Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-11 / 59. szám, szombat

8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 11. Mégsem a nagy rivális Salieri ölte meg Mozartot A világot behálózó internet az igazságszolgáltatás lassan őrlő malmai számára egyre komolyabb kihívást jelent Reumás láz a vétkes Amikor az élet gyorsan változik Számítógépes, interneten történő bűnözésre szakosodott rendőr a monitor előtt. Rövidesen a jogászok egy ré­sze is specializálódhat a világháló által felvetett problémák megoldására (Illusztrációs felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓ A 35 éves zseniális, látszólag telje­sen egészséges Wolfgang Amadeus Mozart komponista magas lázzal hirtelen ágynak esett, egész teste felpüffedt, majd két hétig tartó szenvedés után kómába esett és 1791-ben meghalt. Ezt követően lábra kapott a hír, amelyet sok kuta­tó meg is erősített, hogy Mozartot féltékeny riválisa, Salieri mérgezte meg. Dr. Faith Fitzgerald, a Kalifor­niai Egyetem orvosprofesszora sze­rint azonban Mozartot reumás láz HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tizenhat darabos, X. századi viking kincsleletet talált az írországi Du- namore-barlangban egy nemzetkö­zi örökségi felügyelő, miközben a barlangot takarította. Andrew Hal- pin, a dublini Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta: olyan érmék, bronz- és ezüsttárgyak, valamint ezüstszálakból készített, kúp alakú darabok kerültek elő, amelyekhez foghatókat a viking lelőhelyeken még nem találtak. Tulajdonképpen nem is tudják, milyen célt szolgál­tak, talán ruhadíszek vagy köpeny­kapcsok voltak. A kincset feltehető­en egy viking előkelőség rejtette a barlangba valamilyen veszély elől, okozta szívelégtelenség ölte meg. Ráadásul a baja nem is volt újkeletű, csak igyekezett eltitkolni. A források szerint gyermekkorában kétszer is reumás lázon esett át, és az állapo­tán sokat rontott az e korban szoká­sos eljárás: az érvágás. Az a két ro­ham legyengítette a szívét, és a har­madikat már nem bírta ki. Minderre a kutatónó egykorú leírásokból kö­vetkeztetett. A reumás lázat, amely a XVIII. században elég gyakori be­tegségnek számított, baktériumos fertőzés okozza. Manapság gyógy­szerekkel jól kezelhető. (É. T.) de már nem tért vissza érte. A tár­gyakat most megtisztítják, s úgy ta­lán sikerül többet megtudni arról, hogy hol és miért készítették a mű­remekeket. A kincsek között 940- ből származó angolszász érmék is vannak. Ez megerősíti azt a felte­vést, hogy a vikingeknek egyidejű­leg voltak településeik a mai Íror­szágban és Észak-Angliában is. Más forrásokból eddig is ismeretes volt, hogy a vikingek használták ezt a barlangot. Negyven évvel a most megtalált kincsek elrejtése előtt, 928-ban például ezer embert mé­szároltak ott le. A vikingek 795-ben jutottak el először Írországba, s ké­sőbb - 840 táján - kolóniákat létesí­tettek. (É. T.) A Microsoft elleni per - ha az egyik fél megfellebbezi az íté­letet - oly sokáig elhúzódhat, hogy a másodfokú ítélethir­detés előtt az internet gyors műszaki fejlődése folytán lé­nyegesen megváltozhatnak a per hátterét képező körülmé­nyek, és a per okafogyottá is válhat - vélekednek számítás­technikai kérdésekben jártas jogi szakértők. MTI-HÍR Mint a The New York Times kiber­netikaijogi mellékletének legutóbbi száma írta, a probléma általánosabb jelleggel is felmerül az internettel kapcsolatos jogi ügyekben. A jogvi­ták rendezésének alapvető eljárási elve, hogy az első fokon állapítják meg a vita eldöntéséhez szükséges tényeket, és e tényekből vonják le az adódó jogi következtéseket. Felleb­bezés esetén a másodfokú eljárás­ban már annak vizsgálatán van a hangsúly, hogy hibádan volt-e az el­ső fokú eljárás. Nincs is ezzel a konstrukcióval semmi baj mindad­dig, amíg az első fokon megállapí­tott tények jelentése és jelentősége változatlan marad a másodfokú el­járás végéig. De mit tegyen a má­sodfokon eljáró szerv, ha időközben már megváltozott életviszonyok ké­pezik az ügy megítéléséhez szüksé­ges hátteret, ahol a fellebbezés alatt „megváltozott a tények tájképe”? A fellebbviteli fórumok bírái nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen tőlük A világháló a másodfokú végzés után is tovább módosulhat. időtálló ítéletindoklásokat várnak - minél magasabban helyezkednek el a fórumrendszer ranglétráján, an­nál inkább. De mire az ügy a helyi bíróságtól eljut esedeg a legfelsőbb bíróság márványcsamokába, a tech­nológia változása mindent új fénybe helyezhet. Ez a probléma az inter­nettel kapcsolatban nem intézhető el azzal, hogy a fellebbviteli fórum új eljárás lefolytatására utasítja az első fokon eljárt bíróságot. A tények megváltozása ugyanis nem egysze­ri, rendkívüli eset, hanem olyan fo­lyamat, amelynek sem a vége, sem a lelassulása egyelőre nem látszik a horizonton. A világháló tehát a má­sodfokú végzés kibocsátása után is tovább módosulhat, fejlődhet, és a fent említett „tájkép” megváltozásá­val való érvelés végtelen aktatologa­tást eredményezhet. 1997-ben az amerikai legfelsőbb bíróság nagy visszhangot kiváltott ítéletben uta­sított el több olyan kormányzati próbálkozást, ami az internetes kommunikáció „illendőségével” kapcsolatos szabályozásra irányult. A jogvita legfelsőbb szintű eldönté­se előtt, még első fokon, a kormány­zati szabályozás ellen fellépő fél si­kerrel érvelt azzal, hogy a bonyo­lultság és költségesség miatt nem le­het elvárni minden webhely fenn­tartójától olyan elektronikus szűrők alkalmazását, amelyek lehetővé te­szik a webhelyet felkereső szemé­lyek életkorának különböző sze­mélyazonosító számok felhasználá­sával történő megállapítását. (En­nek természetesen nem csupán ero­tikus tartalmú internetes szolgálta­tások igénybe vételekor, hanem minden, meghatározott életkort i- génylő ügylet, például „online vá­sárlás” tekintetében jelentősége le­het.) Mire az ügy a legfelsőbb bíró­ság elé került, már sokat fejlődött az üyen elektronikus szűrők techniká­ja, tehát az ítélethez alapul szolgáló ténymegállapítás - ha akkor ítélik meg a tényeket - az lehetett volna, hogy a szűrők alkalmazása széles körben elvárható. A legfelsőbb bíró­ság azonban már nem foglalkozik a ténybeli körülmények leírásával, csupán az alacsonyabb szinten le­vont jogi következtetések helytálló vagy téves voltával. Ugyanebben az ügycsomagban a gyorsan változó tények világába tartozott az elektro­nikus címlisták, illetve az úgyneve­zett „chat room” (vélemények inte­raktív kifejtésére lehetőséget adó internetes hely) kérdése. Az első fo­kú bíróság, amikor elbírálta az ügyet, akkor még - talán helyesen - azt konstatálta, hogy az internetes szolgáltatások nem tekinthetők a vi­lágháló szerves, elválaszthatadan részének. 1997-re a címlistás vita­csoportok már gombamód elszapo­rodtak. A Microsoft-üggyel kapcso­latban Stuart Benjámin számítógé- pes-jogi szakértőnek az a vélemé­nye, hogy a heteken belül várható első fokú ítélet elleni fellebbezés esetén, amikor is a végső ítélet leg­korábban 2002 táján születhet meg, változás állhat be kulcsfontosságú tényeket illetően. Bár az első fokú ítélet még nem született meg, az an­nak alapjául szolgáló tényeket már rögzítette Thomas Penfleld Jackson bíró. E ténymegállapítások egyik legfontosabbika, hogy a Microsoft a számítógépes kezelő rendszerek (operating systems) tekintetében élvezett monopolhelyzetét igyeke­zett felhasználni saját dominanciá­jának más piaci területekre - jelesül az internetes kereső programok pia­cára (browser market) - történő ki- teijesztésére is. E megállapítás adottnak veszi azt, hogy a kezelő és a kereső rendszer két, egymástól el­térő, különálló funkciót testesít meg. Benjamin szerint azonban va­lószínű, hogy e két feladatkör integ­rálódása az elkövetkező években „drámai mértékű” fejlődésen megy keresztül, és mire a legfelsőbb bíró­ság ítéletet hoz, nem lesz értelme annak, hogy két különálló piaci te­rületről beszéljenek., A fellebbviteli bíróságok nem szeretik összepisz- kolni a kezüket olyan (alantas) tevé­kenységgel, mint a tények rögzítése, de lehetséges, hogy erre rá fognak kényszerülni az Internet korszaká­ban” - írta Benjamin, azt a lehetsé­ges jogi kiutat vázolva, hogy a fel­lebbviteli fórum saját maga vehetné figyelembe meghozandó érdemi ítéletében a gyorsan változó kiber­netikai tényhátteret, és így valame­lyest lerövidíthetné a jog fáziskésé­sét a való élet mögött. A reklámok rövidesen az égboltot is eláraszthatják írd az üzeneted az égre! HÍRÖSSZEFOGLALÓ A jövőben a reklámok nem csupán a járműveket és az autópályákat fog­ják elárasztani, de magát az égbol­tot is. Az Isszledovatszkij Center (Moszkva) szerint megtehetjük, hogy a hagyományos rakétatechni­kát alkalmazva többszáz kémiai anyagot tartalmazó egységet jutta­tunk fel az ionoszférába, kb. 80 km magasra (vagyis majdnem a világűr határáig). Az egységek, melyek olyan anyagokat tartalmaznak, mint amilyen például a magnézium is, fel lesznek szerelve egy elemmel, egy melegítő berendezéssel és egy speciális dugó zárja le a végüket - majd pedig kilövik őket, és megfele­lő magasságba érve a melegítő be­rendezés elolvasztja a dugót és el­párologtatja a fémet, amely hosszú időn keresztül úgy izzik majd, akár egy neonlámpa. Az igazi ötlet per­sze abban van, hogy ezeket a színe­sen világító fémeket afféle pont­mátrix megalkotására használjuk fel, és így nagy méretű, nagy terüle­tekről jól látható reklámokat hoz­zunk létre. Ha az ötlet megvalósul, akkor jogilag majd szabályozni kell, hogy az adott égrész kihez tartozik (hiszen kérdéses lehet, hogy valaki­nek a magánterülete fölött levő eget ő adhatja-e bérbe a reklámo­zónak, az állam-e, stb.), és azt sem nehéz előre látni, hogy a csillagá­szok, akiknek a munkáját már így is nagyon megnehezítik a nagyváros­ok fényei, tiltakozni fognak a „fény­szennyezés” ezen újabb formája el­len. (New Scientist) Leleteket találtak az írországi Dunamore-barlangban Rejtélyes viking kincsek A tervezés sem csökkenti az ínhüvelygyulladás veszélyét A modern szék sem elég A világ egyik legveszélyesebb vulkánja, a Fülöp-szigeteki Mayon az elmúlt hetekben ismét hallat magáról Vulcanus újra aktív Fortyogó láva egy vulkán kürtőjében. A Mayon tűzhányó 1814-ben 1200 embert pusztított el. (Illusztrációs felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Cornell Egyetem szakértőinek nemrég elvégzett vizsgálatai szerint egy jól megtervezett szék önmagá­ban nem elég ahhoz, hogy csökkent­se az ínhüvelygyulladás kockázatát. Műit Alan Hedge, a formatervezés és környezeti elemzés professzora elmondta, méréseiket gépírókon vé­gezték el, a gyártók ajánlásait min­denkor figyelembe véve, és termé­szetesen a székeket a résztvevők méretére beállítva. A szék mellett még egy állítható billentyűzet is se­Amerikai kutatók szerint azoknak a kisbolygóknak a számát, ame­lyeknek átmérője legalább 1 km és a Föld közelébe kerülhetnek, eddig túlbecsülték. Ide számítják azokat a kisbolygókat, amelyek 200 millió kilométernél jobban megközelítik a Napot. Ezek száma azért érdekes, mert egy ilyen kisbolygó becsapó­dása az egész földi életet érintő ka­gítette a vizsgált személyek munká­ját. A tapasztalatok szerint maguk a székek nem befolyásolják azt a kriti­kus szöget, ahogyan gépelés közben a csuklójukat tartják az emberek. A gyártók minden esetben a gépelés közbeni ideális testtartást elősegí­tendő tervezték a karfákat, így elég meglepő, hogy a most bemutatott tanulmány szerint a csukló helyzete szinte minden esetben jócskán el­tért az ajánlott, úgynevezett semle­ges pozíciótól, amellyel csökkenthe­tő az ínhüvelygyulladás kialakulá­sának veszélye. (Cornell News) tasztrófával járna. Az eddigi megfi­gyelések alapján a Földet veszedel­mesen megközelíthető kisbolygók számát ezer és kétezer közöttire becsülték. Az amerikai légierő Hawaiin lévő 1 méteres teleszkóp­jának felvételei szerint azonban az üyen kisbolygók száma 500 és 1000 között lehet. Közülük eddig 322-t figyeltek meg, és 20 éven be­lül 90 %-ukat ismerni fogják a pá­lyájukkal együtt. (FÁZ) MN-ÖSSZEFOGLALÓ A híradások szerint az egyik legve­szélyesebb vulkán, a Fülöp-szigete­ki Mayon ismét hallat magáról, és mivel kitörései már többször köve­teltek emberéleteket is, megkezd­ték a környékbeliek kitelepítését. Az előrejelzés éppoly gyermekcipő­ben jár, mint a földrengések eseté­ben. Legutóbb az 1999. év szeptem­berében lépett működésbe a Mani­lától 340 küométerre fekvő, 2460 méter magas tűzhányó. Füst, hamu szállt fel a kráterből, és robbanás- szerű dörejek hallatszottak, de vé­gül elcsendesedett a hegy. A Mayon az elmúlt négyszáz évben negyven- ötször tört ki. A legnagyobb tragé­diát 1814-ben okozta, akkor 1200 embert pusztított el. 1993-ban het­venhét áldozatot követelt a dühön­gő vulkán. A Mayon a pacifikus vul­kánosság kelet-ázsiai övezetéhez tartozik. A Fülöp-szigetek ívéhez tartozó szigeteken száz dühöngő vulkán ontja a lávát, és szinte nincs olyan év, hogy ne sújtaná katasztró­fa valamelyik kis szigetet. A leghír- hedtebbek éppen a Mayon és a Taal. Érdekes kérdés, hogy hány működő vulkánt tartanak ma szá­mon a szakemberek. A válasz azért nehéz, mert még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy évszázadokra visszamenőleg az egyes területeken ténylegesen megszűnt-e a vulkáni tevékenység, vagy csak „alszik” a vulkán. A Vezúv példája mutatja, hogy kialudtnak vélt tűzhányók év­századok múltával is aktívvá vál­hatnak. Ezért a működő és a kialudt vulkánok mellett a szakemberek megkülönböztetnek egy „időlege­sen nem tevékeny” kategóriát is. Ezért a vulkánok számát tartalma­zó statisztikák igen különbözőek. Mercalli katalógusa szerint (1907) a történeti időkben működő tűzhá­nyók száma 415, ebből 1800 óta is működűt 231. Sapper (1927) sze­rint 450 működő vulkánról tudnak a történeti időkben, 353 a pacifikus félgömbön, 97 az atlanti-indiai fél­gömbön. Az Erna is hallatott magá­ról az elmúlt évben, delnagyobb bajt nem okozott. 1999 októberében az ecuadori Guagua Pichincha hamu­val és porfelhővel árasztotta el Qui- tót, a fővárost. A magma a föld mé­lyéből fölfelé törekedve hatalmas, néhány ezer köbküométemyi óriási kamrákba gyűlik össze. A feltétele­zések szerint a legmélyebb magma­kamrák a föld kérge és a köpeny kö­zötti határvonalon alakulnak ki, át­lagosan mintegy 35 küométer mé­lyen a kontinens alatt. A Science nagy tekintélyű lap közölte, hogy egy hawaü kitörés olyan kőzetet ho­zott a felszínre, amely legalább 30 küobar nyomáson jöhetett csak lét­re, ez pedig legalább 90 km rekord­mélységnek felel meg. Szót kell ejte­ni a vulkánkitörés előrejelzéséről. Geofizikusok sok mindennel pró­bálkoztak már, eddig kevés sikerrel. A Hawaü Egyetem kutatójai úgy vé­lik, hogy a kitörést megelőzően megerősödnek bizonyos hangok a kráterben. Elméletük bizonyítására elkészítették az itáliai Stromboli vulkán kicsinyített mását: egy 100 méter mély, 10 méter átmérőjű ke­rek üreggel, majd ezt feltöltötték lá­vaszerű anyaggal. Ezután szén-dio- xidot és vízgőzt buborékoltatott át a „láván”, majd amikor robbanássze­rű kitörést észleltek, sajátos rezgés­számú hang keletkezett a folyadék felszínén és a fölötte lévő levegőosz­lopban. Ennek alapján szeretne egy műszert készíteni, amely előre je­lezné a kitörést. A becsapódás a földi életet érintő katasztrófával járna Kevés a közeli kisbolygó HÍRÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents