Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-15 / 62. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 15. Havelt kórházba szállították Prága. Prágában tegnap kór­házba szállították Václav Havel cseh államfőt idült hörghurutja miatt. Az egy he­te betegeskedő cseh elnök ál­lapota tegnapra virradóra fordult rosszabbra. A hatvan­három éves Havelt a prágai központi katonai kórházba szállították, ahol antibiotiku­mos kezeléssel próbálják be­tegségét gyógyítani. (MTI) Schwarzenberg a szankciók ellen Bécs. Karl Schwarzenberg osztrák főnemes, Václav Havel cseh államfő tanács­adója az Osztrák Szabadság- párt kormányban való részvé­telével kapcsolatban aggodal­mának az Európai Unió által meghirdetett szankciók mi­att. A nyilatkozatot több is­mert politikus is aláírta, akik attól tartanak, hogy az ország elszigetelése azokat az auszt­riai erőket gyengíti, amelyek felléphetnének a veszélyek ellen. (MTI) William Cohen Vietnamban Hanoi. William Cohen ameri­kai védelmi miniszter vietna­mi tárgyalásain hangsúlyoz­ta: Washington és Hanoi kö­zött a kapcsolatok fejlődésé­nek nyíltan kell haladniuk, nehogy félreértést váltsanak ki a térség más országaiban - ' például Kínában. (MTI) Cohen szerint az ASEAN el­lensúlyozhatja a kínai befo­lyást Ázsiában (TA SR/EPA) Grúz katonák dezertáltak Tbiliszi. Hetvenkét grúz elit­katona „önhatalmúlag távo­zott” Tbiliszi környéki lakta­nyájából, megelégelve a hely­őrség sanyarú „szociális kö­rülményeit”. Az illetékes tár­ca vizsgálatot indított a (Grú­zia független történetében páratlan) dezertálás hátteré­nek föltárására. (MTI) Iráni támadás iraki területre Bagdad. Iráni harci repülők támadást hajtottak végre egy iráni ellenzéki fegyveres szer­vezet iraki területen lévő tá­bora ellen. A Modzsahedin Halk iráni ellenálló szervezet­nek az iraki-iráni határ köze­lében fekvő tábora ellen indí­tottak támadást az iráni isz­lám köztársaság harci gépei, de a modzsahedek légvédel­me elűzte őket. (MTI) Delta-gép kényszerleszállása Washington. Szerencsés ki­menetelű kényszerleszállást hajtott végre San Franciscó­ban a Delta légitársaság Boe­ing 727-es típusú gépe, mert felszállás után „beragadt”, fé­lig behúzott állapotban ma­radt a futómű. Senki nem sé­rült meg. (MTI) Fejsérülése miatti szellemi állapota miatt nem börtönbe, hanem pszichiátriai kórházba kerül a csecsen gerillavezér Partnerséget ígérnek Radujev élőhalott Moszkva. Az elfogott csecsen ge­rillavezér, Szalmán Radujev gya­korlatilag élőhalott - írta az Izvesz­tyija. Az orosz napilap szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat il­letékesei jelezték: Radujev olyan súlyos bűncselekményeket köve­tett el, hogy a nyomozás és a bíró­sági eljárás során aligha fogják fi­gyelembe venni súlyos egészségi állapotát. Radujev alig vett részt személyesen a mostani csecsenföl- di hadjáratban, mert egészségi ál­lapota miatt újabb agyműtétekre volt szüksége, és ezért képtelen volt hadereje irányítására. A Kom- merszant egy sebészt idéz, aki ko­rábban részt vett Radujev gyógyke­zelésében. Az orvos szerint a cse­csen hadúr kétszer is a klinikai ha­lál állapotába került, miután 1996- ban egy robbanógolyó áthatolt a fején. A Moszkovszkij Komszomo- lec című lap úgy véli, Radujev fejsé­rülésének köszönhető szellemi ál­lapota miatt valószínűleg nem ke­rül börtönbe, hanem egy pszichiát­riai kórházba szállítják. (MTI) Radujev arcai. Még aktív hadúrként, illetve elfogása után (TA SR/AP és TA SR/EPA) Buselc a bővítési biztos Bécs. Erhard Busek volt alkancel- lárt, és egyben az Osztrák Néppárt (ÖVP) volt elnökét az EU-bővítés új kormánybiztosaként mutatta be Benita Ferrero-Waldner külügymi­niszter. A külügyminiszter hang­súlyozta, a keleti bővítés „végtelen esély Ausztria számára”, míg Busek kijelentette: meggyőződése, hogy a bővítés az európai politikai fejlődés egyenes következménye, és azon lesz, hogy a tagjelölt orszá­gokkal „a partnerség távlatait dol­gozza ki”. Ausztriában azt látja fel­adatának, hogy a tárgyilagosság felé terelje a bővítésről folyó vitát. Utalt arra, hogy az előző kormá­nyok tagjai közül sem mindenki volt a bővítés híve, és az új kor­mányra célozva figyelmeztetett, a jelen ausztriai helyzetben esetleg a tervet ellenző más országok .Ausztria mögé próbálhatnak búj­ni”. Busek 30 éve tevékenykedik az osztrák politikában, köztudott ró­la, hogy különös érdeklődéssel és elkötelezettséggel követi a kelet­európai fejleményeket. (MTI) Részben a szocialista-kommunista paktummal magyarázzák a baloldal visszaesését Újabb előválasztások az Egyesült Államokban A győztes Néppárt tervei Madrid. Új minisztériumok létrehozását tervezi a spanyol parlamenti választásokon ab­szolút többséget szerzett kon­zervatív Néppárt, ill. annak kormányfő-jelöltje, Jósé Ma­ria Aznar, kormányfő. MTI-HÍR A Néppárt tavaly novemberi kong­resszusán szóba került, hogy meg­szűnne áz iparügyi minisztérium. Aznar tervei közt az is szerepel, hogy megerősíti a külügyminisztéri­umot. Az új kormány megalakulása körülbelül egy hónap múlva várha­tó. Aznar ugyan abszolút többséget szerzett, de szeremé megszerezni eddigi szövetségesei, a katalán naci­onalista Konvergencia és Unió és a Kanári-szigeti Koalíció (CC) támo­gatását parlamenti beiktatásához. Választási győzelme után Aznar párbeszédet ajánlott az ellenzék­nek, és azt ígérte, minden fontos kérdésben konszenzusra törekszik. A választások eredményét elemző cikkében a szocialista El País vezér­cikke így fogalmazott: „nyilvánvaló, hogy a hagyományosan baloldali választók egy része a Néppártra sza­vazott. Ebből az a következtetés vonható le, hogy „az ideológiai azo­nosulás nem túl nagy mértékben határozza meg a szavazás irányult­ságát’. Ugyanakkor megjegyezi: az eredmény nem jelenti azt, hogy a Néppárt biankó csekket kapott vol­na az elkövetkező négy évre. A Spanyol Szocialista Munkáspárt, amelynek főtitkára és elnökjelöltje, Joaquin Almunia a parlamenti vá­lasztásokon elért gyenge eredmény miatt lemondott, ügyvezető tanács kinevezését tervezi a párt élére. A tanács július végéig maradna hiva­talban, amíg a következő kongresz- szus új főtitkárt választ. Joaquin Almunia önkritikát gyakorolt párt­jának vezetősége előtt, és elsősor­ban azzal magyarázta a választási eredményt, hogy az elmúlt választá­sok óta - amikor a párt 14 éves kor­mányzás után először vesztett a konzervatív Néppárttal szemben - nem volt képes a megújulásra. Al­munia szerint a kommunista Egye­sült Baloldallal kötött paktum „sem negatív sem pozitív” befolyással nem volt a szocialisták választási eredményére. A sajtó részben a tar­tózkodók nagy (30 százalékos) ará­nyával, részben a szocialista-kom­munista paktummal magyarázta a baloldal visszaesését. A kommentá­rok szerint a paktum a konzervatí­vok malmára hajtotta a vizet. „Kívánjuk a sajtó szabadságát" jelmondattal fáklyás felvonulást szerveztek Budapesten A magyar kormányt bírálj a az IPI MTI-HÍREK Bécs/Budapest. A Nemzetközi Saj­tó Intézet (IPI) Bécsben kiadta éves jelentését a sajtó helyzetéről a vi­lágban, s ebben külön figyelmet szentelt Magyarországnak. A jelen­tés megállapította: ,,1999’a magyar kormány számára a bosszantó saj­tótörténetek éve volt. A bíráló, vagy kényelmetlen sajtójelentések kap­csán gyakran figyelmen kívül hagy­ták az áttetszőség és a beszámoltat- hatóság elvét”. Ismerteti a Juszt Lászlóval és Kriminális című lapjá­val történteket, ahol azért tartottak házkutatást, és tartották órákon át őrizetben Jusztot, mert a lap „olyan dokumentumokat közölt, amelyek vitatták a Fidesz állítását, miszerint az előző kormány illegális megfi­gyelési tevékenységet folytatott a Fidesz ellen, amikor az még ellen­zékben volt”. Második helyen az IPI jelentése a Világgazdaság - és a Ma­gyar Televízió - ügyét részletezte, amikor a lap a Postabanktól külö­nösen kedvező feltételek mellett hi­teleket felvevő ismert személyisé­gek listáját közölte, s ezt követően házkutatást tartottak a szerkesztő­ségben. Megemlítette a jelentés azt is, hogy az MTV1 híradójának több munkatársát elbocsátották azt kö­vetően, hogy a műsorban elhang­zott: a kormányzó Fidesz tíz tagja is szerepel a kedvezményes hitelek felvevői között. Az évvége felé a je­lentés szerint több támadás ért új­ságírókat és a dokumentum Far- kasházy Tivadar autójának felgyúj­tását említi példaként. További pél­daként hozza fel az IPI, hogy kézi­gránát robbant annak az épületnek az udvarán, ahol az Élet és Iroda­lom szerkesztősége működik, amely egy cikksorozatban a Fidesz ellenzéki időkben zajlott ingatlan­ügyeit ismertette. „Kívánjuk a sajtó szabadságát” jel­mondattal fáklyás felvonulást és demonstrációt szervezett tegnap estére a Szabad Szólásért Mozga­lom és a Civü Fórum Budapesten. A 152 évvel ezelőtt történteknek - a Szabad Szólásért Mozgalmat veze­tő Tóbiás József szerint - a jelenlegi hatalom médiapolitikája ad aktua­litást. A szervezéskor felmerült égy polgári engededenségi mozgalom gondolatának elindítása is. A meg­mozduláson felszólalt Jancsó Mik­lós és Tamás Gáspár Miklós is. Tét nélküli küzdelem MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Az Egyesült Államok újabb hat államában - Floridában, Louisianában, Mississippiben, Ok- lahomában, Tennessee-ben és Te­xasban - kereshették fel tegnap a polgárok a szavazóhelyiségeket. (A szavazás lapzártánk után ért vé­get.) Mivel a múlt kedden lebonyo­lított előválasztási sorozat egyér­telmű eredményei nyomán mind a demokrata A1 Gore alelnök, mind a republikánus George Bush texasi kormányzó riválisa - Bill Bradley, illetve John McCain - feladta a küz­delmet, a mostani eseménysoro­zatnak már nem az a kérdése, hogy ki győz, hanem az, hogy milyen arányban. A1 Gore kevésbé megté- pázottan került ki pártbeli kihívójá­val vívott küzdelméből, mint Geor­ge Bush. Bradley többet használt Gore-nak, mint ártott: arra késztet­te az alelnököt, hogy alaposan ösz- szeszedje magát. McCain etikai alapokra épülő, szenvedélyes és számos demokrata érzelmű pol­gárra is kedvezően ható reformre­torikája ellenben a vallásos konzer­vatív jobbszámy felé sodorta Busht, aki meg tudta ugyan őrizni magának a republikánus többség támogatását, de pozíciókat vesztett a politikai centrumban. Ennek tud­ható be, hogy míg korábban Bush két számjegyű fölényben volt Gore- ral szemben a közvélemény-kuta­tásokon, az utóbbi hetekben mini­málisra, a statisztikai hibahatáron belülire zsugorodott köztük a kü­lönbség. Egyes felmérések szerint Gore már be is hozta a hátrányát. Bradley-vel ellentétben McCain nem biztosította támogatásáról le­győzőjét, bár beismerte vereségét. Fenyegetőzik a „Morva Tartományi Hadsereg" Halál a politikusokra? MTI-HÍR Prága. Az eddig ismereden Morva Tartományi Hadsereg halállal fe­nyegette meg a vezető cseh politiku­sokat - köztük Václav Havel állam­főt, Milos Zeman miniszterelnököt és Václav Klaust, a képviselőház el­nökét -, továbbá támadásokat he­lyezett kilátásba a cseh parlament és a kormány ellen, amennyiben foly­tatják „morvaellenes politikájukat”. A nyilatkozat szerint az önjelölt hadsereg március 15-től kezdve végrehajthatja a halálos ítéleteket azokon a személyeken, akiket a morva nemzet ellenségeinek tekint. Amennyiben a bejelentett akciók nem vezetnének el „a morva önálló­ság felújításához a történelmi hatá­rok között”, akkor a hadsereg még keményebb eszközökhöz folyamo­dik. lit egyebek között azt említik, hogy megpróbálják meghiúsítani a Nemzetközi Valutaalap szeptem­berben Prágában megtartandó évi közgyűlését. A parlamenten kívüli Morva Demokratikus Párt, amely Morvaország autonómiájáért küzd, élesen elhatárolja magát a nyilatko­zattól, bár annak „néhány helyzet- értékelésével egyet lehet érteni” - jelentette ki Ales Kladivo, a párt el­nökhelyettese. Leszögezte, pártja nem kívánja Morvaország és Szilé­zia elszakadását, csupán a történel­mi tartomány autonómiáját. Az 1991-es népszámláláskor a lakos­ság 12 százaléka vallotta magát morvának. A cseh rendőrségnek a Tartományi Hadseregről nincsenek információi. Amennyiben a nyüat- kozat szerzőjét megtalálják, akkor felforgató tevékenység előkészítésé­vel is megvádolható, amiért akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható. Ausztria szerint nem bizonyított, hogy Hammer emberiesség elleni bűnöket követett el Bécsben a kiutasított háborús bűnös MTI-HÍR Bécs. Az Egyesült Államokból Auszt­riába toloncolt Ferdinand Hammer ügyében nincs bizonyíték arra, hogy Hammer a koncentrációs táborok­ban őrként töltött idejében háborús, vagy emberiesség elleni bűnöket kö­vetett volna el - szögezi le az osztrák igazságügyminisztérium közlemé­nye. A tegnap Bécsbe érkezett Ham­mert azért toloncolták ki az Egye­sült Államokból, mert amikor az amerikai állampolgárságért folya­modott 1963-ban, elhallgatta, hogy koncentrációs táborokban volt őr a háború idején. Ausztriába szabad emberként érkezett, mert a Zsidó Dokumentációs Központban nin­csenek olyan dokumentumok, ame­lyek arra utalnának, hogy Hammer büntetendő cselekményeket köve­tett volna el. Hammer 1955 nyaráig élt hontalanként Ausztriában, majd kivándorolt az USA-ba. A kivándor­lási eljárás részeként Ausztria köte­lezettséget vállalt, hogy Hammert bármikor visszafogadja, ha kiderül­ne, hogy a bevándorló vízumot csa­lárd úton szerezte meg. Washington 1994-ben kezdeményezte Hammer állampolgárságának megvonását. Állampolgárságát 1996-ban meg­vonták, de az ítélet most emelkedett jogerőre. A 78 éves, horvát szárma­zású férfi ehsmerte, hogy a Waffen- SS tagja volt, de tagadta, hogy kon­centrációs táborokban teljesített szolgálatot. MTI-HÍR Belgrád. Milo Djukanovics monte­negrói elnök felszólította a jugo­szláv hadsereget: ne legyen Szlo- bodan Milosevics jugoszláv elnök „személyi testőrsége. A Jugoszláv Hadseregnek el kell döntenie, vissza akar-e térni az alkotmány respektá­lásához, vagy pártkatonasággá, ne­tán Milosevics személyi testőrség­évé kíván-e lesüllyedni” - mondta a nyugatbarát Djukanovics. Koráb­ban Milosevics üdvözölte az általa előző nap kinevezett új főtiszteket, dicsérve a NATO 78 napos légi had­járata során tanúsított „hazafiassá­gukat, erkölcsi tartásukat”, és fo- gadkozva, hogy „minden eszközzel” megvédelmezi Jugoszlávia „nemze­ti érdekeit”. A katonai hierarchia csúcsain végrehajtott személycse­rékkel egyébként olyan főtisztek ju­tottak kulcspozíciókba, akik a NA- TO-csapások során Koszovóban szolgáltak. Djukanovics: a hadsereg ne legyen Milosevics „testőrsége" Jugoszláv pártkatonaság

Next

/
Thumbnails
Contents