Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-11 / 59. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 11. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés gj A termelési kvótákat nem igénylő őstermelők önmagukat rekesztik ki a mezőgazdasági termelésből Védekezzünk hatékonyan a repce kártevői ellen Kifizetődik a termelési kvóta A teheneket nem érdeklik a kvóták (Illusztrációs felvétel - Figyelő) Pozsony. Maguk ellen dolgoznak azok az agrárpiaci részvevők, akik mezőgazdaságból tartják fenn magukat - s a jövőben is ebből szeretnének megélni ugyanakkor kvóták nélkül termelnek. Számukra az EU- csatlakozás kirekesztést eredményezhet - figyelmeztetnek az agrárszakértők. GÁGYOR AÜZ Immáron harmadik éve annak, hogy a szlovák mezőgazdasági termelés piacszabályozási rendtartásra épít. Kivételnek a tej számít, amelynek termelési kvótáját nálunk már 1994 óta központilag határozzák meg. (Itt és most nem akarunk foglalkozni azzal, hogy a hazai piacszabályozási rendtartás - egyes termékek esetében - mennyiben jó, illetve mennyiben van összhangban az EU- ban elfogadott piacszabályozási normákkal.) A mezőgazdasági termelők érdeke, hogy - amennyiben piacra termelnek - rendelkezzenek kvótával, hiszen a központi támogatások, a dotációk is e keretszámokból indulnak ki, az idei évtől pedig már a feldolgozók is a kvótákat veszik a felvásárlásoknál, szerződés- kötéseknél alapul. Mint ismeretes, az Állami Piacszabályozási Alap (SFTR) az idei évtől nemzeti kvótát hirdetett a legfontosabb hat termékre, azaz az élelmi- szeripari búzára, burgonyára, sertésekre és hízóbikákra, továbbá a cukorra, valamint a tejre. A keretszámok meghatározásakor az utóbbi három év országos termésátlagát vették alapul. A kvóták a gyakorlatban a piac irányítását, a kereslet-kínálat egyensúlyának a megteremtését is lehetővé teszik. (Az állami alap garanciát vállal arra, hogy amennyiben a felsorolt termékekből piaci felesleg keletkezik, úgy ezt - a korábban meghirdetett árakon - felvásárolja, illetve hiány esetén hozzájárul a behozatal engedélyezéséhez.) A nemzeti kvótákat az agrárönkormányzati szervekkel karöltve járásokra bontják le, további lépésként a termelőkre való szétírá- sát, szétosztását az agrárönkormányzat útmutatása alapján a regionális agrárkamarák végzik. Pontosabban a kvóták szétosztásáról egy bizottság dönt, amelyben jelen van az illetékes terméktanács, a regionális agrárkamara, valamint a földművelésügyi tárca regionális szakosztályának tagja is. Másrészt viszont a regionális agrárkamarák pontos információkat követelnek a termelőktől a termelés volumenéről, az állományról, költségekről stb. Egyes szakértők szerint talán éppen az utóbbi riasztja el a termelőket attól, hogy termelési kvótákat kérjenek. (Itt jegyezzük meg, hogy az Európai Unióban nagyon szigorúan veszik és vezetik a nyilvántartást - az összes termőföldet, a rajta termesztett növényeket, csakúgy mint a haszonállatokat központilag nyilvántartják. Az unió az összes csatlakozni kívánó országtól megköveteli a hasonló pontosságú és részletességű nyilvántartást, aminek mi jelenleg messze nem tudunk eleget tenni.) A földművelésügyi tárca által már 1998-ban elfogadott piacszabályozási rendtartás kimondja, hogy mindazok, akik mezőgazdasági termeléssel, illetve a termények feldolgozásával foglalkoznak, az agrárpiac aktív részesei. Aktív piaci részvevőknek számítanak például azon kis- és nagytermelők, akik fél hektárnál nagyobb területen termesztenek kései burgonyát, akik évente tíznél több hízóbikát és/vagy 50 sertést adnak el. A termelők elemi érdeke - vagy inkább kellene, hogy legyen -, hogy kvótákkal rendelkezzenek. Ám amint azt a Dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara vezetői is megerősítették, sok hazai termelő még mindig nem érti, érzékeli a kvóták fontosságát. Azt, hogy az EU-csatlakozás után csak azon őstermelőknek jelenthet majd a mezőgazdaság biztos megélhetést, akik kvótával rendelkeznek, azaz eladásra csak az termelhet majd, akinek van kvótája. A termelési keretszámokat pedig nem az EU-csatíakozás napjától osztják, a kvotációs rendszer bevezetése már nálunk is megkezdődött. Fontos tudni azt is, hogy a kvótarendszerből senkit sem re- kesztenekki, ám a kvóták szétírása- kor mindig azok a termelők vannak előnyben, akik az adott terméket illetően jó termelési eredményeket érnek el. A országos kvóták az idei évre a következők: 930 millió liter tej, 180 ezer tonna sertéshús, 32 ezer tonna hízóbika, 150 ezer tonna kései burgonya, 600 ezer tonna élelmiszer- ipari búza és 180 ezer tonna fehércukor. A dunaszerdahelyi régió termelői 66 millió liter tejet, 17,2 ezer tonna sertéshúst, 2,791 ezer tonna hízóbikát, 37,69 ezer tonna búzát, 1,368 ezer tonna kései burgonyát, ületve 10,38 ezer tonna fehércukrot állíthatnak elő. Mint arról Patasi Ilona, a regionális agrárkamara vezetője tájékoztatta lapunkat, főként a cukorrépa és a burgonyakeret elosztása okoz majd számukra óriási fejtörést. A termelők - az aránylag kedvező dotációk miatt - 4,4 ezer tonna burgonya előállítását kezdeményezték, s a keretszámnál nagyobb az érdeklődés a cukorrépa iránt is. (A cukorról a piacszabályozási alap hétfőn dönt.) A sertés- és hízómarhakvóta elosztásával nem lesz gond - ugyanis a csődbe ment nagytermelők helyett alakult új társaságok nem igazán foglalkoznak álattenyésztéssel. A búzakeretet viszont kevésnek tartja. Az alacsony keretszám annak margójára írható, hogy az utóbbi három évben a mostoha időjárás miatt a szokottnál kevesebb élelmiszeripari minőségű búzát áhítottak elő a régió termelői. Az idei termelési kvóták régiók szerinti lebontásban Régió Élelmiszer, búza Tej* (tonna) (liter) Hízóbikák* (tonna) Vágósertések* (tonna) Pozsony 37 540 44 100 726 5 117 Nagyszombat 86 270 64 600 2 966 9 737 Dunaszerdahely 37 690 66 000 2 791 17 242 Galánta 28 980 18 600 704 4 704 Nyitra 80 410 51 313 1 440 13 707 Komárom 29 690 41 500 1 535 10 559 Léva 65 400 32 300 650 6 700 Érsekújvár 67 310 36 800 1 140 11 200 Rimaszombat 9 280 22 900 1 138 8 567 Losonc 4 250 18 000 677 3 399 Nagykürtös 4 470 15 950 316 3 168 Rozsnyó 1 440 8 950 194 497 Kassa 18 890 29 500 1 375 6 325 Nagymihály 11 020 17 000 1 350 6 205 Tőketerebes 15 290 8 040 399 2 164 Homonna 220 13 000 96 1 900 Országos kvóta600 000 930 000 29 283 180 000 Jelmagyarázat: * - tervezet (A burgonya és a cukorrépa kvótájáról még nincs végleges döntés) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc Kassa március 9-én március 9-én március 9-én március 9-én március 9-én március 9-én sárgarépa 14-18 Sk/kg 12-16 Sk/kg 15 Sk/kg 28 Sk/kg 12-19 Sk/kg 14-17 Sk/kg petrezselyem 30-35 Sk/kg 24-30 Sk/kg 25 Sk/kg 36 Sk/kg ,35-42 Sk/kg 33-35 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 12-14 Sk/kg 1015 Sk/kg 12 Sk/kg 12-13 Sk/kg 12 Sk/kg mák 75 Sk/kg 80 Sk/kg 80 Sk/kg 100 Sk/kg X 80 Sk/kg paprika 6-70 Sk/kg X X 85 Sk/kg 85-102 Sk/kg 80 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg • 5-8 Sk/db 7 Sk/db 20 Sk/kg 23 Sk/kg 23 Sk/kg , zeller 35 Sk/kg 8 Sk/db X 30 Sk/db 22-25 Sk/kg 30-35 Sk/kg káposzta 14 Sk/kg 12-14 Sk/kg X 15 Sk/kg 12-15 Sk/kg 16 Sk/kg őrölt fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg 200 Sk/kg X X 250 Sk/kg méz 70-90 Sk/kg 75-80 Sk/kg 70 Sk/kg 70 Sk/kg X 75 Sk/kg hagyma 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg- 14 Sk/kg 12 Sk/kg 13-14 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 45-50 Sk/kg 50 Sk/kg X I X 55 Sk/kg 50 Sk/kg fokhagyma 60 Sk/kg 4 Sk/db 60 Sk/kg 70 Sk/kg 5055 Sk/kg 65 Sk/kg karfiol 46-50 Sk/db 50 Sk/db X X 55 Sk/db X dióbél 140-150 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg 100 Sk/kg 100 Sk/kg 140 Sk/kg kel 24-28 Sk/kg 16 Sk/fej X 20 Sk/kg X X alma 24-32 Sk/kg 22-30 Sk/kg 16-20 Sk/kg 30 Sk/kg 28-35 Sk/kg 25-30 Sk/kg savanyúkáposzta X 16 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg X cékla 18 Sk/kg X 12 Sk/kg X 12 Sk/kg X uborka 50-60 Sk/kg X X X 65 Sk/kg X tojás 3,00 Sk/db 2,503,10 Sk/db X 2,40 Sk/db 2,903,00 Sk/db 3,10 Sk/db retek 14-20 Sk/csomó X 8 Sk/db X 52 Sk/kg 18 Sk/csomó Összehangolt vegyszeres védekezést j avasolnak ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Pozsony. A február végén beköszöntött tavaszias meleg idő jelentős mértékben hozzájárult a repcét károsító áttelelő barkók hőmérsékletének felmelegedéséhez. A növényzetben elsősorban azzal okoznak károkat, hogy megnyitják a magházakat a különböző betegségek előtt. Ján Vasák, az egyik legismertebb repcetermesztési szakember által kiadott tájékoztató szerint a szakmai tapasztalatok alapján úgy tűnik: a barkók elleni védekezés hatékonyabb mind a terméshozam mind pedig a növényzet megbetegedésekkel szembeni ellenállósága szempontjából a gombaölőszeres védekezésnél. A vegyszeres védekezés egyrészt drága, másrészt alkalmazása a virágzás időszakában problematikus, és már csak a betegséget kezeli, de nem előzi meg. Sokkal hatékonyabb és olcsóbb megoldás a rovarölő szerek alkalmazása, amelyek nem károsítják a szárat, viszont megakadályozzák a betegségek bejutását a növény szöveteibe. A szakember szerint továbbra is érvényes a megállapítás, hogy minél nagyobb nitrogénadagokat alkalmazunk a tápanyagellátás során (3 t/ha hozam eléréséhez legalább 150 kg N/ha szükséges), annál nagyobb a károkozók és a betegségek veszélye. A tapasztalatok azt mutatják: bármilyen kiváló minőségű tápanyagellátás esetén sem léphetők túl a 2 tonnás hektárhozamok, ha nem védekezünk a károkozókkal szemben. A problémákra megoldást jelenthet a Talstar 10EC alkalmazása. A barkók elleni védekezés a leghatékonyabb megoldás. A vizsgálatok alapján ma már ismert, hogyan károsítják a repcét a kórokozók. Ha a hőmérséklet 8 fok fölé emelkedik, a barkók felébrednek és kirepülnek. Ha a felmelegedés 5 napnál tovább tart, lerakják a tojásaikat a növényekbe. Ha a hőmérséklet 12 fok fölé emelkedik kirepülnek a repcefénybogarak. Ezek még nagyobb károkat okozhatnak, mint a barkók. A fénybogár tönkreteszi a termést azáltal, hogy a virágrügyeket kirágja. A repce virágzásának időszakában újabb károkozók várnak a kirepülésre, mégpedig a repcebecő-gu- bacslégy és a repceormányos. Ezek már a kis magházakba rakják a tojásaikat, a kikelt lárvák a magokat rágják, a magház összezsugorodik, a termés tönkremegy. A szakemberek számtalan esettel találkoztak, amikor a károkozók elleni védekezés elmulasztása miatt a hozamok az 1 tonnát sem érték el. Ján Vasák szerint a legnagyobb hiba a késői permetezésben, az ismételt és rendszertelen kirepülések, valamint a magház károkozói elleni védekezés elmulasztásában rejlenek. A barkók elleni védekezésben elsősorban a Nurelle D szer a használatos, azonban a szakember véleménye szerint egyedül nem elegendő. Főleg akkor, amikor újabb váratlan kirepülés következik és a fénybogarak megkezdik támadásukat. A piretroid alapú szerek például a Fury, Decis, Vaztak, Karate csak azokra a rovarokra hatnak, amelyeket lepermeteztek velük. Megoldást a Talstar 10EC jelenthet, amely DAM-mal keverhető. Jelentősége abban rejlik, hogy a barkók és a fénybogarak támadása is arra az időszakra tehető, amikor a növényzetre DAM-ot adagolunk. Ez a szer néhány napig képes megvédeni a növényt a barkókkal és a fénybogarakkal szemben. Ján Vasák szerint a lehető legjobb védelmet három szer összehangolt alkalmazása adja, mégpedig a Nurelle, a Talstar és a Decis. A javasolt alkalmazás szerint a barkók első kirepülésekor Nurelle, 10-14 nap múlva Talstar, majd a virágzáskor Decis bevetése ajánlott. Az őszi szárazság főleg a termékeny területeken jelentős károkat okozott a kelő repcében, vannak helyek ahol ki sem kelt. A szakember véleménye szerint kiszántása csak ott ajánlott, ahol a növények négyzetméterenkénti egyedszáma 10 alá csökkent. Megfelelő kezeléssel ugyanis a meggyengült növényzetet olyan kondícióba hozhatjuk, hogy 2-2,5 tonnás hozamot is elérhetünk, ami a tavaszi vetéshez viszonyítva kedvezőbb eredményt jelent. A meggyengült repcét előbb 70 kg/ha nitrogénadaggal kezeljük, két hét múlva 120 1/ha DAM-ot (megközelítőleg 47 kg/ha) és 0,6 1/ha Atonik stimulátort adagolunk. Ebbe a keverékbe adagolhatjuk a már említett Talstart is. (féld. -szí) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. március 13-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,602 Magyar forint (100) 16,190 Angol font 68,088 Német márka 21,271 Cseh korona 1,170 Olasz líra (1000) 21,486 Francia frank 6,342 Osztrák schilling 3,023 Japán jen (100) 40,449 Spanyol peseta (100) 25,003 Kanadai dollár 29,553 Sváici frank 25,895 Lengyel zloty 10,521 USA-dollár 43,015 ÁRUKÍNÁLATA: Kukorica hibridek: LG 20.80 LG 22.44 (FAO 205) (FAO 250) LG 23.06* (FAO 310) LG 23.72* (FAO 390) LG 23.10* (FAO 365) LG 24.47* (FAO 450) *- keményítőipari feldolgozásra alkalmas INFO: 0903 724891,0903 728270, 0903 224682 0903 224697 VK-162/1
