Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-03 / 27. szám, csütörtök

8 Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 3. ZÖLD MORZSÁK Elhanyagolt hulladékpapír Pozsony. A becslések szerint a hazai háztartási hulladék évente 1,7 millió tonna papírt tartalmaz, de ebből 1998-ban csak 9500 tonnát, vagyis fél százalék körüli mennyiséget válogattak ki. így azután míg a legtöbb ország a hulladékpapír elhelyezésének prob­lémájával küzd, hazánk még importálja is. 1998-ban a hazai cégek 127 ezer tonna papírt dolgoztak fel, ennek 74 százalékát behozták. Sok helyen az állam különféle úton támogatja a hulladékpapír be­gyűjtését. Magyarországon a papírgyárnak leadott hulladékpapír tonnájáért akár 110 koronának megfelelő támogatás is kapható. Németországban pedig a hulladékokat termelő cégek befizetései­ből képződő alap támogatja a szeparált hulladékgyűjtést. (SME) Konferencia a fenntartható városokról Igló. A fenntartható fejlődés elveinek alkalmazásáról a szepességi városban rendezett konferencia résztvevői szerint a legnagyobb le­hetőségeket a városi menedzsment javításában rejlenek. Az elő­adók rámutattak a környezet és a lakosság egészségügyi állapota közti összefüggésekre és hangsúlyozták az environmentális, a gaz­dasági, a szociális és az egészségügyi problémák közös menedzse­lésének fontosságát. A vendéglátó Iglóban folyó munkát tavaly az Európai Bizottság is elismerte. (HN) A környezetkímélő mezőgazdaság Nyitra. Az Agroinstitút a Leonardo da Vinci EU program keretében a környezetkímélő mezőgazdasággal foglalkozó két mintaprojekt megvalósítását kezdte meg. Kamii Sliza témavezető szerint a vál­lalkozói szféra számára a legértékesebb az ilyen tevékenységgel foglalkozó cégek és intézmények folyamatosan aktualizált adatbá­zisa lesz. Ezenkívül tájékoztatást nyújtanak majd az EU előcsatla­kozási alapjairól is. A Leonardo program főként a versenyképesség növelését célzó oktatási programokat támogatja. Bővebb informá­ció a www.saaic.sk címen szerezhető. (HN) Nincs adókedvezmény a bionaftára Pozsony. Még a környezetvédelmi bizottság tagjai sem szavaztak arra a javaslatra, amely szerint a bionaftára nem vonatkozott volna az üzemanyagok fogyasztói adójának emelése. Ladislav Ambros, a Szlovákiai Zöldek Pártja elnöke szerint ezzel továbbra is fennma­rad az a helyzet, amikor nálunk 7 cég foglalkozik csak ilyennel, összesen 60 millió korona körüli éves forgalommal. Emiatt hatal­mas hazai energianyerési lehetőség marad kihasználatlanul, ami a környezet kímélésén kívül pedig lehetővé tenné a külföldi energia- forrásoktól való függőség csökkentését is. (HN) Alig egy hónap a kész projektek beterjesztésére Pénz beruházásra A hazai kiégett fűtőelemeket egy tisztázatlan körülmények között dolgozó üzembe szállítanák A riasztó orosz atomvalóság Primer kör ? 11 fe ....I--- ■ ^ , -­Kü lső kör W, Atomerőmű felépítése. A folyamat vége a homályba vész. (Archívumi felvétel) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A környezetvédelmi mi­nisztérium január 24-én tette köz­zé a környezetvédelmi beruházá­sok támogatására vonatkozó és egy éve várt Európai Uniós pályá­zati lehetőséget. Az érdeklődők a pályázati anyagot március 6-ig ad­hatják be. Az environmentális grant (EGS) keretében a PHARE program 15 millió eurót szabadít fel a hazai környezetvédelmi célú beruházá­sok támogatására. A támogatást a környezetvédelmi minisztériumon keresztül a közszféra és a magán­szféra szubjektumai egyaránt igénybe vehetik a következő beru­házásokra: a/ veszélyes, illetve kommunális hulladékok feldolgozására, gyűjté­sére, osztályozására és ártalmatla­nítására szolgáló rendszerek építé­se és felújítása b/ ivóvízellátásra, csatornázásra szolgáló rendszerek, illetve víztisz­títók építése és felújítása c/ a levegőszennyezést csökkentő berendezések építése és felújítása d/ a környezet szennyezését és a hulladékok képzését csökkentő, a szennyezést megelőző technoló­giák bevezetése. Pályázatot a hazai jog szerint be­jegyzett jogi személyek adhatnak be. Feltételek:- az érdeklődők a pályázati űrlapot a környezetvédelmi minisztérium­ban vehetik át (Ministerstvo zivot- ného prostredia SR, Odbor envi- ronmentálnych projektov, Nám. L. Stúra 1, 812 35 Bratislava) .Ezt a 7 000 koronás pályázati díj befizetését igazoló okmánnyal március 6-a délután háromig adhatják be. A pályázatot a következő feltételek be nem tartása érvénytelenítheti: a/ jogi feltételek: a pályázó Szlo­vákiában bejegyzett, a szlovák jog szerint működő jogi személy b/ pénzügyi támogatás: a közszfé­rába tartozó pályázó esetében tisz­tán environmentális projektnél a PHARE támogatás az összberu- házás 40 százalékáig terjedhet. A magánszférához tartozó pályázó esetében a támogatás felső határa 25 százalék. A támogatás összege nem haladhatja meg a 4 millió eurót. A társfinanszírozó banknak igazolást kell kiállítania arról, hogy hajlandó hitelt nyújtani. A hi­tel összegének közszféra esetében legalább a beruházás tervezett költségei 40 százalékát, a magán­szféra esetében pedig 55 százalé­kát kell fedeznie. d/ műszaki feltételek: a projekt­nek kivitelezésre kész állapotban kell lennie (a kivitelezési tender ki­írása előtti állapotban). A pályá­zathoz a tervdokumentáció követ­kező részeit kell csatolni:- kísérő jelentés- összefoglaló műszaki jelentés- az építkezés áttekintő képe (a technológia vázlata)- a teljes költségvetés (beleértve a PHARE-ból finanszírozott munká­latok leírását)- dokumentáció: jogerős építkezési engedély és az elképzelés megva­lósítását lehetővé tevő egyéb do­kumentumok. A pályázatokat a következő felté­telek alapján bírálják el:- a környezeti hatás- a társfinanszírozás mértéke (saját vagy banki forrás)- ISO 14000 minőségi tanúsítvány­nyal rendelkező vagy az engedé­lyeztetési folyamatban lévő beru­házók- Az EU környezetvédelmi irányel­veivel való összehangolásra szol­gáló projektek- A legkedvezőbb költség/haszon aránnyal rendelkező projektek A dotációról a minisztérium és a kérvényező által aláírt szerződés tartalmazza a finanszírozás mód­ját is. A pályázati anyaghoz csatolt banki hitelígérvény után a bankhitel megítélése a PHARE rész folyósítá­sának előfeltételeként szerepel. A sikeres pályázók a kivitelező kivá­lasztásával kapcsolatban részletes feltételeket kapnak. A Szlovák Erőművekben az elmúlt hetekben komoly botrány robbant ki a kiégett atomerőművi fűtőelemek oroszországi exportjával kapcsolatban. A Greenpeace ezzel kapcsolatban az ottani helyzetre figyelmeztet. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Oroszországban a magas radio­aktivitású atomhulladékok kezelé­sét tekintve a szocializmus óta mindössze annyi változott, hogy törvény tiltja a külföldi atomhulla­dék elhelyezését. A technológia és a színvonal azonban szinte maradt az eredeti szinten. A Krasznojarszk-26 a világ legna­gyobb földalatti atomlétesítménye. Építését 1950-ben kezdte meg a gulagok 65 000 foglya. A termelő és vegyikombinát fedőnevű létesít­mény 250-től 350 méter mélységig 3 500 helységből és csarnokból áll. Három, az atombombákba szüksé­ges plutónium előállítására alkal­mas atomreaktorból, illetve egy plutónium-dioxidot és urán-nitrá­tot gyártó feldolgozó-üzemből áll. A radioaktív szennye­ződés továbbra is eljut a Jenyiszejbe. 1992-ben két reaktort leállítottak, a harmadik viszont a mai napig működik, ez látja el árammal és távfűtéssel a kilencvenezer lakosú Zseleznogorszkot (régi nevén Krasznojarszk-26-ot). Napjaink­ban már folyik az utolsó reaktort kiváltó új erőmű építése. A létesítményt a Greenpeace atomszeméttárolónak tartja. En­nek oka, hogy közel 35 éven ke­resztül a két régebbi reaktor primér hűtőrendszerének rádió- aktív hűtővizét egyenesen a Jenyi­szej folyóba engedték. Ennek eredményeképpen a folyó 500 ki­lométeres szakasza sugárfertő- zőtté vált. 1963 óta az atomhulla­dékot injektálással 190-475 méter mély sziklatárolókban helyezik el. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Két érdekes akciót is meg­valósítottak az Ipari Természetvé­dők Asszociációjának (APOP) tagjai a Duna Pozsony alatti szakaszán - derült ki Anna Zemanová, a szerve­zet képviselőjének egy minapi elő­adásából. Elsőként ún. Püspöki-ág vízellátását újították fel. Ez a Slovnaft alatt található és az 1965- ös árvíz után vágták el a főmedertől. Egy ideig holtágként funkcionált, de a mértéktelen dunai kavicsbá­nyászat és a Slovnaft köré telepí­tett vízkiemelő rendszer miatti ta­lajvízcsökkenés a teljes kiszáradá­sával járt. A vízellátását az akció keretében végül a Nagy-Dunából a Slovnaftba vezető csatornából ol­Eddig közel háromezer tonna atomhulladékot helyeztek el így. Az ottani körülményeket eddig senki sem vizsgálta, feltételezhető azonban, hogy a radioaktív szeny- nyeződés a repedéseken keresztül továbbra is eljut a Jenyiszejbe. A feldolgozó üzemből a cseppfolyó­sított atomhulladékot egy húsz ki­lométeres csővezetéken juttatják el a tárolóhoz, a vezeték repedé­sein kijutó radioaktív szennyezés miatt a környék súlyosan szeny- nyezett. 1988 óta Lebegy tábornok Krasz- nojarszk kormányzója és azóta egyre intenzívebb a nyomás, hogy az üzemben külföldi megrendelé­seket is fogadjanak el. Arra számí­tanak ugyanis, hogy a külföldiek a kiégett fűtőelemek elhelyezéséért tonnánként ezer dollárt is hajlan­dóak lennének megfizetni. Ennek igazi akadálya, hogy a katonai lé­tesítmény felett 1985-ben megkez­dett hasonló célú, a WER típusú atomreaktorok kiégett fűtőelemei­nek feldolgozására szánt RT-2 jel­zésű üzemet pénzhiány miatt a mai napig nem tudták befejezni. Az atomerőművek kiégett fűtőele­dották meg, így tavaly január óta másodpercenként 300-500 liter víz jut bele. Az APOP a másik akciója keretében 12 állomásos, Pozsonytól Gútorig 19 kilométer hosszan húzódó tanös­vényt létesített. Ez a Slovnaft mel­lett kezdődik, a Püspöki-ág által kö­rülfogott védett Kopác-szigeten folytatódik, majd hat állomását a Szemet melletti erdőben találhatjuk meg. Az utolsó tábla pedig Gútor közelében található. Az egyes állo­másokon az odalátogatók egy-egy panel segítségével ismerkedhetnek meg az ártéri természet jellegzetes­ségeivel, a környékbeli védett terü­letek értékeivel, a növény és állatvi­lággal, sőt még az ott folyó erdőgaz­dálkodás jellegével is. (ti) meit feldolgozó másik orosz üzem a Majak nevet viseli és az Uraiban ta­lálható. Ennek története a Greenpeace szerint balesetekből, szennyezésből és titkosításokból áll. 1949 és 1956 között a feldolgozó- üzem erősen radioaktív folyékony hulladékát közvetlenül a Tecsa fo­lyóba engedték. A folyó mellett élő 124 ezer ember nagy adag sugárfer­tőzést kapott. A jelenség észlelése után hét és félezer falusit kitelepítet­tek, de akkorra már nyolcezer em­124 ezer ember kapott nagy adag sugárfertő­zést. bér meghalt. 1957 szeptemberében Majakban történt a világ második legnagyobb atombalesete (a csemo- büi után). Egy háromszáz köbméter erősen radiokatív hulladékot tartal­mazó acéltartály robbant fel, ennek következtében 23 ezer négyzetküo- méteren 260 ezer ember kapott 20 millió Curie sugárzást. 1967-ben pedig kiszáradt az erősen szennye­zett Karacsaj tó, a főként stroncium­Pozsony. Négy kontinens 22 orszá­gának szakértői vettek részt a víztá­rolókról januárban szervezett po­zsonyi nemzetközi konferencián. Juraj Zamkovsky, a szervező Föld Barátai-Szlovákia elnöke szerint a rendezvény fő célja a tapasztalat- csere és a témával foglalkozó szer­vezetek együttműködésének erősí­tése volt. Jelen volt Jaji Carino, a Víztárolók Világbizottságának fel­ügyelője is. A szervezet elsősorban a nagy tárolók környezeti hatásait elemzi az ilyen jellegű hiteleket nyújtó pénzintézetek számára. A konferencia keretében sor került a tárolók által megkárosított, illet­ve veszélyeztetett hazai emberek harmadik találkozójára is. Ők megismételték a tárolók további hazai építésének moratóriumára vonatkozó felhívásukat, amelyet a nemzetközi konferencia résztve­vői is támogattak. A konferencia zárónyilatkozata megállapítja: nem indokolt, hogy a nagy tárolók a jövőben energeti­kai problémák megoldása vagy az ivóvízellátás biztosítására szolgál­janak. A világ különféle pontjain működő hasonló létesítmények elemzésével rámutattak arra, hogy ezek nem bizonyultak olcsó és gaz­daságos energiaforrásnak. Szintén példákkal illusztrálták, hogy a multinacionális cégek miként al­kalmaznak eltérő mércét aszerint, hogy Európában, vagy azon kívül valósítják meg az adott akciót. Mi­közben hazájukban egyre szigo­90 és cézium-137 izotópot tartal­mazó port az erős szél 1800 kilo­méter távolságba is eljuttatta. Bár az atombombák üzemanyagaként szolgáló plutóniumot gyártó öt re­aktorát leállították, az üzem a mai napig működik. RT-1 jelzésű fel­dolgozóüzemébe szállítják ugyanis a WER-440 típusú reaktorok, a szaporítóreaktoiok, az atomjégtö­rők és a tengeralaljárók kiégett fű­tőelemeit. A Greenpeace arra figyelmeztet, hogy az érvényes orosz törvény ér­telmében külföldi atomhulladék az ország területén nem helyezhető el, hanem átdolgozás után húsz éven belül vissza kell juttatni a származási országba. Mivel azon­ban az atomhulladék tárolásában rejlő üzletet 6-12 milliárd dollárra becsülik, az ebben érdekelt körök már most is nagyon komoly lobbi­zást folytatnak a törvény megvál­toztatása érdekében. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet arra is figyelmeztet, hogy a hazai kiégett fűtőelemek oroszországi feldolgoz­tatása elősegítené a továbbra is ko­moly környezetszennyezést okozó üzemek fennmaradását. (T. L.) rúbb environmentális törvények lépnek életbe, a déli szegény or­szágokba a helyi viszonyokat fi­gyelmen kívül hagyó és a joghéza­gokat kihasználó elöregedett, gaz­daságtalan technológiákat telepí­tenek. Az érdekek erőszakos érvé­nyesítésének eddigi legrettenete­sebb példájaként a Chixoy víztáro­ló helyén élő lakosság lemészárlá­sát hozták fel. A konferencia résztvevői a Víztáro­lók Világbizottsága számára a kö­vetkező problémás területek figye­lemmel követését ajánlották:- a nagy tárolók építését támogató politikai és pénzügyi infrastruk­túra- az áttekinthetetlen és nem de­mokratikus engedélyeztetési fo­lyamat- az a mechanizmus, amely koráb­ban Európába, napjainkban pedig Európán kívül teszi lehetővé a tá­rolókból történő profitálást- a századunk tároló-építéseinek romboló hatása- a tárolók biztonsága- Közép-és Kelet-Európa síkvidéki folyóira gyakorolt hatások- az erőszakos kitelepítések- a régi, veszélyes és szükségtelen­né vált tárolók felszámolásának kérdése- a tárolók hatásai a nőkre és a gyermekekre- a hagyományos árvízi intézkedé­sek hatástalansága- a beruházó cégek által alkalma­zott kettős mérce- a projektek elfogadtatása során alkalmazott korrupció A látogatókat tájékoztató egyik információs panel (Archívumi felvétel) Az ártéri természet tanösvénye Pozsony alatt Revitalizált folyóág Nemzetközi támogatás a tárolóépítési moratóriumnak Nem ez a megoldás ÚJ SZÓ-IN FORMÁCIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents