lalkozott, hogy a ’90-es évek magyar realitását egy kalandfilmben, szórakoztatva mutassa be. Főhősei első megbízatásuk lezárásán dol­goznak: egész közel állnak ahhoz, hogy egy Zavarov nevű, fél Euró­pa által körözött, a volt Szovjetunió területéről származó maffiózót rács mögé dugjanak. Az „amatőrnek“ bélyegzett csoport kezéből ki­veszik az ügyet. így Zavarovnak sikerül egérutat nyernie, s menekü­lés közben elfoglal egy Bécsbe tartó vonatot, az Európa Expresszi, és az ott tartózkodó utasok életével zsarolja üldözőit. A fiatal csapat el­határozza, hogy megállílja Zavarovot... A pozsonyi Tatra moziban vetítik ma 20.00-tól az Európa Expressz című filmet a Magyar Kulturális Napok keretében. Képünkön Kamarás Iván és Dobó Kata a film egyik jelenetében. (Kende Tamás felvétele) A magyar forradalom és szabadságharc eseményei korabeli feljegyzések és visszaemlékezések tükrében Március idusán, 1849-ben „Csak szabadságban van élet." Klapka György honvédtábornok szobra Komáromban (Dömötör Ede felvétele) A magyar történelem egyik legragyogóbb fejezete az 1848/49-es forradalom és szabadságharc volt, s március 15-ét - augusztus 20-ával egyetemben - legnagyobb nemzeti ünnepünkként tart­juk számon. LACZA TIHAMÉR A magyarok, éljenek a világ bármely táján, ezen a napon felidézik másfél évszázaddal ezelőtt élt eleink bátor­ságát és hőstetteit, erőt és ösztön­zést merítve szabadságvágyukból és rendítheteden hazafiságukból. De vajon hogyan emlékeztek meg erről a fényes napról egy év múltán a kor­társak? S egyáltalán, milyen dolgok estek meg Magyarországon 1849 márciusának derekán? Sokan írtak naplót azokban a hóna­pokban. Kezdjük a sort a jeles nyel­vésszel és etnográfussal, Hunfalvy Pállal (1810-1891), aki 1848-49- ben az országgyűlés békepárti kép­viselője volt, s a szóban forgó idő­ben Debrecenben tartózkodott. Naplójában egyebek között a követ­kezőket jegyezte fel: „A honvédelmi bizottmány a martius 15dikét meg­ünnepelni rendelte. 8 1/2 órakor délelőtt a képviselőházban gyűl­tünk össze, pipálva, s onnan szinte pipázva mentek az érdemes képvi­selők a katolikus templomba. E nép érzelméből minden illem, valamint fejéből minden okosság eltávozott: ami aljas, ami az idegek legkisebb feszülésébe nem kerül, az most az egyenlőségi elvnek alkalmazása. A mise közben Lázár nevű káplán jól kezdett, nem olyan jól kidolgozott beszédet mondott el. Krisztus volt az egyenlőség, testvériség és sza­badság elveinek első tanítója; ki azokat megtámadja, Krisztust tá­madja meg. A református nagy­templomban a szertartás igen he­lyes volt. Előbb a karzaton az orgo­na kíséretével csinos ének hallat­szott. Azután Könyves Tóth Mihály igen szerencsésen választott szent igéből vette anyagát. Eszter könyvé­ből azon verseit olvasta fel, melyek­ben mondatik, hogy a perzsa király országaiban vagyon nép, mely saját törvényekkel él, ezt ne tűrje el a ki­rály - azután hogy a zsidók 15dik napját a hónak határozták minden­kor megünnepelni (...) Délután a Madarász-párt a város erdejében mulatságot adott a népnek; mert a debreceni népet nagyon szeretnék ácsorgó utcataposóvá tenni, mely az egyenlőséget szájban hordva dolog­talanul a kávéházakban lakjék, s ha lehet, országos hivatalokat ne bír­jon. Legszebb ünneplés lett volna győzelmes csata”. Piry Ciijék János (1810-1880) fe­rences rendi szerzetes 1842 és 1852 között az érsekújvári algimnázium tanára volt, a forradalom és a sza­badságharc eseményeit is Érsekúj- várott élte át. Később egyike volt azoknak, akik a mártírhalált halt gróf Batthyány Lajos koporsóját a ferencesek pesti zárdájában őrizték; az első magyar miniszterelnök 1870-es hivatalos, nyilvános teme­tésén misézett és beszédet is mon­dott. 1848/49-es naplójának kéz­iratára a pozsonyi levéltárban Ger- gelyi Otmár talált rá 1989-ben, s 1998-ban Koncsol László rendezte sajtó alá a Kalligram Könyvkiadó Csallóközi Kiskönyvtár sorozatá­ban. „Dicső, örökemlékű nap! sza­badság Napja! szent érzelemmel üdvözlek. Létünket te tőled számít­juk, mert csak szabadságban van élet. Igázzon bár le a zsarnokság, a te hajnalod felráz lánczainkból. Te bálványunk lész, mellyhez fordu­lunk, míg élünk! Egy éve, hogy for­radalmunk tart, s bár sok viszontag­ság rázott meg bennünket, de érzel­münk a haza iránt nem változott, s nem fog változni édes hazám. Harczunk Austria ellen, Sept. óta folytonos, erőnk növekszik, s bár több mint fele Magyarországnak a császáriaktól elárasztva, az ország meghódítva nincs, s hisszük, nem is Piry Cirjék János a sza­badságharc eseményeit Érsekújvárott élte át. lesz. A magyar táborban lengyel, franczia tábornokok működnek, sőt Amerikából is van egy főtiszt, zsidó! A magyarság mindenütt titkon forr. Komárom egészen körül véve, de ott Török Ignácz, s Mack. Egy éve, hogy hazánk szabad lett, de ez év­ben, Mart. 6-án ismét kitöröltetett a nemzetek sorából Olmüczben, az uj birodalmi alkotmány által, s hitvány provinciává aljasíttatott. Azonban, eddig csak papíron, - a Magyar fegyver pedig Pest felé közelget. A Baansag a Szerbeknek ajándé- koztatott, a horvatok elszakasztat- tak, el a tengerpart, el a 3. erdélyi vármegye, el egész Erdély, hol a ma­gyarok más törvényt fognak kapni, a szászok jogai meghagyatnak, s minden nemzetiségnek jog adatik honunkban, csak a Magyartól véte­tik az el. S ezt míveli azon ház, melly a Magyarnak köszönheti addigi fennállását.” Vukovics Sebő (1811-1872) a sza­badságharc idején a délvidék főkor­mánybiztosa, majd a Szemere-kor- mány igazságügy-minisztere volt. Visszaemlékezéseiben feljegyezte: „Cibakházán a szállások dolgában szűkebben voltunk, mint akárhol addig s azóta. Én Kossuthtal egy szobában háltam, hol még Obonyai orvos is a földön feküdt. Egy éjszaka futár érkezése vert fel bennünket ál­munkból, mi egyébiránt éjjelenként kétszer-háromszor is történt. Mint felvertek bennünket, én elaludtam ismét, s Kossuth bebocsáttatá a fu­tárt, s dépéche-t átvevé. Egyszerre felkiált ágyában: - Szeben be van véve! E kiáltásra felébredve, átadám magamat az örömérzetek­nek, miket Bem ezen tudósítása bennünk felélesztett. Kossuthra ez esemény szörnyen feltüzelőleg ha­tott. 6 nem tekintette azt a hadjárat egyes szerencsés esetének, hanem oly ténynek, mely hatalmunkat szilárdítá, mely Erdélyben az orga­nizáció kezdetét azonnal elővehe- tővé varázsiá. Felkelt az ágyból, s azon levelet írta Bemhez, mely az erdélyi ügyek rendezésére és a szá­szokkal leendő bánásmódra vonat­kozik (...) Midőn a levelet elvégez­te, engem felköltött s elolvasta. A biztos remény magas reptén fel- lengzett minden kifejezése.” Táncsics Mihály (1799-1884) 1849 márciusában Debrecenben tartóz­kodott. Életpályám című visszaem­lékezésében erről az időszakról a következőket úja: „Március 15- kének évfordulója rám nézve há­romszoros jelentésű volt; először nemzeti életünkben új korszak haj­nalául tűnt fel; másodszor, engem azon napon szabadítottak ki a bör­tönből; harmadszor ennek évfordu­lóján született Debrecenben Lajoska lányunk; e napot én azzal szentel­tem meg, hogy egy kis könyvet ad­tam ki és osztogattam ingyen, szá­mos példányokat küldvén belőle Szegedre, Kolozsvárra is, szintén in­gyen való kiosztogatás végett, mert ott a nagy napot megünnepelni ké­szültek; a kis könyv címe: Javaslat új alkotmányra.” Francsics Károly (1804-1880) vesz­prémi borbélymester több mint hét és fél évtizedet átívelő élete során semmilyen nevezetes cselekedetet nem hajtott végre. Élte a kisembe­rek életét, borotvált és hajat vágott, ami csak szerény megélhetést bizto­sított számára, öregségére pedig tel­jesen elszegényedett. Egyvalami­ben azért mégiscsak különbözött sok millió embertársától: 1848-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal naplót út. „Március 15-én csütörtö­kön verradtunk azon felejthetetlen nevezetes napra, melynek emléke ezredekig fenn fog maradni széles é Magyarországban! Ezen nap volt ez előtt való esztendőben Pesten a Sza­badság napja! Istenem! mennyi nyomor, szomorúság született szá­munkra azon nap óta egész hazá­ban? mennyi vér folyt? hány ezer hazánkfiai lettek halál prédájává? hányán hurcoltattak sanyarú rab­ságra? Egy év már elmúlt, s mi még mindig a legnagyobb bizonytalan­ságban lebegtünk, magyar tábo­runk felől - se jót, se rosszat - egyet­len szót sem hallottunk. Az új csá­szár, Ferenc József - kit mi akkor kényúmak, gyermekkirálynak ne­veztünk - a magyarok által eltörlött robot, dézsma, s vámok megsemmi­sítését megerősítvén, e napra or­szágszerte, a felsőbbség által, min­den plébániai templomokban tar­tandó hála mise (Te deum lau- damus) rendeltetett. Mely azonban nem tartatott meg azért, nehogy a nép azt gondolja, hogy március 15-e ünnepeltetik!” Végül lapozzuk fel Pulszky Fe- rencné Walter Teréz (1819-1866) emlékiratait. A bécsi bankárlány fér­jének hatására a szabadságharc lel­kes híve lett, és amikor Pulszky Lon­donba ment, hogy ott a magyar ér­dekeket képviselje, néhány hónap múlva ő is követte, és a magyar for­radalom eseményeiről könyvet írt, amely nagy sikert aratott az angol olvasók körében. „Gömör vármegye tizenkét nemzetőre március 14-én délben váradanul megjelent a hűsé­ges város, Losonc piacterén, amit egész Nógrád vármegyével együtt az osztrákok még mindig uralmuk alatt tartottak. A város körül még ott táboroztak az osztrák katonák. A vakmerő kis magyar csapat vezére fölmászott a templomtoronyba, és ledobta a kitűzött fekete-sárga zász­lót. Második hőstettük a város oszt­rákok kijelölte elöljárójának letar­tóztatása volt; néhány csizmával te­li kocsival együtt - amit a császári csapatok katonái részére rendeltek - Miskolcra küldték. Az első pillana­tokban Losonc polgárai meghök­kent csodálkozással szemlélték a fi­atal vitézek hőstetteit, de mivel az­nap este volt az 1848-as pesti meg­mozdulások első évfordulója, Lo­sonc utcáin vidám cigányzene hang­jától és ünnepi fáklyák fényétől ele­venedtek meg. Másnap hasonló de­monstrációra került sor Balassa­gyarmaton a megyeháza előtt”. FELHÍVÁS - BÁBTAN FOLYAM A Csemadok Dunaszerdahelyi Te­rületi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság 2000. március 31-től április 2-ig (péntek délután­tól vasárnap délutánig tartó) or­szágos bábcsoportvezetői és peda­gógiai bábjáték tanfolyamot ren­dez Dunaszerdahelyen a Gorkij ut­cai Építészeti Szakközépiskola épületében. A szállás és az étkezés is ebben az intézményben lesz. A rendezők elsősorban a Duna Menti Tavaszra készülő bábcsoportok ve­zetőire és a bábcsoportok alakítá­sának gondolatával mostanában foglalkozókra számítanak, vala­mint azokra az óvónőkre és tanító­nőkre, tanítókra, akik a bábjátékot pedagógusi munkájukban - a taní­tásban, a szakköri foglalkozásokon - szeretnék hasznosítani. Az érdeklődők 2000. március 20- ig küldhetik el jelentkezésüket az alábbi címre: Csemadok TV, P.O. Box 16, Trhovisko 825/8, 929 01 Dunajská Streda. Információt az alábbi telefonszámon kaphatnak Huszár Lászlótól, a tanfolyam technikai szervezőjétől, a Csema­dok TV titkárától: 0709/552 24 78, mobil: 0905/358 529. A tanfolyam tervezett tanrendje: Március 31. - péntek Előadók: Mészáros Emőke Buda­pestről (Pedagógiai bábjáték. Báb­készítés. Bábtechnikák.), Boráros Szilárd, Prága (Bábtechnológia. Kasírozás.) Április 1. - szombat Előadók: Mészáros Emőke (Peda­gógiai bábjáték. Bábkészítés. Báb­technikák.) Boráros Szilárd (Báb­technológia. Kasírozás.), Tóth László, Miskolc (Zene a bábszínpa- don. Zenedramaturgia.) Április 2. - vasárnap Előadók: Mészáros Emőke (Peda­gógiai bábjáték. Bábkészítés. Báb­technikák.), Boráros Szilárd (Báb­technológia. Kasírozás.), Tóth László (Zene a bábszínpadon. Ze­nedramaturgia) Minden érdeklődőnek és résztve­vőnek a figyelmébe ajánljuk: Úti­költséget a szervezők ezúttal nem tudnak téríteni. Remélik, hogy a tan­folyam további szakaszaiban a sike­res pályázat után ez nem így lesz. Részvételi díj személyenként 300.- korona.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents