Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-11 / 59. szám, szombat

HÉTVÉGI MAGAZIN Szombat, 2000. március 11. 4. évfolyam, 10. szám Ha a nyilvántartott munkanélküli több mint 30 napra külföldre utazik, kihúzhatjuk a nyilvántartásból. Kivételt jelent a gyógykezelés, amelyre külföldön is sor kerülhet. FIALA ILONA ár a foglalkoztatási törvény módosítása még 1999. decem­ber 1-jén lépett élet­be, sokan vannak, akik nem tudnak a változásokról. S mivel ez a törvény egyre több embert érint, megkér­tük Iva Horvátovát, a Pozsonyi III. Járási Munkahivatal igazgatóját, ismertesse a legalapvetőbb szabá­lyokat, amelyekről valójában min­denkinek tudnia kellene. Elsősorban milyen változásokat hozott a törvénymódosítás? A megváltozott szabályok egész sorozatáról van szó. Kezdjük talán a munkanélküli segéllyel. A ko­rábban érvényes törvény értelmé­ben a munkanélküli segély a mun­kanélküliség első három hónapjá­ban a kereset 60 százaléka volt, a további hónapokban 50 százalé­ka. Ez most az első három hónap­ban 50 százalékra, a továbbiakban 45 százalékra csökkent. De csök­kent a munkanélküli segély felső határa is, amely ezelőtt 5400 ko­rona volt. Most a létminimum másfélszerese, vagyis 4845 koro­na. Ennél többet tehát senki sem kaphat, még akkor sem, ha kerese­tének 50 százaléka jóval maga­sabb is. Az említett összeg termé­szetesen valorizáció alá esik. Ha tehát növelik a létminimumot, a munkanélküli segély is automati­kusan növekedni fog. Megváltozott a munkanélküli segély folyósításának időtarta­ma is? Igen. Ha a munkanélküli személy 15 évnél kevesebbet dolgozott le, legfeljebb 6 hónapig kaphatja a se­gélyt, ha viszont több mint 15 le­dolgozott évet tud igazolni, akkor 9 hónapig jogosult a munkanélküli segély folyósítására. Fontos megemlíteni a segélyre va­lójogosultság feltételeit. A munka­hivatal nyilvántartásába vett mun­kanélküli abban az esetben jogo­sult a munkanélküli segélyre, ha az elmúlt három évben 24 hónapot ledolgozott, vagyis 24 hónapon át fizette a hozzájárulást a munka- nélküli alapba - akár alkalmazott­ként akár vállalkozóként. Vannak változások a munkanél­küli alapba való hozzájárulás feltételének teljesítését illetően is? Igen. Ilyen például a hivatásra való Most a létminimum másfélszerese, vagyis 4845 korona. Ennél többet tehát senki sem kaphat... felkészülés. Ez az időszak a mun­kanélküli alapba való hozzájárulás teljesítésének feltételét jelenti. De van itt egy fontos újdonság: a felté­tel teljesítése csak akkor érvényes, ha a végzős diák legaláb hat hóna­pon át fizette a hozzájárulást a munkanélküli alapba. Ez azt jelenti, hogy most már a végzősök nem kapnak automati­kusan munkanélküli segélyt? Eddig úgy volt, hogy hat hónap nyilvántartás után a végzősöknek joguk volt a segély folyósítására. Ez most már nem érvényes. Mint említettem, csak akkor keletkez­het erre jogigény, ha a diák az is­kola elvégzése után hat hónapon át fizette a munkanélküli alapba a hozzájárulást, tehát vagy alkal­mazottként dolgozott hat hóna­pig, vagy vállalkozott, vagy pedig egyéb oknál fogva fizette a kérdé­ses összeget a munkanélküli alap­ba. Ez azt jelenti, hogy az abszolvensek benne lesznek a munkahivatal nyilvántartásában, de munkanélküli segélyt nem kapnak. Mégis, milyen juttatásra van jo­guk? Szociális segélyre, ám ennek oda­ítélését is szigorú feltételek szab­ják meg. Az említett megkötések célja mindenesetre az, hogy miha­marabbi elhelyezkedésre ösztö­nözze a munkanélkülieket. A fog­lalkoztatási törvény módosításá­ban további fontos tudnivalók is vannak. Például a segély folyósítá­sa idejének csökkentésével kap­csolatban. Most ez az időszak (a ledolgozott évek alapján hat, ület- ve kilenc hónap) a felére csökken, ha az adott munkanélküli komo­lyabb indok nélkül hagyta ott volt munkahelyét. Ismételten akkor ke­letkezhet jogigény a munkanélküli segély folyósítására, ha ez előző munkanélküliség óta legalább hat hónapon át fizette részesedését az illető a munkanélküli alapba, va­gyis a két munkanélküliség között legalább hat hónapot ledolgozott. Bizonyára változások történtek a nyilvántartásból való kiikta­tást illetően is. Valóban. Ha a nyilvántartott mun­kanélküli több mint 30 napra kül­földre utazik, kihúzhatjuk a nyil­vántartásból. Kivételt jelent a gyógykezelés, amelyre külföldön is sor kerülhet. Akkor is megszűn­het a nyilvántartása, ha ugyan nem helyezkedik el valamilyen munkahelyen, de más tevékeny­ségbe kezd, amelyből rendszeres jövedelme van. Ilyen esetek példá­(A szerző illusztrációs felvétele) A munkahivatalokban mindig sokan várakoznak ul a művészi tevékenységek. Az­előtt is megvolt az a lehetőség, hogy a munkahivatallal való nem megfelelő együttműködés okán is ki lehetett iktatni a munkanélkülit a nyilvántartásból. A hagyomá­nyos okokon kívül (ha a munka- nélküli nem fogadja el a megfelelő munkahelyet, ha elutasítja a to­vábbképzés lehetőségét, ha nem fejezi be a továbbképző tanfolya­mot, ha nem jelenik meg a munka­hivatalban a megadott időben) egy újabb ok is lehetőséget nyújt a munkahivatalnak, hogy elbúcsúz­zon a munkanélkülitől. Olyan ok­ról van szó, amely a múltban na­gyon megnehezítette a hivatalok munkáját, éspedig arról, amikor a munkanélküli nem terjesztette elő időben a szükséges igazolásokat, dokumentumokat. A kiiktatásra természetesen csak abban az eset­ben kerül sor, ha a hátráltatás ki­mondottan a munkanélküli hibájá­ból történik, hiszen vannak objek­tív körülmények, amelyeket a hi­vatal figyelembe vesz. Ilyen példá­ul a munkahely megszűnése, ami valóban megnehezíti az igazolá­sok beszerzését. A foglalkoztatási törvény módosí­tása több más változást is hozott, amelyek nemcsak az alkalmazot­takra és munkanélküliekre, hanem a munkaadókra is vonatkoznak. (Dömötör Ede felvétele) Tavaszi nagytakarítás Akiket nem lehet lebeszélni a csókolózástól, azoknak egy találmányt ajánlanak Kinek édes a csók? KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA aldoklik, meghal már a csók - írta Ady egyik szép ver­sében a múlt század utolsó évében, vála­szul arra a hírre, hogy egy nő fura indítványt ter­jesztett New York állam törvény- hozása elé. Nem kevesebbet köve­telt, mint azt, hogy tiltsák be a csókot mint erkölcstelen és egész­ségtelen dolgot. Amerikában minden lehetséges. Csókversenyt rendeztek Chicagó­ban - a győztes pár több mint hat és fél óráig csüngött egymás ajkán: Long Beach fürdőváros (pedig Holywood tőszomszédságában fekszik) rendeletet adott ki, mely szerint: „Tilos bármely utcán, úton, téren, sétatéren, parkban, udvarban, ház előtti kiskertben vagy mindezek közelében vagy egyáltalán Long Beachben bárhol, a másik nemhez tartozó egy vagy több személlyel ölelkezni vagy csókolózni, azt vagy azokat ciró­gatni, tapogatni vagy egyébként fogdosni, úgyszintén a megneve­zett helyeken vagy azok közelében fejjel vagy egyéb testrésszel más nemhez tartozó személyen hem­peregni”. (Azonos neműekre nem vonatkozott a tiltás!) A távolabbi múltban komoly csók­ellenes szövetségek alakultak, fő­leg nők kezdeményezésére. Aki­ket pedig mégsem lehetett eltán­torítani a csókolózástól, azokat egy amerikai találmány, a csókrakett alkalmazására buzdí­tották. A szerkezetet így hirdették az újságokban: „A tudósok kárhoztatják a csókot, mert baktériumok átvitele folytán veszélyes lehet. Sajnos az emberi­ség jelentékeny része hajlandó Csókolózáskor az ér­verés kétszer olyan gyors, mint máskor. A gyors pulzus néha veszélyt jelent. vállalni a kockázatot. Az új rend­szerű csókrakett a legbiztosabb védekezés a fertőzés ellen. Ez egy egészen kisméretű rakett, éppen csak akkora, hogy elfér az orr és az áll között, s befedi az ajkat. Szitája finom, rugalmas anyagból készül s át van itatva bizonyos antiszepti- kus folyadékkal, amely a bacilust azonnal megöli. A közönség ol­csón megszerezheti a kedves kis eszközt, s ennek segítségével a szerelmi bizonyságtételeket a mo­dern higiéné követelményeinek megfelelően teljesen veszélytele­nül viheti végbe.” Az ember lánya (a fia is) moso­lyog, hiszen évtizedekkel ezelőtti tiltásokról olvas. De őszintén meg­lepődik egy francia orvosnő tudo­mányos értekezésének hallatán. A mű ugyanis 200 oldal terjedelem­ben tárgyalja a csókot. S amit a csókról - mint a kutatás tárgyáról - megtudunk, az riasztó. Csókoló­zás közben például az érverés két­szer olyan gyors, mint csóktalan állapotban - márpedig a szapora pulzus némely ember szervezeté­re veszélyt jelent. De ez még nem minden! Csókolózás közben a résztvevők több mint kétszázöt­ven fajta baktériumot cserélnek egymással, továbbá csökken az in­zulintermelés, ami különösen a cukorbetegeknél lehet végzetes. (Alighanem ilyenkor kevésbé édes a csók...)­A francia orvosnő legfőbb érve így fogalmazható meg: Ha hosszú éle­tű akarsz lenni e földön, tartózkodj a csóktól! A jeles hölgy ugyanis azt állítja (a század végén!), hogy har­minc szenvedélyes csók tizenkét hónappal (kerek egy évvel!) rövi­díti meg az életet. A hölgy szerint tehát nem édes a csók. Vagy csak a szőlő savanyú? Csökkent a segély felső határa

Next

/
Thumbnails
Contents