Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-15 / 62. szám, szerda

I ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 15 Politika 5 Az oktatási minisztérium társadalmi vitára bocsátotta az iskolák finaszírozásáról szóló törvényjavaslatot Áttekinthetőbb pénzelosztást (illusztrációs felvétel-TA SR) Ahhoz, hogy a mindenkori kormányzat ne csak stratégi­ai feladatnak tekintse, ha­nem akként is működtesse az oktatásügyet, elkerülhe­tetlen, hogy az állami költ­ségvetésből magasabb há­nyaddal részesüljön az ága­zat, másrészt áttekinthető és ellenőrizhető finanszírozási rendszert, törvényt kell megalkotni és alkalmazni. SVINGER ISTVÁN Az oktatási minisztérium társadal­mi vitára bocsátotta az iskolák finaszírozásáról szóló törvényja­vaslatot, melyet a tervek szerint a szlovák törvényhozásnak idén kel­lene elfogadnia, s a jövő év elején lépne hatályba. Az oktatásügy anyagilag erősen alultáplált, ám gyakran még az a kevés pénz sem jut el az iskolákba az oktatásirányí­tás túlbürokratizálása miatt. Arról már nem is beszélve, mekkora in­dokolatlan különbségek vannak az egyes kerületek, járások, eseten­ként még az egyes iskolák pénzzel való ellátása között is. A pedagó­gustársadalom sokat vár az új fi­nanszírozási törvénytől, mely az is­kolatanácsokkal az iskolai önigaz­gatás megvalósítását segítheti elő. Örvendetes, hogy a törvényjavas­lat kimondja, az államilag kötele­ző feladatok ellátásához az isko­láknak az állami költségvetésből kell megkapniuk a pénzt, megha­tározott feltételek alapján. Az ön- kormányzatok, vállalkozók, szü­lők részt vehetnek az iskolák ki­egészítő finanszírozásában. A tör­Az oktatásügyben is szó­ba került a közszolgálati törvény elfogadása. vényjavaslat nem említi, milyen feltételek mellett válik ez lehető­vé. Nyilván a végrehajtó rendelet foglalkozik majd ezzel a kérdéssel, mégis sajnálatos, hogy a javaslat­ban még utalás sincs arra, hogyan kívánják érdekeltté tenni a vállal­kozókat ebben a folyamatban, mi- ' lyen előnyöket biztosítanak szá­mukra. Szlovákiában az évi nem­zeti össztermékből az oktatásügy­re fordított kiadások összege jelen­tősen alacsonyabb a fejlett, főleg az európai uniós országokénál. A kormányprogramban célul tűzték ki az oktatásügyre fordított pénz növelését, ezért fontos, hogy a tör­vénybe bekerüljön az állami költ­ségvetés növekedési aránya. A ter­vezet foglalkozik az iskolaügy dol­gozóinak bérével, melyre állami garanciát biztosít. Konkrétan azonban nem említi a bértarifákat, a bérfejlesztést. Valószínűleg a végrehajtó rendelet foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A törvény­nek szavatolnia kell, hogy az okta­tásügy finanszírozásának mértéke kövesse a mindenkori inflációs rá­tát, ami természetesen a bérekre is vonatkozik. A pedagógusok jelen­legi bérezése, társadalmi megbe­csülése jócskán az országos átlag alatt van, aminek negatív követ­kezményei egyre jobban érződ­nek, s hozzájárulnak az iskola- rendszer minőségének romlásá­hoz. A megoldás nem tűr halasz­tást, mert félő, hogy a folyamatos elvándorlás következtében iskolá­ink válságos helyzetbe kerülnek (kerültek). Olyan jövőképet és megoldást kell felvázolni a tör­vényben, mely megállítja ezt a fo­lyamatot, s a pedagóguspályát vonzóvá teszi a fiatal nemzedék­nek. Az áldatlan anyagi tényezők következtében sok pedagógus kénytelen mellékállásokat vállalni ahelyett, hogy szabad idejét ön­művelésre, szakmai továbbképzés­re fordítaná. A pedagógusok eg­zisztenciális problémáit nem lehet mozgóbérekkel megoldani. Évekkel ezelőtt az oktatásügyben is szóba került a közszolgálati tör­vény elfogadása. Erre az egyes kormányok, de a szakszervezetek képviselői is több ízben tettek ígé­retet. Elfogadása és mielőbbi beve­zetése jótékonyan hatna a pedagó­gustársadalomra, stabilizációs té­nyező lehetne. A törvénytervezet is csupán érintőlegesen említi, minden konkrétumot, kötelezett­séget és időpontot mellőzve. Cél­szerű lett volna az iskolák finanszí­rozásáról szóló törvénytervezetet és a közszolgálati tervezetet egyi­dejűleg társadalmi vitára bocsáta­ni, kiegészítő javaslatokkal együtt a parlament elé terjeszteni, és egy­szerre biztosítani hatályba lépésü­ket. Az iskolák fenntartásához, anyagi­műszaki fejlesztéséhez szükséges pénzt az iskolák típusai és fajtái szerint, normatívák alapján kell biztosítani. Ahhoz, hogy a megha­tározott szempontok alapján elkü­lönített pénz mielőbb és maradék­talanul az iskolákba kerüljön, raci­onalizálni kell az oktatásirányítási rendszert. A közigazgatási reform bevezetése még várat magára, ezért az iskolák finanszírozásáról szóló tervezet is még a jelenlegi irányítási rendszerre épít, mely többlépcsős, túlbürokratizált. Az oktatásirányítási szerveket olyan hatáskörökkel kellene felruháznia, amilyenekkel a megszüntetett tan­ügyi igazgatóságok rendelkeztek, melyek autonóm alapon, hatéko­nyan és kreatívan működtek. Félő, hogy az államigazgatás racionali­zálása, a tervezett létszámleépítés ismét csupán a pedagógusokat fogja érinteni, ami nyilván nem ol^ja meg a gond lényegét, inkább elmélyíti. A tervezet az iskolaügy dolgozóinak bérére álla­mi garanciát biztosít. Az érintettek elsősorban azt várják az iskolák finanszírozásáról szóló törvénytől, hogy több pénzt fordít­sanak az oktatásra, az iskolai mun­ka minden feltétele javuljon. Vár­ják, hogy kialakuljon egy olyan ok­tatásirányítási szerkezet, melyben az iskola működéséhez minden gazdasági, pedagógiai önállóság létrejöhet. Ehhez társadalmi ellen­őrzés is kell, melyet a működőké­pes iskolatanácsok fognak megtes­tesíteni. Csak akkor bízhatunk ab­ban, hogy megszűnik az oktatási ágazat maradványszerű finanszí­rozása, ha ez a szándék a törvény­ben is megjelenik. A szerző a Felbári Magyar Taní­tási Nyelvű Alapiskola igazgatója Parlament: mielőbb kerüljenek községi tulajdonba a víz- és csatornaművek Sürgetik a földművelési tárcát KORPÁS ÁRPÁD Pozsony. A parlament tegnap meg­kezdett ülésszakán képviselők egy csoportja a községi tulajdonról szó­ló törvény módosítását kezdemé­nyezte. Az indítványt ismertető Peter Muránsky (SDK-KDH) szor­galmazta, a víz- és csatornaművek mielőbb kerüljenek községi tulaj­donba úgy, hogy a Szlovákiai Váro­sok és Falvak Társulása, ületve a Vá­rosok Uniója bevonásával az üze­meltetésükre is megnyugtató meg­oldást találjanak. Flangsúlyozta, a tulajdonosváltással és üzemeltető vállalkozások létrehozásával a tele­pülések az Európai Unió ISPA- programjából szennyvíztisztítók építéséhez anyagi támogatást is kér­vényezhetnének. A bizottságok tá­mogató együttes állásfoglalását Kvarda József (MKP) ismertette, aki feltételezi, az agrártárca mihama­rabb javaslatot tesz a tulajdonjogok átruházására. Viliam Sopko (SDL) figyelmeztetett, a 36 milliárd koro­na összértékű víz- és csatornamű- veknek úgy kell községi tulajdonba kerülniük, hogy a változás ne has­son a víz- és csatornadíjakra. Ma­gyarázatot kért Pavel Koncos föld- művelési és Mária Machová privati­zációs minisztertől, hogy miért ké­sik a kérdés megvitatása. Az indít­ványt második olvasatba utalták, ahogyan a helyi államigazgatás szervezeti felépítéséről szóló jog­szabálytervezetet is. Növelnék a ke­rületi és járási hivatalok hatáskörét abban, hogy a kormány által enge­délyezett kereteken belül egyes osz­tályaikon hány főt alkalmazzanak. A Ház elvetette Peter Zajac javasla­tát, hogy a parlament politikai nyi­latkozatban határolja el magát a mindenkori szlovákiai totalitárius rendszerek terhes örökségétől, füg­getlenül attól, hogy a Tiso-em- léktábla elhelyezését a zsolnai ön- kormányzat elodázta. A kormány­nak Marián Mesiarik (SOP) kezde­ményezésére a munkanélküliség kérdéséről, Vojtech Tkác (HZDS) javaslatára pedig a törvény-előké­szítési tervek teljesítéséről kell je­lentést tennie a parlament előtt. Schusternél a rabbik Köszönik Haidernek Pozsony. Megköszöntük Jörg Hai- demek, hogy lehetővé tette a rabbi­konferencia megszervezését Po­zsonyban - jelentette ki Rudolf Schuster államfő, miután megbe­szélést folytatott az európai rabbi­konferencia résztvevőivel. Ezzel ar­ra utalt, hogy a konferenciát erede­tileg Bécsben kellett volna megtar­tani. Vendégei nagyra értékelték Schuster és a kormány határozott elutasító magatartását a Tiso-em- léktábla ügyében. Az egyik rabbi ki­jelentette, félelmetes azoknak a pártoknak a felemelkedése, ame­lyek el akarják felejteni a múltat, majd elmondta, jó, hogy ilyen állás- foglalások is napvilágot látnak, (st) Az eddigi pályázatok alapján 1,3 milliárd korona kellene 72 milliót oszthat szét ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ebben az esztendőben 72 mülió koronából gazdálkodhat a tíz éve működő Pro Slovakia állami kulturális alap, közölte Bozena Kle- szová, az alap igazgatója. A kisebb­ségi kultúra támogatására is fogad­nak pályázatokat, idáig közel 1300 kérvény érkezett a Pro Slovakiához, a kért támogatások összértéke 1,3 milliárd korona körül mozog. A leg­több igénylés a helyi és regionális kultúra bizottsága címére érkezett, a különböző jogi és fizikai szemé­lyek összeseit 348 millió korona tá­mogatást kértek. Az alap által szét­osztható támogatás viszont mind­össze 20,5 miihó korona. Kleszová szerint ilyen esetben nehéz igazsá­gos döntésről beszélni. Az alap 15 bizottságának tagjai a következő hét elejétől vitatják meg a kérvénye­ket, a pályázók a Pro Slovakia taná­csának április 20-i ülése után tudják meg, sikerrel jártak-e. (me) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az MKP képviselőinek részvételével ma az alábbi helyszí­neken tartanak megemlékezést az 1848-49-es szabadságharcról. 16.00 Csiliznyárad, temető - A. Nagy László, 15.30 Pozsony, Petőfi- szobor - Duka Zólyomi Árpád, 18.30 Nagymegyer, VMK - Duray Miklós, 15.00 Rozsnyó - Köteles László, 15.30 Ipolyság, városháza - Hatna István, 17.30 Ipolyság, teme­tő - Hama István, 16.30 Komárom, Jókai-, Klapka-szobor - Duray Mik­lós, Fehér Miklós, 16.00 Dunaszer- dahely, Vámbéry tér - Bugár Béla, Bauer Edit, 17.30 Egyházgelle, tu- rulszóbor - Bugár Béla, 14.00 Ké- ménd, temető - Csáky Pál, 18.00 Nemesócsa - Bastmák Tibor, 18.00 Érsekújvár, Csemadok - Csáky Pál, Szigeti László, 18.00 Csilizradvány -A. Nagy László, 16.00 Udvard, Kál­vária - Csáky Pál, 16.30 Pered, 48-as emlékmű - Gyurovszky László. Elárverezik a DAM vagyonát Budapest. Magyar lapértesülések szerint holnap árverésen kí­sérli meg értékesíteni a Diósgyőri Acélművek (DAM) Rt. vagyo­nának jelentős részét az SCT Acél Kft. A kassai vasmű tulajdoná­ban levő DAM-ban továbbra is folyamatos a termelés, de a csőd­kérelem elutasítása nyomán elkerülhetetlennek látszik a felszá­molás. (I) Családi dráma Szencen Pozsony. Szerencsés kimenetelű dráma játszódott le tegnap kora hajnalban Szencen. Az apa rajtakapta 29 éves fiát, amint megpró­bálta feltörni Citroen márkájú furgonját. Az ezt követő veszekedés­ben a fiú kést rántott, és mellbe szúrta apját, akinek másik fia sie­tett segítségére, ám testvére őt is hasba szúrta. A sérülések nem életveszélyesek. Az elkövető ellen feltehetően súlyos testi sértés miatt emelnek vádat. (TA SR) Hamzík a szlovák állam kikiáltásáról Pozsony. Pavol Hamzík a szlovák állam kikiáltásának 61. évfordu­lójával kapcsolatban elmondta, el kell határolódni az akkori, a fa­siszta Németországgal együttműködő politikai képviselők tetteitől. Hamzík szerint a történelemnek tanulságul kell szolgálnia, hogy hasonló helyzet már ne fordulhasson elő. (SITA) Még rövidebb polgári szolgálatot Pozsony. A parlament ülésének napirendjén szereplő polgári szol­gálatról szóló jogszabályhoz az előterjesztők több módosító javas­latot is kidolgoztak. Javasolják, hogy a civil szolgálat hossza 1,3- szorosa legyen a tényleges katonai szolgálatnak, amely a 2001-ben érvénybe lépő módosítás szerint kilenc hónapos lesz. Azoknak a katonaköteles fiataloknak, akik valamilyen okból halasztást kér­tek, a módosítás szerint 15 nappal több idő áll majd rendelkezé­sükre, hogy a halasztás határidejének letelte után megtagadják a katonai szolgálatot. (SITA) Elutasították az amnesztiajavaslatot Pozsony. A kormány törvény-előkészítő tanácsa ismételten eluta­sította az ifj. Kovác-üggyel kapcsolatos amnesztiákat érvénytelení­tő alkotmánytörvényt. Ján Carnogursky igazságügyi miniszter ere­deti javaslatát azonban a KDH képviselői a parlament elé terjesz­tik. Ladislav Sok, a tanács alelnöke szerint a törvény visszamenő- leges hatállyal bírna. Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a tör­vényhozás beavatkozzon a bíróság hatáskörébe. A kormány szak­értői szerint a közkegyelem kérdését az alkotmánnyal összhang­ban kell megoldani. Sok az SDL javaslatát emelte ki. (SITA) Szerződést bontott Müllerrel a Luna Pozsony. A Luna televízió vezetése úgy döntött, nem sugározza többet Richard Müller Müllerád című műsorát, és az énekes munkaszerződését felbontja. Müller a múlt héten elismerte, hogy kábítószerélvező. Lena Veseiá, a Luna illetékese elmondta, azért határoztak így, mert nem vállalhatják Müller ellentmondá­sos viselkedéséért a felelősséget. Veseiá kijelentette, az üzleti partnerek a továbbiakban nem kívánják a műsorban reklámozni magukat. (SITA) A prágai Szent István-kard Budapesten Budapest. Tegnap este a Magyar Nemzeti Múzeumban ünnepélye­sen megnyitották a prágai Szent István-kardot bemutató kiállítást. Az ünnepségen jelen volt Rockenbauer Zoltán magyar és Pavel • Dostál cseh kulturális miniszter. A prágai Szent Vitus székesegyház kincstárában őrzött relikvia a millenniumi év jelentős részében a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. (SITA) Határérték alatti szennyezés a Tiszában Nyíregyháza. A Tisza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán vett vízmintákban a további laboratóriumi vizsgálatok sem mutat­tak ki határérték feletti nehézfém-szennyeződést. A folyó vizében az oldott fémkoncentráció maximális mutatói alatta vannak az ún. V. osztályú vízminőségi kategória erősen szennyezett minősítésű határértékének. (MTI) Rabbik a pápai mea culpáról Pozsony. Baruch Meyers pozsonyi rabbi tegnap elismerően nyilat­kozott arról, hogy a pápa bocsánatot kért a katolikus egyház által a zsidók ellen elkövetett bűntettekért. A kérdésre azonban, hogy nem kellene-e bocsánatot kérniük a szlovákiai katolikus egyház ve­zetőinek is, kijelentette, nincs szükség állandó bocsánatkérésre. Nagyszerű lépésnek tartotta II. János Pál pápa gesztusát Simon Wiesenthal, a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ vezetője is, aki szintén részt vesz az európai rabbik pozsonyi kongresszusán. Wiesenthal szerint a Szentatya ezzel végérvényesen pontot tett a múlt szomorú fejezeteire, (sótd) mHBMI WKtKSKm Jedlik Ányos-díj Szímő önkormányzatától Szűnő község önkormányzata, illetve az általa létrehozott kurató­rium ez év május 6-án első ízben ítéli oda a Jedlik-díjat. A díjat a természettudomány, valamint a társadalomtudomány területén kiemelkedő teljesítményt elért szlovákiai magyar szakemberek kapják. Javaslatot a díjra minden szlovákiai magyar tudományos és kulturális intézmény tehet, a végső döntést a kuratórium hozza meg. Kérünk minden intézményit és szervezetet, éljen a lehetőség­gel, hogy Jedlik Ányos születésének 200. évfordulóján a legki­emelkedőbb teljesítményeket tudjuk díjazni. A javaslatokat 2000. március 30-ig Szímő községi hivatalába kérjük elküldeni. Obecny úrad, 941 22 Zemné. Megemlékezések az 1848-49-es szabadságharcról Koszorúzó politikusok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents