Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-03 / 27. szám, csütörtök

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 3. Ukrajnának nincs szavazati joga Kijev. Ukrajna a 45 ország egyike, amelyeket 2000-ben megfosztottak szavazati jo­guktól az ENSZ-közgyűlésben, mivel nem tettek eleget fizeté­si kötelezettségeiknek. A leg­több adós tagállam 17 millió dollár körüli összeggel tarto­zik. Ukrajna tartozása 15 mil­lió dollár. Tavaly októberben Ukrajnát felvették a Biztonsá­gi Tanács nem állandó tagjai közé. (MTI) Izraeli légitámadás Dél-Libanon ellen Tirusz (Szúr). Az izraeli légi­erő tegnap újabb légitámadást intézett a megszállt dél-libano­ni területek ellen. A légicsapá­sok az elmúlt hét vége óta tar­tanak, miután a síita Hezbol­lah fegyveresei megölték az Iz- rael-barát Dél-libanoni Hadse­reg parancsnok-helyettesét, majd három izraeli katonát. A keddi és szerdai légicsapások után áldozatokról eddig nem érkezett jelentés. (MTI) Elnökjelöltek dömpingje Moszkva. Csaknem félszáz je­lölt indul várhatóan a március 26-i orosz elnökválasztásokon, hiszen már eddig 25-en je­gyeztették be magukat az or­szágos választási bizottságnál, s a jelentkezési határidő csak a jövő hét végén jár le. Sajtóvé­lemények szerint az orosz pénzügyi körök tűzték ki célul minél több jelölt indítását, a dömpinggel színvallásra akar­ják késztetni Putyint, milyen politikai és gazdasági prog­ramja is van valójában. (MTI) Elsőként Gennagyij Zjuganov, a kommunisták elnökjelöltje mutatta be a szükséges félmil­lió támogató aláírást. (TA SR/AP) Egyiptom más véleményen van Moszkva. Egyiptomot nyugta­lanítja az észak-kaukázusi helyzet, és szorgalmazza, hogy állítsák le Csecsenföldön a ka­tonai akciókat, keressenek po­litikai megoldást. Ezt az egyip­tomi külügyminiszter jelentet­te ki, miután megbeszélést folytatott orosz partnerével. Amr Musza hangsúlyozta: ál­láspontjaik sok tekintetben kü­lönböznek, de a kétoldalú kap­csolatok légköre mindig is na­gyon baráti volt. (MTI) Diákzavargások Mexikóvárosban Mexikóváros. Harminchétén sérültek meg és több mint két­száz diákot letartóztattak a rendőrök az egyetemi zavargá­sokban. Az összecsapások ak­kor törtek ki, amikor a Nemze­ti Autonóm Egyetem dolgozói megpróbálták visszafoglalni az intézmény ügyeibe nagyobb beleszólást követelő diákoktól az egyetemhez tartozó előké­szítő iskolát. A sztrájkolok azonban kőzáporral és Molotov-koktélokkal fogadták az oktatókat. (MTI) Wolfgang Schüssel (balra) és Jörg Haider kedden késő este jelentette be: elkészült a néppárti-szabadságpárti kormányprogram. (TA SR/AP) Az FPÖ-ÖVP program preambulumának összeállítására Klestil államfőt kérik fel Kék kutya fekete farka Bécs. Elkészült az Osztrák Szabadságpárt és az Osztrák Néppárt közös programja - jelentette be kedden késő es­te a két pártelnök, Jörg Haider és Wolfgang Schüssel. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Wolfgang Schüssel hangsúlyozta, hogy mindkét fél nyitott Thomas Klestil államfő esetleges észrevéte­leire, és - mivel mindenekelőtt el akarják venni a nemzetközi aggo­dalom élét - az államfőtől kérték a program preambulumának össze­állítását, amely a kormány alapel­veit rögzíti, és túl ezen pártok fe­letti konszenzusra törekszenek majd. A két politikus hangsúlyozta: a le­endő FPÖ-ÖVP kormány igenli Európát és az Európai Unió keleti bővítését is. Schüssel arra muta­tott rá, hogy a bővítéshez szükség van az EU reformjaira, de a tagje­löltek - néha fájdalmas - reformja­ira is. Ezekben Ausztria segít, de nem feledkezik meg saját érdekei­ről. Haider az EU bővítéséről kije­lentette: pártja látja az ebben rejlő esélyt, de azt Ausztria a kockázat­hoz méri, és nem akar hátrányt szenvedni. Az EU nyilatkozatával kapcsolatban Schüssel ismét el­mondta: az európai szellemmel nem egyeztethető össze a kire­kesztés és talán majd rájönnek, hogy túl messzire mentek. Haider hozzátette: be fogja bizonyítani az új kormány, hogy az aggályok alaptalanok voltak, de elvárja, hogy ezt majd el is ismerjék a mos­tani aggodalmaskodók. Közben Ausztriában lassan kibon­takoznak az FPÖ kormányzati sze­repét hevesen ellenzők akciói. Még kedden vagy húszán meg­szállták az FPÖ-vel koalícióra lép­ni készülő ÖVP székházának tete­jét, elhelyezték transzparenseiket, az utcán pedig ugyanannyian tá­mogatták a fenti tiltakozókat. A városban minden lehetséges és le­hetetlen helyen megjelent egy ön­tapadós matrica, amelyen az FPÖ kék színében pompázó kutya az ÖVP fekete színét viselő fekete far­kat csóvál Szájhagyomány és e- mailek útján teljed a felhívás, hogy az FPÖ-ÖVP kormány eskütétel­ének napján helyezzenek ki fekete zászlókat, s hogy azonnali hatály- lyal kössön fekete szalagot autója antennájára, aki tiltakozni akar az FPÖ kormányzati szerepe ellen. Izrael hazarendeli bécsi nagykövetét Jeruzsálem. Izrael azonnal hazarendeli bécsi nagykövetét, amint bekerül az osztrák kormányba Jörg Haider szélsőjobboldali Szabad­ság Pártja. „Nem lehet Izraelnek nagykövete olyan országban, ahol a kormány nyíltan támogatja az antiszemita nézeteket. Izrael állam lé­nyege: nem felejteni és nem hagyni felejteni” - mondta Dávid Lévi külügyminiszter. (MTI) Amerikai elnökválasztás: hagyományosan New Hampshire-ben volt az első előválasztás Gore nyert, ifjabb Bush lemaradt MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. A demokrata A1 Gore amerikai alelnök a várako­zásnak megfelelően, a republiká­nus John McCain arizonai szená­tor pedig meglepően nagy arány­ban győzött a New Hampshire ál­lambeli keddi előválasztáson. Az elnökjelöltek kiválasztása több hónapon át tartó folyamat, amely­nek során az egyes államok szava­zati joggal rendelkező polgárai ki­nyilvánítják véleményüket, és e véleménynyilvánítások alapján a két párt nyári országos konvenció­ja nevezi majd meg hivatalosan az elnökjelölteket. Az első előválasz­tást hagyományosan New Hamp­shire államban rendezik, nagyjá­ból egy héttel az iowai jelölőgyűlé­sek után. Ami a demokraták táborát illeti, Iowában A1 Gore fölényesen (csak­nem kétharmad-egyharmad a- rányban) győzött egyetlen kihívó­jával, Bill Bradley volt szenátorral szemben. Miután Gore New Hampshire-ben is győzelmet ara­tott (bár az iowainál sokkal szeré­nyebb arányban), Bill Bradley el- nökjelölti esélyei erősen megcsap­pantak. A republikánusok soraiban több a pályázó. Iowában George Bush te­xasi kormányzó győzött, miként ő áll az élen a legtöbb államban tar­tott közvélemény-kutatási adatok szerint is. New Hampshire a kivéte­lek egyike: ott mindig is McCain volt a népszerűségi listavezető Bush előtt. McCain New Hamp- shire-i győzelme azonban az előze­tesen váltnál jóval nagyobb ará­nyú: az adatok 64 százalékának fel­dolgozása alapján McCain 49, Bush pedig csak 31 százalékot kapott. Nyugalom, lesz ez még jobb is. George Bush beszédet intézett híveihez az előválasztási vereség után. (TA SR/EPA) Három órán át tartott a Putyin-Albright találkozó Diplomáciai szenzáció MTI-TUDÓSlTÁS Moszkva. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter ismer­kedő találkozója Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz államfővel tegnap a tervezett 40 perc helyett csak­nem három óráig tartott. Albright ezért elhalasztotta az üzletembe­rekkel és a sajtóval tervezett talál­kozóját, és elutazása is későbbi időpontra tolódott e „diplomáciai szenzáció” miatt. Igor Ivanov orosz külügyminiszter azt emelte ki a Putyin-Albright ta­lálkozó kapcsán, hogy mindkét fél megerősítette: kölcsönösen elsőren­dű fontosságot tulajdonítanak az orosz-amerikai viszonynak. Ivanov szerint nem szabad megengedni az elhidegülést a kétoldalú kapcsola­tokban. A tárgyalásokon a problé­mák olyan széles körét vitatták meg, hogy tulajdonképpen a három óra is kevésnek bizonyult - fűzte hozzá az orosz külügyminiszter. Az NTV orosz tévécsatorna Kreml- forrásokat idézve kiemelte: Putyin határozottan értésére adta az ame­rikai külügyminiszternek, hogy Oroszország nem változtat cse- csenföldi politikáján, s erre sem­mivel sem tudják rábírni. Mielőtt a Kremlbe látogatott vol­na, Albright a moszkvai diploma­taakadémián tartott előadást, és megismételte benne a Csecsen- földdel kapcsolatos amerikai állás­pontot. Ugyanakkor méltatta a fegyverzet- és exportellenőrzés te­rén megvalósított orosz-amerikai együttműködést. Harcok Groznijért és az arguni szorosban Tizenéves áldozatok MTI-HÍREK Moszkva. A csecsen fővárosban tegnap is folytatták előrenyomulá­sukat a szövetségi erők, s több fon­tos körzetet vontak ellenőrzésük alá. Az orosz parancsnokság grozniji sajtóközpontjának közle­ménye szerint az éjszaka két kitö­rési kísérletet is visszavertek, és újólag cáfolták, hogy a muszlim fegyvereseknek sikerült kijutniuk az ostromgyűrűből. Tegnap a „Kaukázus” csecsen in­formációs központnak nyilatkozva Sámil Bászájev megerősítette se­besülésének hírét, azt, hogy repesz találta el lábát, de cáfolta, hogy amputálni kellett volna alsó vég­tagjait. A csecsen hadúr nem kö­Kényszermunkások Ötven év után hazatérnek Szöul. Több mint ötven év után tegnap visszatért Szahalinból Dél-Koreába százhúsz ember, aki még a II. világháború idején re­kedt a távol-keleti orosz szigeten. A szóban forgó személyek annak a 987 koreainak az első csoport­ját alkotják, akiknek engedélyez­ték, hogy március közepéig visz- szatérjenek hazájukba, Dél-Kore- ába. A Szahalinon rekedt koreai­ak visszahonosítását az tette le­hetővé, hogy a szöuli kormány 1992-ben Oroszországgal és Ja­pánnal megkötötte az ilyen értel­mű szerződést. Azóta mintegy öt­száz koreai tért haza. A visszaho- nosítottakat a Szöultól 30 kilo­méterre délnyugatra fekvő Anszan egyik lakótelepén szállá­solják el. A kormány fizeti a lak­bért, és fedezi a megélhetéshez szükséges költségeiket is. Japán szintén nyújtott nekik támogatást a letelepedéshez. AII. világháború idején Japán ko­reai kényszermunkásokat telepí­tett Szahalinra, s a háború után mintegy 43 ezren maradtak a szi­geten. Közülük vélhetően hétez­ren élnek ma is. A kényszermun­kások közül sokan nem voltak hajlandóak elfogadni a szovjet ál­lampolgárságot, abban a remény­ben, hogy egyszer majd hazatér­hetnek. (MTI) zölte, hogy hol ápolják. A grozniji orosz sajtóközpont elke­seredett harcokról számolt be a dé­li hegyvidék frontjairól is, ahol a szövetségi erők gyűrűbe vették a két települést és hatvan muszlim fegyverest öltek meg. Vlagyimir Samanov tábornok, a hadműveleteket irányító egyik pa­rancsnok a Kommerszant című orosz lapnak viszont elismerte, hogy harminc orosz katonát öltek meg a múlt héten az arguni- szorosban, Csecsenföld déli ré­szén. Egyetlen műveletben eddig ez volt az egyik legnagyobb elis­mert orosz veszteség. „A csecsen harcosok olyan elszántak, hogy 19 éves katonáink nem képesek ellen­állni nekik” - mondta a tábornok. Radu Vasile színt vall Rossz hírű nacionalisták Bukarest. Radu Vasile volt román kormányfő egy rendkívül rossz hí­rű szélsőséges nacionalista párt felhasználásával akar rövid időn belül saját pártot alakítani. Az exkormányfő, akit tavaly decem­berben viharos körülmények kö­zött váltottak le a miniszterelnöki posztról, tegnap bejelentette, hogy az egyelőre még csak tervként léte­ző pártja, a Román Néppárt (PRP) még ezen a héten összeolvad a Ro­mán Jobboldal Pártjával (PDR), s ezt a fúziót követően lép a politikai porondra a Néppárt. Vasilének er­re a „politikai házasságra” azért van szüksége, mert a román törvé­nyek alapján meglehetősen hosszú időbe telik egy új párt bírósági be­jegyzése, s ha ezt az utat választa­ná, a Néppárt aligha születne meg az évvégén esedékes törvényhozá­si és elnökválasztások előtt. A hivatalosan bejegyzett PDR mos­tanáig nem sok szerephez jutott a román politikai életben, mivel annyira nehezen elfogadható né­zeteket hirdet, hogy még a szélső­séges nacionalista pártok sem kí­vánnak szóba állni vele. A törpe­pártot a rasszista és nacionalista eszméket hirdető Cornel Brahas alapította. Szerinte Romániában a zsidókon és a cigányokon kívül nem léteznek nemzeti kisebbsé­gek. (MTI) Megtartotta alakuló ülését Horvátország parlamentje Új ideiglenes államfő MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Zlatko Tomcicot, a Horvát Parasztpárt (HSS) elnökét egy­hangúlag választották meg tegnap Zágrábban a január 3-i választások eredményei alapján megalakult parlament elnökévé, és a politikus átvette az ideiglenes államfői jog­kör ellátását is. A 151 tagú, új ösz­szetételű parlamentben 11 párt képviselői foglalnak helyet. Az alkotmány szerint az államfői jogkört ideiglenesen a parlament elnöke látja el. Tomcic mindaddig viseli ezt a tisztséget, amíg a febru­ár 7-én tartandó második elnökvá­lasztási fordulóban el nem dől: Stipe Mesic vagy Drazen Budisa lesz-e Horvátország új államfője.

Next

/
Thumbnails
Contents